Nekem egy-két dolog nem igazán tetszik. Leírom, hátha hasznát veszik, bár a terv kidolgozottsága is sok befektetett munkát mutat, jól átgondolták.
Nem tudom, mi indokolja a földszinten a háromlépcsős szintkülönbséget. (Hacsak nem valami építménymagassági dolog.) Szerintem teljesen felesleges, mert nem indokolt sem funkcionálisan, sem esztétikailag. Az, hogy a nappali-konyha-étkező padlószintje a kerti terasz szintjén legyen, megoldható egy kevés tereprendezéssel.
Hiányozni fog nagyon a földszinten egy tároló helyiség! A gardróbon kívül.
Nem hiszem, hogy jó, ha a hálóból a gardróbon és az előszobán keresztül vezet az út a fürdőbe, miközben látnak a nappaliból! Tekintettel, hogy az előszobából nyílik egy külön WC kézmosóval, nem gond, ha a fürdő a gardróbból nyílik. Nyugodtan lehetne kisebb a fürdő, nagyobb a gardrób és/vagy a háló. (És lehet, hogy nem kellene a WC-t sem bepaszírozni a lépcső alá. Az tárolónak megfelelne.)
Nincs egy lakóhelyiség, amiből kilátok az utcára. (Nem biztos, hogy kell, nekem fura. És mi van az utcai homlokzattal?)
A háló nagy – de kicsi a bútorozhatóság szempontjából. Ez a fentiekkel javítható lenne.
A fürdő berendezése esetleges.
A délnyugati hatalmas üvegfelület nagy hiba! Sokba fog kerülni az árnyékolás, a hűtés! Ráadásul nem ad akkora esztétikai élményt, hogy megérje. Elé kívánkozik egy fedett terasz (lehet, hogy nem fért bele a 15%-ba?), de nem ajtó van, hanem hatalmas ablakok, amiknek egyébként a nyitása sem egyszerű! Semmi nem indokolja a felső háromszöget! (Még a nyitott tetőtér sem.)
A délkeleti oldalon sem így terveztem volna a nyílászárókat, de ha már ez megvan, meg kellene cserélni. (Ha marad ez az alaprajzi elrendezés!)
A nappali-étkező-konyha tér berendezését nem tartom jónak. Nem gondolom, hogy a konyhának kellene a legmesszebb lennie.
A tetőtér teljesen rossz! Az alacsony hajlásszög miatt (talán előírás?), az alacsony homlokzati térdfal miatt (max. homlokzatmagasság?) nagyon kényelmetlenül használhatók a helyiségek. Különösen a zuhanyozó. Ez egyébként is kevés lesz 3, esetleg 4 személynek. Indokolt lenne külön WC.

A DNy-i üvegfal szerintem is problémás. Már az üvegezés is egy vagyonba fog kerülni, mert gondolom passzívház nyílászárók lesznek. A felső háromszög miatt pedig még az alsó részre sem lehet árnyékolót rakni. A napvitorla pedig csak az alsó részt tudja árnyékolni. A szoba benapozottsága enélkül a háromszög nélkül is megfelelő lenne, mivel déli irányból a távolabbi sarkok is jól be lesznek világítva. Nem tudom, mekkora büdzséből dolgoznak, de már most kérjenek árajánlatot az ablakgyártóktól, mert tapasztalatból mondom, hogy min. 10MFt csak a nyílászárókra fog elmenni.
Egy ekkora tolóajtó pl. min 2-3MFt, a harmonika meg talán még több lenne.
Az ajánlatnál érdemes figyelni, a szállítási és beszerelési költségeket is, mert azok általában külön tételként szoktak megjelenni és milliós tételt jelentenek, főleg ilyen nagyméretű felületek esetén.
Ezen kívül az utcai homlokzat képeit én is hiányolom, remélem a tervező azért megmutatta Önöknek.
A DK-i oldalon lévő ablakfülkének sem látom praktikus hasznát, kicsi öncélú design elemnek érzem, főleg, hogy belóg a kerti járdába. Azt se felejtsék el, hogy a tetejére kell még bádog is, ami ronthat a látványán és esőben kopoghat.

Még egy apró észrevétel:
A tetőtéri gyerekszobában nem érezném biztonságban a gyermekem. Van egy 50 centiméteres parapet magasságú ablak, mely gondolom bukó-nyíló. Márpedig a tisztíthatóság végett nyílónak kellene lennie. Ez pedig 50-es parapetnél balesetveszélyes. Szükséges külső korlát, vagy az ablakot osztással tervezni, és az alsó 50 centijét fix üvegként kialakítani

Ugyanilyen tájolású passzív házban élek már hét éve.

A délnyugati homlokzaton a felső háromszöget semmiképpen sem javasolnám beüvegezni, mert zavaró és nagyon meleg lesz nyáron.
Nálam a nyugati tájolású (völgyi) kilátásra a saját nappalimban 3 m*2,4 m ajtó-ablak van. Ezt a nyári nyugati alacsony napsugárzástól csak nagy napvitorlával tudom árnyékolni, amit körülményesebb kezelni. Nem tudom elolvasni a konkrét méreteket de valószínűleg a déli ablakaim is kisebb felületűek mint itt, mégis a házam NAGYON világos. Nyáron ezeken aluredőnnyel eredményesen védekezem a nap ellen.

A nyári tartós hőhullámnál csak a nagy hőtároló tömeg tudja csökkenteni a felmelegedés ütemét, itt a tető alatt akármennyi lesz a hőszigetelés, viszonylag gyorsan át fog melegedni a hőtároló tömeg hiánya miatt. (Nekem a 20 cm beton födém felett 50 cm szigetelés van a padláson, ami szintén lassan, de melegszik!)

Én a háló-gardrob-fürdő részt gondolnám át. Szerintem beférne oda egy háztartási helyiség (esetleg a hálóból nyíló fürdővel), mert nekem nagyon hiányzik a mosó-felmosó-tisztító holmik helye. Én, ha ennyi helyem lenne, nem raknám a fürdőszobába sem a bojlert, sem a mosógépet.

…”de legalább ennyire szép maga az egész utca is”… – írja Miklós. Akkor az az utca megérdemelne egy mívesebb homlokzatot egy új háztól.

Az építtető vagyok.
Nagyon köszönjük a kritikákat, javaslatokat. Bár elégedettséggel töltött el, de Miklós tervkritikája is lehetett volna kissé kritikusabb, így tényleg örülök, hogy kaptunk hozzászólásokat. 🙂
A meglátásokara az adott hozzászólásnál válaszolok (további diszkusszió céljából). A több helyen felmerülő nagy ablakfelület/árnyékolás kérdésről viszont pár sorral lejjebb.
Időközben ezen a linken elérhető egy frissebb terv, érdemes ránézni: https://drive.google.com/open?id=14cmwAJw1a6f8pzHY8IH5KHRP-B8p_Pb2
Ezen már kidolgozottabb az árnyékolás, pl. egy igen fontos pergolával. Továbbá még annyit pontosítanék, hogy a tájolás (még az új terven is) rosszul van berajzolva: A helyes észak-déli irány a nappali két sarka közötti átlóval párhuzamos.
A nagy déli üvegfelület árnyékolása valóban sok fejtörést okoz, de azt gondolom, hogy ez egy olyan fontos eleme az épületnek, aminél érdemes a megoldáson gondolkozni. A födém nélküli nappali igenis kiált ezért az ablakmegoldásért; nagyon sok szép példa van erre a nemzetközi építészetben, hibának azért nem nevezném, még ha tényleg kihívásokat is jelent. A felső háromszög nélkül is klassz lenne, de szerintem a többség a terveken szereplő megoldásra szavazna. Az ezzel járó pluszköltséggel számolunk – igyekszünk máshol megtakarítani.
Ide kizárólag fix ablakot terveztünk, funkciójában padként szolgáló parapettel. A fedett terasz sokat elvenne a kilátásból, beépíthetőségi korlátai vannak; a tetőtúlnyúlással kísérleteztünk, de csúnya volt.
Így hát a felső háromszögre fix zsalugátert terveztünk, ami a kilátást kevéssé akadályozza, de a magasan lévő naptól véd. Az alatta lévő üvegekre egyelőre harmonikaszerűen egymásba nyitható zsalugátert képzeltünk el, ami az oldalhatáros kerítés felé mozoghat.
Viszont lenne egy kompromisszumos, de sok tekintetben ideális megoldás, ami még korábban merült fel: ha a teljes homlokzati üvegezés helyett a háromosztatú ablak nyugati harmadát inkább falazzuk. Ezzel megmarad az ablak nagy része, de az ablakozáson spórolunk, és tolózsalugátereknek is lesz hely (és a lehűlő felület is csökken). Ezt átgondoljuk.
Magas, völgybeli fekvése miatt a falu mikroklímája egyébként hűvösebb az országos átlagnál. A nyári melegre errefelé nem szokás panaszkodni. De a passzívházszint miatt még jó árnyékolás mellett is számítunk a túlmelegedésre, emiatt split klíma-előkészítés lesz.
A betervezett pergola (amit jó lenne valamilyen mobil-megoldással teljesen fedetté alakíthatóvá építeni) hőhíd-veszélyeit még át kell néznünk a csomóponton.

Magam is laikus vagyok, ilyen minőségben szólok hozzá/kérdezek bele a témába.
Csatlakozom a háló ablak kiugratását kritizálókhoz, szerintem épp a ház legnagyobb erényének, a jó értelemben vett egyszerűségnek mond ellent. Illetve bádogozásnak megvan az a csapdája, hogy a látványterveken jól néz ki, a kész házon azonban nagyon más hatást kelthet, ill a végeredmény nagyon függ a kivitelezőtől.
A K07 ablak tisztíthatóság miatti nyithatósága már felmerült, másik ötletként esetleg teljes magasságúra is lehetne növelni és egy franciaerkéllyel „lezárni”, vagy épp ellenkezőleg az ablak méretét lecsökkenteni, a megfelelő magasságú hagyományos parapet kialakításához.
A háromszögablakot valóban követeli a födém nélküli tér, viszont érdemes lenne csökkenteni a méretét, akár annyira, hogy tükrözze a két szárny közötti faláttörtést.
A nappali DK oldalán a nyitható és a fix ablak felcserélésének ötletéhez is csatlakozom.
A DNY oldalon a teljes üvegezés helyett esetleg érdemes lehetne elgondolkodni a DK sarki ablaknyílás tükrözésén. Sokat javítana a bútorozhatóságon.

A hőburokkal kapcsolatosan az alábbi kérdesek merültek fel bennem:
A rajzokon úgy látom, hogy a tervező szarufa alatti hőszigetelést álmodott meg. Nem lenne célszerűbb ugyanezen kül- és belméreteket megtartva szarufa feletti hőszigeteléses rétegrendet alkalmazni?
A két épületszárny szintkülönbségénél az ytong lépcső nem viselkedik „hőhídként”? Mindenhol máshol 20 cm hőszigetelés van a padló alatt, ott viszont megszakításra kerül.
Van valami kivitelezési oka ezen megoldásoknak (nem olyan jelentős a változás, hogy megérje az esetleges többletktg-et?), vagy esetleg csak „rajz hibák” amik ezután kerülnek kisímításra?
(ide számítva a tetősíkablakok tetősíkra merőleges felső , belsőburkolat kialakítását. Az így kialakuló lelógó belső sarok belelóg a 190cm-es szint alá, ill a gyártó is vízszintes felső kialakítást ajánlja)

Amikor elolvastam az eredeti elképzeléseket miszerint egyszerű sallangmentes passzív házat szeretnének, nagyon megörültem, mert én is ezt preferálom, ilyenben is lakom és ilyeneket építek. Meglátva a terveket azonban konstatálnom kellett, hogy ez a ház nem sem nem passzív, sem nem sallangmentes. A ház alakzatából azonnal láttam, hogy ilyen felület-térfogat arányból nem lesz passzív ház. Ehhez jön még az emelet gyenge benapozottsága, a sávalap és a „födém” relatíve passzívházhoz mérten gyenge hőszigetelése (a szarufa feletti rész hiánya). Ezek miatt lett 22 és nem 15. A „sallangok” pedig rendesen meg fogják drágítani az építkezést. Ilyen összköltségből egy passzív ház is kijött volna, sőt – gyorsan átszámolva úgy gondolom – olcsóbban is. Az árnyékolást pedig tetőtúlnyúlás optimalizálásával kell megoldani az a legolcsóbb megoldás. Ha tényleg elektromos fűtés lesz a főfűtés a szezonális költség 120.000 Ft körül lesz, ráadásul ebből a megújuló arány a Magyarországra jellemző 14%-lesz. A napelem ezen nem segít annak a termelését csak eladják. Ez a ház nyáron hűtést fog igényelni, ami tovább növeli az energia költségeket. Nálam az energia összköltség 25.000 Ft/év, hasonló méretű háznál és 100%-ban megújuló.
Tudom, hogy ebben a fázisban nehéz egy tervet a kukába dobni, de én mégis azt tanácsolom, hogy valósítsák meg az eredeti elképzelésüket, hogy egy egyszerű passzívház büszke tulajdonosai lehessenek.

Még egyszer a DNy-i (?) hatalmas üvegfalról. Ahhoz, hogy a falu völgyére lássunk a nappaliból, nem gondolom, hogy szükség lenne az oromfalban a háromszög üvegezésére, méghozzá ilyen mértékben. Az, hogy vannak ilyen példák, nem jelenti azt, hogy ez jó is. (Esetleg meg kellene kérdezni a legalább egy éve ilyenben lakókat, mi a tapasztalatuk.) Apróság, de majd meg kell oldani a takarításukat is, amit az árnyékoló szerkezetek csak nehezítenek. Nézem ezt az árnyékolókkal telerajzolt homlokzatot, és nem tudom mi értelme. Se nem szép, se nem praktikus, se nem gazdaságos, se nem jó (lent függőleges lamellákkal!), viszont ménkű drága! (Már bocsánat!) Ha mégis marad, legalább a gerinc alatt jó lenne egy megnyitható felület, szellőztetés céljából.
Az építménymagasságot a rendezett tereptől számítják. Azt hiszem, ezzel még lehetne nyerni pár centit. Esetleg az utcai részen érdemes lenne a belmagasságot csökkenteni (előszoba, háló, gard, fürdő), hogy a tetőtérben növekedhessen az 1,90 m feletti alapterület. Szerintem érdemes lenne ezt a kompromisszumot bevállalni. A terven talán nem érzékelhető, mennyire nyomorítottak a tetőtéri helyiségek belmagasságai. (A gyerekek hamar megnőnek! )Sokat jelentene, ha a tetőhajlásszöget akár csak pár fokkal emelni lehetne. (Nem tudom itt mi az előírás, de általában 45°-ig engedik.)
A lépcsőt én is egyszerűsíteném, nincs szükség húzott lépcsőre, elfér a kétkarú, pihenővel. Azon kívül nem kell ennyire kényelmesre venni! Megfelel a 18/27, vagy akár a 19/25 is.
A „frissebb terv”-en a nappaliban a kályha rontja a bútorozhatóságot. Én behelyezném a sarokba a kéménnyel együtt.
Javítana a nyári hőtechnikán, ha a fszt-i padló hőszigetelése a vb. lemez alatt lenne. És ugyanezért, ha a tető u.n. koporsófödémként lenne kialakítva, ferde, monolit vb. lemez! (Bár ez, gondolom, a vastagságnövekedés miatt nem férne az építménymagasságba.)
Már csak apróság – nem mélyedtem bele a metszetek részleteibe – az ereszcsatornát nem rögzíteném a hőszigeteléshez! (E4)

Nagyon jo! Nehogy levegyetek a nappali haromszog ablakat! Az iszonyat megdobja a haz kinezetet, kerul amibe kerul. Es a ablak kiulos resz nekem is regi vagyam, mindenkepp csinaljatok meg azt is. Tetszik!

Érdekes, milyen polémiát vált ki az oromfal üvegezés. Szemmel látható a funkciótlansága, a költségessége, de az is, hogy nagyon hangsúlyos, meghatározó eleme az épületnek. Nyilván alapos építtetői és tervezői elemzés eredménye, és, habár én magam nem alkalmaztam volna ezt a megoldást, simán el tudom fogadni.

Szerintem ha az alacsony energiaigény a lényeg akkor ez a ház túlbonyolított, feleslegesen drága, terjengős homlokzatú. Mintha a 13. sz. ház tűzfalára volna tájolva, amikor igencsak tágas kert, kilátás? feltételezhető.
A konzolos bejárat a legfeleslegesebb drágítás, bonyolítás, hőhíd szaporítás. Az alsó szint lépcsőkkel való széttagolása a mindennapos használatban utálatos lesz. Mindenért -ha csak néhányat is- de lépcsőzni kell. A lépcsőcske mögé bedugott ülősarok nem nappali. Érdekes módon minden a konyhának van alárendelve, gyakorlatilag a konyhában van egy kanapé a sötét zugban. Ilyen hatalmas konyha általában nem a gyakori és kiadós főzésekre születik. Ha így van, akkor felesleges, inkább hivalkodás érzetű. Ha tévedtem és komoly, rendszeres kiadós használatra készül, akkor meg a „nappali” haza fogja vágni. Szerintem katalógusok életidegen, ellenben látványos színes képeit, életérzését=illúzióját próbálják a gyakorlatba átültetni. Ráadásul a lehető legtávolabb van a konyha ami a használatát szintén nem segíti elő. Kamra sincs, pedig nem hóbort. Látható a koncepcióalkotáskor hogy nincs gyerek, de az sajnálatos hogy mintha még nem is láttak volna családot, inkább egy jómódú magányos nyugdíjas házaspár építene magának tágas nyaralót. A tetőtér, lyuk. 45°-ig lehetne emelni a tetőn a kissé tágasabb légtér miatt.
Energetikailag jóval szerencsésebb lenne egy zömök téglalap tömeg, melyhez oldásként hőhídmentesen hozzáilleszthetők különböző teraszok, fedések, árnyékolók. Olcsóbban jobb minőséget eredményez. A túlzásba eső nagy konyha üvegezése is több hátránnyal mint előnnyel jár.
Javasolnám átgondolni az egészet az építtető érdekében, ez csak egy alaposan kidolgozott, de átgondolatlan koncepciónak tűnik.
Miklósnak csak annyit üzennék hogy egy húzott lépcső is lehet kényelmes ha a járóvonala nem kerül kijjebb a kanyarban. A terven mintha ezt rajzolták volna be. Tágas húzott fokok alkalmazásával. Saját lépcsőm is ilyen 🙂

Szabóbácsival most kivételesen egyet kell értenem. Sokkal több az ideológia, a belemagyarázás ebben a tervben, mint kellene.
A nappalin keresztül felvett metszeten látható, hogy a lakótér és a padlástéri hálózóna között kialakítanak egy galériás kapcsolatot (egy ajtó részlet látható). Számomra érthetetlen, hogy lesz biztosítható a hálózóna szeparáltsága, a konyhaüzemből felszálló illatok (szagok) megszűrése, a konyhából-nappaliból kiáramló zajok kivédése?
A helyszínrajzon nem ábrázolták a gépjármű elhelyezés, az épület megközelítésének módját. Számomra innen indul egy jó ház. Mennyit tanultunk, hallottunk a hívogató, vendégváró tornácról…
Miklós, ha legközelebb kiteszel egy épület közszemlére, kérlek az utcaképpel indíts! Ha tehetném, tiltanám azokat a 3D-s rajzokat, melyek csak azzal a céllal készülnek, hogy szépnek mutassák be az épületet. Készítőjét nem zavarja, hogy ott van a nézőpont, ahonnan esetleg a béka, vagy a fa tetején ülő madár láthatja, a használó sosem.
Az utcaképet nem nevezném modernnek. Nem akarom bántani a tervezőt, de ezt nem tudom elképzelni a falusias környezetben. Az eresz nélkül kialakított épülettömeg ezt csak alátámasztja. Nem tudom, hogy miért hiszik azt sokan, hogy attól válik egy épület modernné, ha megfosztjuk azoktól a szerkezetektől, melyek ehhez a klímához, ehhez az időjárási viszonyokhoz, tájképhez hozzátartoznak? Miért kell olyan csomópontokat rajzolni, melyekbe kódoljuk a tervezési/kivitelezési hibát?
Egy falusias környezetbe eleve nem illeszkedik ez az alacsony hajlású tető. A padlástér beépítésével pedig összeférhetetlen.
A sok kritika után javasolnám, a konyha-nappali szárnyat befordítani az előszoba-lépcsőtér traktussal párhuzamosra. Egyrészt a passzívházhoz illeszkedő épülettömeg alakulna ki, másrészt akkor lenne értelme a konyha-nappali szinteltolásának. A nappali is megfelelő megvilágítást kapna, továbbá onnan is lenne kilátás a völgyre. A tetőnek is lesz olyan felülete, ahol a napelem elhelyezhető. A padlástér is jobban hasznosítható. A konyha kerülne a lépcső mellé, így a lépcső alatti tér kamraként használható. A fatüzelésű kandallónak is építhető egy normális kémény, a nappali és a konyha közé felállított borzalmas cső helyett. Apropó, hol lesz tárolva, 1 évig szárítva a tűzifa?

– Szinteltolással nem értek egyet, kár 60 centi miatt megynomorítani egy házat egy piti kis lépcsővel.
– A kertkapcsolat zavaros nekem, a ház bütüjén akkor már minek van parapetje annak a nagy üvegfalnak, ha a látványterv szeritn valami nagy placc van ott? Rendezetlenül is néz ki, meg elég piti módon agyon is vágja az egész nagyvonalú üvegezést.
– a háromszög üvegezésével én speciel messzemenőkig egyetértek. A tető túlynúlásával lehet érdemes lenne még játszadozni kcisit, ha para a nyári túlmelegedés. De ha egy nagy üres fedél van a nagy tér fölött, akkor azt ki kell nyitni teljesen, ez alapvetően így fasza.
– az én elképzelésem szerint a konyha-étkező egy ház közepe, és innen nyílik a nappali, nem pedig fordítva.
– a bejárat építészetileg nekem úgy nem igazán adja, finoman szólva: az utca felől körbe kerüljük a házat, majd bent megint visszafordulunk, nem elegáns. Maga a ház is eleve eléggé durcásan fordít hátat az utcának, de ezzel az S betűs bejárással külön is belémegy a pitiség. Az oldalhomlokzatról egy fokkal jobb lenne belépni, és akkor az előszobát is hosszanti irányból támadnánk… mégelegánsabb volna az utca felől bejárni kábé valahol a gardrób felől, és akkor tök tengelyből lehetne betámadni az egész házat…
– fával fűteni, füstölni meglehetősen pronyó dolog, én új építésnél simán tiltanám (vagy csak füstgázmosó berendezéssel együtt telepítve, haha). Ha csak dísznek kell egy kandalló, akkor még elmegy, de csak brahiból én nem építenék egy szemetes tüzelőberendezést a házba. Plusz a kéményen meg majd megy ki a levegő, ez egy „passzívházban” teljesen abszurd.
Ránézésre nincs kimaxolva a 15%, valami ügyes „garázs doldalékkal” bizonyosan sokat lehetne menteni az építménymagasságon…. meg ha ennyire elfordulunk az utcától, akkor én inkább a fürdővel lépőcsvel is simén besüllyednék a terepszint alá… Eleve ez a két bizonytalanul összemetsződő magastetős hasáb nem annyira ügyes. A szinteltolást biztosan kidobnám a francba…
nem vállalhattalan, de ennyiből sokkal sokkal jobban is lehetne…

Mondjuk nem értem, miért csak akkor kerül kritikára egy ház, amikor már készen van, és a parkettát választják épp ki hozzá, így mire megy vele? Ilyenkor már „annyit dolgoztunk vele, má készvan, esetlege egy válaszfalat még lehet mozdítani, de már laknánk bele, szóval betonba szobortatjuk a trét…” van úgyis.

Üdv!

A nevem indoka, hogy én is küldtem be anyagot nyilvános tervkritikára, így majd a jövőben várhatóan nekem is szembe kell néznem a kritika pszichés terhével.
Ugyanakkor úgy gondolom a beküldő elégedett lehet, mert alapvetően jól kidolgozott, részletes tervei vannak, látszik, hogy sok munkaóra van benne, nyilván ehhez mérten megvoltak a szükséges személyes egyeztetések, alternatívák…gondolom közös munka/döntések eredménye a mostani állapot. A ház megjelenése stílusos, egyedi, nem unalmas, van benne némi játékosság.
Másrészről is elégedett lehet, mert egyes részleteiben ízekre szedte a közösség, vagyis felvillantottak többféle nézőpontot, a beruházó ezek mérlegelése után eldöntheti, hogy mi az amit megfogad ezek közül.
Az üvegezett oromfalat mindenképpen meghagynám (gondolom amúgy sem merült fel ennek elhagyása), mivel hangsúlyos eleme az épületnek, ha elhagyná, akkor zavaróan egyszerűvé tenné a ház megjelenését (szerintem).

Viszont a bejárat helyét átgondolnám, azt ki kellene tenni az utcafrontra, egyszerűen funkcionálisan ott lenne a helye, másrészt az utcafronti homlokzat képét is átrajzolhatná, mert azzal kezdeni kellene valamit. Nekem nem fáj, mert nem én vagyok a szomszéd, meg ne is a szomszédnak építsen, de azért ez az utcafronti homlokzat már-már terrorcselekmény.:-))

Én a gardróbnál jönnék be ez fix. Innentől vagy a hálót betolnám a D-i sarokba egy teraszkapcsolattal és az utcafronton a gardrób (szerintem ez a jobb), vagy marad kint a mostani helyén a háló és mellé az udvar felől a gardrób (ennek sok értelme nincs, azt hogy kétségtelenül hűvösebb lenne, azt nem ezen az áron oldanám meg). De a bejáratot azt az utcáról nyitnám.

A másik észrevételem, hogy ezen az összterületen kevésnek érzem a 3 hálószobát, de ez csak az én személyes érintettségű észrevételem, ha ez volt a beruházói program, akkor simán el tudom fogadni. Ezen nyilván már túlhaladott a tervezési folyamat.

Amúgy érdekes lenne az egyes tervkritikákhoz 4-5 év múlva kapcsolódna üzemeltetési/használati tapasztalat, észrevétel. Mi működik, mi nem, mit csinálna másként, mit hagyna el. (re: üvegfelületek tisztítása, árnyékolása, stb)

Kedves Építtető!

2018-ban egy közel passzívházba szerintem nem split klíma hűtés való. Vannak sokkal jobb megoldások is. Szárítja a levegőt, hangos és hideget fúj.

(Azért óvatosan azokkal a „3D”- s képekkel, de még a bejárásokkal is! A 3D-s képek akkor adnak kb. valósághű képet, ha kb. 60°-os a látókúp. Külső képeknél ez nem probléma, de a kicsi belsőknél kevés fér bele, mert nem tudok elég messze menni. Ilyenkor aztán lényegesen nagyobbra veszi a kép készítője a látókúpot, akár 90°-ra is, vagy még többre. Akkor benne lesz minden, amit akar, de torz lesz a tér!)
(A kémény nem fog rosszabbul működni a sarokban sem…)
Tisztelt Építtető! Nem akarom győzködni tovább, „Önöknek épül, az Önök pénzéből”.
Nem akartam áttervezni a házukat, mert tudom, hogy amíg idáig jutottak, sok kört futottak. Eldöntötték, hol legyen a bejárat, milyen legyen a hátsókerti homlokzat, hol legyen a konyha, stb. Látszik, hogy beleszerettek a kilátásban – bizonyára jogosan -, ehhez találtak egy homlokzati kialakítást, amibe szintén beleszerettek. Aztán ennek rendeltek alá minden egyéb lakhatási funkciót, próbálták belegyömöszölni az építési előírásokba, és ettől felborultak a ház alapterületi, üzemeltetési és használhatósági arányai. Nem részletezem. Ha építészeti értéket is szeretnének létrehozni, kellene még egy pár kört futni. Nem könnyű, hiszen már „benne élnek” ebben a házban. Ha megépítik így, működni fog. Hogy hogyan, az majd a gyakorlatban fog eldőlni. És az ingatlanpiacon. (Isten bizony, nem vagyok ellendrukker!!!)

Ház tervezésénél mindig meg kell határozni a fő szempontokat, amelyeket a megtervezett és megépített épületnek teljesíteni kell.
Ennél az épületnél én nem értettem meg a kitűzött célpontokat.
Talán csak annyit, hogy az épületnek passzívháznak kellene lenni, itt viszont nem értem a motivációt.
Miért kell az épületnek a jelenlegi energia vesztességi előírásoktól nagyságrenddel jobbnak lenni?
Környezetvédelmi szempontból? Az ENSZ. Környezet és Fejlődés Világbizottsága 1987- ben az alábbi elvárást fogalmazta meg. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés mely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy károsítaná a jövőbeli generációk képességét saját szükségletük kielégítésére.
Ezt figyelembe véve az épületek megépítéséhez a felhasznált anyagoknak az alábbi kritériumoknak kellene megfelelni:

Előállításuk alacsony energiaszükségletű, előállítás során nincs vagy csak minimális a káros anyag kibocsátás.
Beépítéshez közel lettek kitermelve vagy gyártva és ezzel csökkentik a szállítások során fellépő környezeti hatásokat.
Környezetkímélő módon használhatók, karbantarthatók, elbonthatók és újra felhasználhatók.
Beépített anyagok szerkezetek épületszerkezetnél közel azonos élettartamúak, minimális karbantartási energia szükséges.
Használatuk során, elbontásuk után, egészség és környezetkárosító kibocsátásuk nincs.
A jelen épületnél a fenti kívánalmakból szinte semmi sem teljesül. Aránytalanul sok a betervezett polisztirol, ami gyártásakor mérgező gázokkal terheli a környezetet, élettartama viszonylag rövid. Elbontása után károsítja a környezetet. Vagyis ennek az anyagnak a használatával nem lehet környezettudatosan építeni. Ezért nem érthető a számolgatás, hogy mekkora lesz az épület elméleti energia vesztesség 0,15 vagy netán 0,20 KWh/m2, és így az épület üzemeltetésénél keletkező káros anyag kibocsátás, ha az épület élettartamánál csak a működési környezetterhelést vesszük figyelembe, a létesítési és elbontás utáni környezetterhelést viszont nem.
Pénzmegtakarítás: Ha figyelembe vesszük, hogy a kívánt passzívház eléréséhez beépített többletanyagok és ennek következményeként a szellőző berendezés megépítése mennyi pénzbe kerül akkor már nem biztos, hogy kimutatható megtakarítást el lehet érni, különösen úgy, hogy a kívánt szigetelőérték eléréséhez a beruházásokat az építkezéskor kell megfizetni a megtakarítás, viszont csak évek alatt térül meg.
A jelenleg érvényben lévő szabályozásnak megfelelő energiaveszteségű épületet meg lehet építeni 44 cm vastag téglafalazattal , 6 cm külső hőszigetelő vakolattal és 2 cm vastag belső agyagvakolattal, és ebben az esetben szellőző berendezés nélkül is egészséges levegőjű lakásbelsőt lehetne elérni.
Erről bővebben olvashatnak: Huszti István „ÉPÍTÉSZ FORUM” 2012. márc. megjelent nagyszerű írásában.
Ház alaprajzi elrendezéséről:
Mivel semmiféle információm nincs, az építtetői elvárásról nem tudok véleményt mondani, talán csak annyit, hogy annál az épületnél ahol ugyan korlátozással, de minden oldal ablakozható, ablak és kézmosó nélkül megépített WC tervezői hiba. És valami olyat olvastam a tulajdonos leírásában, hogy ha esetleg két gyerek születne, akkor a második gyerekszoba a jelenlegi emeleten betervezett 6-8 m2 alapterületű és 1 db tetősík ablakkal megvilágított vendégszoba lenne. Ahol viszonylag szabadon lehet gazdálkodni a m2-kell ilyen méretű gyerekszoba betervezése több mint hiba. De ugyanilyen hiba a természetes megvilágítás nélküli emeleti előtér is.

Üdv,
Több – eddig inkább külföldi – oldalon is láttam ezt a nyitott födémes elképzelést. Nagyon tetszik az ötlet és megörültem, hogy egy ilyen ház kerül kritikusok szeme elé.
Érdekelne szakemberek részletes véleménye, pro és kontra érvek, esetleg közvetlen tapasztalatok.(az építési fázisról is).
Ha jól látom a terveken, jelen esetben a szarufákat nem lehet látni a belső térből. Szerintem az még nagyon sokat dobna az összképen.
Nyitott födémnél, illetve látszó szarufáknál milyen szigetelés vastagsággal lehet számolni?

– egy laikus

Kedves Koós Úr!

Az Ön január 30-i megjegyzéséhez szeretnék hozzászólni, amely a kritikus hangokat bírálja. Ezt a fórumot Ön hozta létre a kritikai észrevételek számára. Nem írta, hogy csak szakemberek szólhatnak hozzá. Aki ide ír, gondolom érintett valamelyest, pl. épp építkezés előtt áll, és már foglalkozott a leendő háza eltervezésén, átgondolva a praktikumot. Én inkább azon csodálkozom, hogy miként lehetséges, hogy épp a szakembereknek nem tűnnek fel a fent is jelzett problémák (távoli bejárat a ház központi részétől… ésatöbbi).
E-mail címet én sem adtam meg, de nem azért, mert „be lennék tojva” (mitől?), hanem azon okból, mert csupán leírni szerettem volna a véleményemet, nem kívánok egyéb úton kapcsolatba lépni senkivel. Technikailag azonban valahogy meg kell oldani a belépést. Én hasznosnak találok egy ilyen fórumot, és örülök, hogy rátaláltam. Részemről nem szándékom másokat leszólni, de – már ne haragudjon sem Ön, sem az építtető – annyira amatőrnek tűnik egyik-másik belső megoldás pl. ebben a házban.
Ha gondolja, törölje az írásomat, én mindenesetre a magyarázatnak is fogok örülni, hogy miért jó így ez az elrendezés, hátha meg tudnak győzni. Köszönöm.

Engem is érdekelne a szakemberek véleménye a nyitott födémről. Magyar oldalakon nem igazán találtam semmit. Külföldi portálokon annyit okosodtam, hogy mindenképp a sugárzó fűtést ajánlják illetve egy ventilátorral lehet mozgatni, cserélni a levegőt. Nagyon tetszik és ilyet beszéltünk a tervezőmmel, de hat méter magas belterületű nappalit fűteni kicsit ijesztő. Talán egy posztot is megérne.

– laikus

A mennyezetfűtés jó dolog. A legtöbb gépész ezt ajánlja. Ha monolit vasbetonból van, akkor csőárból kijön, ugyanis betonozás előtt csupán bele kell tekerni a vasszerelésbe. A sugárzó infrafűtés átmelegíti a padlót is. (ezt nehezebben értem, de elhiszem nekik 🙂 ) Továbbá a fűtőfelületet semmi sem takarja, hacsak nem dobozolják szép belsőépítészeti mennyezeti gipszkarton csodákkal.
A ventilátor kellemetlen légmozgás a lakótérben. Korszerű épület esetében elengedhetetlen a hővisszanyerős szellőzőhálózat, az tud segíteni. Továbbá a padló felől is lehet fűteni. A hat méter belmagasság -ha még tervezési állapotban van- meggondolandó. A csak, mert, nem elegendő indok. Érdemes párat aludni rá.