A Paksi Atomerőműben jártam
A Baranya Megyei Mérnök Kamara szervezett egy üzemlátogatást, ami a Tolna Megyei Mérnök Kamara programjához kapcsolódott. Meghívtak és mivel nem jártam még az erőműben, örömmel elfogadtam a meghívást.
A program Szekszárdon kezdődött egy konferenciával, amin a teljes PAKS2 vezérkar jelen volt, élén a tulajdonosi jogokkal felruházott tárca nélküli miniszterrel Süli Jánossal Az illusztris vendégek száma olyan nagy volt, hogy majd 10 percig tartott csak a bemutatásuk. Jelen volt és elő is adott természetesen a Mérnök Kamara elnöke is.
Látszott az egész rendezvényen, hogy komoly jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a mérnököket is meggyőzzék a beruházás hasznosságáról, de még inkább arról, hogy hol és miképpen tud az egészbe belekapcsolódni a hazai mérnöktársadalom.
az elhangzottak közül pár dolgot emelnék ki (nem fontossági sorrendben):
- az ütemtervek szerint a teljes beruházás időigénye 14 év
- Majd minden előadó azzal kezdte, hogy ketté kell választani a projektet kerítésen belülre és azon kívülre. A Roszatom a kerítésen belül kapott fővállalkozói megbízást, azon kívül a fenti – kimondhatatlan hosszúságú – tárca nélküli miniszterhez kapcsolódó 2 államtitkárság a felelős.
- Aki a kerítésen belül pályázik bármilyen munkára, annak egy szigorú minősítési eljáráson kell keresztül esnie, amit évente meg kell újítani, de akkor is ha egy másik projektre szerződik
- a Roszatom vélhetően nem fog pár fős mérnökirodákkal szerződni, így akik szeretnének résztvenni, azoknak össze kell állniuk projektcéggé vagy pl. klaszterbe kell tömörülniük.
- mivel nukleáris létesítményről van szó, a tervezők számára kiemelt garanciákat és felelősséget fognak előírni
- 47 környékbeli települést fog érinteni a beruházás kerítésen kívüli része.
- cca. 140 ezer egység teherautó szállítással kalkulálnak, egyenként 40 tonnával
- Kalocsán egy felhagyott laktanyát alakítanak át 2-3000 ideérkező orosz munkavállalónak
- Pakson kb. 1000-1500 lakást kívánnak építeni
- felújítják a környék közútjait + számos vasúti fejlesztést is elindítanak
- és a legfontosabb, amit több előadó is megemlített, a beruházás legfőbb indoka, hogy Európában jelentősen emelkedni fog az áram ára. Csakhogy ez egy becslés, jóslás. Az áram európai árának az alakulása viszont 10 éve csökkenést mutat. Nyilván, hogy a trend irányába belezavar a mind több korszerűtlen erőmű bezárása okozta kapacitás szűkítés, de ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy mekkora technikai forradalom zajlik ma a világban alternatív energiaforrások hatékonnyá tétele érdekében.
- ne legyen senkiben sem kétség, Paks2 meg fog valósulni.
- az EU annyi megkötést tett, hogy Paks2 nem kerülhet magánkézbe és nem kerülhet más, energiatermelő céghez sem. Ebből következően P2 független lesz az MVM-től.
A délelőtti program után ismét autóbuszba szálltunk, hogy az előre lebeszélt 13:30-ra odaérjünk. Az üzemlátogatás előtt a valóban komolyan felszerelt látogatóközpontban ismertették a tudnivalókat, működési sémákat.
Az előadásokon ugyan nem hangzott el, de a közbeszédben is csak annyi ismert, hogy Paks termeli meg 51%-ban a hazai elektromos áramot, de ha ránézünk az alábbi grafikonra, akkor ennél sokkal árnyaltabb a kép.
Kb. három éve a teljes HAZAI villamosenergia termelésnek valóban az 51%-át termeli meg Paks, de általában nem esik szó arról, hogy a teljes elektromos áram felhasználásának közel harmadát importáram biztosítja, így viszont Paksra a teljes árammennyiség csak a 30%-a jut.
Annyi érdekessége még a grafikonnak, hogy a 4-ok blokk indítása óta csúcsra van járatva Paks és lényegében azonos az áramtermelése.
A beléptetés elég komoly. A biztonság egy nukleáris üzemhez méltó. A személyes adatokat 10 nappal korábban le kellett adni és nyilván nem csak azt ellenőrizték le, hogy a lakcím valós-e. Az atomerőmű üzemi területére csak előre leadott névsorral lehet bejutni. A látogatás alatt ketten kísértek, köztük egy fegyveres őr.
Előtte felhívtam őket, hogy milyen engedéllyel lehet fotózni, de sajnos az üzem területén ez tilos. Volt már ugyan olyan sajtóbejárás, ahol ezt engedélyezték, de az nyilván másfajta előkészítést igényelt.
Két helyre vittek el, az 500 m hosszú és mind a 4 egységet kiszolgáló turbinacsarnokba, ahol a gőzturbinák termelik az áramot és 1-2-es blokkok reaktorcsarnokába. egy üvegkalitkából lehetett megnézni az egészet, itt mág doziméter sem kellett.
Nem mondok semmi újat azzal, hogy minden óriási és szinte átláthatatlan. Az egyik érdekesség számunk az volt, hogy bár a dolgozói létszám 2500 fő, mégsem láttunk egyetlen embert sem a reaktor, sem az 500 m-es turbinacsarnokban sem. Az akkor is érdekes volt, hogy elmondták az összes műszak létszáma és a külsősök is benne vannak ebben a számban.
Hozzászólások (7): megnézem
kritizator
2017. december 12. kedd 12:09
az EU annyi megkötést tett, hogy Paks2 nem kerülhet magánkézbe
Na, na. Leleményes a mostani magyar kormány és én még élő EU-szankciót nem láttam, de attól még lehet, hogy létezik.
Szondi Egon János
2018. január 2. kedd 21:13
A Magyar Villamos Művek szervezetét a műszaki vezérigazgató helyettes Kerényi Á. Ödön* irányításával az EdF Electricité de France mintájára alakították át nagyjából 40 évvel ezelőtt. A brüsszeli bürokraták igényeinek megfelelően az MVM-et szétverték. Jelenleg csak adminisztratív szervezet (holding). Brüsszeli előírásra Paks 2 független lesz az MVM-től, de Paks 1-től is.
És a poén? Az EdF részvényeinek 20 %-át privatizálták ugyan, de az EdF struktúráját a franciák megőrizték…
_______________
Rubindiplomás gépészmérnök, Állami díjas stb. Vízerőmű-építésért hiába küzdött sok éven át. Elhúnyt 2013-ban.
Kelemen Zsolt
2017. december 14. csütörtök 16:05
A kapcításadatok beszédesek. Paks most 2000MW.
A Mátrai erőmű területén található legnagyobb magyarországi napelempark (72ezer napelemmel) össztermelése 16MW (a paksi kapacitás alig 1%, míg a teljes hazai termelés alig 0,2%-a)
https://www.mert.hu/atadtak-magyarorszag-legnagyobb-naperomuvet
Laikus
2017. december 15. péntek 00:46
Igen, de az „csak” 6,5 milliárdba került.
Szondi Egon János
2018. január 2. kedd 20:51
A cikk „Magyarország villamos erőművei” c. ábrájáról leolvasható, hogy az erőműrendszer állandó hiánya (ÁH) 7730-6501=1229 MW (15.9 %). A szénhidrogén-tüzelés nagyon drága, ezért Tiszaújváros 900 MW-jára belátható időn belül nem lehet számítani. A Gönyűi erőmű hatásfoka csak 1 %-ponttal marad el a kategória világcsúcstól, de a földgáz drágasága miatt 58 % százalék hatásfokkal (https://hu.wikipedia.org/wiki/E.ON_Hung%C3%A1ria_Zrt.) jár naponta néhány órát, csúcsban, amikor az eladott áram legdrágább. — A többi szénhidrogén tüzelésű erőmű zöme eleve csúcsüzemre létesített gázturbinás egység.
Nem véletlen, hogy a Nemzeti Energiastratégia (1. melléklet a 77/2011. IX. 14. OGY határozathoz. Magyar Közlöny 2011. évi 119. szám) három pillérre építi a hazai fejlesztéseket: „atom-szén-zöld”. A zöld politikusok elhallgatják azt, hogy a nap- és szélerőművek mögött tartalék* hagyományos erőművekre szükség van, kb. 50-70 % teljesítőképességgel. A jelenlegi nagy importot az indokolja, hogy olcsóbb, mint az elavult, leszerelésre érett hazai erőművek termelése. Ez nem marad örökké így: az elavult erőművek helyett az exportáló országokban is újakat kell beruházni. A zöld áram árcsökkenése részben tarifális okokból fog megállni, ha túl nagy a zöld hányada, elviselhetetlenül nagy az állami támogatás összege, csökkenteni kell. (Magyarországon a KÁT helyett belépő METÁR tarifát https://www.metar.hu/ érdemes tanulmányozni), A másik ok az, hogy a berendezések ára nem csökkenhet zérusra.
Egyébként a zöldek nem csak az atomerőmű, hanem a szénerőművek ellen is tiltakoznak. A tiszta megújuló vízenergiát hasznosító „vízerőmű” mára szitokszóvá vált.
Gratulálok a cikkhez, bár mint a fentiekből kitűnik, a félkövéren szedett bekezdéssel kapcsolatban szkeptikus vagyok.
_______________
*Éjjel nincs napsütés, télen is kevés van. A napelemekkel termelt áram tárolásáról: https://aszodiattila.blog.hu/2016/10/24/hazi_akkumulatorok_avagy_az_onellato_napelemes_lakohazak_mitosza#more11816317. Szélcsendben a szélturbina nem jár — nagyon erős szélben pedig le kell állítani, mert a lapátok szilárdsága véges.
Koós Miklós
2018. január 3. szerda 13:37
„Ez nem marad örökké így: az elavult erőművek helyett az exportáló országokban is újakat kell beruházni. A zöld áram árcsökkenése részben tarifális okokból fog megállni, ha túl nagy a zöld hányada, elviselhetetlenül nagy az állami támogatás összege, csökkenteni kell. ”
ez egyelőre feltételezés, PAKS 2 esetén egy 60 éves időszakra vetített áramellátást erre alapozni nagy merészség. Ráadásul, akik ezt a döntést meghozták, hol lesznek akár 10 év múlva is. Ez az egyik fő gond.
A másik pedig az, hogy ezek a feltételezések teljességgel figyelmen kívül hagyják azt, hogy mekkora léptékben fejlődik a technika, itt most szándékosan nem kiemelve egyetlen energiaforrást sem, hanem csak úgy általában. Márpedig, ha valamit megtanulhattunk valamit az elmúlt 50-60 évről, az pont az, hogy az emberiség tudása manapság minden 5-7 évben megduplázódik. Ez pedig igen-igen gyors változást, fejlődést és fejlesztést fog eredményezni.
Szondi Egon János
2018. január 4. csütörtök 20:58
Az Energiagazdálkodás HU ISSN 0021-0757 folyóirat 54(2013)4 számában olvasható Pillangóhatás c. írásom. (Kivonata: „A dolgozat a 2030-ig terjedő Nemzeti Energiastratégia néhány fejezetét elemzi. Ebben a dokumentumban több olyan egyszerűsítés található, ami a pillangóhatáshoz vezethet.”) Az ismeretlen jövőben létesülő beruházásokra is vonatkozik a pillangóhatás, aminek realizálódása a káosz* körülményei között nem zárható ki. Egy területen töretlen lehet (?) a fejlődés, mivel a politikai jóslatok szerint a hazai életszínvonal a nyugati példaképek felé halad. A legegyszerűbb Big Mac index azt méri, hogy egy világszerte azonos Big Mac szendvics áráért hány percig kell dolgozni. A cikk egyik ábrája az index és az illető országban egy főre jutó villamosenergia fogyasztás kapcsolatát mutatja be. A budapesti index 59 perc. Ha az alábbi életszínvonal-adatokat el akarjuk érni, a villamosenergia fogyasztás vele járó növekedése megköveteli a termelés növelését. Az életszínvonal lassan nő, tehát indokolt a 60 éves távlatban történő gondolkodás. Ha a néhány évenként megjelenő „megváltó” technológiákra várunk, az életszínvonal emeléséről mondunk le. (Csak a max. negyed órás indexek szerepelnek az alábbi táblázatban, ami az ábra néhány pontjának koordinátáit tartalmazza. A 15 perc megfelel az életszínvonal négyszeresre növekedésének.) Egyébként a termelékenység növelése helyett a foglalkoztatottság növelése leragaszt az 59 perchez.
Város, Big Mac Index perc, kWh (2010)
BUDAPEST 59 3876
Chicago 12. 13394
Tokyo 12. 8394
Toronto 12. 15138
London 13. 5736
Los Angeles 13. 13394
Miami 13. 13394
Hong Kong 14. 2944 — 2008-tól évente kb. tizedével növekedett a fogyasztás
New York 14. 13398
Sydney 14. 10177
Dublin 15. 6025
Frankfurt 15. 7215
Luxembourg 15. 16834
Montreal 15. 15138
Zürich 15. 8173
______________
* Akkor is van, ha nem veszünk róla tudomást.