Regisztráció/Belépés

további cikkek

.:iStván:.
2018. február 18. vasárnap

Építésfelügyelet | Mintha nem is ugyanabból a jogszabályból dolgoznánk

A közelmúlt tapasztalatai alapján, egyre jobban úgy érzem, hogy a jogszabályokat mindenki úgy értelmezi, és úgy használja, ahogy akarja. Területenként és hatóságonként más-más elvek, szokások alapján dolgoznak.

Különös tekintettel igaz ez az egyszerű bejelentéssel épülő házak használatbavétele ügyében. Példák:

Egyik pesti kerület használatbavételi hatósági bejárás: Mindent lemérnek, kívül és belül.
Mindennek a terv szerint készen kell lenni. Ha a terasz nincs még burkolva (nem maradt rá pénz) akkor a rajzon is beton legyen. Ha a beépített szerkény helyénél a válaszfal 1 m-rel arrébb került, vagy a gardrób ajtó nem a közlekedőről, hanem a hálóból nyílik megvalósulási rajzot kell benyújtani. Készen kell lenni a festésnek teljesen, az összes szaniternek elhelyezve, a vizes helyiségek teljesen kiburkolva. A naplóba kerüljön fel a kéményseprő használati és a gázmeó.

Egyik helyen a garázs előtti díszburkolat készítése még folyamatban volt (éppen akkor rakták a munkások), addig nem kaphattuk meg a használati hatósági bizonyítványát, amíg a kész állapotról nem küldtünk be fotót. Ezt persze az építésfelügyelő nem közölte a helyszínen, hanem két hét múlva telefonos érdeklődésünkre adta azt a tájékoztatást, hogy ezt is töltsük fel a naplóba, és majd utána lesz papír.

Van, amikor a használati megérkezése 2-5 hétbe is beletelik.

Pest másik kerülete: Építéshatósági előadó az utcáról lefotózza az épületet, elköszön és két
nap múlva érkezik a használati. Be sem megy!!!

Budapest környéke: építésfelügyelet kimegy, egy-két méretet megmér, körbenéz, két napon belül érkezik a hatósági bizonyítvány.

Van, ahol a használati hatósági bizonyítványába beleírják a lakások alapterületét, van ahol
csak az van benne, hogy felépült a lakóépület. Ekkor az alapterület igazolására az építéshatóságtól kell egy másik hatósági bizonyítványt bekérni, amiért természetesen illetéket kell fizetni.

 

Nem lehetne legalább egy kicsit közel azonosan eljárni?

 

építésfelügyelettel kapcsolatos írásaink

 

 

Hozzászólások (5): megnézem

  • Üzemmérnök

    2018. február 20. kedd 10:59

    #117310

    Az írás végén feltett kérdés rossz, hiszen az eljárásokban nem lehet különbség (egy zsoltárból éneklünk).
    Amikor mi is így jártunk, hogy nem volt leburkolva a terasz, s az építésfelügyelő megtagadta a hatósági bizonyítvány kiállítását. Futkároztunk minden felé, s a legtöbb helyről azt a választ kaptuk, hogy fellebbezzük meg a ki sem adott elutasító döntést. Végül egy politikus segített. Bement a főnökéhez, másnapra kiadták. S nem a vezetőt, a teljes bagázst vágták ki a hivatalból, hanem az építésfelügyelőt (állítólag közös megegyezéssel). Közben egy másik házamnál is intézkedett hasonló módon. Ott a konyhabútort hiányolta, illetve a még be nem fejezett padlóburkolat fugázása volt az ok.
    Gyakorlatilag nem fogadta el a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy az épület a használatbavételre alkalmas. Felülbírálta azt a tényt, hogy mindenki arról nyilatkozott, hogy a terv szerint megvalósult az épület.
    Azzal indokolta tettét, hogy nem vállalhatja fel azt a kockázatot, hogy a használatbavételig a bank által visszatartott több milliót esetleg az építtető nem a ház befejezésére használja fel, hanem az állam által adott pénzt másra fogja költeni.
    Azóta nem rajzolok beépített bútorokat a házba.
    A kirúgását követően felvett új munkatárs meg ebbe kötött bele. Szerinte ábrázolni kell a konyhabútort a főző és mosogatási berendezéssel együtt. Hiába kértem a pontos jogszabályi hely megjelölését, hogy a főzés és a mosogatás csak beépített bútor segítségével végezhető el, válaszra sem méltatott.
    Szerintem abból kell kiindulni, hogy a hatósági bizonyítványra nincs is szükség. Az elektronikus építési napló zárását igazoló dokumentum tökéletesen elegendő ahhoz, hogy az épület megvalósulása igazolható legyen mind a pénzintézet, mind a földhivatal felé. Csupán a záráshoz szükséges dokumentumok körét kell kiegészíteni azzal, amit most a hatósági bizonyítványhoz be kell nyújtani. Az építésfelügyeletnek az építés közben kell elvégezni az ellenőrzést.
    Ha építés közben nem ellenőrzött, nem mérte le az elkészült szerkezeteket, nem vetette össze a tervben rögzített paramétereket az előírásokkal, akkor a hatósági bizonyítvány kiadásakor ezt már nem teheti meg, hiszen a napló lezárt állapotban van, az építés befejeződött. Az építésfelügyelet csak az építési folyamatot ellenőrizheti.
    Megkérdezhetjük azt is, hogy joga van-e ellenőrizni az építési naplóba feltöltött terveket, hogy az megfelelnek-e a két kamara által jóváhagyott szabályzatnak? Szabálytalan-e az a kivitelezés, ha esetleg a szabályzat egyik pontjának, egyik bekezdésében levő kitételnek (mondjuk, hogy lemaradt az alaprajzról a csapadékvíz levezetést jelölő karika) nem felel meg?
    De meg lehetne kérdezni, hogy a szabályzatot csupán figyelembe kell venni, vagy annak minden pontját be kell tartani? Ha utóbbi, akkor a kitűzési helyszínrajzot földmérőnek kell elkészíteni, vagy a MÉK elnökségi döntés alapján az építésznek? Mivel a szabályzat szerint a tervező alatt építész tervezőt kell érteni, akkor a szakági tervezők társtervezők? Még azok is, akik a villany vagy gáz közmű-csatlakozási tervet készítik?

    • Tóth Szilveszter

      2018. február 20. kedd 13:13

      #117311

      csak az utolsó kérdésedhez, amikor megjelent a kamarai szabályzat, ezt írtam le magamnak:

      tervező = építész tervező – javaslom, hogy ezt a fogalmat pontosítsuk és ésszerűsítsük:
      „munkatársak” – azon természetes személyek, akik munkájukkal hozzájárultak a mérnöki-művészeti alkotáshoz és azon munkájukhoz szakirányú végzettséggel nem rendelkeznek
      „tervezők” – azon természetes személyek, akik munkájukkal hozzájárultak a mérnöki-művészeti alkotáshoz és azon munkájukhoz szakirányú végzettséggel rendelkeznek vagy adott munkarész végzéséhez szakirányú végzettség nem szükséges
      „felelős tervezők” – azon természetes személyek, akik (külön meghatározott kormányrendelet szerint megfelelő) jogosultsággal rendelkeznek szakági munkarészek elkészítésére és aláírólapon a tervet aláírásukkal hitelesítették vagy azon jogi személy, aminek (külön meghatározott kormányrendelet szerint megfelelő) jogosultsággal rendelkező alkalmazottjai, ügyvezetője az aláírólapon a tervet aláírásukkal hitelesítették

      építész tervező – mint tervező, csak a szakág megnevzésével
      felelős építész tervező – mint felelős tervező, csak a szakág megnevezésével

      kicsit terjengős lenne így ez a szabályzat, de ezt az aprólékos kibontást nem fogjuk tudni megúszni, ha normális szakmát akarunk egyszer

  • Rezsnyák Peter

    2018. február 22. csütörtök 10:33

    #117331

    Tőlem azt kérik, hogy az ÉTDR-ben indítsunk hasznlatbavételi eljárást Egyszerű Bejelentéses építkezésre. Lehetséges ez??

  • Cser Eszter

    2018. február 22. csütörtök 11:34

    #117332

    Igen. Egyszerű bejelentés esetén a használatbavételhez hatósági bizonyítványt az építésfelügyelet adja ki, melyet ÉTDR-ben kell megkérni.

  • Szabó Erzsi

    2018. március 2. péntek 13:17

    #117423

    Bocsánat, hogy idekontárkodok a kérdéssel, de elvileg mennyi időn belül kellene kijönniük helyszínre a hatósági bizonyítvány igénylését követően? Illetve erről értesítenek, vagy csak találomra megjelennek? 10 napja adtuk be, de azóta semmi infónk. Nem 15 napon belül kéne kiállítaniuk?

SAJÁT
Az első egyszerű bejelentéses családi házam

2018 közepén mond még valakinek is bármit a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet?  Ez vezette be az un. egyszerű bejelentéses – nem – eljárás módot. Erről szólt egy írásom, mely a megjelenése óta több mint 36.800 olvasásnál tart. 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet | Megerőszakolták az építési törvényt Ezt csak azért írom, mert a most bemutatandó […]

Az első egyszerű bejelentéses családi házam
2018. augusztus 3. péntek
SZAKMA
Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre

Az egyszerű bejelentési eljárás előtti időkben, amikor a helyi építéshatóságok bírálták el az építési engedélyeket és végezték el a szükséges ellenőrzéseket, többnyire minden területnek ’volt gazdája’, azaz egy-egy építéshatósági előadó egy-egy területre ügyelt. Ma, amikor az erősen lecsökkentett létszámú járási építésfelügyeleti hatóságok végzik az építéshez kapcsolódó ellenőrzések többségét csak és kizárólag azt tudják ellenőrizni, ami […]

Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre
2018. március 25. vasárnap

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább