Az építészekről készült kérdőíves felmérés kiértékelésének a 2. részét olvassák.

A két válaszblokkot érdemes együtt kezelni. Jól látható, hogy jelentős igény lenne a hatékony, hasznos formákra, az ingyenesség nem feltétel, sőt az igazán hasznos információkért hajlandóak lennének fizetni. Ezt erősítik a választhatókon túli további javaslatok:

• online blog vagy fórum, ahol az adott témában kompetens szakemberek válaszolnak
• Havi rendszeres továbbképzés/oktatás/előadás/tájékoztatás az újdonságokról lehetőleg minden megyeszékhelyen személyes vagy online részvétellel, utólag letölthető változatban is. Legfeljebb 1000-2000 Ft/óra díjért.
• fizetős kamarai képzések
• A MÉK kötelessége volna honlapján naprakészen, áttekinthetően szerkesztett joganyagok hozzáférhetőségének a biztosítása. Nem egy magánvállalkozásnak kellene fizetnünk azért, hogy kibogozzák számunkra a 30 jogszabály keresztbe utalásait.
• Az általam fizetett oktatást tartanám előnyben. Pl nyelvtanfolyamok, programtanulás, stb. Többre tartanám a megfelelő szervezetek által akkreditált vizsgáztatást szakmailag, stb. Továbbá a Kamarának kötelező lenne az ingyenes havi jogi témájú konferencia tagjai számára!
• Azt gondolom így is eleget fizetünk a semmiért, nem beszélve az új jogszabályi környezeten élősködő, azon piaci rést találók jóvoltából

A fentieken túl milyen további, építészettel foglalkozó MAGYAR honlapokat, blogokat szokott olvasni?

Oktogon, metszet.hu, hellodesign, magyarepitok,hu, tajepiteszek.hu, Szép Házak, gyártói honlapok, teretalkotunk.blogspot.hu, Műszaki Ellenőr, térkultúra, Országépítő, műemlék.hu lechnerkozpont.hu, wergida.hu, vargailles.hu, otthonkommando.hu, akicsihaz.hu, Egy építésvezető blogja Németországból, vedelem.hu, szalmaepitok.hu, foepiteszek.hu, icomos.hu, Smiló Dávid blogja (a válaszokban sokszor keveredtek az online és a nyomtatott lapok)

A fentieken túl: Magyar Építéstechnika, Alaprajz, Műemlékvédelem, Építési Hibák, Műszaki Ellenőr.

A fentieken túl: Nemzeti JogTár, netjogtár, Építő Élet, helyi kamara hirlevelei, kozlonyok.hu.

Amennyire örvendetes, hogy a kitöltök 42,2%-ának van saját honlapja, annyira érthetetlen, hogy közel ennyien semmilyen formában sincsenek jelen az interneten. Ennek persze számos oka lehet, a következő felmérésben erre biztosan ki fogunk külön is térni. Elég alacsony a privát 12,3% és a céges 15,6% facebook jelenlét is. A Twitter és a mikroblog eléggé ismeretlen a kitöltők között, de  blogja is mindössze 13 kitöltőnek van. Pinterest, instagram, Linked in accounttal csak 1-1 fő rendelkezik.

A döntő többségnek (86,8%) nem volt még semmilyen peres ügye, a leggyakoribb (30 tervező), amikor a tervező perelte az építtetőt díj nem fizetés miatt, a kivitelezők közül 16-an ugyanezért. De csak 12 esetben perelték a tervezőt és 9 esetben a kivitelezőt.

Az előzőhöz. Ha volt per, az az alábbi eredménnyel zárult:

A többség megnyerte a perét, de különböző módon:

• Nyertem, de a kialkudott árból engednem kellett. Meg kell említeni azt is, hogy kisebb munkáknál előforduló nem fizetés esetén inkább „benyeli” az ember az elmaradó bevételt, és nem megy el pereskedni.
• behajthatatlan jogos követelés
• Megnyertük, de ennek ellenére nem fizették ki a díjat, most felszámoltatjuk
• Előzetes vitarendezéssel
• nyertem, de minek
• Bíróságokon és jogilag sikerrel, de a sérelmem orvosolása (számlázás) nélkül
• A tervezést megrendelő vállalkozás a per megnyerése ellenére sem fizetett nekem. Nem lehetett a pénzt behajtani rajta.
• Pert nyertem, de ne fizettek ki igy se
• A beperelt megrendelő csődbe ment.
• Bár pernyertes voltam, a megítélt összeget nem tudtuk behajtani.
• még folyamatban van, jelenleg szünetel, ha megegyezünk lezárul.
• A pert évekkel ezelőtt megnyertem, de kivitelező nem fizetett, behajtó figyeli a számlaszámát
• megrendelő elhunytát követően kiskorú örökössel szemben elálltam követelésemtől
• nem kaptam semmi, sőt még én fizettem (perköltség, végrehajtó illeték)
• Megnyertem, de nem fizették ki mert a megrendelőt felszámolták
• A felperes által igényelt kártérítési összeg (építésügyi bírságból származott) felét kellett megtérítenem.
• Több pert nyertünk, de volt amit ennek ellenére sem fizettek ki. Most is van folyamatban egy díj ki nem fizetés miatt, itt még reménykedünk.
• Első fokon nyertünk TÍZ év után, másodfok visszadobta első fokra, hogy kezdje újra. FELADTAM !!!!!
• Felszámolás miatt nem fizetett a megrendelő.
• … és persze a többség megnyerte és meg is kapta a megítélt összeget

ahogy látható a válaszokból a cégek ellen indított perek esetében a pervesztesek sokszor vélhetően inkább csődbe, felszámolásba menekültek és így nem kellett helyt állniuk.

A legtöbben ezt választották:”építésügyi hatóság megkeresése telefonon, e-mailben”, ezután a kollégák jelentik a második legfontosabb információforrást, az ÉTDR „építésügyi hatósági szolgáltatás” csak mindössze 21,5% vette igénybe. Az előre megadott válaszokon túl adtak egyéb forrásokat is. Ketten bizonyára könnyű helyzetben vannak, mert az egyikük főépítész, a másikuknak a felesége jegyző :-). Voltak kevésbé nyomdakész válaszok is, azokat nem írom ide…

A tervezők közel 10%-a még mindig teljesen papír alapon dolgozik és más viszi fel a terveket gépre…

Mindössze a válaszolók 25,1%-a jelentette ki, hogy abszolút képben van, a többiek valamilyen segítségre szorulnak, ami lássuk be egy egész szakmára tekintve meglehetősen borzasztó arány. Többek között az alábbiakat jegyezték meg az „egyéb” lehetőségre:

• Képtelenség mindent naprakészen tudni, a gyors változás miatt nem is tartom érdemesnek megjegyezni, ezért minden egyes munkánál újra előveszem az összes vonatkozó joganyagot, és áttanulmányozom. Ezzel sok időt veszítek az érdemi munkára fordítandó időből. Miközben „butának” érzem magamat, hiszen ahány megye/hivatal, annyiféleképpen tudja értelmezni a szabályokat.
• Igyekszem a változásokat folyamatosan követni, az előírásokat betartani. A jelenlegi – sok helyen bizonytalan és félreértelmezhető – jogszabályi környezet miatt nem merném kijelenteni egyértelműen, hogy minden apró részletében megfelelek mindennek.
• Hasznosnak érezném, ha (akár a Kamara égisze alatt) létrejönne egy működő,megbízható, jogszabály értelmezési „fórum” hivatalos állásfoglalásokkal, jogszabály értelmezésekkel, saját „esettanulmányokkal”, szakmai tapasztalatokkal kiegészítve. Hasonlóan, mint pár színvonalas szakmai „magán” honlap. Amivel több lenne, az a Kamarai „szakmai felügyelet” (mint a jogalkotót segítő szervezet, amely pontosabban érti a jogszabályokat). Ugyanakkor képviseli a szakmát, a gyakorló építészek érdekeit. Így az ott kapott információ jogalapot adna vitás kérdésekben. Amikből egyre több van.
• Mondhatnám, Józan paraszti ésszel.
• segítségre szorulok a jogszabály értelmezésben és csak szeretnék megfelelni mindennek, de a bürokráciacsökkentésnak, és a kamara impotenciájának hála képtelenség mindent naprakészen tudni, sőt követni. EZ már régesrég nem az építészetről, alkotásról, ne adj’ isten értékteremtésről szól. A mai kontextusban az építési törvény címe is viccesen hangzik:”törvény az épített környezet alakításáról és védelméről” hahaha.
• Irodánk igyekszik naprakészen követni a jogi változásokat, de a 4-6 villamos ritkábban jár, mint a változások, így a tervezőknek és  a Hatósági dolgozóknak is fel van adva a lecke. (A 2012.VIII.6-án volt hatályos OTÉK betartatása meg egy egyébként a szabályozást készítő szereplőknek hozott jogszabályra hivatkozva elképesztő.)
• szeretnék megfelelni mindennek, de ma a jövőheti időjárás kiszámíthatóbb, mint az építéssel kapcsolatos jogszabályok. ÉS elvileg ERRE lennének a hatóságiak, akik fel hívják a figyelmet az éppen történt változásokra, de ehelyett 2017-ben az OTÉK egy 2012-es 6 módosításából a 4.-et kéri számon úgy, hogy számos egyeztetés után erről az engedély beadása előtti pillanatban tájékoztat minket. Ismét csak imádkozni tudok, hogy megfeleljek mindennek
• Mindet betartani sokszor lehetetetlen. De legalább tudja az ember, hogy mi az amit elsumákol, ha van rá mód.

Az egyszerű bejelentés intézménye nem egyszerűsítette sem az építtetők, sem a tervezők életét, nem lett jobb az épületek minősége, egyedüli haszna, hogy serkenti az építési kedvet.

Az érintettek 61%-át nem érintette ez az ÚJ kötelezettség (részben, mert pl. egyébként is volt már biztosításuk). A 39%-nak ez igazi felesleges költség, hiszen ahogy olvashattuk fentebb, igazán nagyon ritkák a perek, de azon belül is igen kevés (1-5%) lehet a pervesztés miatti pénzügyi helytállás.

A kérdőívet jövőre megismételjük!

„Kérdőív az építészekről 2017” felmérés kiértékelésére íródott cikkeink