Kedves Levélíró,

Amennyiben a beépítendő telekről készül geodézia felmérés, akkor a kapott rajzon megjelenik a a telek jogi (földhivatal által nyilvántartott) határai és a kerítések helyei. Ezek azonban nem mindig esnek egybe. Ez pl. akkor fordul elő, ha a használt, lakott ingatlan mellett hosszú évtizedig nincs tényleges földhasználó tulajdonos, elhanyagolt a telek, így azok a fránya kerítések hajlamosak „elvándorolni”. Igaz, ennek előfordulhat fordított változata is, mint itt alább látható.

Az adott telken mindkét oldalról közel 1-1 méterrel beljebb találhatóak az oldalkerítések, ami már komolyabb gondot okozhatna, ha valaki építkezni szeretne (+ a telek viszont az utcából foglal el egy tekintélyes területet).

zöld színű a jogi telekhatár (+épületkontúr) fekete a kerítések vonala, piros színű a tényleges, felmért épületkontúr

Ez már komolyan sértheti az adott telek tulajdonosának a jogait. Ilyenkor az az eljárás, hogy erre jogosultsággal rendelkező földmérő földhivatali alapadatok birtokában a helyszínen kitűzi a tényleges telekhatárt és ha ez meghaladja a földmérési hibahatárt (30 cm) – és ha ez az adott ingatlan beépíthetőségét hátrányosan befolyásolná – akkor erről értesítést küld az érintett szomszédoknak és összehív egy helyszíni egyeztetést.

A helyszíni egyeztetésről jegyzőkönyvet vesznek fel. Itt a szomszédok vagy elismerik a hibás kerítésvonalat és beleegyeznek a módosításba, vagy ha ez a helyszíni egyeztetés nem vezet eredményre, akkor perre kerülhet a sor és a bíróság kötelessége, hogy rendet tegyen a vitázó felek között.

Ugyanakkor létezik az un. „elbirtoklás” illetve az új Ptk.-ban „jogcímes elbirtoklás”, mint jogintézmény, ezeknek szigorúak a feltételei:

• Az elbirtoklás szabályai az új Polgári Törvénykönyvben
• Már 5 éves elbirtoklással is tulajdonosa lehet egy ingatlannak az új Ptk. alapján?
• https://www.alfaterv.hu/hasznos4.htm
• epitesijog.hu írása

A tervezőnek a földhivatali adatokkal (jogi határok) kell dolgoznia, azt kell feltüntetni. A jog úgy rendelkezik, hogy a földhivatali adatokat kell elfogadottnak tekinteni még akkor is, ha pl. a földhivatali térkép rossz (mert hogy ez is előfordulhat). Ezt azonban bizonyítani kell és ilyenkor ezt többnyire csak bírósági úton lehet rendezni, amíg nincs bírói döntés, a földhivatali adat a mértékadó.

Tervezéskor az ingatlan jogi határait kell alapul venni, függetlenül attól, hogy hol áll a valóságban a kerítés (nem véletlenül az építési előírások is telekhatártól (és nem kerítéstől) való távolságot írnak elő. Az viszont gyakori eset, hogy a szomszéd kerítése benyúlik a mi telkünkbe és a szomszéd a házát nem a telekhatárhoz, hanem a kerítéshez képest tűzte ki. Ez azért gond, mert beépítéskor a telekhatártól való távolságon túl a szomszédos épületek közötti távolságot is tartani kell.

Így ha a szomszéd esetleg szabálytalanul építkezett (pl. közelebb épített a telekhatárhoz), akkor azt nekünk tudomásul kell vennünk és nekünk a szabálytalanul építkezőhöz kell igazodnunk. Ez különösen keskeny telkeknél okozhat komoly gondot, mert pl. jóval keskenyebb házat lehet rá építeni, mint amit egyébként lehetne.