Napelem nélkül nincs jó energiatatanúsítvány
Pár hónapja felindultan keresett meg egy építtetőm, aki az elkészült házára most készíttetett energia tanúsítvány és az eredmény C besorolású lett. Mindez azért érdekes, mert egy kvázi passzívházat terveztünk neki megfelelő vastagságú hőszigetelésekkel, nyílászárókkal, hőhídmentes csomópontokkal, megfelelő gépészettel. Anno be is mutattam itt a házat a kooseptar.hu-n is
Kézhez véve a tanúsítványt, mindjárt az elején megleltem a választ:
vagyis hiába a kvázi passzívház kialakítás hővisszanyerős szellőzéssel és valóságban is olcsó üzemeltetési költségekkel, tanúsítani csak CC besorolásúra lehet. Ellenben ha felszerelnek egy 2,5 kWos napelem rendszert, akkor egyből AA+ lehet.
Most tekintsünk el attól a bornírt helyzettől, hogyan lehet egy ilyen tanúsítási rendszert kialakítani, hanem koncentráljunk a napelem szükségességére.
Röviden, ha nincs napelem (vagy más megújuló erőforrás), nem lehet kedvező energiatanúsítványa és ehhez még csak nem is kell megvárni 2021-et!
Hozzászólások (14): megnézem
atus
2018. február 1. csütörtök 18:49
Miklós!
Sajnos az építtetők és a tervezük sem ismerik a TNM rendeletet. A 6-os melléklet előírja, hogy BB vagy annál jobb minősítés csak 25% megújuló részarány esetén adható, függetlenül az épület egyéb paramétereitől.
/azt nem tudom, hogy ezt miképp lehet majd teljesíteni a sűrűbben lakott városi környezetben… de ez egy másik kérdés./
Elöljáróban tisztázni kell, tanúsítás nem a benn lakók energiaszükségletét fejezi, hanem az épület ellátásához szükséges energia szükségletet országos szinten. Azaz magyarul: ha a nap besüt a házban (esetleg napelem) akkor 0,0 a korrekciós tényező, míg a fatüzelésnél 0,6 vagy elektromos áramnál 2,5 / 1,8 a korrekciós tényező… Ezt nevezi a rendelet primér energiának és ez nem azonos az épület energia igényével (ha figyelmen kívül hagyjuk az eszközök energia igényét)!
Megújuló energia lehet sok féle, így nem csak a napelem jöhet szóba, de mindenképp meg kell vizsgálni annak gépészeti- és műszaki következményeit. A tanúsító kollega biztosra ment, mivel a napelem elektromos áramot termel, ami uniszex formája az energiának… De például nekem volt olyan kocka alakú (legjobb A/V arány) társasházam, ahol az ablakok nyeresége 20%-ot tett ki.
Az általad tervezett ház képét tekintve és passzívházas hővisszanyerő ismeretében az látszik tanúsítói szempontból, hogy:
-kicsik az ablakok
-mivel kicsi az épület hőigénye, így a gépészetet ellátó áram (x2,5!) dominál.
Az épület rezsi számlája valószinűleg nem lesz magas, viszont ezt a tanúsítási rendelet nem respektálja, mivel teljesen más szempontrendszer szerint készült.
Magyarországon (ipar, közlekedés és egyéb mellett) az összes energia 38,4%-át használja el a lakosság és ennek 66%-a megy el fűtésre!
Koós Miklós
2018. február 2. péntek 07:59
lássuk be, hogy ha egy napelem nélküli minősített passzívház nem kaphatja meg a legmagasabb besorolást, akkor, ahogy fent írtam, nem jó a rendelet. Nem véletlen, hogy a passzívházaknál is új kategóriákat vezettek be pont emiatt.
Roland9
2018. február 2. péntek 11:09
A fajlagos primer energiaigény (kWh/m2a) bizony egy tényadat, az mutatja meg egy ház valóságos fűtés és hmv energiaigényét, kár azt magyarázni vagy azon felháborodni. A cél lehet egy passzívház minősítés, de akinek a környezetvédelem és fenntarthatóság is számít annak a kis primer energiaigény (AA+ vagy AA++) a valódi célja.
Már megkaptam itt, hogy „passzívház fanatikus” vagyok, de ez nem teljesen igaz, valójában inkább fenntarthatóság fanatikus. A passzívház ennek csak egy eszköze, de a célhoz önmagában nem elegendő. A következő lépés a primer energiafogyasztási érték minimalizálása, ami a fenntarthatósághoz már sokkal közelebb visz. Ehhez viszont megújuló energiát kell használni. És jobb a télen is rendelkezésre álló megújuló. Helyesnek tartom, hogy csak napelemmel nem lehet AA++-s egy ház, hiszen télen ő sem megújulót használ, cserébe nyáron túltermel.
Az építész bizony önmagában csak a CC minősítésre elegendő, egy környezettudatos gépész tervező és építtető is szükséges a magasabb szintek eléréséhez.
Én ebben próbálok itt segíteni, bár még keveseknek lehet. Persze ez nem meglepő, amikor építészek írják, hogy „kultúrember gázzal fűt”, meg csak mérnökökre hallgasson mindenki, vagy a passzívház szint elérése pedig teljesen felrúgja az eredeti koncepciót stb.
Lehet nem kellene az „önjelölt zsenik” meg „passzívház fanatikusok” kifejezéseket használni, hanem alázatosabban viszonyulni a laikusokhoz. Az, hogy a passzívház építésbe sok „laikus” önképző módon magas szintig jutott nagyot lendített a hazai viszonyokon, azok elterjedésében sokkal nagyobb szerepük volt, mint az építész társadalomnak. Jelenleg ezt látom az energetikában is.
A NAPELEM NÉLKÜL is 52kWh/m2 értékű házam az én egyik bizonyítványom, büszkébb vagyok rá mint egy passzívház minősítésre lennék. Napelemmel vastagon AA++ lenne. Ilyen ház jó ha 5-10 van az országban (mármint ami napelem nélkül tudja ezt és 80-100%-ban télen is termelhető megújuló energiát használ).
Nálam ezek a fejlődési szintek: Passzív ház – Passzív + környezettudatos ház – passzív + környezettudatos ház magas hozzáadott építészeti értékkel.
Tudom, hogy minden fejlődés lassú és rögös az út, de azért bízom a fenntarthatósági, környezettudatosabb építészet lassú, de egyenletes térnyerésében.
Az email-m publikus, szívesen mutatok bárkinek az én megítélésem szerint „energetikailag tökéletes” házat.
Koós Miklós
2018. február 2. péntek 14:17
a passzívház minősítésre azért van szükség, mert manapság csak ez az egyetlen független és objektív vizsgálati módszer amivel igazolni lehet a megfelelőséget. A többi csak duma és papír.
a minősítés fontosságát a legtöbben nem akarják tudomásul venni, pedig az eléggé bevált már Németországban. Minősített passzívházaknál kb. 5% körül van a számított és a tényleges energiafelhasználás különbsége. Mindez sokszorosan ellenőrzött és lefektetett protokoll alapján.
A passzívház szisztéma elsősorban a fűtési energia minimalizálására koncentrál, de még ez is fényévekre van a hazai tervezői és főképpen kivitelezői társadalomtól. Épp tegnap kérdezték meg egy ilyen kiv. megbeszélésen, hogy tényleg komolyan gondolom-e a 25 cm hőszigetelést és a falak alatti hőhídmegszakítást, mert mennyit meg lehetne spórolni vele, ha elhagynánk. Szerencsére az építtető sem hagyta.
ezek után igazán vicces hallani ebben a nyugat-balkáni környezetben, hogy még a passzívház is bakfitty, mert van annál jobb is.
Ja. Van.
Tamás
2018. február 3. szombat 11:53
Ezt nem teljesen értem. Hogy lehet 114kWh/m2a az energiaigény? Tisztán villanyfűtést használnak? Bár úgy látom, van kémény.
Az én passzívházam napelem nélkül is megkapta az AA++-t, 35 kWh/m2a értékkel, hőszivattyús fűtéssel.
Roland9
2018. február 4. vasárnap 09:07
Egy passzív ház tisztán villannyal ennyi.
Fűtés: 15kWh/m2a, HMV: 22kWh/m2 – (15+22)x2,5=92,5kWh/m2a. Ehhez jön még a hűtés, mert ránézésre az a ház hűtést is igényel, amit gondolom split klímával oldottak meg.
Ha ezt a hármat (fűtés, hűtés, HMV) kiváltod földhős hőszivattyúval, akkor az érték kb. harmadolódik, mint Nálad.
kritizator
2018. február 16. péntek 06:32
Alattad:
Fűtés: 15kWh/m2a, HMV: 22kWh/m2 – (15+22)x2,5=92,5kWh/m2a.
A Te 35 kWh/m2-ed hogy áll össze?
építkező
2018. február 4. vasárnap 17:26
Szép napot!
Mi levegő víz hőszivattyúval, jó szigeteléssel, ablakokkal, szellőztetővel A- kaptunk.
Cser Eszter
2018. február 5. hétfő 07:28
Nemrégiben terveztem egy terv szerint CC besorolású családi házat. Az építtető felépítette, kb azokkal az anyagokkal amelyek a tervben voltak, nem rakott napelemet, hőszivattyús fűtést. Felépítette, eladta, és gratulált nekem, hogy milyen jó AA besorolású házat terveztem.
Ennyi…
Kelemen Zsolt
2018. február 5. hétfő 13:56
Előrebocsátom, hogy nem értek egyet a TNM rendelet által kért kötelező „javaslattal elérhető besorolás” megadásával. Ez egy „teljesen új” számítást jelent, s nem is minden esetben tudja az építész előre kiszámolni (megbecsülni?!…sicc!) a felújítási javaslattal elérhető besorolást. Később félreértésekre adhat okot. A napelem tájolása sem ismert, s más feltételek is szükségesek, mint pl részletes számítás vagy köt. 25%-os megújuló részarány stb…
Ez esetben is a 2,5kWp-s rendszer helyett a megadott AA+ besoroláshoz 2,5× nagyobb napelemes rendszer kellene:
A ház tervezett fogyasztása 114,65×135m2=15.484 kWh
Napelem: 10db 255W-os napelem×1200 óra= 3060 kWh
Egyenleg: 15.484-3.060= 12424 kWh
Fogyasztás napeleme figyelembevételével:
12424/135,06=91,98 (/100)= 91,98%
Besorolás:
81-100% között „BB” – közel 0-a energiaigényre vonatkozó követelménynek megfelelő, s nem 41-60% (AA+) közötti. AA+ besoroláshoz 10 napelem tábla helyett 24 táblás rendszerre (6,12kWp) lenne szükség… Ez nem Miklós hibája, hanem alapvetően olyan feladatot ró a tervezőre, mely egy (meglévő felújítandó épületnél) alapvetően KÜLÖN felújítási KIVITELI terv, vagyis ÖNÁLLÓ tervezési feladat.
Gratula a tervezéshez! Szép munka!
Kelemen Zsolt
2018. február 8. csütörtök 13:57
Javítanom kell magamat! A primerenergia átalakítási tényezőt (e=2,50) nem vettem figyelemben, így módosul a számítás:
3060*2,5=7650kWh
15.484.-7650=7834kWh
7834/135,06=58kWh/m2a azaz 40-60 között van! vagyis valóban helyes lenne az AA+ besorolás ha lenne napelem.
Elnézést a tévedésért!
Szakos Péter
2018. február 10. szombat 09:02
A TNM szerinti számítás rossz. És nem csak a napelem és a megújuló kezelése miatt.
Mondom ezt évek óta, de legutóbb saját bőrömön tapasztaltam mennyire.
10cm EPS-el szigetelt, normális nyílászárókkal, kondenzációs kazánnal , egyedi elektronikus szabályozással szerelt házban EE lett a minősítés. Nem akartam hinni a szememnek, de ennyi.
Mondjuk a Winwatt által kiszámolt 1.235m3 -os gázfogyasztás HELYETT csak 7-800m3 fogy…
Ha a felső értékre nézem a tévedést: 54%-al többet kellene fogyasztania a háznak a valóságnál.
Hol a hiba? Filtráció, elektronikus szabályozás!!
Vicc ez az egész.
atus
2018. február 12. hétfő 13:36
Kedves Péter!
Félreértés áldozata vagy (és sokan mások is).
Öszzekevered az energetikai tanúsítást az auditálással.
A tanúsítás megadja egy típusba sorolt épület primer energia igényét átlagos használat mellett.
Az Auditálás egy konkrét épület energia áramait elemzi.
Más a módszertan és más az eredmény is, keverni a kettőt nem érdemes.
A TNM rendelet az épületek összehasonlítására szolgál általános feltételrendszerben. Nem tesz különbséget a használatban és a gépészeti rendszerek részleteiben, ami például 100 kW/m2a környékén már befolyásoló lehet. Az energia szükségletet az előállítás helyére vonatkoztatva adja meg energia fajtától függő korrekciós tényező figyelembevételével.
Vegyünk például két azonos fekvésű és alapterületű tárasasházban lakó két szomszédot:
1. lakásban két kisgyerekkel élő család lakik. Náluk vélhetőleg magasabb lesz a hőmérséklet és a HMV szükséglet is.
2. lakásban egy nyugdíjas él, aki már megszokta a 18 fokot és kevesebb melegvizet használ.
Mindkét lakás energetikai besorolása azonos lesz, míg a postás más értékű számlát visz ki.
Szakos Péter
2018. február 12. hétfő 21:05
Kedves atus,
Én nem beszéltem auditról.
A TNM nem tesz különbséget a gépészeti rendszerekben? Dehogynem.
És pont arról van szó, hogy az alacsony energiaigényű épületek esetében nem mindegy milyen a gépészet és annak illesztése a valós igényekhez.
Pont arról beszélünk, hogy az alacsony fogyasztású épületeknél torz a kalkuláció. Téves következtetéseket vonhat le a laikus vevő, bérlő, lássuk be ők többen vannak, és ha az ember magyarázkodással kezdi nem lesz hiteles.
Számtalan példa mutatja, hogy a legjobban szigetelt épület sem fog (sokkal) kevesebbet fogyasztani a szigetelés előtti állapothoz képest, ha marad a régi (már 20éve is túlméretezett) kazán.
Megértem a felhasználás módja nem mindegy, ha a nem lakom ott nyilván kevesebbet fogyaszt…
A fenti példám (a végső besorolás egyébként DD lett, de csak éppen hogy), egy olyan ház, ahol 4-en laknak és a ház szinte folyamatosan fűtve van, csak éjszakára alacsonyabb a hőmérséklet egy kicsit. Nem lenne indokolt tehát a valós fogyasztás és a szabvány alapján számított közötti hatalmas különbség. És mégis fennáll.