TAK és TVR | A településkép védelmi rendeletek miatt 2017. október 1-től tovább bonyolódik a tervezés, de azért van jó hír is
A betartandó tervezési előírások miatt az eddigi HÉSZ mellett október 1-től már a településképi rendeletet is át kell majd tanulmányozni. Ezen időponttól a HÉSZ-ek településképet befolyásoló előírásai érvényüket vesztik. Továbbá érvényüket vesztik az örökségvédelemre, műemlékvédelemre és más védettségre utaló korlátozások is, mivel ezek október 1-től csak a településképi rendeletben szerepelhetnek. Mivel azonban sok helyen nem készülnek el október 1-re a településképi rendelettel, ott ennek beláthatatlan következményei lehetnek.
Tudott ezekről? Nem? Nem véletlenül…
Sehol sem olvasni róla, a szakmai szervezetek is hallgatnak, pedig október 1-től ismét nagyot változik a hazai építési jog (az időpont változhat még, de erről majd később). Ez azért is érthetetlen, mert pont ott történik a változás, ami eddig is sok esetben nehezítette a tervezést, a helyi építési szabályzatok ügye.
Írhatnám azt is, hogy lényegében megszűnnek a helyi építési szabályzatok (HÉSZ-ek), de ez nem lenne igaz. Pontosabb az a meghatározás, hogy a településekre vonatkozó előírásokat kettébontják oly módon, hogy a HÉSZ-ekből kiszednek mindent, ami a településképre vonatkozik.
Az önkormányzatoknak október 1-ig kell elkészíteniük a településkép védelmi rendeletet (TVR), mely a HÉSZ-ből kivett településképi vonatkozások mellett tartalmazni fogja az esetleges örökség- és műemlékvédelmi vonatkozású szabályokat is.
A településkép védelmi rendeletet – több más mellett – egy un. települési arculati kézikönyv (TAK) alapozza meg, mely elsősorban az építkezőknek készül és a település építészeti sajátosságaira hívja fel a figyelmet. Mint ilyen, nincs kötelező hatálya, de hivatkozás lehet egy majdani egyeztetésen.
Mindezt a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény így határozza meg:
14. § (1) A településképi rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéb önkormányzati rendeletben szereplő e törvény szerinti településképi követelményeket, településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert, valamint az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközöket e törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni.
(2)39 A helyi építési szabályzat – a főváros esetében a kerületi építési szabályzat, illetve a fővárosi önkormányzat által megállapított építési szabályzat – településképi követelményeit, valamint az építészeti örökség helyi védelméről szóló, a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló, és a településképi véleményezési, illetve a településképi bejelentési eljárás sajátos jogintézményekről szóló önkormányzati rendeletet – az (1) és a (2a) bekezdésben foglaltak kivételével – 2017. szeptember 30-ig lehet alkalmazni.
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény kvázi végrehajtási utasítása a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
A rendeletből kiolvasható, hogy a jogalkotó mit gondolt átemelni a településkép védelmi rendeletbe, de az is látszik, hogy mik maradnak meg a HÉSZ-ekben:
(7)39 A helyi építési szabályzat részletes tartalmi követelményeit – figyelemmel a 13. § (3) bekezdésében foglaltakra is – az 5. melléklet tartalmazza. A helyi építési szabályzat – az egyértelmű jogalkalmazás érdekében – mellékletében
- a) az építési övezetekre és övezetekre vonatkozó táblázatokat, továbbá
- b) a szabályozási terv értelmezését szolgáló függelékeket tartalmazhat.
Ha leegyszerűsítem, akkor a HÉSZ-ben szinte csak az övezeti előírások maradnak, minden más átkerül a TVR-be. Igen ám, csakhogy nekem és gondolom rajtam kívül másoknak sem egyértelmű, hogy PONTOSAN mik tartoznak a településképi előírások halmazába. Mert ha úgy nézzük, szinte minden HÉSZ előírásra rá lehet fogni, hogy mivel befolyásolhatja a településképet, ezért az egy településképi előírás (pl. magastető-lapostető, tetőhajlás, építménymagasság, ipari és egyéb övezetek…..).
Mivel azonban ugyanazt a tevékenységet nem szabályozhatja két jogszabály, ezért a HÉSZ és a TVR tartalmilag még részleteiben sem vonatkozhat pl. ugyanarra a beépítési paraméterre, mert ellentmondásosak lehetnek, ez pedig jogi nonszensz lenne. Ebből az következik, hogy pl. az építménymagasságot csak az egyik szabályozhatja.
E kettősség több dolgot is felvet:
- az eddigi HÉSZ mellett októbertől már a településképi rendeletet is pontosan át kell tanulmányozni, hiszen lehetnek benne a tervezést alapjaiban meghatározó kikötések, szabályozások.
- sok helyen nem készülnek el október 1-re a településkép védelmi rendelettel, viszont a HÉSZ-ek jelentős része érvénytelenné válik, de nem lehet pontosan tudni, hogy mely pontjai.
- az előzőhöz: a HÉSZ-ből és minden más önkormányzati rendeletból, szabályozásból törlődnek az örökségvédelemre, műemlékvédelemre és más védettségre utaló korlátozások, szabályok, aminek beláthatatlan következményei lehetnek
- ott ahol nem készülnek el időben a helyi településképi rendelettel, vélhetően a HÉSZ-szel még kevésbé lesz idejük foglalkozni. Ez viszont olyan kettősséget fog eredményezni a helyi építési szabályozásban, ami jogi problémát okozhat, végső soron hiába készül el a TVR, nem fogják tudni elfogadni. A HÉSZ-ek kötelező módosítására viszont nincs se határidő, se ismert kötelezés.
A gondokról írt Rápli Pál építész :
A fentiek miatt a bennfentesek úgy vélik – többek között a tatai főépítészi konferencián elhangzottak miatt is – , hogy készül egy jogszabály, melyet még szeptemberben el kellene fogadtatni. Ez a jogszabály (vélhetően egy törvény) az október 1. határidőt kitolná 2017. december 31-ig (2017. szept. 7-én még nem látható a benyújtott törvénytervezetek között)
Sokaknak még ez is kevés lesz, de legalább 3 hónap haladékot fog jelenteni. Amelyik önkormányzatnál erre rákérdeztem, ott azt mondták, hogy bár rohamtempóban elkészült határidőre a TAK és a TVR, de nekik is szükségük lenne még erre a 3 hónapra.
Mi lesz az egyszerű bejelentéses tervekkel?
Joggal kérdezhetik, hogy akkor most újra változtatni kell majd az építési törvényen, meg egyáltalán most akkor milyen HÉSZ előírást kell majd betartani?
A jogszabályalkotásra nincs rálátásom, de a fentiek miatt nem kell az építési törvényt módosítani. Az Étv. a helyi építési szabályzatról szóló 13.§-a határozza meg, hogy egyszerű bejelentés esetén mit kell betartani a HÉSZ-ből. Nos itt az utolsó pont meg is adja a választ
c)97 országos vagy helyi építészeti örökségvédelemmel, – településképi rendelet hiányában – a településképi védelemmel, országos régészeti-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket, védőterületet, védőtávolságot
Vagyis az ismert pontokon túl ezentúl a helyi településkép védelmi rendeletben meghatározottakat is be kell majd tartani. Az elmúlt 1,5 évben, aki nem akart, nem kellett foglalkozni hogy
- magas vagy lapostető?
- mekkora legyen a tetőhajlás?
- milyen legyen a tetőfedés anyaga, színe?
- milyen széles lehet az épület?
- … stb (minden, ami nincs felsorolva a az Étv.13. §-van)
Mostantól jó eséllyel ismét kell ezekkel a paraméterekkel is foglalkozni.
De ígértem egy jó hírt is …
(az alábbi következtetéseimet időközben cáfolták, itt olvashat róla)
Az új szabályozás a településképi véleményezés és a településképi bejelentés mellett lehetőséget ad a főépítésszel tartandó szakmai konzultációra illetve településkép védelmi tájékoztatásra (25. §)
Erre eddig is volt mód, de az egyszerű bejelentés eseteknél sajnálatosan sok helyen nem működött, sőt számos helyen meg is tiltották a főépítésznek. A kormány rendelet ezt most szabályozta és beérkező kérelem esetére kötelezővé tette a főépítészek számára (ahol nincs főépítész, ott a polgármester számára). A konzultációt követő 8 napon belül az érdekelteket (tervező és építtető) írásban tájékoztatni köteles.
18/A.84 A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
25. §85
- (1) A települési önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, a településképi rendeletben foglaltak szerinti – szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.
- (2) A települési önkormányzat a településképi rendeletben a szakmai konzultációt kötelezővé teheti.
- (3) Az (1) bekezdés szerinti szakmai konzultáció – figyelemmel a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 14. § (2) bekezdésére – a hatályos településrendezési eszközben található településképi és egyéb követelményekre is kiterjedhet.
- (4) A településképi szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata.
- (5) A (4) bekezdés szerinti konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvetett javaslatok lényegét, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait.
- (6) Az (5) bekezdés szerinti emlékeztetőben rögzített, (4) bekezdés szerinti nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.
- (7) A települési önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számíthat fel.
Az eddigi engedélyezési eljárásokban ezeknek az előzetes konzultációknak nem volt semmilyen kötelező hatályuk, viszont a településképi rendelet elfogadásától kezdődően az építéshatósági eljárások során az önkormányzatokat, építési hatóságokat köti majd ez a konzultáció (ehhez hasonló jogintézmény volt az elvi építési engedély, mely szintén kötötte az építési hatóságot 1 évig).
A konzultáció nem kötelező (bár kötelezővé tehető), építtetői, tervezői kérelemre indul. Egyszerű bejelentés esetén nincsen másképpen, hiszen aki egy problémásabb beépítésnél vagy értelmezési nehézségnél szeretne biztosra menni, az mostantól kezdeményezhet ilyen konzultációt. Igy ha esetleg a későbbiek folyamán, pl. egy építés közbeni építésfelügyeleti eljárásban vitatná valaki a beépítés módját, mértékét, ez a konzultáció jól jöhet, hiszen egy főépítészi véleményt kevésbé szoktak vitatni.
Természetesen előfordulhat olyan eset is, amikor a főépítészi konzultáció eredménytelen marad, vagy az eredményét nem akarjuk elfogadni, akkor e tekintetben a másodfoknak minösülő képviselő testülethez lehet fordulni (ahol már nem egy ember dönt).
Mindenesetre jó hír, hogy ezzel a konzultációval az egyszerű bejelentés egyik legjelentősebb problémaforrása megszűnhet.
Köszönettel tartozom Rápli Pál építésznek a segítségért!
***
A településképi rendelettel – egy konkrét példát bemutatva – egy külön cikkben fogok foglalkozni.
Hozzászólások (11): megnézem
Németh József alpm. építész
2017. szeptember 7. csütörtök 16:40
Ha a települési főépítészek komolyan veszik a szakmai konzultációt és adminisztrálják azt, akkor egy kisvárosi szinten erre legalább 3 fős főépítészi csoportot kell kialakítani fő munkaidőben.
A főépítészek többnyire megbízásos munkaviszonyban max. heti egy-két munka alkalommal dolgoznak az adott településen! Ezentúl ezt miként lehet kezelni?
Kollár József
2017. szeptember 7. csütörtök 16:45
És visszajöhet ezzel a főépítészi szűklátókörűség, csőlátás, ilyen-olyan ízlésvilág. Vagyis más eszközével csapkodjuk megint a csalánt. Mindemellett még naponta esetleg több órát jogászkodhatunk is.
Eléggé koros vagyok már, de meg szeretném azt érni szeretett műfajunkban:
1. Legyen egy valódi építéssel foglalkozó szakmai minisztériumunk, ahol a szakmai és nem a fiskális szempontok érvényesülnek. Fárasztó ez a havonta, félévente felröppenő ötletbörze dömping. Mert lássuk be mégiscsak az ország legnagyobb iparágát mozgatjuk, vele a teljes vertikumot.
2. Rugalmas, tapasztalt, ugyanakkor fiatalos gondolkodású, az újra, a korszerűre rámozduló, azt felvevő, jövőbe és távlatokba látó, gondolkodó olyan főépítészi kart látni, akik nem a sajátos beszűkült szemléletüket erőltetik ránk és az építtetőkre. (Lásd a brazíliai épület körüli vitát!)
3. Hogy ne jogászkodással öljük a drága időt, hanem valódi alkotással. Hogy az építési jogi környezet egyértelmű legyen. Hogy ugyanazt a jogszabályt ne értelmezhesse másként Jóska és másként Pista, vagy a hatóságok.
Remélem elég hosszú életű leszek!
Pató Károly
2017. szeptember 8. péntek 08:32
Idióták hozzák az építési törvényeket, és ezt a kártékony munkát a kamara nem képes megakadályozni. Évtizedekig fogják átalakítani, toldozni, foltozni a szabályozó rendszert, hiszen ebből élnek.
Üzemmérnök
2017. szeptember 8. péntek 10:44
Tudom, hozzászólásommal megint nem leszek népszerű, sőt ismét egyesek lelkivilágába gázolok. Azonban nem tudom visszafojtani a dühömet. A sok-sok éven keresztül farigcsált, toldozgatott HÉSZ-ekről senki nem merte kimondani, hogy elavultak, túlbonyolított, felduzzasztott, néhol ellentmondásos rendelkezéseik messze nem tudtak haladni a korral, a hatályuk alá tartozó terület átalakulásával, a megváltozott igényekkel. A megalkotásakor is már irreális kikötésit sem tudták/akarták törölni, módosítani. Azt az ellentmondást senki sem akarta feloldani, hogy vannak települések, ahol mai napig nincs HÉSZ, míg van ahol már olyan vastag, hogy képtelenség kezelni, szinte telkenként szabályoz. Ennek ellenére, ahol nincs szabályozva sokkal szabályozottabb, OTÉK szerinti az építés, mint ott, ahol főépítész, főépítészi iroda, komoly apparátus foglalkozik naponta az építtetőkkel. Nem egyszer találkoztam azzal a problémával, hogy a településrendező által megalkotott szabályozást a főépítésznek kellett „értelmezni”.
TAK; TVR; HÉSZ és a HÉSZ egyéb kiegészítői csak újabb lehetőség, hogy munkát adjon sok szakembernek és tovább bonyolítsa a most sem egyszerű szabályokat. Egy TAK, egy TVR nem fogja megváltoztatni az építtető építési kultúráját, felfogását. Nem azt lapozva fog inspirációt kapni, mikor az internetet, a médiát, az írott sajtót böngészve annak homlokegyenest ellentmondó „mintát” lát.
Amikor szüleim az 1960-as évek elején több családdal összefogva építkezni akartak a MEZŐVÁROS szélén levő volt gyümölcsös helyén, akkor a hivatali dolgozókkal leülve alakították ki az új utca kinézetét. Renegát gondolat volt, hogy a Tanácsi költségek csökkentése érdekében ikerházakat építhettek előkerttel. Bejött. Nemsokára egy másik utca is így épült. És azóta egy sem. 50 évvel később elkészült a város új rendezési terve. A fejlesztési területeket nyakatekert utcák, azokból nyíló zsákutcák jellemzik, falatnyi telkekkel, ahol a gazdasági melléképület sem létesíthető. Egy mezővárosban? Azóta egyetlen ház, egyetlen utca sem épült meg. És most, amikor a HÉSZ, a rendezési terv felülvizsgálatára lenne lehetőség, mi a válasz, erre nem kapott, nem kaphat megbízást a szakember. Ha nem tetszik, el lehet költözni…
Zimmermannn
2017. szeptember 8. péntek 16:57
Végre valami változik. 🙁
Akkor a építeni akar valaki…
1. Kell egy Hész
2. Kell egy rendezési terv rajzi munkarész
3. Kell egy Arculati Kézikönyv
4. Kell egy Településkéi Rendelet.
5. Olvasd Hozzá a 155-öt
6. Még inkább az ÉTV 6-8 pontját
7. A Biztonság kedvvért egyezetess a Főépítésszel ..
8. Közművekkel + Vízügyi Hatóságokkal, + Régészettel + Műemlékesekkel is fuss egy kört……mert semmi nem biztos, de talán esetleg…….
9. S késni fog az építész az első koncepcióval is….
Érzitek a jóságot ugye?
1 Jó HÉSZ-t kellett volna készíteni .
———————————————————————————
Megjegyzem
A legtöbb Arculati kézikönyvet félbéna főépítészek és baráti körük hegeszti össze komoly pénzekért…olyan főépítészek csupa kisbetűvel, akik 1 db házat nem tudnak megtervezni.
Megélhetési főépítészek.
———————————————————————————
Zimm
Kollár József
2017. szeptember 11. hétfő 15:15
Üdv!
Településünkön a hivatalos kihirdetett meghívásra megjelentek a hivatalba összehívott értekezésre a Hivatal dolgozói (hivatalból), a jegyző, a polgármester, néhány képviselő, másik 2 fő civil és a szakmából én. A választott főépítész cca. 35 éves, valamint a vaskalapos valamikori megyei főépítész, akivel már volt némely attakom.
Nos bámulatosan együgyű, szánalmasan kicsinyes, jövőkép és elképzelés nélküli, vetítéssel egybekötött előadást rittyentettek, hogy csak no! Ebből aztán megtudtam, hogy míg világ-világ a településünkön max. 4,5 m lesz az épületmagasság, és lehetőleg a hosszházas parasztház az ildomos, nem árt egy istálló szerű toldalék sem, noha állattartás már nincsen, mert az áruházakban kapható faházak nem illenek bele az elképzelésbe. Mi az hogy a téglaszínű tetőn kívül más is lehetséges? Szó se róla! Lapos tető? Ugyan! Stb. Szóval ez így nem lesz egyszerű. …és kinek lesz erre energiája?
Zimmermannn
2017. szeptember 11. hétfő 16:26
Amivel nem lehet hibázni, itt a recept:
1. Épület max szélessége= 7,00 széles
2. Tető hajlásszög= 37-42 fokos tető,
3. Héjalás= Cserépfedéssel.
Ez mindenhol jó lesz, úgy érzem 🙂
A mottó : ” Így szoktuk”
Kollár József
2017. szeptember 16. szombat 09:16
Ámen!
Witzl Zsolt
2017. szeptember 20. szerda 09:33
Kedves Mindenki!
Gyakorló építészként keresett meg másfél évvel ezelőtt egy önkormányzat, hogy segítsem a munkájukat a településrendezési eszközök felülvizsgálatában. Sok évi közös munka után átgondoltam, osztottam és szoroztam, majd arra a döntésre jutottam, hogy a főépítészi munka – nem feladva a tervezési munkát – egy teljesen más szemléletet kívánó munka, mely túlmutat az egyéni problémák megoldásán. Elhatároztam és belefogtam.
Mint ahogy eredetileg is gondoltam tényleg egy más embert egy más szemléletet kíván, egészen máshonnan kell nézni a gondokat és megválaszolni a kérdéseket.
Ma több kis településen vagyok főépítész, ahol feladatom a TAK és a TVR elkészítése.
Sajnos a legnagyobb probléma még nem hangzott el ezen a fórumon, sem semmilyen másik fórumon, oktatáson, továbbképzésen, sehol, de le merem írni, mert aki ismer tudja rólam, hogy kimondom amit gondolok.
EZ AZ EGÉSZ CIRKUSZ, AMI ELKEZDŐDÖTT AZ EGYSZERŰ BEJELENTÉSSEL, FOLYTATÓDIK A TAK-KAL A TVR-REL ÉS A HÉSZ MEGNYIRBÁLÁSÁVAL NEM MÁS MINT A HIVATALOSAN IS SZABAD A GAZDA TIPIKUS ESETE, AMÚGY MAGYAR MÓDRA.
Miért mondom ezt?
Ha tüzetesebben áttanulmányozzuk a törvényt és a végrehajtási rendeleteket, akkor egy dolog nem kerülheti el a figyelmünket, mégpedig az, hogy amit eddig az építésügyi hatóságok és az építésfelügyelet volt hivatott betartatni – féltünk is tőlük rendesen, mert tiltottak, köteleztek, büntettek, ha kellett -, az most a polgármesterek megkapták ajándékul.
Mi lesz ebből? Nagyon egyszerű a képlet, lesznek szépséges semmitmondó TAK-ok, kiherélt TVR-ek, mert ugye azt nem gondolja senki sem komolyan, hogy a párszáz fős települések polgármesterei majd a következő választások eredményét teszik kockára a saját településük polgárainak – saját választóik – sanyargatásával.
Ettől az egésztől úgy félnek a polgármesterek, mint a tűztől.
Azokon a településrészeken, amelyek nem tartoznak majd a „településképi szempontból meghatározó” településrészek közé, gyakorlatilag az anyaghasználatot tiltó szabályozáson kívül semmi sem lesz szabályozva, mármint a HÉSZ-ben lévő hova/mit/mekkorát kérdésen túl.
Lesznek falusias épületsorba nagyon is illő mediterrán vagy alpesi stílusú kéglik, pincesoron felépülő lapostetős paloták és miegymás.
Márpedig, hogy a kis települések teljes közigazgatási területe nem fog a fent említett meghatározó kategóriába tartozni az egészen biztos.
Sajnos ez a magyar valóság.
Koós Miklós
2017. szeptember 20. szerda 18:44
Kedves Zsolt, készséggel elfogadom, amit irsz a polgármesterekről. Nekem ebből két dolog következik:
1. Ha az általad leírt csapdába nem akarnak belesétálni, akkor kénytelenek lesznek felfogadni egy főépítészt és akkor az összes kellemetlen döntést rá lehet majd tolni. Bizonyára nem véletlen, hogy márs már Te is több kistelepülés főépítésze lettél.
2. még ha képviselőtestületi egyetértés is kell majd egy esetleges településképi bírságoláshoz, senkiről sem fogják lemosni, ha majd valakik politikai döntést vélnek felfedezni ebben is. Mert hogy sem a polgármester, sem a képviselőtestület vélhetően nem szakmabeliekből fog állni.
Amit eddig láttam, abból nekem az jött le, hogy a TVR-ben igazából 3 olyan dolog került szabályozásra (a nyilvánvaló védett, műemléki és egyéb értékek mellett…), mint a tető anyaga, fajtája, a kerítés és a támfalak mérete és egyéb paraméterei. A pécsi TVR-ben legalábbis erre korlátozódnak az előírások, minden mást a PÉSZ-ben szabályoznak.
Petrus Ferenc
2017. december 9. szombat 17:22
Az önkormányzatok csak magukat okolhatják, hogy az idióta HÉSZ-eikkel nevetségessé tették az építési szabályozást. Ezt most áttehetik a TVR-be. Ebben én sok fejlődést nem látok. Budaörsön már élesítették a rendszert. Kötelező a konziltáció (ami szerintem nem baj) de nem látok sehol semmi szankciót arra az esetre, ha valaki nem tartja be az ott elhangzottakat. Én jobban örülnék egyfajta szakmai önkontrolnak. Ha pl. minden házra ki kéne írni az építész nevét, sok kolléga elgondolkodna, hogy mit vállal el. Bár sok munkám volt velük, én szerettem a tervtanácsi rendszert, mert meg tudtam mondani az építtetőnek, hogy én egy marhaságot nem tudok a tervtanácson keresztülvinni.