A főépítészi konzultáció, ami jó hírnek tűnt, sajnos mégsem az
A múlt hét csütörtökén született írásnak az a címet adtam, hogy
Elhamarkodtam. Kiderült, hogy még sincs jó hír, sőt!
A fenti cikk megjelenése után levelet kaptam egy főépítésztől (kiemelés tőlem)
[…] A főépítész által kiadott „szakmai konzultáció” (nyilatkozat) csak a települési önkormányzatokat köti a településképi véleményezési, településképi bejelentési és településképi kötelezési eljárásaikban.
Senki mást nem köt, sem az építésügyi hatóságokat, sem az építésfelügyeletet. Így az építési engedély köteles (építésügyi hatósági eljárással érintett) építkezések, vagy az egyszerű bejelentéssel építhető épületek esetében sem köt senkit. Ez nem olyan, mint az elvi építési engedély volt.
A főépítész a településképi követelményekről tud nyilatkozni, nem a beépítés módjáról vagy mértékéről vagy az építési helyről. Ezeket a paramétereket a HÉSZ-ek határozzák meg. A településkép védelmi rendeletekben meghatározottakról tudunk majd, mi főépítészek tájékoztatást, nyilatkozatot adni.
Valóban jó lenne, ha ilyen jellegű segítséget is adhatnánk az építkezőknek, de erre nincs és nem is lesz módunk.
Mindezt legutóbb az augusztus végén megtartott főépítészi konferencián mondták el a Miniszterelnökség szakemberei, kihangsúlyozva, hogy ez a szakmai konzultáció még véletlenül sem elvi engedély, és az még csak fel se merüljön bennünk, hogy az egyszerű bejelentéssel építhető épületek számára valamilyen „elő-engedélyezésként” használnánk.
Ha valamit félreértettem volna, és mégsem így lenne, ahogy most gondolom, akkor annak én örülnék a legjobban. […]
A fentieket megerősítették még mások is, ha nem is pontosan ezekkel a szavakkal, de a lényeg sajnálatosan ez volt.
[…] emlékeim szerint pont egy főépítész tett javaslatot arra, hogy egyfajta elvi engedély szerű hatáskörük legyen (kvázi előzetes főépítészi engedélyezés). Erre mondták azt, hogy a konzultáció nem olyan, mint egy elvi engedély és pont az volt a cél, hogy az előzetes engedélyezést megszüntessék, önkéntes jogkövetésre sarkallva az építtetőket. (nem pontosan így hangzott el, de a lényeg ez volt).[…]
Nos ez napnál is világosabb.
A főépítészi konzultáción szó eshet bármiről, ami településképi védelmi szempont, de nem eshet szó a HÉSZ-ről. Májusban írtam arról, hogy a HÉSZ-ektől olyasmit várnak/várunk el, amiket az egyszerű bejelentéses építésekre nem készítettek fel.
ha úgy tetszik a védelmembe vettem a HÉSZ-eket:
„még nem volt egyszerű bejelentés és szinte mindenféle építési tevékenység “eljárás” volt, aminek szerves része volt az eljárásban közreműködő építési hatósággal való egyeztetés.
Ha rossz is volt a HÉSZ, vagy éppen félreérthető, esetleg hiányos, nem kellett attól tartania az építész tervezőnek, hogy esetlegesen sok milliós pert akaszthatnak a nyakába, mert nem tudta a HÉSZ alapján, hogy pl. 3 vagy 4 m legyen-e az oldalkert. Ha valami nem volt egyértelmű, akkor megkérdezte az előadótól, egyeztetett vele. Ha ezt nem tette meg és nem a HÉSZ-nek megfelelően tervezte az épületet, akkor az építéshatóság figyelmeztette erre, hiánypótlást, átdolgozást írt ki, vagy legrosszabb esetben nem adott ki építési engedélyt, hanem elutasította…”
Majd az alábbiakkal zártam a májusi írásomat:
Az egyszerű bejelentés intézménye hozta elő azt a problémát, hogy az elvárható automatikus jogértelmezés nem működik, mert azt egy olyan rendszerre találták ki, ahol az építési szabályok kiegészülhettek személyes egyeztetésekkel.
Kérdés, hogy az új településképi szabályozás miképpen fogja ezt a problémát majd meg és feloldani.
Ha a későbbiekben egy konzultáción a főépítészi konferencián elhangzottakhoz hasonló állásponttal találkozunk majd, akkor ne lepődjünk meg, a településképi rendeletek EZT SZÁNDÉKOSAN NEM AKARJÁK megoldani!
Tudja valaki, hogy mi lehetett az eredeti célja annak, hogy a HÉSZ-ket kettébontsák és direkt megtagadhassák az egyeztetés lehetőségét? Ha olyan minőségűek, önmagukkal is koherensek és egyértelműek lennének a HÉSZ-ek, akkor nem szólnék egy szót se, de nem azok.
Több száz településnek nincs HÉSZ-e, bele se merek gondolni, hogy ezeken a helyeken, (ahol nagyrészt még főépítész sincs) ott a polgármesterrel miről is fogunk egyeztetni? Ezt különösen pikánssá teszi az, hogy a településképi törvény szerint :
„az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki, ….. településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.”
Ha lehetett az „egyszerű”-nek csúfolt bejelentés intézményét a végtelenségig bonyolítani, akkor jelentem, sikerült! Ez a következménye annak, ha azt találják ki, hogy valami ne legyen építésügyi eljárás, mert úgy egyszerűbb lesz. Az elmúlt másfél év a tanulsága annak, hogy lám mit tesz valami, amit eleve rossz alapokra építettek. Egyre növekvő káosz.
Vajon mi lehetett még az eredeti cél, azon kívül, hogy direkt szívassuk meg az építtetőket és a tervezőket!! Aki ezt kitalálta, annak csak gratulálni lehet!
Ezalatt a másfél év alatt sikerült elérni, hogy ezek miatt bizonytalanságok miatt kötelező lett a felelősségbiztosítás, már nemcsak az építésfelügyelet, hanem már a saját kamaránk is büntethet, sőt az építési hely szerinti polgármester is. Ezek jelentős és érdemi változások.
Nyugtasson meg már valaki, hogy teljesen rosszul gondolom ezt az egészet és mindez csak arra szolgál, hogy előkészítse a jogkövető építtető és a jogkövető tervező mennybemenetelét …
Hozzászólások (20): megnézem
Rezsnyák Péter kivitelező építész
2017. szeptember 13. szerda 19:45
Hogy mi a jó megoldás, az kizárt dolog, mert nem tudom-hogy örök klasszikust idézzek.
Komolyra fordítva:Lázár János azt mondta a fehérvári építész fórumon, épp egy éve, 3 megye szakemberei és hivatalnokai előtt, hogy a GDP megnövelése az egyértelmű cél, és ehhez kell elhárítani a bürokratikus akadályokat. Hát, ez így sikerült.
Vigyázzunk, mert a feltámadás előtt keresztrefeszíés volt!! Tessék mondani, ez már az?
foreth beatrix
2017. szeptember 15. péntek 12:02
Sok szó esik a többször módosított Építési tv és végrehajtási rendeletei hibáiról. Ez egy nagyon egyoldalú -véleményem szerint- hibás közelítés. Nem értem, hogy Önök közül miért nem foglalkozik senki (én nem találkoztam olyannal aki igen) avval, hogy mi vezetett ide, hogy állt elő (megint véleményem szerint) a kényszer helyzet.
Azt gondolom a kiváltó ok az egyik leglényegesebb szempont az orvoslásban.
Szerintem szólni kéne a korábbi helyzet hbáíról, az engedélyezési eljárás kezelhetetlené válásáról, ami az önkényesség, a visszaélések és korrupció melegágyává is vált. Ha megkérdeznék az építtetők véleményét is az indokolatlanul elhúzódó, önkényesenkedő helyi engedélyezési eljárásokról és szabályozásokról, talán szofisztikáltabb véleményt lehetne alkotni. Természetesen kész vagyok egyetérteni a várható válasszal, miszerint a rossz helyett a másik rossz, nem biztos hogy jobb. Megítélésem szerint azonban a változtatások pozitíva irányúak, csiszolni, igazítani kell.
Arról kéne eszmét cserélni, hogy lehet jobbá tenni a szabályozásokat úgy, hogy ki legyen zárva a mindent ellepő és megfolytó bürokratikus ügyintézés. Jómagam építtetetőként fél éves huzavona, kényszerek, tv-ben meghatározott határidők sorozatos mulasztását követően az „Egyszerű bejelentéssel” történő engedélyezést euforikus örömmel fogadtam. Nagyon egyet értek avval, hogy ne kelljen az építtetőmek -ÉPÜLETEN BELÜL- gk beállót építeni, ha ő nem akar. Milyen jogon kötelezheti erre az Önkormányzat? Milyen jogon kérnek az Önkormányzatok az építtetőtől olyan adatokat amit tőlük kell beszerezni. Milyen jogon szegnek rendszeresen válaszadási ügyintézési határidőt, stb. Kérem, véleményezzék az elhíresült „giccsadónak” keresztelt kezdeményezést is.
Tóth Szilveszter
2017. szeptember 15. péntek 18:43
Kedves Beatrix! Sok szó esik ezen a fórumon is az engedélyezések anomáliáiról – hiszen az nem tűnt el, még mindig megvan, csak ön, mint magánépíttető nem találkozik vele, de mi, aki irodát, vagy társasházat vagy ipari épületet tervezünk, továbbra is átéljük az elhúzódó eljárásokat, a korrupciót és a többit…
Mindazonáltal egy másik rossz igenis jó tudna lenni, ha volna benne legalább fejlődési potenciál! Ön azt állítja, hogy az irány jó. Én csak annyit mernék, hogy a cél – az egyszerűsítés – igenis jó. Azt is állítja, hogy csak csiszolni, igazítani kell. Ez viszont szerintem súlyos tévedés. Rendszerszintű ellentmondásoktól, feloldhatatlan ellentétektől és a jogbiztonság hiányától hemzseg (micsoda képzavar, hogy valami a hiánytól hemzseg! 😉 ) az egész elképzelés.
Egy hozzászólás kereteit szétfeszíti, hogy kifejtsem miért, ezért kérem fogadja el azt, hogy az a véleményem, hogy ugyan egy másik rossz idővel jobb lehetett volna, de az engedélyezési eljárásba jelenleg (hiszen nem tűnt el!) is több a fejlődési potenciál egy szebb és jobb világ felé, mint az egyszerű bejelentésbe, ami egyik szereplő számára sem jobb és sosem tud majd az lenni, mint az, amit leváltott.
Koós Miklós
2017. szeptember 16. szombat 09:41
Kedves Beatrix, Ön, mint szakmabeli bizonyára tudja, hogy az egyszerű bejelentés nem valaminek a jobbá tételére született, hanem mert VALAKINEK ráléptek a tyúkszemére, erre eltörölték az egész rendszert. Persze a dühből létrejövő jogszabályok a legritkább esetben használhatóak, igy az az ötlet, hogy úgy vegyük el a levegőt, hogy az építéi hatóságoknak semmi közük se lehessen, nos az odáig sikeredett csak, hogy valóban nincs közük, viszont az, hogy kivették az egyszerű bejelentést az eljárások közül, az cca. 40 db jogszabály módosítást generált z elmúlt 1,5 évben. Mert hogy ezt nem lehet megoldani normálisan, sőt mi több egyre csak romlik a teljes építésjogi környezet. Csak mert valahol, valamikor packáztak valakivel.
ugyanez történt a műemlék felügyelőséggel is. Rettegett hatóság volt, amelyik azért tette a dolgát és a középpontban végig a műemlékek ügye maradt. De ott is dolgoztak magukról megfeledkezett emberek, akik Istennek képzelték magukat és addig szekáltak bizonyos ügyeket, amig azok vakvágányre nem futottak. Ők nem ismerték a kompromisszumot és olyan szemellenzőt viseltek,ami már káros volt. Ezt is megelégelhette valaki, aki olyan helyen volt akkor éppen, ahol döntési vagy tanácsadói szerepben lehetett. Be is szántották az egész magyar műemlék védelmet. Volt nincs.
Az engedélyezési eljárás fonákságairól, a szakhatóságokról, a tervtanácsi anomáliákról tucatnyi cikk születt itt a koos.hu-n is, csak bizonyára elkerülte az Ön figyelmét
DomiG
2017. szeptember 15. péntek 12:26
Kínában ezt úgy mondták „annak idején”: virágozzon száz virág!
Pető János
2017. szeptember 15. péntek 21:14
Rezsnyák Péter feltámadási víziója találó. Amúgy szerintem a kormányzat valóban könnyíteni szeretne, de ez a bürökratikus hatósági működést még nem tudta megakadályozni, mert a jogszabályi háttér erre nem alkalmas.
Üzemmérnök
2017. szeptember 15. péntek 22:08
Amikor mérlegelem az engedélyezésit és a bejelentésit, akkor nagyon billeg a mérleg nyelve. Ahogy telik az idő és naponta módosítgatják a jogszabályokat, úgy most az engedélyezésit kívánom vissza. Pont a céltól kezdünk eltávolodni, a bürokrácia csökkentésétől. Az építésfelügyelet veszi át az építéshatóság helyét, ami azzal jár, hogy nem a kivitelezést ellenőrzik, hanem a tervet, a tervezőt. Építés közben? Ahonnan már nincs visszaút, jön a bírság, a visszabontás, a pereskedés. És akkor már ne is beszéljünk a presztízsveszteségről.
Úgy tűnik, hogy a jogszabályalkotóknak, a tömörülésbe kényszerített szakemberek kiválasztottjainak (nem merem leírni a szervezet nevét) is az a céljuk, hogy az egyszerűsítés ellen dolgozzanak. Nehogy már ismét a mesterek építsék a házakat az építész irányításával. Akkor mire a felduzzasztott felügyelet, a megmaradt hatóságok, a főépítészek, a polgármesterek, a kamarák, a katasztrófavédelem, az ÉMI, az örökségvédelem, a talajvédelem, környezetvédelem, stb.? Nehogy már az építész a cementes-zsák hátuljára rajzoljon egy fakötést, egy szigetelési csomópontot! Követeljük meg, hogy az utolsó részletrajzot is töltse fel a naplóba! Nehogy már az építész tervezgessen, inkább készítsen árazatlan költségvetést, készítsen CPR kigyűjtést! Egy ház, egy építész? Badarság. Nem baj, hogy az építész évekig tanult statikát, akkor is adjon munkát a statikusnak! Alapozásnál talpkoszorú? Akkor az már monolit. Statikus számol, A/4 lapon néhány vonal /vázlat/. Szuper. Van statika. De rá van írva, hogy mindezt alá kell támasztani talajmechanikai számítással. Újabb szakma, újabb kiadás. Földmérő? Igen, mert épület kitűzésére csak földmérő jogosult. Hurrá! Tűzoltóság: nincs tűzvédelmi tervfejezet? Nincs igazolva a szerkezet megfelelősége? Hát ott van a termék- és a tűzvédelmi rendelet ami előírja. Ejnye, ejnye… Kamara: polihisztor ez az építész? Nem. Nem érthet a gépészethez, elektromossághoz. Ott van, hogy a rendszerleírásba rögzíteni kell az adatokat, számításokat, stb. Tessék aláíratni a jogosultsággal rendelkező által készített részeket, mert csak akkor jó…
Az engedélyezési eljárás fájt 25 ezerbe, most meg a statikus annyit kér a munkájáért, mint a tervező, és még várni is kell rá egy hónapot, mert annyi (lett) a munkája. A szakág elkéri a digitális tervet, ráhúz néhány vonalat és máris tartja a markát.
Gergely Zsolt
2017. szeptember 16. szombat 10:37
no én eddig vacakoltam, hogy bár a bt irodát bezártam, de egyéni vállalkozóként még folytatom, de NEM!!!! Vegyük már észre: nem egyszerűsítés folyik, hanem pénzbeszedés… ilyen dokumentálás mellett vége az „okos” vállalásnak, minden számlával igazolandó, az eddigi gyakorlatnak megfelelő és köztudott magánház építési praxisnak befellegzett: az állam mindenről tud, és minden pénztárcába belelát és két marokkal bele is turkál és miközben arról liheg hogy csak az emberek javát akarja, de közben mohón a pénzükre gondol..
Tóth Szilveszter
2017. szeptember 16. szombat 11:08
hogy egy klasszikust idézzek: „mi az emberek javát akarjuk! mit javát: javait!”
Balázs Zoltán
2017. szeptember 17. vasárnap 22:18
Szép estét!
Évekkel ezelőtt az OÉSZ idején az OTÉK születésének időpontjában többen, építészek azt vallották, akik éppen körülötte bábáskodtak azt hirdették, hogy az ÉPÍTÉSÜGY az ÉPÍTÉSZET végre elnyeri a szükséges elismerést és megbecsülést! Végre az építész egy megbecsült szakma lesz, szinte irigylésre méltó!
2017-re ez a folyamat rendkívül módon felgyorsult csak éppen negatív irányban! A szakma felhígult, szinte csak az nem tervez aki nem akar…sok megnyomorgatott építész kolléga szinte már bármit bárkinek aláír egy kis apróért cserébe…
A jogalkotó, hatalmának teljében szinte magától megbódultan szinte naponta változtatja a jogszabályokat, megfeledkezve annak szakmai, jogi és pénzügyi hatásairól…végtelenül kiszolgáltatva szinte mindenkit, aki a mindennapokban tervez, beruház, kivitelez, bankol, vagy éppen hatóságként kívánja a tőle elvárható szakmai elvárásoknak megfelelni…!
2015 decembere óta az ember, az istenadta egyik ámulatból a másikba esik, folyton remélve, hogy végre felocsúdnak méla nagy kábulatukból az érintettek és belátják, hogy az építésügyet, az épített környezetet nem lehet feláldozni a hirtelen megtollasodott haverok kénye kedvének, akik immáron szinte bármit megtehetnek kontroll nélkül…!
Immáron az sem probléma hogy kormányrendelet kormányrendelettel nincs összhangban és erre senki sem figyelmeztet a szúk felső szinti szakmai körből! Lásd 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet
az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról 3.§ 9. aa) és lásd OTÉK 105.§ (3) ütközését… Egy Korm. rendelet nem lehet ellentétes, vagy megengedőbb egy másik, „úgymond” szakmai kormányrendelettel szemben. Hol jogalkotási minimum elv: a jogharmonizáció?
Mi a végcél? Hova szeretnénk eljutni? A jelenleg hatályos építésügyi jogszabálygyűjtemény elsősorban arra alkalmas, hogy ha gond van mindenki mutathasson a másikra és tisztelt bíróságok ki se látszodjanak a megannyi feleslegesen kialakuló peres eljárásokból és a POLGÁROK belefulladhassanak a végtelen, egyéni érdekekre szabott ÉPÍTÉSÜGYI NIRVÁNÁBA!
Javaslom készítsünk el egy teljes szakmai tabula rasa-t, vonjuk le a szükséges konzekvenciákat és helyezzük közösen minden résztvevővel BIZTOS SZAKMAI ALAPOKRA az ÉPÍTÉSÜGY TELJES TÁRHÁZÁT és ezen belül az ÉPÍTÉSZETET is időszerűen amíg lehet…ÁMEN!
Üzemmérnök
2017. szeptember 18. hétfő 09:00
Kedves Kolléga!
Egyetértek, szükséges lenne a szakmai tabula rasa. Mivel az építési folyamat szabályozása elengedhetetlen, csak a mértékét kellene eltalálni. Ott kezdeném, hogy a meglévő túlszabályzást csökkenteném a jogszabályi szövegek kurtításával. Kivennék minden olyan mondatot, minden olyan szövegrészt, melynek gyakorlati haszna nincs, nem egyértelmű, csak a bürokráciát növeli.
Ha már itt vagyunk, kezdhetnénk a TAK és TVR illetve HÉSZ felülvizsgálatával is. Igen, a most megalkotásra kerülő új „rendszabályok” megalkotása és a meglévő HÉSZ-ek „felülvizsgálata” nagy lehetőséget adott volna minden településnek, a jogszabályalkotónak arra, hogy életszerűbbé tegye a helyi „törvénykezést”. Sajnos, már megint ott tartunk, hogy csak a felülről jött ukáznak úgy teszünk eleget, kipipáljuk, ez is megvan. A célt, amit olyan nagyon szép mondatokban fektetett le a jogalkotó nagyon kevés helyen fogják elérni. Az ebben a témában meghirdetett lakossági fórumokról elmondható az érdektelenség. Miért nincsenek kötelezve a helyben prosperáló szakemberek a szakmai véleményezésre? Miért nincsenek kötelezve a helyi építészek az erre kötelezően megalakítandó szakmai testületben valóaktív részvételre? Nem Ők fogják elsősorban ezeket a dokumentumokat használni? Nem Nekik készül elsősorban? Nem az Ő eszközük lesz arra, amikor a szélsőséges építtetői szándékot kell partok közé szorítani?
Már előre látom, hogy azt a pocskondiázást amikor alkalmazniuk kell…
Gergely Zsolt
2017. szeptember 19. kedd 16:11
nem az „okosba” vállalás mellett érveltem, hanem a törvénykezés és annak kommunikálása pontosabban annak álszent, farizeus módja irritáló. Az is szerfölött bosszantó, hogy a szomszédok ügyféli voltának kizárása – tehát nem értesítés a szomszédban készülő „merényletről” – védtelen elszenvedőivé teszi őket, ahol az idő mindig, legalábbis általában az erőt igazolja: aki mer az nyer… jól van ez így????????
Witzl Zsolt
2017. szeptember 20. szerda 14:52
Kedves Olvasók!
Én azok közé tartozom, akik 2015 novemberében ott lehettek az építész kamara küldöttgyűlésén, amikor is a minisztérium által delegált helyettest helyettesítő egyén (jobb híján ide nem tudtam mit írni) elmesélte nekünk gyakorló építészeknek, hogy vannak olyan esetek, amikor 9 hónapig is eltart az engedélyezés… stb… stb…
Én 15 éve tervezek elsősorban családi házakat, de akadnak nyaralók, mezőgazdasági és ipari épületek is szép számban, sőt középülettel is volt már szerencsém. Több mint 250 felépült épületre vagyok büszke, nem csak tervezőként, de felelős műszaki vezetőként és műszaki ellenőrként is.
Én azt vallom, hogy ha a tervező, rendesen megnézi a szabályozást, egyezteti a tervet a hatóságokkal , ezt az Építtetőjével is átbeszéli, majd ezt követően egy olyan terv kerül beadásra, ami megfelel az érvényben lévő előírásoknak, akkor bőven az ügyintézési határidőn belül megkapható volt és most is megkapható az építési engedély.
Nem mellesleg a 9 hónapot valaki rakja már nekem össze, mert nekem a törvényes határidők ismeretében nem ment, még a fele sem. Ja, hogy hiányos a terv, ja hogy olyan hiánypótlásokat kap valaki az előzetes egyeztetés hiánya, vagy a jogszabályok nem ismerete miatt amit nem tud 10-20-30 nap alatt teljesíteni? Kérem szépen akkor ki a hülye, mert én nem. Balaton parton, Ráckevei Duna partján zöld- és barnamezőben is terveztem már, de soha, egyetlen egyszer sem utasították el egyetlen tervemet sem azért mert valami gikszer volt. Családi házakra és hétvégi házakra, ahol nincs szakhatóság 2, maximum 3 hét alatt mindig megkaptam az engedélyeket még a XI, XVIII kerületekben is (mielőtt valaki azzal vádolna, hogy csak vidéken dolgozom).
Meghallgattam 2015-ben a küldöttgyűlésen „a szegény polgárok akik családi házat kívánnak építeni” szöveget, ja, akkor még 160m2-ről volt ám szó (ami az illetéktörvényben benne is maradt, mert olyan gyorsan kellett megduplázni). Ma már a szegény polgárok akár 300m2 felett is építhetnek saját használatra mindenféle engedély nélkül… óóóó szegények, de sajnálom őket. Gondolom mindenféle örökpanorámás budai villákról van szó… vagy ki tudja…
Ezek miatt a „szegény emberek” miatt sz*punk most mindannyian az egész országban tervezők, építtetők, kivitelezők, műszaki ellenőrök. Dolgozunk bizonytalanságban, fejünk felett húrok, mert senki sem hajlandó egyeztetni a terveket, mert „nincs rá hatásköre”. Fizetjük a semmire sem jó biztosítások után a százezreket, illetve nem mi, hanem az építtetők. Szenvedünk a brutális mennyiségű szakági terv miatt, mert nincs mérnök, aki megcsinálja – még egy vagyonért sem. Hónapokig állnak a tervezések, mert nincs statikus, gépész, vagy villamosmérnök.
Az új rendszerben 3-4-szer annyi tervre van szükség, melynek elkészítési ideje jóval meghaladja a régi engedélyezési eljárás idejét, az áráról inkább nem is beszélek, mert az valami horror összeg lett.
Szóval örülnék, ha valaki végre elmesélné nekem, hogy hogy is van az a 9 hónapos engedélyezés, és mi szüksége volt és kinek erre az őrületre???
Koós Miklós
2017. szeptember 20. szerda 18:58
Hogy pontosan mi volt a kiváltó ok, nem tudom és vélhetően sohasem fog kiderülni, de indokokat kellett találni … erről írtam a fenti hsz-ben. Ebben sajnos sok mindenki közrejátszhatott.
nekem is volt macerás ügyem tavaly a … kerületben, hónapokig tartott, aztán a megrendelő belátta, jobban jár, ha visszavonja a kérelmét (irodaépület). Ott mellesleg azért húzódott el, mert manapság újra előtte kell szakhatóságozni, mert ha bármi hiánypótlás kell, annak a pótlása sokszor már nem fér bele a szűkre szabott határidőbe (maga az építéshatóság javasolta, aki mellesleg nagyon segítőleg állt hozzá). Gond volt a tűzoltóval, aminek a vége áttervezés lett + kétszer is rossz szakhatóságit adtak ki, amiket vissza kellett vonatni, az utas szakhatóságról 1 hónap után kiderült, hogy igazából nem is kellett volna megkeresni őket, mert nincs illetékességük…stb. 4-5 hónap simán összejött …Ilyen története nyilván mindenkinek van. De valóban, családi háznál nekem sem volt különösebb gondom, ami vot, azt már leírtam a tervtanácsok kapcsán, de nem okozott akkor sem csúszást.
atus
2017. szeptember 21. csütörtök 08:11
Az építési engedély határozata csak jogerőre emelkedve ér valamit, ami kézbesítéseket is figyelembe véve kb. 1 hónap. Ha egy külföldi vagy halott szomszéd van, akkor az meg tudja hosszabbítani a döntés jogerejét akár 2-3 hónappal is…
Koós Miklós
2017. szeptember 21. csütörtök 10:27
10-15 évvel ezelőtt volt egy zuglói munkám, ahol mindkét szomszéd egy-egy 40 lakásos társasház volt, a lakók egy rész külföldön élt, míg mások éppen sokad magukkal örökölték a lakást, míg másokat egyszerűen nem találtak. Kb. 8 hónap volt a jogerő. Ma ezt azt hiszem ügygondnokkal oldják meg
Üzemmérnök
2017. szeptember 22. péntek 11:43
Az engedélyezési eljárás kezdetén értesíteni kell az ügyfeleket az eljárás megindításáról. Ekkor derül ki, hogy mely ügyfelek lesznek azok, akik kiesnek, és melyek azok helyett pl. meghatalmazott fog eljárni. Így mire kiadásra kerül az engedély már elvileg nem lehet gond a jogerősítéssel.
Tóth Szilveszter
2017. szeptember 22. péntek 13:46
Nekem volt olyan ügyem, ami március elejétől tartott december végéig. Remélem életem legproblémásabb ügye volt! Ha a megelőző tervzsüriket is beleveszem, akkor egy év. DE egyrészt ez nem 300m2 alatti lakó volt, ezt ma is engedélyeztetni kéne, másrészt pedig ebbe az időbe belefért egy összevont engedélyezési eljárás (összesen hat naptári napnyi hiánypótlással), egy fellebbezés, egy új engedélyezési eljárás (hatóság „nem úgy” csinált valami tök érdektelent, ezért lett új eljárás), majd egy újabb fellebbezés és egy fellebbezést elutasítás. Szóval ha mindenki betartja a határidőt, akkor is összejöhet. Az meg, hogy a lifttervre kellett várni hat napot, kb nem számított…
Másrészt ez egy tök extrém eset volt és csak a belföldi jogsegély intézményének reformjával lehetett volna nyerni két hónapot, ha lenne minden önkormányzati rendeletnek közhitelű publikációja az interneten.
De amúgyis, sokat lehetne áramvonalasítani az engedélyezési eljáráson, ha nem lenne benne tök feleslegesen minőségbiztosítási elem. Tudom, ez a mániám. De minek egy engtervben rétegrend és energetika, minek hozzá statikai számítás vagy gépészeti leírás? Az engtervnek egy ígérvénynek kellene lennie, hogy az adott geometriában az építész meg tudja tervezni a kiviteli tervet. Egy régi elvi engedélyezési terv szintű 1:200as terv arra meg tökéletesen alkalmas, hogy eldöntse a hatóság, hogy betartom-e a hészt. Ezzel megmarad a jogbiztonság (ami a bejelentésekkel elveszik), az 1:200as terv biztosítja, hogy kiviteli terv nélkül nem lehet majd építkezni. És a minőséget ott kérjük számon, ahol azt kell: a kiviteli tervben. (végre kell minden engedély után kiviteli terv!)
Még 2008ban terveztem egy házat, aminek az engedélyének része volt egy kisebb részletrajz a homlokzati tűzterjedési gát 1:10 szintű megoldásáról. Ahelyett, hogy az 1:200as tervre azt mondták volna, hogy oké, ez mehet, én meg a kiviteli tervet (amikor már a többi geometriai helyzetben is ki volt találva a homlokzati tűzterjedés, nem csak abban az egyben, amire a tűzoltó azt hitte az egeztetésen, hogy az az egy van) leegyeztettem volna a tűzvédelmi hatósággal, hogy akkor így oldottam meg mindazt, amit az engedélyben csak megígértem, hogy meg fogok.
Nem kéne szakhatóságokkal szórakoztatni a nagyérdeműt. Egy jól képzett ügyintéző egy 1:200as tervről kb másfél óra munkával el tudja dönteni, hogy 1) a hész betartásra kerül-e 2) milyen szakhatóságokkal kell majd minőségbiztosítás típusú egyeztetést lefolytatnom a kiviteli terv alapján
ez akár egynapos engedélyeket is jelenthetne az egyszerű esetekben !
és akkor én még nem is értek hozzá. ha valaki aki nálam jobban átlátja a folyamatokat kicsit gondolkodna, akkor 100% biztos vagyok benne, hogy az engedélyeztetési folyamat érdemeinek megtartása mellett jelentősen lehetne egyszerűsíteni az egész folyamatot. Ehhez csak hozzáértés kell, rendszerszemlélet, algoritmikusan végiggondolt folyamatok, visszajelzések, helyzetfelmérés és persze tervezett minőségbiztosítás a működésbe hozott rendszerhez…
zimmermann
2017. október 12. csütörtök 20:30
Most láttam több Arculati kézikönyvet.
Ez mekkora szar.
A megbízás után olyan mértékű anyagot kell levadászni ahhoz, hogy 1 db vonalat húzzunk, hogy külön embert kéne erre felvenni.
Korruptabb Főépítészek már várják hatalomba kerülésüket.
De szerencsére a MÉK rengeteg információs anyaggal látott el bennünket, hogy mi/hogy/miként fog történni. Sok hírlevél, jogi javaslat, :).
A nagy bajom még minding a félbéna rendezési tervek,. miért nem lehet pl építési helyet felrakni a tervlapokra, miért nem lehet egységes,. országosan használandó HÉSZ, stb táblázatok alapján összerakni 3500 db HÉSZ-t ?
Egy „nemzeti konzultáció kéne” az 500,000,000.-Ft- ot elköltő MÉK KFT, a 9800 Tag és néhány politikus között. Összerakni egy rendszert ami kn…36-48 hónapig változás nélkül is tudna működni.
Vagy nem , ? 🙂
Zimm
Koós Miklós
2017. október 13. péntek 15:40
az építészeknek nincsen dolguk a TAK-okkal, az az építtetőknek készül. A tervezőkre a településképvédelmi rendeletek vonatkoznak majd. persze az is elég lesz, de átolvasva pl. a pécsit, nem veszélyes. leginkább 3 dolgot szabályoznak benne: tető (forma, anyag) kerítés, támfal… no meg persze a városképi, műemléki védelemre szoruló dolgok, de azok eddig is benne voltak a hészekben, csak most átkerülnek a településképvédelmi rendeletekbe.