Tisztelt Koos úr!

A probléma a következő lenne , hogy mennyire lehet szabályos az hogy egy összefüggő terület egyik fele belterület a másik fele külterület „a külterület azért nem lett át minősítve mert a telkek mérete és kiosztása nem tette lehetővé a módosítást” a külterület hatályos beépíthetőségé HÉSZ szerint 10% építmény magasság 4,5m , a belterület esetén ahol a legkisebb telekméret 850m2 a LF-5 beépíthetőség 15% és építmény magasság 4.0m

Mennyire életszerű az hogy beleterületen az építménymagassági mutató kisebb mint a külterület esetében? Jogilag ezt a rendelkezést meg lehet támadni valamilyen formában?

Kedves Levélíró,

ez sokkal inkább városrendezési, földhivatali téma, mint építészeti. Annyit tudok, hogy ha az összefüggő terület két helyrajzi számon van – márpedig különben nem lehetne egyszerre külterület és belterület is – akkor a különböző övezetekhez különböző építési, beépítési előírások társulhatnak. Mivel különböző besorolásúak, így nem is vonhatóak össze, csak ha a rendezési terv módosítása során megváltoztatják az övezeti határokat, ez azonban elég hosszú folyamat, aminek a végén a település képviselő testületének kell döntenie.

Volt olyan építtetőm, aki egy nagyvárosban két szomszédos telket vett meg egyszerre, mondván majd összevonatva nagyobb házat tud építeni. Mindkét telek építési telek volt, de pechére az övezeti határ pont a két telek határvonalán húzódott, így kénytelen volt várni majdnem 3 évet, míg ez változott és a telkeket össze tudta vonatni.

A családunkban fordult elő hasonló. Egy olyan falusi ingatlant vettek meg, amiről az adásvételi szövegezésénél derült ki, hogy lényegében két helyrajzi számon nyilvántartott terület, az egyik gyümölcsösnek számít, míg a másik, az utcához kapcsolódó építési telek. Tovább cifrázódott az ügy azzal, hogy a helyi előírások szerint a helybelieknek ráadásul még elővásárlási joguk is volt az ilyen gyümölcsösökre. Szerencsére nem élt senki sem ezzel a jogával …