55.753 Ft-ért elmondják neked, hogy miért is ne tervezz lakóépületet
az előzmény egy tegnapi levélváltás a levelezőlistánkon:
- – 2017. január 1-jétől kötelező a tervezői felelősségbiztosítás az egyszerű bejelentés alá eső, akkor még 300 m2 alatti lakóépületeknél. Azóta megjelentek az első tipikus tervezői hibák, „biztosítási események”, ráadásul jellemzően pont az előre prognosztizálható rizikós területen, a helyi építési szabályok helytelen alkalmazása, valamint a tervezői művezetés körében. Az érintetteknek szembesülniük kell a már megkötött szerződéseik kikötéseivel, élesben derül ki, elegendő-e a jogszabályban előírt „fapados” biztosítás.” Erről van nektek valami bővebb ismeretetek?
- – Hol jelent meg ez az írás?
- – A kérdésedre a válasz 43.900 Ft+ áfa
- – ??
…, arról tartanak egy konferenciát, hogy mire figyeljen – egy alapjaiban elhibázott döntéssorozattal lehetetlen helyzetbe hozott – építész szakma.
Az építési jogot 2016.januárjában felborító új jogszabály máig ható hullámokat vetett és fog még vetni is, egészen addig, amíg valaki vissza nem vonja az egyszerű bejelentés mára kialakított intézményét. Azáltal, hogy egy építkezési módot kivontak az általános jogrendből és „nem hatósági eljárásnak” titulálták, annak a következményeit 2016. január elsején vélhetően a jogalkotók nem látták. Nem úgy az építész szakma, amelyik előre látta azt, ami mára bekövetkezett.
Az elmúlt 2 évben számos próbálkozás született, hogy hogyan fér bele a jogrendünkbe egy olyan eljárásrend, ahol a felmerülő problémát nem a szokásos elsőfokú, másodfokú hatóság kezeli, hanem kizárólag a bíróság. Hát sehogy.
Jelentem, nekem tavaly zárult le egy bírósági perem, ahol én voltam az alperes. 3 évig tartott és bár végig úgy véltem, hogy nekem van igazam, egy perben ezt korántsem olyan egyszerű bizonyítani. Szóval aki szerint a hatósági eljárások helyett megfelelő a bíróság is, annak szívből kívánom, hogy pereljék be, fizessen ki sok-sok százezret a zsebéből és legyen 3 évig bizonytalanságban.
Az „egyszerű bejelentés”nek csúfolt valamiből mára sikerült a lehető legbonyolultabb eljárásrendet kialakítani és hiába csűrik, csavarják, nem lehet beilleszteni a normál építési jogba. Ma sokan azt keresik, hogyan lehetne valami ügyeskedéssel az egyszerű bejelentést áttenni hagyományos engedélyezési eljárássá.
Nem csak itt a kooseptar.hu-n, hanem sokan mások is időben jelezték, hogy a bevezetendő tervezői felelősségbiztosítást pontosan azért tehették kötelezővé, mert feltételezhették, hogy ez az egyszerű bejelentéses tervezés számos esetben életveszélyes helyzetbe hozhat tervezőket.
A kötelező tervezői felelősségbiztosítással céltáblává válhatnak az építészek
A helyzetet a MÉK egyik vezetője is előre látta:
“… Eltér István szerint érdekes próbapereket eredményezhetnek majd a 300 négyzetmétert nem meghaladó, engedély nélkül felépíthető családi házak – mármint azok, amelyek építtetője a rossz tervezés miatt fog kártérítési pert indítani az építész ellen, és nagy valószínűséggel meg is nyeri. Fontos tehát, hogy minden új tervezésre az építésznek legyen tervezői felelősségbiztosítása, amit egyébként már a jogszabályok is előírnak …“
Igenám, csak hogy – a tavalyi felmérés szerint – a tervezők mindeddig csak akkor kötöttek tervezői felelősségbiztosítást, amikor ez pályázati vagy megrendelői feltétel volt. A teljes tervezői társadalomban meglehetősen elenyésző a tervezői hibából indított eljárások száma, biztosítási szakemberek szerint korábban max 10 db volt évente. Ergo ez nem indokolta az egészet. De sokkal beszédesebb az, hogy minderre csak az egyszerű bejelentéses tervezéseknél van szükség. 1000 szobás szálloda tervezésére, világörökségi területen, csúszásveszélyes helyszínen bezzeg nem kötelező.
És itt kanyarodunk vissza a bevezetőhöz. Ma ott tartunk, hogy 43.900 Ft+ 27% áfa = 55.753 Ft-ért elmondják nekünk, hogy mire is figyeljünk oda, hogy ne kerüljünk bíróság elé. Értik? 55.753 Ft-ért.
Tényleg ennyire hülyék vagyunk, így kollektíven, sok ezren, hogy szó nélkül hagyunk bármit is döntenek felettünk? És ne gondolják azt, hogy ez csak a tervezőkre vonatkozik.
- sok építéshatóságon még ma sem tudják pontosan mi az egzakt eljárásrend a településképi rendeletekkel kapcsolatban
- nem tudni, hogy mit tehet meg a főépítész és mit nem és ennek mik lehetnek a következményei
- sokan még ma is abban a hitben élnek, hogy a TVR-ek nem vonatkoznak az egyszerű bejelentéses tervezésekre
- nincsenek jogorvoslati lehetőségek, szinte csak a bíróság
- amennyire jól működik az ÉTDR, – amit a tavalyi felmérés is visszaigazolt – annyira alkalmatlan az e-napló, hiszen akinek egyszerre, több évre elhúzódóan pl. több tucat e-naplója van, az képtelen ennyit állandóan figyelni, mert a rendszerből kifelejtették a legelemibb opciót, az értesítés lehetőségét, márpedig akkor miképpen értesülünk arról, ha egy hatóság bejegyzést eszközöl az e-naplónkban?
- ne gondolja senki, hogy az építésfelügyeleteknél jobb a helyzet. Az építőipar elektronizációja, a hozzá illeszkedő jogszabályok és az építésfelügyelet szabályozott működése nagyon sokat tisztított az építőiparon. Minden szereplő tisztában volt azzal, hogy ellenőrizni fogják és hogy a jogszabályoktól való eltérés milyen következményekkel járhat. A lakóépületek ügyét kivették az építéshatóságok kezéből és rálőcsölték arra az építésfelügyeletre, amelyiket anno nem arra hoztak létre, hogy HÉSZ és TVR előírásokat értelmezzen, hanem hogy ellenőrizze a kivitelezést és a résztvevőket.
- annak ellenére, hogy építéshatóságok kezéből kivették a lakóépületek ügyét, – sok esetben talán zsigerből is – sok tervező még mindig az építéshatósághoz fordul, ha tanácstalan. Én is így tettem számos esetben. Nagyon sok helyen megmaradtak a kapcsolatok és persze a segítőkészség is, de a legtöbbször az a beszélgetés vége, hogy ha biztosra akarunk menni, akkor kérjünk állásfoglalást az építésfelügyelettől. Igenám, de ilyen jogintézmény hivatalosan nincs és nem is kötelesek erre. Természetesen ott is lehetnek korábbról kialakult kapcsolatok és bizonyos esetekben megkapunk fontos információkat, de tessék mondani ezt tényleg végiggondolta valaki, hogy ezt miért így kell intézni?
Az építész társadalomnak ÁLLÍTÓLAG van egy érdekvédelemmel foglalkozó szervezete.
- Nem nekik kellene kiállni és hangosan nemtetszést nyilvánítani?
- Nem nekik kellene széles körben elmondani pl. egy kamarai hírlevélben, hogy melyek azok a területek, amire különösen oda kell figyelni, mert azt pl. előszeretettel ellenőrzik?
- Nem kellene jogszabályváltozást sürgetni, hogy a mind rosszabb helyzet legalább enyhüljön?
- Miért nem álltak ki az építésfelügyelettől felelős vezetők és mondták el, hogy mik az ellenőrzések célpontjai, mire fókuszálnak? Ez pontosan olyan, mint a traffipaxot előrejelző tábla vagy éppen alkalmazás. Mindkettő törvényes és a megelőzést szolgálja.
- Miért kell ellenséggé tenni a szakma egyik részét?
- Miért gondolja bárki is, hogy az elmúlt évek agyonmódosított építőipari jogszabályai koherensek, érthetőek és betarthatóak?
- Miért kell azzal töltenünk az időnket, hogy különféle hatóságokkal, minisztériumi főosztályokkal kelljen leveleznünk és állásfoglalásukat kérni, mert rosszak, érthetetlenek, pontatlanok a jogszabályaink?
- Miért előremutatóbb, bürokráciamentesebb, ha nem az építéshatóság ellenőriz és ha kell bírságol, hanem a polgármester, ami persze tisztán politikai pozició és nem szakmai ?
Miért hagyja bárki is, – aki döntési pozícióban van -, hogy a mind kiszolgáltatottabb helyzetünkkel visszaélve valaki 43.900 + 27% áfáért elmondja, hogy tulajdonképpen miért is vagyunk olyan hülyék, hogy még mindig tervezünk családi házakat? Ezt jobb helyen hullarablásnak hívják.
Van egy javaslatom: az egyszerű bejelentéshez ne is legyen kötelező a tervezés. Építhessen mindenki azt, amit akar és ahogy akar… 🙂 (Eddig is ez volt, legfeljebb kapcsolatok kellettek hozzá)
***
akit esetleg elkaptak és most éppen a biztosítási kötvényét kell böngésznie, az kérem írja meg az esetét, akár magán levélben, én közzéteszem anonim.
Hozzászólások (33): megnézem
Anna
2018. február 22. csütörtök 12:31
Hibatlan, 10 pontos cikk, pontos helyzetertekeles (hogy a fene egye meg…).
Szabóbácsi
2018. február 22. csütörtök 13:22
Gyakorlatilag abba kellett hogy hagyjam a tervezést. Ilyen feltételek mellett nem vagyok hajlandó magamtól vágóhídra masírozni. Elvették a diplomámat, csak fizetem érte a marhadrága kamarai díjat és tavalytól már biztosítás is. Egy kedves ismerősnek kínlódom egy kis, egyszerű házzal, de másnak még sok pénzért sem.
volt építésügyes
2018. február 22. csütörtök 13:29
Isten hozott a klubban Szabóbácsi !!! 🙂 Dettó ! 🙂
Kovács Péter
2018. február 22. csütörtök 13:23
szintén 10 pont, ….szerintem sem képviseli hatékonyan a kamara a tervezők „érdekeit” de ne váljunk a
politika eszközévé, várjuk meg Április 8-at és utána kezdenyezzünk támadást egy jól megfogalmazott
igénnyel, aláírásgyűjtéssel, az talán sikerül mert eléggé birkanépségnek tűnnek a szakma gyakorlói !
volt építésügyes
2018. február 22. csütörtök 13:26
Érdekképviselet? Ugyan már !!! Pénztemető ! Mindenki f….k, félti a helyét, kerül amibe kerül! Köszönöm a helyzetértékelést ! Korrekt, 10/10 ! Vissza kéne menni azokhoz a jogszabályokhoz, amik még működtek… Mindig azt hittem, hogy ennél már csak jobb lehet, de nem ! Még mindig nem értünk le a legaljára ???
Kovács András
2018. február 22. csütörtök 14:44
A bejelentési kötelezettség csak az építtetőknek jelent annyi előnyt, hogy jó esetben a tervek elkészülte és feltöltése után 15 nap múlva elkezdhet építkezni. Nem kell megvárni az építési engedélyt és a jogerőt. A tervezőkre viszont aránytalanul nagy felelősséget toltak, ami a jogszabályok betanulása mellett még költséges is (tervezői felelősség biztosítás). Mi következik ebből? Amíg eddig csak ép. eng. terveket kellett készíteni és azt a hatóság engedélyezte (átvállalva a megfelelőség felelősségét) addig az építtető viszonylag olcsón megúszta a tervezést. Most kiviteli tervek + biztosítás + felelősség vállalás = jelentős tervezői díj emelkedés.
Koós Miklós
2018. február 22. csütörtök 15:08
sajnos nagyon nem így van.
az engedélyeztetés normál esetben nem vett többet igénybe mint max 2 hónap. Az kiváló idő volt arra, hogy egyrészt elkészüljenek a kiviteli tervek, ha egyáltalán akart valaki illetve, hogy találjanak kivitelezőt.
Az építtetők pont ugyanolyan kiszolgáltatott helyzetben vannak, mert alapesetben az ő építkezésüket állítják le, őket bírságolják és csak ha tervezői hiba kiderítése után jönnek a tervezők. Szóval ha szívás van, akkor mindenki egyformán.
Korábban a családi házak jó része egyszerű eng. tervek alapján épültek. Az hogy kiviteli tervek szükségesek, annak semmi köze az egyszerű bejelentéshez, azt a 191-es rendelte el igy. Miután elég sok bejelentéses tervdoksi kerül hozzám, nyugodtan állíthatom, hogy jellemzően továbbra is eng. terv szintű tervek születnek m1:100 léptékben, csak ebben van kitűzési helyszinrajz, egy semmire sem használható utcakép és egy semmire sem használható fejezetenként összevonható kv. kiírás. Leegyszerűsítve egyedül a statikusoknak muszáj kivitelit készíteni, ha a paraméterek meghaladják a jogszabályi határokat.
Kovács András
2018. február 23. péntek 09:51
„sajnos nem így van” válaszát nem értem, mert az nem mond ellent az általam leírtaknak!
Nem nőtt meg az építész felelőssége? Dehogy nem. Nem lettek magasabbak a tervezési díjak?? Dehogy nem. A tervek feltöltése után 15 nappal nem kezdhető el az építkezés?? Dehogy nem.
Az más kérdés, hogy az építési engedély 60 napi megszületése alatt lehet kiviteli tervet készíteni, kivitelezőt keresni. De ezt én nem is érintettem a hozzászólásomban.
Koós Miklós
2018. február 23. péntek 09:56
3 dologban vitatkoztam Önnel, nem írom le mégegyszer
Kovács András
2018. február 24. szombat 09:51
Sajnálom, hogy elbeszélünk egymás mellett!
Koós Miklós
2018. február 24. szombat 10:41
no akkor szájbarágósan:
Ön azt írta:A bejelentési kötelezettség csak az építtetőknek jelent annyi előnyt, hogy jó esetben a tervek elkészülte és feltöltése után 15 nap múlva elkezdhet építkezni. Nem kell megvárni az építési engedélyt és a jogerőt
erre írtam azt, hogy „az engedélyeztetés normál esetben nem vett többet igénybe mint max 2 hónap. Az kiváló idő volt arra, hogy egyrészt elkészüljenek a kiviteli tervek, ha egyáltalán akart valaki illetve, hogy találjanak kivitelezőt.” vagyis Önnel egyet nem értve, ez nem jelent igazából időmegtakarítást. Egy nem kamu kivitelit gyártó tervező most is csinál „eng. tervet” csak most jóváhagyási tervnek hívják és csak ezután kezdődik a tényleges kiviteli tervezés. És nem közben kerül hatósági feltöltésre, hanem a végén. Ettől pedig nem lesz se gyorsabb, se lassúbb. Persze aki lezavarja egy fiókból leporolt tervvel és kijavitja a terven a cimet, meg az építtetőt, esetleg még az égtájat, azokat talán ne keverjük bele a valódi háztervezők közé. Nem csak az én praxisomban, hanem sokán másokéban is a kiviteli tervezés természetes része volt a komplett tervezésnek.
Ön azt írta: „A tervezőkre viszont aránytalanul nagy felelősséget toltak, ami a jogszabályok betanulása mellett még költséges is (tervezői felelősség biztosítás”
Erre nem reflektáltam, mert (legalább részben) egyetértettem vele.
Végül Ön azt írta: Mi következik ebből? Amíg eddig csak ép. eng. terveket kellett készíteni és azt a hatóság engedélyezte (átvállalva a megfelelőség felelősségét) addig az építtető viszonylag olcsón megúszta a tervezést. Most kiviteli tervek + biztosítás + felelősség vállalás = jelentős tervezői díj emelkedés.
erre írtam azt, hogy többségében ma sem készülnek (sajnos) kiviteli tervek, hiába hívja annak a kamarai szabályzat, igazából kissé felhabosított eng. tervek készülnek. A felelősséget pedig nem vállalja át a tervező, hanem csak megosztódik az építtető és a tervező között. A felelősséget az építtető viseli, legfeljebb, ha tudja, továbbtolja a tervezőjére. De ha egy 40 milliós házat nem tud megépíteni egy építtető, az az ő kára, aminek a meghiusulására viszont nem tud biztosítást kötni, vagyis mindenképpen az építtető bukja a nagyobbat.
a tervezési díj emelkedését pont ugyanaz indukálja, mint a kivitelezői áremelkedést. Az általános kereslet hirtelen megugrása a korábbi időszak 2-2,5 szeresére (épp tegnap idéztem be egy tavalyi statisztikát) illetve a tervezői kínálat csökkenése azáltal, hogy a válság idején nagyon sokan visszaadták a tervezési jogosultságukat + az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos bizonytalanságok sok tervezőt arra késztetett, hogy ne vállaljon ilyen munkát. Vagyis az az állítás, miszerint „kiviteli tervek + biztosítás + felelősség vállalás = jelentős tervezői díj emelkedés.” így nem állja meg a helyét, mert az első kettő közül egyik sem volt indok (az évi kb. 90-120 ezres felelősségbiztosítás nem indokolna még 10 %-os emelkedést sem) 3. tétellel – mint ahogy előbb írtam – nem vitatkoztam.
végül pedig hadd oszlassak el egy tévhitet, miszerint „a hatóság átvállalta a megfelelőség felelősségét”. Nos nem vállalt át semmit. Ha olyan tervre adott engedélyt, ami nem felelt meg valamelyik előírásnak, azt az építési engedély nem szentesítette. ha ezt valaki kiszúrta, akkor egy eljárásban ennek érvényt tudtak szerezni és akár az eredeti építési engedély megváltoztatására is sor került. Azzal, hogy egy tervező a tervezői nyilatkozatban leírja, hogy minden vonatkozó előírást, jogszabályt betartott, azzal magára vállalt minden felelősséget, ami a tervezést érintette/érinti.
Tóth Szilveszter
2018. február 24. szombat 16:03
Két dologgal szállnék be a „vitába” – bár nem egyet nem értésből, de pontosításból.
Nagyon fontos, hogy megkülönböztessük a felelősséget a kockázattól. Sokunk keveri ezt a két fogalmat. Mert miközben a felelősség szerintem sem változott, a kockázat ÉRDEMBEN nőtt! Nem részletezem: az általatok említettek miatt nőtt, de nem a felelősség, hanem a kockázat. És Miklósnak is igaza van, az építtetőé a nagyobb, de az is kockázat és nem felelősség. Szőrszálhasogatásnak tűnik, de pont mert mindenki felelősségről beszél, le lehet mosni vitában, míg ha arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a kockázat nőtt meg rettentően, nem lehetne velünk vitatkozni érdemi érvekkel, mert nincsenek olyanok.
A másik pedig egy kiegészítés az áremelkedéshez: egy építési tevékenységhez jelenleg több mérnök kell, több mérnöki munka az egyes mérnököktől és azokhoz több eszköz (felelősségbiztosítás sem egy kell egy családi házhoz, mert ha nem generál tervező tervez, akkor vagy öt). De a tapasztalatom az, hogy éves árbevétel 1-2% a felelősségbiztosításom díja (bár nekem egyéb munkák miatt elég komoly összegre van), tehát ezt még le is nyeltük volna egy válságos időben.
Ellenben elektromos és gépész tervező tényszerűen nincsen annyi az országban, mint amennyi a megnövekedett feladatot el tudja látni, így hatalmasat emelkedtek a díjaik. És melyik szegmensben? hát a kis munkánál. Gépészként egy engtervet megcsinálni egy 80lakásos társasházhoz kb ugyanannyi munka, mint egy családi ház kiviteli tervét. Ha sok társasházat csinálsz, akkor még gyorsabban is megvan. Az egyiknél kell a megrendelővel egyeztetni a radiátorok helyéről-magasságáról, el kell magyarázni, hogy melyik fűtési rendszer miért előnyös, a divatos szlogeneket el kell magyarázni miért reklám stb…, a másiknál csak az érdekli a megrendelőt, hogy eladható lakások legyenek majd tervezhetőek a kiviteli terven. Ráadásul társasházból lesz egy több hónapra elegendő bevételt kínáló kiviteli terv.
Érthető, hogy a társasházat fogja választani a gépész, akkor is, ha kétszer annyit kínálok érte. Elektromossal méginkább így van.
Ezeknek a folyamatoknak amúgy nincsen köze a bejelentéshez. Ha engedélyes maradt volna a családiház építés, akkor is így lenne. (Bár csőstül voltak olyan hatóságok, ahol az építész is írhatta a szakági leírásokat – tök jogtalanul – így ez a probléma úgy vetődött volna fel, hogy még kevesebb gépész és elektromos kiviteli terv készült volna családi házakhoz.
Koós Miklós
2018. február 24. szombat 16:35
„míg ha arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a kockázat nőtt meg rettentően, nem lehetne velünk vitatkozni érdemi érvekkel, mert nincsenek olyanok.”
jogos, így pontos. Köszönöm
Tóth Szilveszter
2018. február 24. szombat 16:12
és akkor rögtön vitatkoznék is, hogy miért nőtt a felelősségünk is, nem csak a kockázatunk: a tervezési szerződés egy vállalkozói szerződés, mely eredménykötelem, az eredmény elérése után jogosult a tervező a díjra.
Nem 300as kategória esetén a tervezési szerződés engedélyezési és kiviteli terv elkészítésére születik. Az első díj az engedélyezési terv elkészítésével jár. Az eredmény az építési engedély megszerzése. Ha a hatóság hibázik és mondjuk rossz helyre terveztük a házat, de engedélyt kapott, akkor a tervezési szerződést jogszerűen teljesítettük.
A második szakasz a kiviteli terv a jogerős építési engedélyezési terv kiviteli terv szintű kidolgozását jelenti. Ki lehet dolgozni jogszerűtlenül építési engedélyt kapott engedélyezési tervet is, így tervszállítás után ezen szerződési kötelmet is teljesítettük.
A jogerős építési engedély birtokában elkezdett építkezést a szomszéd már nem tudja leállítani, hiába van rossz helyen az épület: szerzett jog. Az építészt a szomszéd perelheti, „harmadik félnek okozott kár”-ral. Tehát nem az épület visszabontását fizetjük, hanem mondjuk csak egy 50cm széles telek árát (ha a példában 350cm oldalkert helyett csak 300cm-t hagytunk). Másérszről a jóhiszeműséget is könnyen lehet bizonyítani, aminek azért van felelőssége, mert így a Kft felel a tervező által elkövetett hibáért, nem az ügyvezető a saját magánvagyonával.
Tehát íme: NŐTT a felelősség is, nem csak a kockázat.
Tamás
2018. február 22. csütörtök 14:48
Teljesen egyetértek a cikkben leírtakkal.
A jelenlegi rendszernek -sok más mellett- két elemi hibája van:
– annak ellenére, hogy egyértelmű rendezési terv sztem. nem létezik, hivatalosan semmilyen hatósággal nem lehet egyeztetni.
– Az érintetteknek, elsősorban a szomszédoknak nincsen előzetes beleszólási joga a folyamatba.
Úgy gondolom, hogy fentiek teljesülése esetén már nyugodtabban alhatna építtető-építész egyaránt.
Nem hinném, hogy az „egymillió peres ember országa” jó irány…
Üzemmérnök
2018. február 22. csütörtök 15:09
Nagyon jó a cikk.
Az egyik kollégám már évekkel ezelőtt azt mondta, hogy az építész szakma megszűnt, átvették a helyünket a jogászok és „eljogosították”. Be kell látnom, igaza volt. Ma már nem az a lényeg, hogy milyen lesz a ház, hanem az, hogy megfelel-e a jogszabálynak. Ma már nem szabad tervezni, szabadon alkotni, hanem próbáld elkerülni a jogalkotók által kitett csapdákat. El van aknásítva az ország. Érdekvédelmi szervezet? Folyamatosan bombáz bennünket az elnökségi határozataival. Leírja, hogy „szakági tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (1) bekezdés b) pont ba)-bf) alpontjában, 22. § (3) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó esetben.” Tehát a meghaladó. Ezt összevetem a Szabályzattal és nem stimmel. Az építésfelügyelő köti az ebet a karóhoz, hogy Ő szerinte nem a kamarai döntés alapján kell dolgoznom, hanem a Szabályzat szerint.
Az Elnökség utasítja az építészt, hogy a kitűzési helyszínrajznál „A koordináta rendszer létrehozása a tervező feladata.” Mit mond az építésfelügyelő? Szabálytalan a kivitelezés, mivel a Szabályzat szerint, a kitűzési helyszínrajzot földmérőnek kell elkészíteni.
Mi van? Szabálytalan a kivitelezés, mert a rendelet szerint csupán figyelembe veszem a Szabályzatot és a kamara elnökségi döntései szerint töltöm fel a „155-ös kiviteli dokumentációt” /utóbbit lásd a 21/2017. (07.07) sz. MÉK elnökségi határozat kiegészítése/.
Azonban ezzel a javaslattal nem teljesen értek egyet:
„Van egy javaslatom: az egyszerű bejelentéshez ne legyen kötelező a tervezés. Építhessen mindenki azt amit akar és ahogy akar. Eddig is ez volt, legfeljebb kapcsolatok kellettek hozzá.”
Mitől lesz jobb, ha nem kell tervezőt fogadni a lakóépület építéséhez, átalakításához, bővítéséhez?
Kiviteli tervre ne legyen szükség. Ezzel szemben 15 napon belül, az építéshatóság köteles legyen nyilatkozni (még a legkisebb építési munkáról is) a naplóba feltöltött adatok alapján, hogy az adatokban meghatározott építési tevékenység jogszabályba nem ütközik. Amennyiben a feltöltött dokumentumok alapján nyilatkozni nem tud, úgy szűk határidő megadása mellett hiánypótlásra, vagy személyes egyeztetésre kötelezze, és nyilatkozatának kiadásáig az építési munka végzését tiltsa meg.
Az építésfelügyelet csak az építési folyamatot ellenőrizheti.
Koós Miklós
2018. február 22. csütörtök 15:46
„Mitől lesz jobb, ha nem kell tervezőt fogadni a lakóépület építéséhez, átalakításához, bővítéséhez?”
nyilván nem gondoltam komolyan (majd utólag mögé teszek egy szmájlit)
Németh László
2018. február 22. csütörtök 15:54
Azzal szerintem nem lenne baj, ha az építésfelügyelet építéshatósági szerepet kap, nyilván ehhez megfelelő létszámú szakemberek szükségesek. Mindig is szerencsésebb, ha a jogalkotói és jogalkalmazói szerepkörök nem egy helyen vannak. Az önkormányzat hozza a rendeleteket, az építésfelügyelet pedig ellenőrzi annak betartását. Az is fura helyzet, hogy az építéshatóság kimegy ellenőrizni pl. az építkezés megkezdését, s szabálytalanság esetén értesíti az építésfelügyeletet.
Ha marad az egyszerű bejelentés, akkor olyan konzultációs lehetőséget kell biztosítani a tervezőnek – ez lehet az építésfelügyeletnél, önkormányzatnál -, mely köti a hatóságot a későbbiekben. A 15 napos „készenléti időben” pedig az építésfelügyeletnek legyen lehetősége a tervekre ránézni, ellenőrizni, intézkedni. Egyébként egyes felügyeletek ezt félig-meddig gyakorolják, köszönet érte! Lehet „nagykorúnak” tekinteni a tervezőt, de kisebb felelősséggel! Nagyobb gondot látok a kötelező tervezői művezetésnél, ez sokkal nagyobb felelősség, mind az sokan gondolják!
Németh László
2018. február 22. csütörtök 15:57
…mint azt sokan gondolják! (Bocs)
Koós Miklós
2018. február 22. csütörtök 15:58
„Nagyobb gondot látok a kötelező tervezői művezetésnél, ez sokkal nagyobb felelősség, mind az sokan gondolják!”
Kedves László, kifejtenéd ezt?
Németh László
2018. február 22. csütörtök 21:22
Kedves Miklós!
Először is elnézést az elírásért! (Megszoktuk, hogy egyéb helyen lehet szerkeszteni a hozzászólást, s első körben nem figyelünk a helyesírásra.)
Több fórumon elhangzott már, hogy a tervező szakemberként végzi művezetését, tehát minden szak-kérdésben felelős lehet. Így, pl. kitűzik a házat, s a tervező az alapozás készítésénél bejegyzi, hogy minden a terv szerinti. Később derül ki, hogy 0,5 m-rel „eltűzték” az épületet, s nincs meg a minimális oldalkert. Ki a felelős? Vagy, födém vasalásánál éppen jelen van a tervező – netán az építtető le is videózza -, s ugyan észre veszi, hogy a konzolnál felül nincs megfelelő vasalás, de nem szól, mert ez felelős műszaki vezetői kérdés. Leszakad a konzol, ki a felelős? A bírónál a tervező is az, mert szakember, neki erre fel kellett volna hívnia a figyelmet! Sőt, a hallgatása további jogi kérdéseket vet fel!
A MÉK-MMK Szabályzat szerint: …emberi életet veszélyeztető kivitelezést tapasztal, és azt a figyelmeztetése ellenére sem szüntetik meg rögtön, köteles azonnal az építésfelügyeletet értesíteni.
Számtalan építkezésen tapasztaljuk, hogy pl. nincs védősisak a munkásokon! A tervező szólhat a melósnak, jó esetben visszaköszönnek! Ezután rohanjon az építésfelügyeletre? „Rohanás” közben az egyik melós fejére esik egy tégla….
Hiába van a szabályzat végén: „A tervezői művezető a kivitelezési folyamatot nem ellenőrzi, sem műszaki ellenőri, sem felelős műszaki vezetői feladatokat nem lát el, ilyen jellegű felelősséget nem vállal át.” Ez sok esetben nem áll meg a bíróságon, azt meg nem értem, hogy „a kivitelezési folyamatot nem ellenőrzi”! Hát mit?
Varga Tamás
2018. február 22. csütörtök 22:01
Kedves László!
Most engem meg ez érdekelne: „…Ez sok esetben nem áll meg a bíróságon,” — ez valós tényközlés, vagy csak félelem? Szeretnék én is tisztábban látni: van ilyen tudomása ilyen eljárásról? Ha igen, kérem Miklósnak elküldeni a bírósági jegyzőkönyveket, aki anonimizálás után közkicsé teszi. Vagy ez 43900 Ft + áfa? — hiszen ez a bejegyzés erről szól. Ilyesztgetés, majd pénzért a tuti elmondása.
VT
2018. február 22. csütörtök 22:47
ijesztgetés…. bocs.
volt építésügyes
2018. február 22. csütörtök 23:04
Úristen !!! „Ilyesztgetés” nem pontos j ? Hova csöppentem !!!! :)Természetesen Lászlónak teljes mértékben igaza van ! A bíróságon ha nem tetszett volna észrevenni, egyszer fekete, egyszer fehér! S annak van szerencséje, aki jól eltalálja az ütemet… pl.: I. fok elmeszelik, II. fok felmentik ! Hurrá Happy! De mi van ha tovább megy az ügy és a szo….ó rollerra kerültünk …. ? Az amit Miklós írt: 3 évig nem tudjuk, hogy mi lesz a döntés…. gyűjtögessünk, tegyünk félre… jó esetben ez elég… vagy mégsem? Ha kint voltam építkezésen akár mint tervező, fmv, műszaki ellenőr, a „látogatás” után kiderül, hogy valaki leesett az állványról és szörnyethalt, mosakodhatok, hogy nem vettem észre valami hiányosságot… Jó esetben nem kerülök a vádlottak padjára… de az már nem ép.ügy lesz, hanem büntetőügy… Isten „áldja” a „jogállamot” ! Az a baj, hogy túl sok az okostojás jogász ebben az országban, akik abból élnek hogy paszírozzák :)))) Jó éjt szeretettel ! 🙂
VT
2018. február 23. péntek 08:20
Csak kettő kérdés:
1. Te tudod, kogy beküldés után hogyan lehet javítani?
2. Hány építéshelyi baleset után citálták az építész tervezőt bírósàg elé?
volt építésügyes
2018. február 23. péntek 10:27
1.Nem tudom, hogyan kell beküldés után javítani, bocs.
2. Nem áll rendelkezésemre bírósági bírósági statisztika sem. Csak a médiában szereplő infók alapján vannak olyan tapasztalataim, amiket leírtam. A közigazgatásban-építésügyön- szerzett tapasztalataimról pedig inkább nem nyilatkoznék, mert nem tehetem. Azon viszont már jókat mosolygok, amikor mindenki azt gondolja, hogy a törvényi ügyintézési határidőkhöz hozzá van rendelve a szükséges létszám is. Persze lehet elégedetlenkedni, de szerintem nem érdemes… A személyes kapcsolatok sokat tudnak mozdítani egy-egy ügyön. Elnézést kérek, ha „karcos” voltam 🙂
Tóth Szilveszter
2018. február 22. csütörtök 23:21
Kedves László!
Egy csomó mindenben az építész nem szakember. Ezt remélhetőleg a bíró majd érteni fogja. Ha orvosi vizsgálat közben rád esik a plafon, akkor is csak az építészt veszik elő, az orvos hiába szakember.
Vasalást, kitűzést nem tudunk átvenni. Hiába van ez leírva a szabályzatban – sokan eleve aszerint érveltünk, hogy az építész tervezőt kiküldeni ilyen dolgokhoz eleve szakmaiatlan és a szakmagyakorlási kódexet üti, azaz jogszabályellenes. Illetve pont ez az érvelés a megrendelő felé is tisztességtelen: ha semmire nem vagyunk jók a helyszínen, akkor minek fizet? miért nem fizet inkább egy műszaki ellenőrt, akinek az a szakmája, hogy kivitelezést ellenőriz?
Nem, mi ott csak építésfelügyeleti ellenőrök vagyunk valójában és ha elkezdenek mást építeni, akkor bejegyezzük a feljelentést. Botrány.
Koós Miklós
2018. február 23. péntek 07:56
Szilveszter megelőzött, helyettem írta, ebben egyezik a véleményünk. Amikor megjelent a kamarai szabályzat, ez volt az első, amit kiszúrtunk. Elküldtem a kamarai vezetésnek is, de nem történt semmi azóta sem, ahogy abban sem, hogy a szabályzat hiába MMK-MÉK közös szab., ha egyszer az elején ott maradt, hogy jelen szabályzatban tervező alatt építész tervezőt kell érteni, akkor minden más szakágra vontkozó szabályzati előírás értelmezhetetlen. ahogy Szilveszter is írta, vasalás ellenőrzéshez tartószerkezeti jogosultság kell és ha én valaha egy vasalás közelébe mentem volna okoskodni, a statikus rácsapott volna kezemre. Teljes joggal. Ebből következően nem ellenőrzök gázbekötést, fűtésautomatikát, villanyóra szerelést és más hasonlót. a kötelező tervezői művezetéssel a kamara a tervezőknek akart kedveskedni, de ez csak egy pénzlehúzás az építtetők felé. ahol lehet én ezt át is adom a műszaki ellenőrnek. Ő úgyis kijár rendszeresen.
Az már komolyabb kérdést vet fel, hogy ha a tervezői művezető – mivel ez nem tiltott – csak a kivitelezés második felében megy ki, akkor vajon felelősségre vonható-e pl. azért, mert a tervtől eltérően rossz helyre építették meg a házat?
Enyedimre
2018. február 23. péntek 10:05
A Cikk hiánypótló és teljesen jogos. Köszönöm.
01_NINCS LÉNYEGI INFÓ
Egy kollégám több előadáson volt ahol próbálták megfejteni a 3 havonta változó jogszabályok sorát, kevés „fog és vidd” azonnal alkalmazható instant lényegi infóval…Azaz ha a jogszabály alapvetően értelmetlen és összefüggéstelen, akkor azt nehéz jól elmagyarázni. Mert nem is lehet.
02_EGY JÖVŐ KÉP
Eltudok képzelni egy olyan rendelet állományt, ami elsőre olyan logikus mint pl egy Google Gmail, egy Prezi…..ahol minden jó helyen van, minden kézre áll. Tudom lehet olyan törvényt alkotni ami 10 évre ki tud szolgálni minket, S akkor eljön az a pillanat hogy szakmáról lehet végre diskurálni.
A betegség az egészben az hogy a HÁZAK szempontjából SEMMI nem változott. Ugyanúgy tégla/fa/beton/cserép…csak a körítés lett többszörösen megtekerve. De a Végtermék nem változott. NEM lettek jobbak- Miklós által jelzett engedélyezési terv szintű terveknek köszönhetően.
Bevallom az ÉTDR bevezetése után közel 1 évvel én megszerettem azt a rendszert könnyű volt. ÉS ott először Közel voltunk egy mindenki számára megfelelő rendszerhez. Tetszett a Településképi vélemény intézménye is. Határozottan több lábon állt a dolog, masszívan Hatósági eljárás volt, pecséttel a terveken.
A HOGYAN ÉRTELMEZZEM / TETSZIK /NEM TETSZIK ELV
A Bejelentésköteles tervnél a Statikus, Gépész, Villamos tervezőkhöz felelősségéhez képest ami felelősségünk nagyobb.
Miért ?? Mondhatnánk Ők is komoly műszaki dolgokban hoznak döntés.!!
Ó igen. De.
De nekünk NEM a műszaki dolgok döntéshozatalában van bajunk, hanem a sokféleképpen értelmezhető jogszabályok sokféle értelmezésével.
S az 50,000,000.- Ft-os LIGÁ-ban játszunk. Letojom, ha egy gázkazánt rosszul teszek fel/tervezek . Holnap kifizetem annak az árát KPban. Minálunk a tévedés 10,000.000.-Ft-os lehet.
– A ház tetszik majd a Polgármesternek vagy nem?
– S ha más lesz a Polgármester akkor bünti ?
– Főépítésznek tetszik ?
– Ha más lesz a Főépítész, akkor bünti ?
– Illeszkedik vagy kortárs ?
– Kialakult vagy Bátor ?
Szójátékok…de értsétek. S ez csak az Építészeknek dobbantja meg a szívét.
KAMARA
Hiszek benne hogy egyszer magára talál, de félek olyan a szervezet kialakítása, hogy önmaga szervezeti fenntartása köti le az erejét. Még. Tagdíjainkból több ügyvédiroda tudna minket hírlevelekkel/szerzősekkel/jegyzőkönyv sémákkal/műszaki leírás kiegészítésekkel kiszolgálni és ezt szeretném is megélni. De a lényeg. Elszomorít hogy ezen „előadásokat” pénzért szeretnék adni. Ezt a MÉK „Bejelentésköteles” mappájába kell feltenni, videóval stb.
S lenne itt egy javaslatom. Kedves Előadók ! Tagdíjunk éves 10.000 Ftos emelésével közel 9,000 Tagnál…létrehozhatunk egy 90,000,000.- Ft os éves keretet, amiben csak csak nekünk dolgozna egy/több ügyvédiroda, szakértő ? Ezt a lehetőséget kérem megfontolni, mert ennek megvalósítása könnyű. Ekkor több időnk marad dolgozni, azaz ez nekünk többszörösen megtértül.
TERVEZŐI MÜVEZETÉS
Egy rövid sztori. Én beírtam egy helyen egy eltérést. (máshova tett emeleti falak. ) Másnap az összes FMV felmondott, a kivitelező elállt a szerződéstől. De a kérdés az volt. miért tértek el a tervtől. ÉS ha nem írom be, akkor az Ő hibájukból eredő kárt miért is én fizessek ? De Szilveszter jól mondta, Ha be írom, akkor feljelentem az egész építkezést ha nem….akkor a Tervező a hibás. Szép választás. Az ügy megoldódott természetesen, de ez amolyan erőpróba.
Mindez egy távoli Galaxisban.
im
ÉpítésÜgyi
2018. február 23. péntek 10:21
Tisztelt Tervezők! A helyi építési szabályzatok (elméletileg) elérhetők a https://njt.hu/njt.php?onkormanyzati_rendeletek linken. Azért elméletileg, mert sok esetben nem a legfrissebb, hatályos dokumentum van feltéve. Ha a területileg illetékes első fokú építésügyi hatóság (járásszékhely település önkormányzati jegyző) ügyintézője nem hajlandó a HÉSZ-ről felvilágosítást adni (vajon miért nem, többek között ezért is kapjuk az illetményünket?!), akkor bátran forduljatok az építés helyszíne szerinti település jegyzőjéhez. A jegyző ugyan nem szakember, tehát a helyi jogszabály építésügyi hatósági vonatkozású értelmezésében nem tud segíteni, de a törvényességért ő felel. A törvény pedig azt mondja:
„2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
51. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. (2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – módon ki kell hirdetni. A saját honlappal rendelkező önkormányzat rendeletét a honlapján is közzéteszi. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak, és a kormányhivatal továbbítja azt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek.”
A HÉSZ pedig, mint tudjuk, önkormányzati rendelet. Tehát a helyi építési szabályzat szövegét és mellékleteit (a szabályozási tervlapokat) az önkormányzat a hivatalos honlapján is köteles közzétenni, honlap hiányában is köteles azonban betekintést adni azokba.
Sajnos, az „egyszerű” bejelentés intézményének bevezetése óta valóban kivették a tervellenőrzés lehetőségét a – területet jól ismerő – elsőfokú építésügyi hatóság kezéből, a kiemelt elsőfokú építésügyi hatóság (kormányhivatal járási hivatala építésügyi osztálya) ügyintézői pedig a csekély létszámukból fakadó túlterhelés és stressz miatt gyakran nem segítőkészek.
Azért el kell mondanom azt is, hogy volt olyan tervező, akinek a kollégám elmondta, mi nem szabályos a bemutatott tervdokumentációban; ennek dacára aszerint épült meg a lakóház (amelyet a tervező úr kivitelezéssel foglalkozó cége épített meg). Most már a kiemelt elsőfok ügyintézőjén múlik, hogy lebontatja-e a házat (amelybe már be is költözött az építtető családja). Lehet tippelni…
volt építésügyes
2018. február 23. péntek 11:52
Kösz szépen a hasznos linket, lehet hogy egyszer majd hasznát veszem, persze nem egyszerű bejelentésnél…
Tóth Szilveszter
2018. február 23. péntek 13:06
persze, ez elméletben szép. a gyakorlatban már annak is örül az ember, ha van egységes rendeletben foglalt szabályzat. nemrég egy budapesti kerület TVR-ét sikerült SCANNELT formában felrakni. – véletlen se lehessen benne keresni.
másik: sem az njt sem a honlap nem közhitelű, azaz a tervező lesz a felelős, ha hisz a honlapra feltett infonak, de a födémépítés közben kiderül, hogy – ja bocs – módosították azt a szabályt, csak nem tettük fel. – közhiteles, igazolt és főleg utólag igazolható módon kell hozzájutni egy hész-hez (és mostmár szab tervhez, takhoz tvr-hez stb…). Ez persze nem sokszor probléma, de azért létezik.
építésügyes kolléga: nagyon jó, hogy segít, de ettől még ki a felelős, ha esetleg nem mond valamit jól? én láttam már tévedni helyi ügyintézőt a saját hészével kapcsolatban. Nem mellesleg nem az a munkaköre, hogy segítsen, őt ezért nem fizetik, tehát a munkaidejét lopjuk az államtól, másrészt olyan ügyek, amik meg rá vannak delegálva, nem haladnak. szóval jó fej, ha segít, de nem megoldás helyileg sem és országosan meg erre építeni pláne nem szabad egy rendszert.
szóval egy rendszert az anomáliáknál kell megmérni és ez a bejelentősdi itt súlyosan elbukik.
Üzemmérnök
2018. február 23. péntek 10:25
„Több fórumon elhangzott már, hogy a tervező szakemberként végzi művezetését, tehát minden szak-kérdésben felelős lehet.” Ez a baj a fórumokkal, hogy valaki állít valamit, amit a másik már tényként elfogadva tovább ragoz. Szabályzat:
“A tervezői művezető a kivitelezési folyamatot nem ellenőrzi…” Az ellenőrzés kizárólag a tervszerűségre vonatkozik. A megvalósított épületrészt veti össze a 155-ös kiviteli tervvel”. Ha készült 191-es szerinti kiviteli terv, akkor azzal. Az ellenőrzéséről eseti bejegyzést tesz. Nincs szabályozva, hogy a bejegyzésnek mit kell tartalmaznia. Megengedett, hogy azt írja le: a földmérő által elvégzett épületkitűzés ellenőrzésére sem jogosultsággal, sem eszközzel nem rendelkezik. De elegendő, ha annyit ír, hogy észrevétele nincs vagy hogy a jogosultságába tartozó körben tervtől való eltérést nem tapasztalt.
„… sem műszaki ellenőri, sem felelős műszaki vezetői feladatokat nem lát el, ilyen jellegű felelősséget nem vállal át.” Ennek megfelelően, az adott szakterületbe tartozó ellenőrzésre sincs jogosultsága.
„Egy csomó mindenben az építész nem szakember. Ezt remélhetőleg a bíró majd érteni fogja.” A tervtől való eltérés megállapítását várja a jogszabály az építésztől. Azonban vizsgálni kell, hogy mi tartozik a tervtől való eltérésbe. Ha generál tervezés esetében bevont szakági tervezőket (építésznek építész a társtervezője) akkor az általuk készített terveknek való megfelelést is ellenőriznie kell. Az építészkamara által kiadott 21/2017. (07.07) Elnökségi határozata pontosítja a jogosultságokat. Rögzíti, hogy az építészeti szakágú műszaki ellenőr, aki az építési munkák teljes körű építési műszaki ellenőrzésére jogosult, „Az ellenőrzés az Épkiv. 22. § (3) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott épületgépészeti és épületvillamossági kivitelezési tervdokumentáció alapján végzett szakági munkákra nem vonatkozik.” Akkor ezen szakági munkák ellenőrzésére még két műszaki ellenőrt kell alkalmazni. Ez nem lehet máshogyan értelmezni, magyarázni.
Ezek alapján a tervezői művezetés területe és felelőssége is nagyon pontosan behatárolt. Tehát, szakági tervek és szakági tervezők esetén is kötelező az adott szakág tervezőjének a tervezői művezetése.
Az épület kitűzéséért a kitűzést végző földmérő a felelős. Munkáját csakis ugyanilyen jogosultsággal rendelkező szakember ellenőrizheti. Az azonban kérdés, hogy a kitűzési pontok alapásáskori „elvesztése” után, a felmenő falak terv szerinti helyzetének ellenőrzését a tervezői művezető végzi. De mihez képest? Beírhatom, hogy a kitűzési pontok hiánya miatt, a tervszerűség nem ellenőrizhető? Vagy ezzel elindítok egy építésfelügyeleti eljárást?