Egy nem mindennapi ház Braziliából
Ugye emlékeznek erre a lépcsőre:
Nos azt írtam hozzá, hogy „Maga az épület is figyelemreméltó”. Higyjék el nem túloztam. És mivel olyan sok észrevétel jött teli „aggódással” a növényzet szabad növekedésével, a lépcső „balesetveszélyes” kialakításával kapcsolatosan – bár eredetileg nem akartam – mégis megmutatom, hogy milyen házhoz is tartozik ez a tűsarokgyilkos szerkezet. A hosszmetszet önmagában is elég lenne, íme …
Az épület bőségesen van dokumentálva az SPRB építészcsoport honlapján és az Archdaily-n is, érdemes végiglapozni
***
A területre terveztek egy másik hasonlóan nagyvonalú villát, az talán még ezen is túltesz. Az a villa mindössze 3 db pilléren nyugszik, ezért talán elég ha csak a metszetét teszem ide.
Úgy vélem a hazai egyszerű bejelentéses házakhoz szokott szem tartós károsodásának megakadályozására, magas törésindexű napszemüveg viselése ajánlott!
Hozzászólások (15): megnézem
Cseh Zoltán
2017. augusztus 15. kedd 00:32
Nem tudom, hogy miért, de az az érzésem, hogy a formatervezés túlteng a használhatóság rovására.
A forma megítélése elég szubjektív dolog, a használhatóság objektívebben mérhető.
Még egy észrevétel : bizonyára állandóan tökéletes az ottani külső hőmérséklet, mert amennyire megállapítható, az épület szerkezetei szinte semmilyen védelmet nem nyújtanak. 🙂
Koós Miklós
2017. augusztus 15. kedd 11:12
„használhatóság objektívebben mérhető”
szerintem meg egy elég egyszerű és logikus az alaprajzi kialakítása. Milyen használhatósági betegségekkel küszködik szegény ház?????
(és mielőtt végképp lemennénk pitibe és mielőtt számonkérnénk a falak U értékeit is, felhívnám a figyelmet arra, hogy itt az ÉVES átlaghőmérséklet 20 C fok)
Cseh Zoltán
2017. augusztus 15. kedd 11:47
„szerintem meg egy elég egyszerű és logikus az alaprajzi kialakítása. Milyen használhatósági betegségekkel küszködik szegény ház?????”
Miért ilyen sok munkával, nehezen megépíthető, helyszínen öntött vékony vasbeton szerkezetből áll a villa? Lehetett volna inkább egyszerűen szerelhető panel .
Aztán, az mire jó, hogy csak három pillért tartja az épületet? Hogy nehezebb legyen megépíteni? 🙂
(A formatervezés mindent felülírt?)
Egy ilyen drága villához miért csak egy vékony csík a medence? Tudom, úszni ez is elég, de ha csak egyszerűn a kert talaján fekszik a medence, akkor nagyobbat lehet építeni olcsóbban.
A beépített anyagokkal sem vagyok elégedett. A fedetlen terasz, a trópusi övezetben fával van burkolva. Na persze lehet, hogy az a fa ott fillérekbe kerül, és a vörös fenyőnél is tartósabb. Nekünk ez itt szokatlan.
Lehet, hogy éves átlaghőmérséklet ott 20 C fok, de az átlagtól eltérő csúcsok a kellemetlenek.
Tehát nyáron a forró párás levegőtől és a tűző Naptól, hogy véd meg az épített szerkezet?
Szerintem szubjektív, hogy ki tartja szépnek, jónak ezt a villát. Tény, hogy én most bizonyára nem ilyet építenék oda, annyi pénzből. 🙂
Száva István
2017. augusztus 21. hétfő 12:40
Ezekből a mondatokból a „józan paraszti ész….” kisszerű logikáját érzem ki, amivel állandó harcot vívok, bár mostanában kezdek fáradni.
Az építészet a praktikum mellett nagyrészt arról szól, hogy olyan teret alakítsunk ki amiben az ember jól érzi magát, ott ragad és észre sem veszi. Az is bele tartozik, hogy ezek akár emberekre lebontva is különbözhetnek (bár egy jó építésznél ezt nem lehet észrevenni) egymástól.
Egyébként nem mindegy, mennyibe kerül? Ez nem lényeges kérdés, mivel a jó megoldással semmilyen szinten nincsen kapcsolatban. Csak a JÓ megoldás létezik.
Koós Miklós
2017. augusztus 21. hétfő 12:46
Egy építész számára a gazdagság, jómód abban különbözik a szegénységtől, hogy nem csak a realitás lehet egy döntés egyetlen kimenetele. Mert ez a szabadság.
Cseh Zoltán
2017. augusztus 21. hétfő 16:05
Kedves V.Z.!
Köszönöm az egyetértését. 🙂
Igen, öko-lábnyom, – természetes, megújuló anyagok, helyi anyagok, helyi technológiák használata lenne célszerű.
Cseh Zoltán
2017. augusztus 21. hétfő 15:50
Kedves Száva István!
Ön azt kérdezi : „Egyébként nem mindegy, mennyibe kerül? ”
Azt hiszem abban sokan egyetértünk, hogy építészek egyik ellenfele a pénz.
Egy egészen friss példát hozok fel rá.
Az Úszó VB egyik építményére ez a terv készült eredetileg :
https://static.origos.hu/s/img/i/1402/20140211dagaly-uj-uszodakomplexum-2021es-uszovebe.jpg
Aztán helyette ez épült :
https://4cdn.hu/kraken/image/upload/s–XAcSx0Zf–/6xNHZJVeAtNlQ6HQs.jpeg
Érzékelhető az esztétikai különbség, a megépült építmény hátrányára.
Mégis az ötszörösére drágult az Úszó VB.
Szegedi László
2017. augusztus 21. hétfő 23:00
A pécsi egyetemről újabban nemcsak építészek, építészmérnökök szerkezetervezők jönnek „ki”, hanem úgynevezet építőművészek is. Ez van az oklevelükbe írva.
Nekem is dolgozik egy kedves volt tanítványom ilyen titulussal.
Minek ilyet képezni? Nem felesleges dolog ez akkor amikor egy egyszerű családiház terve modjuk 10 lap az igazoló energetikai számítások pedig 30 oldalt töltenek meg? Mi szükség van a tömegekkel való játékos ötletekre, az eredeti dizájnokra amikor passzív rekuperátoros házakba praktikusan a család 5 másodperc alatt együtt hatol be és együtt távozik, nehogy túl sokat nyitogassuk az energiahatékony ház ajtaját – kiengedve testünk melegét.(a szuperzáró ablakokat meg a gázosok a konyhában összefurkodják, hogy a tűzhely kapjon levegőt, meg az előírás is ez)
Középiskolás koromban elvittek bennünket Paksra, ahol akkor épültek a szakma vitáját kiváltó tulipános házak. Semmi más nem történt, miint a végfali panelekre tulipánimitáció kelült két színű gyöngykavics alkalmazásával. A szakma két oldala egymás hajának esett. Funkcionalizmis – művészet. Összeegyeztethetelen? Aki a funkcionalizmus mindenhatóságát hirdeti, az nem vesz a kezébe szépirodalmat? Nem tesz a falára otthon egy reprodukciót, hamár eredetire sajnos nem telik? Vagy talán soha nem vesz fel egy divatos ruhadarabot? Dehogynem ,dehogynem, de én nem is ennyire szélsőségesen gondoltam – hangzik a válasz.
Hát akkor hogyan?Hát legyen dizájnos, de ne ennyire?
Akkor mennyire?
Szerintem annyira amennyit az alkotó elme meg tud teremteni. Ezen elmék nevével van tele a művészet- akarom mondani az építészettörténet és ma már keresgélnem kell a tankönyveimben, hogy találjak egy funkcionalista szovjet építésznevet- mert az én könyveimben sajnos még benne voltak.
Koós Miklós
2017. augusztus 22. kedd 08:07
a téma már korábban is nagy vitát váltott ki itt a koos.hu-n. A probléma még ennél is súlyosabb:
„Az alábbi önvallomást egy, a MOME-n végzett leendő ÉPÍTŐMŰVÉSZ maga írta az éf-en még a nyáron
Nagyon köszönöm, hogy írtak, éppen azért küldtem be ide a diplomatervezésemet, hogy halljak „külsős” véleményt is. Két felvetésre reagálnék, az egyik az épszerk, a másik a designer-téma. Nyilván tudják, hogy mi egyetemünkön kevés hangsúlyt fektetnek a műszaki tárgyak oktatására. Hallgatói önkormányzatosként próbáltam tenni azért, hogy több és alaposabb épszerk-oktatás kerüljön az órarendbe, sajnos egyelőre kevés sikerrel. Tisztában vagyok azzal is, hogy jobb lehetne a munka, ha a csomópontokról is készült volna egy tervlap. Foglalkoztam ugyan a tervezés során épületszerkezeti kérdésekkel, de sok méter pausz telerajzolása után be kellett lássam, hogy tényleg nem értek hozzá, és a dilettáns csomópont rosszabb, mintha nincs – így aztán ezeket a rajzokat nem dolgoztam fel a végleges lapokhoz.
Mindenesetre érzem ennek hiányát, úgyhogy már meg is egyeztem egy céggel, hogy elmegyek hozzájuk „rabszolgának”, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a mérnökök között összeszedjem a hiányzó tudást – ez persze nem lesz könnyű, de állok elébe.”
Cseh Zoltán
2017. augusztus 22. kedd 16:46
Kedves Szegedi László!
Értékes hozzászólására hadd reagáljak .Ezt írja ön :
„Funkcionalizmus – művészet.”
Szerintem ez így kevés, még legalább egy alapvető szempont van . Ez az anyagi szempont .
Minden épület és építmény, az építtető befektetése. Még akkor is befektetés, ha egyetlen lakásáról van szó, amiben lakik. Hiszen helyette bérelhetne is.
Én mindig arra törekszem, a tervezés során, hogy a tervezett épület, építmény ne csak megőrizze értékét, hanem ez az érték növekedjen is.
Szegedi László
2017. augusztus 22. kedd 20:51
Tisztelt Kolléga (Cseh Zoltán)!
Viszontválaszával természetesen egyetértek.
Bocsásson meg a szóhasználatért, de azt gondolom, hogy egy kicsit csúsztat.
Az, hogy az itthoni mindennapi tervezési szempontjaiba az anyagiak, az értékállóság, a későbbi értéknövekedés lehetőségét belekódolja, tiszteletre- és elismerésre méltó hozzáállás. Ezzel nem érdemes, nem kell és nem szabad vitába szállni.
Ez a vita azonban nem erről, hanem arról szól, hogy miként vélekedünk, viszonyulunk egy amúgy nagyon szegény ország (Brazilia) kiváltságos részén, kiváltságos anyagi körülmények között élő lakója kapcsolódásához a a művészethez. Megvásárol egy kortárs festményt vagy nem. Elmegy egy avangard szinházi előadásra vagy sem. Mecénása egy kétségkívül tehetséges építésznek vagy nem. A válasz az épület, mely túléli tervezőjét, építtetőjét és az internet mindenható korában instruál, ösztönöz sok ezer, tízezer tervezőt, álmodozó építtetőt. Amiből persze nem mindig lesznek hibátlan művek, de tudjuk, hogy az autós forma egyben kipróbált (micsoda pénzpocsékoló majomcirkusz ?!) megoldások a „civil” autózásban jelennek meg.
Kedves Zoltán! Én továbbra is töretlenűl hiszek ezekben a lánglelkű emberekben és tisztelettel meghajlok azok előtt akik nem (csak) világkörüli hajóutakra használják a pénzüket.
Cseh Zoltán
2017. augusztus 23. szerda 09:29
Kedves Szegedi László!
Nem csúsztatok, hiszen ön is azt írta előző mondatában, hogy „Viszontválaszával természetesen egyetértek.
„.
Én csak annyit csináltam, hogy nem válaszoltam az ön korábbi felvetéseinek egy részére.
De most megteszem, – válaszolok.
Azt gondolom, hogy a három fő követelmény közül először a két legfontosabbnak, a funkciónak és a gazdasági követelményeknek kell teljesülniük ami szabadsága ezek után marad az építésznek, azt mind az esztétikának, formatervezésnek kell áldoznia.
Kedves Szegedi László, biztosan egyetért velem, hogy még így is nagyon nagy művészi szabadsággal rendelkezik a tervezi. Amit én az adott épületnél kifogásoltam, hogy szerintem a művészi szabadsága már túlterjeszkedett a funkció, a gazdasági és környezetvédelmi szempontok rovására.
Így lehet, hogy látványos az épület, de nem jó.
(A környezetvédelmi – ökológiai szempont, talán a negyedik szempont. Azt az előző válaszomból kifelejtettem.)
V. Z.
2017. augusztus 21. hétfő 12:42
Ez a ház totál életveszélyes!
A képek alapján a medence körül könnyű meghalni.
A magam részéről Cseh Zoltánnal értek egyet.
És az öko-lábnyomról még nem is beszéltünk.
Cseh Zoltán
2017. augusztus 21. hétfő 16:06
Kedves V.Z.!
Köszönöm az egyetértését. ?
Igen, öko-lábnyom, – természetes, megújuló anyagok, helyi anyagok, helyi technológiák használata lenne célszerű.
Kollár József
2017. augusztus 21. hétfő 16:53
Azért van egy kis könnyebbségük talán. Lehetséges, hogy ott nincsen vaskalapos tervtanács? Csőlátó főépítészi akarat? Nálunk ez emiatt és nem másért szerintem megoldhatatlan, vagy legalábbis késhegyig menő kifárasztásos alkuk során lehetne elérhető.