Tisztelt Koós Úr! Először is gratulálok az oldalához, rengeteg hasznos információt találni rajta, ami sokaknak segítségére lehet! Bárcsak hamarabb ráleltem volna, de talán még nem késő, eddig csak előleget fizettünk és a ház sincs még teljesen kész. 🙂

Jelenleg egy másfél szobás lakást bérlünk, amiben ketten még elfértünk, de mióta 1,5 éve megszületett a kisfiunk már nagyon szűkös, muszáj minél hamarabb elköltözni, de akkor már inkább sajátba.     

Egy festői szépségű norvég kisvárosban élünk, ami pedig egy fjord végében található, tehát völgyben fekszik két meredeken emelkedő, ezer méteres hegy között. A két hegyet egy kis folyó választja el egymástól  és kb 800 méter ahol a megvenni tervezett lakás található.

A feleségem egy négylakásos társasházat nézett ki, aminek a belvároshoz közelisége és különösen a lakások beosztása annyira megtetszett neki, hogy azóta sem találtunk jobbat. Vajon Ön szakértő szemmel is így látja? A földszinti, nyugati lakás mellett döntöttünk, ami elméletileg karácsonyra teljesen elkészül.  A fa vázas, könnyűszerkezetes  épület az északi hegy tövében épül és a délire néz. 

Kicsit idegenkedtem ettől az építési módtól, de a helyiek szerint nincs mitől tartanom, szinte mindenkinek ilyen van. Akad persze rönkház is, meg a többemeletesek betonból készülnek, de ez csak két szintes.

Terasz a déli oldalon, a három hálóból kettő nyugatra, egy pedig északra néz. Ez utóbbi a vendég/dolgozó szoba. A legnagyobb lenne a szülői a terv alapján, de lehet inkább az kellene legyen a gyerekszoba? 

A második bejárat a mosókonyhába nyílik, amit mondjuk sáros idő esetén lesz jobb használni, hogy kevesebb kosz jusson a lakásba.

A külső falszigetelés 15+5 cm-es kőzetgyapot, gipszkarton lapok között, kívül fa léces borítás pár centis szellőző légréssel. B kategóriás energiaosztályú. A fűtés elektromos padló, ill. hőcserélős levegő levegő légpumpa, ami nyáron hűvöset is tud fújni, így elméletileg légkondira nem lesz szükség. A párát hőcserélős szellőztető fogja ideális szinten tartani. 

Itt 30 foknál sosincs melegebb, az is csak max egy hét júliusban. A tél viszont enyhébb, csapadékosabb, általában +4 és -4 közötti. Ritkán, rövid ideig van pár fokkal hidegebb. Télen kb 2 hónapig nem látni a napot, így sokszor napokig éjjel-nappal ugyanannyit mutat a hőmérő.

A földszinti és az emeleti lakások közt a belmagasság lesz a különbség, ami lent 2,6 métert jelent, fent pedig emelkedő 2,6-tól 3-ig. Valamint a fenti lakásokban kandalló is lesz beépítve, cserébe a 7%-kal magasabb árért. Ja és a földszintiek a teraszról közvetlen kertkapcsolattal rendelkeznek majd, ami nekünk, mint kisgyerekes család majd nagyon jól jön állítólag. Majd kiderül, bár az a kert finoman szólva nem valami nagy. 🙂

Az emeleti nyugati oldalit választottam volna szívem szerint, de úgy döntöttünk, hogy ennyit nekünk nem érnek meg az előbb említettek és a jobb kilátás. Azóta is bánom, de sajnos már az összes lakás le van foglalva. 🙁

A norvég törvények szerint minimum 2,4 m belmagasságnak kell lennie, így az építtető szerint ez a 2,6 ez valami húde nagy valami, szerintem meg nem az, sőt.

A ház nyugati oldalával párhuzamosan, pár méterre egy zsákutca van, amit kb 6 szomszéd család használ, ami kissé zavar, mert a nappaliba, vagy a hálókba is könnyű belátni onnan, ezért is jobb lenne az emeleti, meg a magasabb belmagasság miatt is. 🙁

A két szintet 60 cm fogja elválasztani – szigetelő anyag, légrés stb, – így a felettünk lakókat egyáltalán nem fogjuk hallani – legalább is az építtető szerint. Esetleg ebből a 60 cm-ből – vékonyabb, más fajta szigetelő anyag használatával – lehetne még némi belmagasságot nyerni legalább a nappaliban? Vagy a 260 cm is OK csak én aggódom túl a dolgot? Kíváncsian várom a véleményét!

Nehéz dolog egy, a mienkétől eltérő, más építési kultúrában készült alaprajzot véleményezni. Valószínűnek tartom, hogy Norvégiában is igaz lehet, hogy csak olyat szabad építeni (megvenni), ami később értékesíthető. Ebből következően csak feltételezhetem, hogy ott egy ilyen lakás általános. No nem mintha, olyan alapvetően eltérne a hazaiaktól, de azért más.

A tájolás szempontjából valóban jobb lenne, ha a szülői háló kerülhetne északra, de ebben az elrendezésben ez nehezen tudna megvalósulni. Ez csak azért gond, mert nem csak az a gond, hogy az egyik gyerekszoba északi, hanem hogy rettentően kicsi is. Épp hogy el fog férni benne egy tanulóasztal. Érdemes volna a közlekedő rovására és a másik szoba beugrását elhagyva növelni, még az 1-1,5 m2 is sokat segítene.

A vizes blokk az alapvetően rendben van, biztos lehetne ott is területet nyerni, de max a konyha javára, ami viszont már most is jó méretű.

Viszont hiába nagy a nappali-konyha egésze, a nappaliba vezető ajtó utáni részt nem tudom, hogy lehetne bútorozni, lévén az lényegében egy közlekedő lesz. Egy jó nagy közlekedő.

Az alaprajzi elrendezés lehetővé teszi, hogy ha az étkező áttennénk a nappali felirat helyére, a fal mellé, akkor az étkező helyén egy önálló (szülői háló) szoba is kialakítható volna. Ennek persze csak akkor volna értelme, ha növelni lehetne a nappali területét aó hálóblokk rovására. Ha onnan ugyanis kivesszük a szülői hálót, akkor ott már csak két hálónak kellene helyet biztosítani.

Ez persze csak egy javaslat, nem tudom, hogy ennek milyen szerkezeti következményei lehetnek, lévén a rajzból nem tudom megállapítani, hogy mely belső falak helyezhetőek át.

Összefoglalás | Nehéz döntésnek látszik, de inkább csak a gyerekszobák mérete és tájolása miatt. Ha mód volna a belső helyiségek módosításra, érdemes volna még átgondolni.

Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.

… és Önnek mi a véleménye?

[poll id=”18″]