Tervkritika 189 | lehetetlen telken nem túl szerencsés beépítés
Tisztelt Koós Úr! Családi házunkat háromgyermekes családnak terveztettük. Betonfödémes lesz, hogy később – ha esetleg szükség lesz rá – emeletet húzhassunk rá könnyedén. Ennek megfelelően úgy terveztettük a házat, hogy a lépcsőnek legyen helye, mégpedig az addig gardróbként funkcionáló helyiség helyén.
A szülői háló a bejárat mellett kapna helyet, onnan nyílna a szülői kis fürdő. Én tolóajtót szeretnék rá, de a kivitelezőnk szerint az gyenge hang- és szagszigetelő (erről érdekelne az Ön véleménye), a nyílós ajtó viszont szerintem kényelmetlen lenne a mi esetünkben. A három gyerekszobából az egyik egyenlőre dolgozó-/vendégszoba funkciót tölt majd be évekig, hiszen a három tervezett gyerekből még csak kettő van meg és ők is aprócskák. A másik két gyerekszobát nem tervezzük egyenlőre teljesen szeparálni, de valamennyire mégis különálló helyiségeket szeretnénk, ezért nem folytonos a fal közöttük. Az egyik rész lesz a három kicsi hálója, a másik a játszószoba.
A „nagy” fürdőben el kell férnie egy 80 széles kádnak, 120 vagy 140 cm széles mosdónak, WC-nek, egy mosógépnek és egy szárítógépnek. A fürdő szélessége 2 m, ha ellopok 10 cm-t a szomszédos szobából, szóval csak remélem, hogy nem lesz élhetetlenül zsúfolt, ha mindezt beletesszük. A mosdó nem gondolom, hogy jó helyen van ott, ahol van, a tervező csak bedobálta a kért elemeket a fürdőbe. Az ablakot áttetettük, mert a csatolt terven teljesen érthetetlen módon közvetlenül a kádnak a zuhany melletti részére tervezték. Tehát az ablak mérete maradt (90 x 150), csak a szemközti oldalhoz van most közelebb, 10 cm falfelületet hagyva mellette. Erről is nagyon érdekelne a véleménye, mert így ugye 1 m-es falfelület lesz a kád zuhanyzós végén, utána egy jó nagy ablak. Ez a mindennapokban mennyire működőképes Ön szerint?
A konyha nagyobb lenne, mint a terven: a terven egy U alakú konyha van, 150 cm távolság a szemközti pultok között. Az étkező és konyha közé viszont még tennék egy 120 x 60 cm-es pultot. Erről inkább csatolok egy képet („Berendezve” néven, én csináltam az IKEA tervezővel), mert érthetően leírni nehezebb, mint megmutatni.
A kamra déli tájolású lett, ami nem szerencsés, de egyszerűen nem találtunk neki jobb helyet. A többi helyiség tájolása elvileg rendben van, de kíváncsi lennék az Ön véleményére is ezzel és úgy általában a házzal kapcsolatban.
Amit még tudni érdemes, hogy a telek két részre van osztva, miénk a hátsó rész, ami az utca felől egy 3 méter széles úton közelíthető meg. A mi telkünket a fürdőszobák oldalán egy magas betonfal határolja, a fal és a ház között 5 m széles helyet hagytunk, hogy két autó tudjon egymás mellett parkolni ott.
Amit írni fogok, annak valószínűleg nem fognak örülni. Előre szólok.
Telepítés
Kezdjük azzal, hogy egy ekkora telekre 2 önálló lakóépületet felépíteni igen kockázatos, leginkább azért, mert mindkét lakóépület tervezése során olyan kompromisszumokat kell kötni, amik nehezen vállalhatóak. Itt egy helyrajzi számon van a két ház, a „telekosztás” nem eredményez telekhatárt, csak használati elkülönülést.
Némi furcsaságot jelent számomra, hogy a helyszínrajzon oldalhatáros beépítés szerepel, miközben a rajz egy szabadonálló beépítést mutat és mellesleg a műleírás is ezt említi. A helyszínrajzon fel is van tüntetve az építési hely, ami jelzi, hová helyezhetjük el a házunkat.
És itt kezdődik az én gondom.
- Megítésem szerint ennél rosszabb helyre nem is kerülhetne ide egy ház, hiszen rossz tájolási irányba fordul, ennek következtében a nappali és két gyerekszoba olyan tájolású, hogy SOHA NEM KAPNAK KÖZVETLEN NAPOT.
- Ezzel az elrendezéssel túlságosan is közel kerül a két ház, az utcai épület be lesz szorítva és a hozzá tartozó kert a minimális szeparáltságot sem tudja majd biztosítani
- Továbbá a lakás megközelítése olyan, mintha kényszerből kellene megoldani az épület melletti keskeny sávon a beközlekedést. Lesz egy széles előlépcső, amire oldalt fogunk fellépni, lévén onnan fogjuk tudni megközelíteni.
- Pusztán azért, hogy 2 autó elférjen egymás mellett, az egyébként semmire sem használható 3,25 m oldalkertet (amit egy magas betonfal határol) a duplájára növelik, így csökkentve az egybefüggő kertrész területét
- Ezekhez képest az, hogy
- a szülői fürdőszobára toló vagy nyíló ajtó kerüljön
- vagy hogy a étkező területének a fele semmire sem használható közlekedő,
- maga az étkező sötét lesz
- illetve hogy az étkező akadályozza a nappali megközelíthetőségét, szerintem sokadik részletkérdés.
Javaslat
Úgy vélem, hogy a rendelkezésre álló építési hely szabálytalan formáját érdemes volna felvállalni és a házat a lehető legészakabbra kellene elhelyezni. Egy ilyen telepítéssel az összes hálószoba megfelelő tájolást kaphatna, távolabb kerülne egymástól a két ház, ebből következően nagyobb lehetne az egybefüggő kertrész, még akkor is, ha osztott a használata.
A fentiekkel összefüggésbe a beközlekedést is áttenném a DK-i oldalról az ÉNY-i oldalra, ezáltal a bejáratnak sem kellene a leértékesebb DNY-i oldalra kerülnie, hanem az kerülhetne a javasolt ÉNY-ra elhúzott ház oldalára.
Energetika
Az épület hőszigetelési vastagságai a 6-8 évvel ezelőtt szokásos értékeket követik. A fal U=0,19-es értéke még épp a határon van, de a padlásfödém 0,25-ös értéke és különösen a padlószerkezet U=0,45 W/m2K értéke 2017-ben már nagyon kevés.
Összefoglalás | Nincs mit szépíteni: ez a ház rosszul van elhelyezve a rendelkezésre álló helyen és ebből következően rosszul is lett tájolva. Az én tanácsom csak egy valami lehet, teljesen az elejéről kellene kezdeni, mert ezen a terven az esetleges finomítgatások nem fognak segíteni.
Mivel ez a tető – ebben a formájában – csak kis területen alkalmas a beépítésre, ezért ha a későbbiekben tetőtérbeépítést terveznek, célszerű már most a végleges állapotot megtervezni és annak megfelelően kialakítani a tető szerkezetét (pl. a közbenső alátámasztásait…), a tetőhajlást és az esetleges térdfalat.
Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.
… és Önnek mi a véleménye?
[poll id=”18″]
Hozzászólások (10): megnézem
Tóth Ákos
2017. július 22. szombat 22:51
Na végre egy tervkritika…aztán meg mégsem végre…
Ugyanis ez a ház sajnos, nem jó…
Van vele bajom elég…nem is tudom hol kezdjem…
1, Sztem a külön gardrób helyiség eleve hibás koncepció, nehezen, kompromisszumokkal használható, felesleges helyet vesz el, de legalább öltözködni sem lehet benne. Az a szekrénysorok között tervezett 75 cm széles csík arra sem elég hogy megforduljon az ember, hát még mondjuk hogy lehajoljon vmit megkeresni. Sokkal jobban jár az ember a szobákba betervezett megfelelő méretű szekrényfelülettel, és helyet is spórol.
2, „A mosdó nem gondolom, hogy jó helyen van ott, ahol van, a tervező csak bedobálta a kért elemeket a fürdőbe” ezt a mondatot fel sem tudom fogni… ez annyira felháborít… hogy ha leírnám a tényleges véleményemet akkor még szégyellném is magamat utána… Ilyen egész egyszerűen nem lehet, a tervező vagy megtervez vmit vagy nem, de hogy csak bedobálja?????????? És a tisztelt megrendelő meg nekiáll kínjában ablakot, válaszfalat tologatni, meg berendezést tervezni…. katasztrófa….
3, A nappalinál a tűzhely közvetlen közelébe tolt kanapén nem lesz vmi felüdülés ülni főzés idején, hiszen a tarkónkat fogja sütögetni a szakács, vidáman fröcskölő forró olajcseppekkel adva bőrünknek kellemes változatosságot… bár engem ált. nem zavar a főzés szag, de lehet ilyen közelről már túlzás…
4, a teherhordó falazatot kiváltó vb. pillérsor és gerendasor megint egy tömör gyönyör… statikusok, vb. szerelők álma… persze itt is előjön az általános hiba a támaszközbe becsatlakozó másik gerendával… persze meg lehet oldani, de nem elegáns…
5, L alakú háznál mindig a legnagyobb probléma mi is lesz az L közepén és az hogy kap fényt… ezt sajnos most sem sikerült megoldani…
6, A nappaliban azért nem rajzolta be a tervező a nappali bútort, mert ő sem tudja hova kellene, lehetne azt így rakni… ez azért elgondolkodtató…
7, Pusztán rajztechnikai kérdés, hogy ha a tervező a falakba is berajzolta (helyesen) a vb. pilléreket a gerendák alá, akkor a L alak közepénél miért nincs pillér? Persze ez könnyen pótolható. Másik ilyen kérdés, hogy a szimpla ágyak vajon miért összenyomorgatott franciaágyak? Tudom-tudom, csak kötözködök…
8, A szerkezeti kiváltás miértjét nemigazán értem, hiszen effektíve kihasználható teret nem nyert vele a ház, de legalább drágább mint egy 25-ös v. 30-as falazat
9, Sztem egy 4-5 fős családi házhoz képest rettenetesen kevés a tárolási lehetőség… vajon hol lesz a porszívó, a seprű, a szárító, és egyéb sok-sok dolog, ami napi használatban van?
10, az utolsó amiről még írnék, mert a többit nagyrészt már a Miklós is leírta, ugyancsak egyszerűen javítható, de szakmai szemmel érthetetlen dolog… 150 cm széles egyszárnyú ablakot nem csinálunk, ilyen egyszerűen nincs… ha csak nem akarunk nagyon kicseszni az építtetővel…
Összefoglalva: rossz alaprajzi kiosztás, rossz részletmegoldások, de a használhatatlansághoz és a tárolási lehetőségek hiányához képest nagy alapterület…
Miklóssal egyetértve, teljesen újra…
Teljesen laikus
2017. július 25. kedd 13:32
Kicsit függetlenül az aktuális tervtől, mégis kapcsolódóan egy félig-meddig filozófiai jellegű kérdés:
Jómagam nem vagyok építész, viszont nagyon érdekel az építészet (nem biztos, hogy nem fogok egyszer beiratkozni), ezt a rovatot is jó ideje követem, igyekszem a legfrissebb trendeket legalább félig figyelemmel követni, és biztos vagyok benne, hogy a házamat magam szeretném felépíteni. Mármint nem úgy, hogy majd ott fogok állni a tervező sarkában, és felügyelem a kivitelezőt. Nem, én magam szeretném a lehető legtöbb részletet kialakítani egészen a tervezéstől az utolsó csavarig. Lesznek persze fázisok, amelyeket egymagam fizikailag képtelen leszek megoldani, vagy épp nem akarom megoldani (pl a méregdrága 3-4 rétegű ablakok beépítését, törje csak össze a gyártó kedves munkatársa 🙂 ). Viszont éppen ezek miatt kötök ki rendre olyan technológiáknál, amelyekre legtöbben nem néznek úgy, mint ami házépítésre való, mégis elérhető vele egy passzívháznál is kedvezőbb energetikai tulajdonságú szerkezet.
Na már most ezzel a mentalitással egyszerűen nem tudok hagyományos házban gondolkodni küllemre sem. És bárhogy nézem itt is a házakat, akár a legnagyvonalúbbként megjelölteket is, a külső képeken mindegyik ugyanolyan, mint amit egy gyermek rajzolna, ha megkérnék egy ház felvázolására, egy négyzet tetején egy háromszöggel, „kicsi” ablakokkal. Ennek mi az oka?
Nemtörődömség…? Aligha tudom elképzelni, hogy valaki súlyos milliókat öl bele egy ilyen kalandba, mégsem érdekli, hogy fog kinézni a ház.
Ragaszkodás a hagyományokhoz? Vagy el sem tudják képzelni, hogy egy ház nézhet ki úgy háznak, hogy mégsem tizenkettő egy tucat?
Esetleg a hivatalok kötik meg ennyire mindenki kezét?! Ezt is el tudom képzelni, sőt! Viszont nem tartom szerencsésnek, hogy településkép megtartására hivatkozva konzerválunk olyan struktúrákat, amelyek alapvetően előnytelenek/unalmasak/stb… Ha ez utóbbi a helyzet, akkor rám nagyon nagy csaták várnak még. 🙂
Szóval a kérdés: miért úgy néz ki egy átlagos ház, ahogy azt itt az utolsó két képen is láthatjuk?
Koós Miklós
2017. július 25. kedd 14:36
a tervkritikának legtöbbször nem tárgya a külső megjelenés, mert az olyan sok szemponttól függ, hogy meghaladná a kereteinket. Legfőképpen pedig ízlés, hozzáállás és mág számos dolog határozhatja meg. Ugyanarra a telekre 100 építész 100 féle házat tervezne. Melyiket kiáltsuk ki „jónak”?
(a ház stílusát az építtető és az építész közösen alakítja ki, ebbe eddig sem szólt bele a hatóság)
Szabóbácsi
2017. július 25. kedd 16:16
Nem szabad ezt a tervet tovább torzítami.
Király Márta
2017. július 27. csütörtök 10:21
A homlokzathoz:
Régóta szomorú vagyok, hogy eltűnt a magastetős házakról a vízcsendesítő. A tetők így is működnek, de pont az a finom ív tűnt így el, ami természetesebbé tetta a formát. A legszebb homlokzatot is agyoncsapja a merev háromszö alakú tetőforma. Nehézkes, barátságtalan.
Csak szarufánként 1-1 m faanyag kéne..
Daidalos
2017. július 29. szombat 09:15
Az alapvetően hagyományos sziluetteknél valóban hiányzik a szemnek a csendesítő. Mint annyi más, megszokott formái megoldás. Régen egy-egy technikai részlet esetében akár évszázadok is jutottak a jó esztétikai kimunkálásra, a mestereknek volt idejük szinte tökéletesen megformálni ezeket. Ma, a technológiák és műszaki megoldások olyan gyorsan változnak, hogy a formanyelv, a motívumalkotás alig, vagy nem képes követni őket. Eltűntek a párkányok, tagozatok, a vakolatarchitektúra, de nem lép a helyükre semmi. (És ez még gyakran a jobbik eset, mert mindnyájan ismerjük a kényszerből felnyomorított, torz, aránytalan polisztirol-girlandokat a homlokzatokon.) Egyetértek Önnel, egy hagyományos tömeg esetében alkalmazni kéne az ismert és bevált részletmegoldásokat, finomabbá, emberibbé, arányosabbá tenné az épületeket.
Az épülő ház boldog leendő lakója :)
2017. július 27. csütörtök 10:23
Köszönöm az értékelést, hozzászólásokat! Mivel a ház már áll, rajta a tető, áttolni már nem tudjuk, de megnézzük a vélemények alapján, hogy mi az, ami még módosítható.
Miklós első pontjára reagálva: a két szoba már olyan lesz, amilyen, de a nappalin talán még valamennyit lehet segíteni. Az jutott eszembe, hogy a nappali egyik falára nem kértünk ablakot, hogy valahová bútort is tudjunk azért tenni. Ön szerint érdemes volna oda valamilyen formában mégis megoldani a fény bejutását? Akár magasabb pm értékkel, mondjuk 150 vagy 180 magasságban 90 cm vagy 60 cm magasságú ablakokat tenni. Akkor még alatta polcozhatnánk. Segítene ez valamennyit a problámán vagy túl sok értelme nem lenne? Lehet egyáltalán még ablakot vésetni, amikor a tetőt már ráácsolták? Amúgy a fal még csupasz, csak egymásra pakolt tégla.
Roland9
2017. augusztus 1. kedd 08:32
Nem lehet eléggé kihangsúlyozni a ház és a helységek valamint a nyílászárók tájolásának fontosságát. Azt látom a legtöbb tervnél, hogy ez sokadrangú szempont volt. Pedig alapvetően ez határozza meg egy ház használhatóságát, élhetőségét, hogy jól érezzük majd benne magunkat vagy nem valamint jelentős hatással van a téli fűtés- és nyári hűtésigényre. Passzív háznál nem véletlen hogy a tájolás az egyik legmeghatározóbb szempont, a koncepciójából érthető, hogy miért. A terasz tájolását is fontosnak tartom, kiülni nyáron az ÉK-i teraszomra fantasztikus érzés, anno a délire nem ültünk ki.
Javaslom a tájolást alapvető prioritásnak tekinteni, nem pedig olyan kompromisszumos dolognak ami csorbulhat.
Olvasó
2017. augusztus 14. hétfő 14:05
Nem értem azokat akik már az építkezés közben küldik el a terveket tervkritikára. Először is mi értelme másodszor pedig remélem nem vette el mástól a lehetőséget aki esetleg még tud is valamit változtatni..
lali
2017. szeptember 21. csütörtök 08:42
nézem a házat, a helyszínrajzot.
meg közben nézem az előttem lévő „mediterrán” családi ház tervét, ami épp átépítése előtt van, de az eredeti tervezője már nem praktizál.
megfogalmazódik a fejemben, hogy az archicad automatikus tetőidom szerkesztő funkciója bizonyára egy óriási programozási bravur. viszont van egy fogadásom, hogy ez is hozzásegítette a tervezőket ahhoz, hogy az egyszerűbb megoldást válasszák. és ezért van az, hogy az elmúlt évtizedben elharapozódott a hungaro-gagyiterrán teőforma. ez persze a cserépgyártóknak jó, mert jó sok drága kópcserép megy ki a tüzépekre.
polgári engedetlenségi mozgalmat hírdetek, hogy ezt a funkciót nagyon mélyre rejtsék el az archicadben. aki meg tényleg ilyent akar tervezni, az tanulja meg…