A MÉK-ben 2017-ben választások lesznek, ennek kapcsán a kamara jelölő bizottsága felkérte a tagságot, hogy mondja el, milyen kamarát szeretne. Újabb javaslatok helyett úgy vélem 4 év elteltével érdekes olvasni arról, hogy 2013-ben a tisztújításon mit kritizáltak és mit ígértek a MÉK elnökjelöltjei ?

” … Hajnóczi Péter elnökjelölt „belügyekre” és „külügyekre” osztotta a tennivalókat. A belügyek terén szerinte a legsürgősebb a területi kamarai titkárok működésének egységes keretek közé szorítása, mert „most sajnos előfordul eltérés a munkájukban”. Hajnóczi szerint a mai napig nincs nyugvóponton a kamarák gazdálkodása: az országos szerint a területek, a területek szerint az országos költ sokat. Átvilágításra van szükség. A továbbképzési rendszerben Hajnóczi szerint nem szabad új bevételi forrást látni, hanem a szolgáltatásnak kell előtérbe kerülni. A kötelező kamarai továbbképzés az ő programjában a tagdíjért járó szolgáltatás, míg a szabadon választott elemek lehetnek fizetősek. Álláspontja szerint fel kell újra térképezni, hogy hogyan lehet a jogszabályi véleményezést hatékonyabban megoldani. Ma véleményeznek tagozatok, elnökség, területi kamarák és nincs egyeztetett álláspont: ebben előre kell lépni. Fontosnak tartotta, hogy ne a jogszabály tervezetek után kullogjunk: legyenek előre megfogalmazott, rögzített irányelvek. A külügyekben a társadalmi beágyazottság növelésére, a politika, a kormánymegbízottak, és a jogalkotók felé történő kemény egységfront kiépítésére van szükség. Ismertette minisztériumi tapasztalatait, miszerint az egyeztetéseken az MMK három képviselője mindig ugyanazt mondta, míg a jelenlévő nyolc építész nyolcfélét. Bizonyos kérdésekben konszenzust kell teremteni, és el kell érni, hogy az egyeztetések során „mindenki egyformán intonálja a konszenzusos döntést”. Jelezte hogy a kamara és a minisztérium párbeszédében csak a kormánytisztviselőnek kell lojálisnak lennie a kormányzati döntéshez, nem a kamarának …”  (forrás)

***

„… A három elnökjelölt közül először Eltér István kapott szót elnöki programjának bemutatására. Eltér elöljáróban köszönetet mondott annak a félszáz küldöttnek, aki aláírással támogatták a jelölését és amely miatt kötelességének érezte az indulást. Kifejtette, hogy leköszönő elnöknek a küldöttgyűlésre íródott írásos beszámolójában őt politikai elfogultsággal vádolták meg, ezért fontos közölnie a grémiummal, hogy soha nem volt pártpolitikus és egyetlen pártnak sem volt tagja. „Ez az írás a kamara életében olyan szégyenfolt, amit nehéz lesz lemosni” – értékelte Noll Tamás írásos elnöki beszámolóját. Az elnöki beszámoló szakmai részével sem értett egyet, amelyből az olvasható ki, hogy „itt minden nagyon szép, az elkövetkező 4 évben pusztán finomhangolásokra lesz szükség”. Eltér érdekesnek találta Noll Tamás elnök írásos beszámolója és Ertsey Attila alelnök Építészfórumon megjelent beszámolója közötti különbségeket. Az alelnök ugyanis Eltér szerint mindenben elmarasztalta a Kamarát. „Heroikus munka”, „csekély eredmények”, „kiszolgáltatottságunk teljes”, „dolgozunk a semmiért” – idézett Ertsey Attila szövegéből. Majd párhuzamot volt a magyar labdarúgó válogatott teljesítménye és a kamara teljesítménye között: „8:1-re kaptunk ki ezen a meccsen, de ez 4 évig tartott”. A kamara médiaszereplését értékelhetetlennek nevezve jelente, hogy első gólt a Közbeszerzési törvény megváltoztatásával (kiszedték a nemzeti értékhatárt) szenvedte el a testület. A második gól szerinte a tervpályázati rendelet módosítása volt. A harmadik gólnak a tervtanácsok módszeres szétverését nevezte. (A központi tervtanács zártkörű lett. Minden budapesti tervtanács a nyilvánosság kizárásával zajlik). A negyedik gól Eltér véleménye szerint az építészetpolitikai irányelvek fiókba süllyesztése volt. Az ötödik gólt a cégnyilvántartás területén kapta a kamara: „a Kereskedelmi és Iparkamara tart bennünket nyilván, amellyel több milliós bevételtől esik el a MÉK”. A hatodik, a hetedik és a nyolcadik gól az Étv. és az OTÉK módosításai (9-szer módosították e két alapjogszabályt az elmúlt 4 évben) és a szakmagyakorlási kódex voltak. Eltér szerint szereztünk azért egyetlen hazai gólt is: szerencsére nem tudták módosítani a szerzői jogi törvényt, bár megnyitották.

„Az építészet társadalmi elismertsége ma nem létezik. Nincs munka, nincs morál, nincs erkölcs, cégeink java része tönkre ment. Váltani kell.” – folytatta. Majd idézett egy építészeti definíciót: „Az építészet morál és etika, hit és művészet, egyszerűség és természetesség”.  Eltér véleménye szerint a kamarának olyan elnök kell, aki teljes munkaidőben a kamaráért dolgozik, nincsenek sajáttervezési munkái és  nem vesz részt tervpályázaton. Aki tiszta, átlátható gazdálkodást folytat és figyelembe veszi a küldöttek, tagozatok, területi kamarát véleményét. Az ő víziója szerint olyan alulról építkező döntéshozás kell, amely nem felülről diktál. „A szakmagyakorlást gyökeresen meg kell változtatni. Vissza kell lépni a hivatásrendi kamarák szövetségébe. Az építész újra legyen alkotó és ne szolgáltató. Vegyen részt az alkotás teljes folyamatában. A kamara legyen a szolgáltató, védje az alkotást és a tervezőt.” – fejezte be elnöki programjának ismertetését …” (forrás)

Noll Tamás elnöki kortesbeszédét csak azért nem idézzük itt, mert ő nem lett az újjáalakult MÉK vezetőség tagja, így 2017-ben nincs is mivel szembesíteni

Folytatjuk…

2017-es MÉK választással kapcsolatos írások