Smart Grid … eladhatjuk majd a szomszédnak is a napelemeinkkel termelt áramot
„… Teljesen átalakíthatják az energiaellátás ma ismert rendszerét az iparágban zajló folyamatok a nem túlságosan távoli jövőben. Így előbb-utóbb Magyarországon is lehetővé válik az úgynevezett mikrogridek alakítása, amelynek alkalmazásával akár a szomszédunktól is tudunk majd áramot vásárolni és viszont; a blockchain technológia közvetlenül összekötheti majd a fogyasztókat és termelőket; az új energiatárolási lehetőségek pedig versenyképes opcióvá válhatnak a háztartási fogyasztók számára.
Alapvető átalakulás zajlik az energetikában, a folyamatokat egyszerre négy nagy trendhajtja – decentralizált energiatermelés; iparágak összeolvadása; ügyfélközpontúság; digitalizáció -, ezek pedig belátható időn belül a magyarországi fogyasztók számára is jelentős változásokat eredményeznek majd. Természetes jelenség, hogy a technológiai fejlődést követi a szabályozás hozzáidomulása, ami az élenjáró piacokon előrehaladottabb állapotban tart, de hamarosan Magyarországon is érzékelhető lehet …”
írja a Portfólio.hu. A házunk tetőfelületén kialakított napelemes hálózattal jelentősen tudjuk csökkenteni vagy akár meg is szüntetni a villamosenergia számlánkat. Mivel a házilagos energiatárolás mg nagyon drága lenne, ezért ugyanazt a hálózatot használhatjuk energiavételezésre és visszatáplálásra (a nyári többletet télen használjuk fel, ha ügyesek vagyunk nullszaldóval). A villamos hálózat azonban – legalábbis tömeges méretekben erre nincs felkészítve.
egy Aldi áruház N.o-ban. Vásárlói tájékoztató a bejárat mellett (fotó: kooseptar.hu)
A napelemes áramtermelés – legalábbis háztartási szinten – leggyakrabban a saját szükségletek kielégítésére kellhet, azonban, ahogy ez Németországban is látszik, jövedelmet is lehet belőle kinyerni.
Németországban egyszerre támogatta az állam a napelem gyártókat és a vásárlókat is, létrejött egy piac, óriási kapacitás épült ki, különösen Bajorországban. Pechükre azonban az északi területeken telepített óriási szélerőmű farmok gazdaságosabbak és sokkal nagyobb kapacitásokat jelentenek. A gond MOST inkább az, hogy ezt az óriási megtermelt villamos energiát hogyan tudják „lehozni” délebbre és értékesíteni. Az állami támogatás kb. 3 éve meg is szűnt, mert már nem volt rá szükség. Németország ezen a téren jól láthatóan majd mindenkit megelőzött és elég komoly tudás indukálódott e témában. Érdemes volna (ismét) tőlük tanulnunk…
Ausztriából átérve Németországba, a mezőgazdasági területek, épületek, istállók teteje mind-mind napelemmel borítva.
A címben említett „okos hálózat” kialakítással azonban a helyben termelt villamos áramot nem kellene feltétlenül utaztatni, hálózatot leterhelni, hanem helyben el is lehetne adni, ez pedig teljesen új perspektívát tudna adni a napelemes energiatermelésnek.
Hozzászólások (6): megnézem
Szondi EgonJános
2017. augusztus 23. szerda 00:13
Németországban, ugyanúgy mint nálunk, a háztartási fogyasztók eszközein a „230 V 50 Hz” (esetleg telefontöltőkön stb. „110-230 V 50 Hz”) felirat olvasható. A hangsúly az 50 Hz-en van: készülékeink szinuszos váltakozó árammal működnek. A napelemek viszont egyenáramot termelnek. Ezt a felhasználáshoz váltóirányítani kell. Az alkalmazott készülék minőségétől (és természetesen árától) függően a szomszédnak szinusz-hullám helyett valamilyen cikk-cakk görbe szerinti áramot adunk. Azzal nem törődünk, hogy készülékei hogyan működnek ilyen táplálás eseten. A frekvenciát az „okos” hálózatra termelő napelemes erőmű alapértelmezésben nem tudja szabályozni, azt az az országos hálózat teszi meg, amire mindenképpen csatlakozni kell, már csak azért is, mert éjjel nem süt a nap. (Helyi frekvenciaszabályozás az országos hálózatéval azonos +/- 0,005 Hz pontossággal megfizethetetlenül drága lenne.) Azzal sem törődünk, hogy egyfázisú betáplálásunk a háromfázisú helyi (és ezen keresztül az országos) hálózatban milyen következményekkel jár. Ha helyi hálózatunkban több napelemes betáplálás található, ezek együttműködése problémáinak felsorolása önmagában meghaladja a hozzászólás illendő terjedelmét. (Ennyi energetikusi szöveg egy építész blogon több is a megengedhetőnél.)
Nem a napelemes hálózat okos, hanem a napelemes rendszerek gyártói, akik a blickfangos „Smart Grid” kifejezést kitalálták és a laikus tömegek átnevelésében sikeresek.
Utóirat: a német állami támogatás helyett a fogyasztók fizetik meg a „zöld áram” többletköltségeit, ott a háztartási áram mintegy háromszor annyiba kerül, mint nálunk.
Dani
2017. augusztus 24. csütörtök 06:47
Azért laikus és mezei olvasóként ennél több is érdekelne ennek hátteréről és lehetetlenségéről (magam is telepíteni készülök, ahogy nézem, az utcákban elsőként)
Szondi EgonJános
2017. augusztus 25. péntek 10:49
HELYI SZINTŰ INFORMÁCIÓ: Rengeteg URL-t kínál a https://www.google.hu/advanced_search a „napelem” kereső kifejezésre. Ezek zöme (vagy megjelölt, vagy meg sem jelölt) reklám. Néhány közülük árakat is tartalmaz. Óvatosan kell az így talált információt felhasználni, pl. „30 év garantált élettartam” ígérete anélkül, hogy a szükséges rendszeres takarítást (!), karbantartást, felújítást megemlítenék. A „háttere” miatt (Elektromos Művek, Budapest) az EnHome ajánlatban úgy-ahogy bízom.
Energetikusként a RENDSZER SZINTŰ információval foglalkozom. Remek összefoglaló: Csondor Bálint: Napelemek telepítésének hatása a kisfeszültségű hálózatok felharmonikus viselkedésére. Energiagazdálkodás 58(2017)1-2. HU ISSN 0021-0757. (A folyóirat nagyobb könyvtárakban, esetleg könyvtárközi kölcsönzéssel elérhető.)
Pálffy Dénes
2017. augusztus 25. péntek 17:34
Nem szándékom megbántani Szondi Egon Jánost, de a véleménye kicsit olyan, mintha azt mondaná valaki, „mindenki tudatlan/hozzá nem értő, csak én vagyok helikopter”.
Természetesen vannak problémák, amelyeket meg kell oldani, ha egy meglévő rendszerhez valami újat akarok csatlakoztatni.
Mint minden műszaki területnek, ennek is vannak szabványai, amelyek meghatározzák egy termék – jelen esetben a napenergiával megtermelt villamos energia – felhasználhatóságának feltételeit.
Sajnálatosnak azt tartom, hogy a hozzászólása nem tartalmazza azt a nem elhanyagolható tényt, hogy a villamos energia hagyományos termelésnek egyik lényeges következményét, a környezet terhelését, szennyezését nem veszi figyelembe, továbbá azt sem, hogy a napenergiát vagy a szélenergiát nem kell importálni.
A szabályozás „lehetetlenségével” már több olyan írás foglalkozott, amelyet hagyományos erőművek tulajdonosai rendeltek meg és van jó néhány olyan is amelynek „paks” szaga van. Remélem ez az övére nem igaz.
Még egy megjegyzés, én nem foglalkozok napelemek forgalmazásával vagy telepítésével, ezért ne gondolja, hogy anyagi érdekeltségek indították el a gépem billentyűit.
Szondi Egon János
2017. szeptember 2. szombat 22:51
Az energetikus szakma művelőinek mulasztása, hogy hiányosan ismertetik az alapfogalmakat. P. D. hozzászólása — sajnos — ezt igazolja. Egy kalap alá veszi a villamos energia termelésének összes nagyüzemi módját (azaz közhasznú erőműben történő termelést), mondván ” a villamos energia hagyományos termelésnek egyik lényeges következménye a környezet szennyezése”. A hagyományos technológiák közé tartozik a Nemzeti Energiastratégia által preferált atomerőművi áramtermelés (nincs szén-dioxid-kibocsátással történő szennyezés) vagy a biomassza tüzelésű erőművek üzeme (annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, amennyi a tüzelőanyag termeléséhez elfogyott).
Egy rendszer optimuma nem ott van, ahol az egyes részek optimuma, A fogyasztónak előnyös, ha a termék olcsó, a termelőnek hátrányos. A villamos energia esetében az önköltség két fő összetevője a beruházott értékkel arányos állandó költség (annyi %, amennyit pl. tőzsdézéssel is el lehet érni) és a termelt energiával arányos változó (üzemanyag-) költség. A „rezsicsökkentés” nevű politikai akció a fogyasztóknak előnyös, a termelőknek káros. A nap- (és szél-) erőművek termelése időjárásfüggő, ezért majdnem ugyanakkora teljesítőképességű hagyományos erőmű létesítésére is szükség van, mint ezek összege. A rendszer optimumától való mesterséges eltávolítás miatt a magántőke nem épít új erőművet! Ezt a körülményt is figyelembe kellene venni akkor, ha a meglévő villamosenergia- rendszerhez új, rendszeridegen elemeket akarunk csatlakoztatni. — Ha azoknak a (jelenleg ellenzéki) politikai erőknek, melyek tiltakoznak az állami beruházású Paks 2 ellen, sikerük lenne, rosszabb lenne a magyar fogyasztók villamosenergia-ellátása, mint Rákosi idején volt.
Pillangóhatás c. írásom 3. ábráján tanulmányozható az életszinvonal és a villamosenergia-fogyasztás összefüggésének jellege. [Energiagazdálkodás HU ISSN 0021-0757; 54(2013)4] Az életszinvonal remélhető emelkedése magával vonja a fogyasztás növekedését is, pl. villanyautók, több háztartási gép stb. miatt. Ennek fedezésére hagyományos erőműveket kell építeni, nem átpasszolni a fogyasztókra a megoldás kötelezettségét.
Egyébként a nap- és szél-erőműves rendszerek létrehozása is szén-dioxid kibocsátással jár. Ráadásul ezek leszerelése ipari hulladékot hoz létre. A megsemmisítés költségeit valakinek fedeznie kell.
Azt javaslom, hogy a blog olvasói energetikai kérdéseikkel privát email címemre küldött levelekkel keressenek meg. Megtalálható a Pillangóhatás fejrészében. EZ VOLT AZ UTOLSÓ hozzászólásom ebben a témában.
Laikus
2017. augusztus 25. péntek 19:58
Még szerencse, hogy a németeknek senki nem mondta, meg, hogy amit csinálnak, az valójában nem is működik. Csak a tudatlanságuk tartja működésben a rendszert és ha felébrednének, egyből összeomlana.