Sajnálatos módon az elmúlt évtizedekben semmilyen szervezet sem érezte szükségét annak, hogy az építész szakmáról legalább közelítő (statisztikai) adatokkal rendelkezzen, sohasem készült részletes felmérés az építészekről.

Felmérések híján a legalapvetőbb információkat sem tudjuk egymásról, pl. hogy hol, mennyien, milyen beosztásban, milyen munkát végeznek, közülünk hányan terveznek, kiviteleznek, műszaki ellenőriznek, tanúsítanak vagy végeznek hatósági vagy éppen beruházói munkát. A kérdőív a kooseptar.hu kezdeményezése, az eredményt az ígéretünk szerint most a kérdőíves felmérés lezárását követően a nyilvánosságra hozzuk és közösen kiértékeljük.

Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik kitöltötték, terjesztették a felmérési felhívásunkat!

***

Többen felvetették, hogy milyen hiányosságokkal bírt a kérdőív, milyen szakmai és nyelvtani hibákat követtünk el. Valóban, nincs mit szépíteni, ezt nem egy közvélemény kutatással foglalkozó profi cég végezte, hanem a kooseptar.hu, így minden erre vonatkozó kritikát magunkra veszünk. Legközelebb igyekszünk jobban felkészülni.

Miután sokan kifejezték ebbéli szándékukat, egy év múlva megismételjük a felmérést.

A kérdőív végén a szabad szavas megjegyzések között számosan azt tudakolták, hogy igazából mi volt ennek az egésznek a célja, ugyanis sokak szerint egy ilyen felmérésnek csak akkor van értelme, ha az eljut a döntéshozókig és ennek kapcsán a felmerülő problémák – immáron statisztikai mennyiségben – is láthatóvá válnak. Nos ez volt az egyik cél, hogy az eredményeket eljuttassuk az irányító minisztériumba és természetesen a megyei és országos kamarához. A másik cél, hogy önmagunknak is tükröt tartsunk, lássunk adatokat, területi eloszlást, ki hol dolgozik, milyen arányban lehetnek az építész szakmán belül a tervezők vagy éppen a műszaki ellenőrök.

Többen hiányolták, hogy a kamarára és a kamara működésére vonatkozó kérdések hiányoztak a kérdőívről. Nos ez szándékos volt. Az eredeti kérdéssorban szerepeltek ilyen kérdések is, de ez annyira hosszúvá tette volna a kérdőívet, hogy inkább úgy döntöttünk, ennek majd esetleg egy külön felmérést szentelünk majd.

Kritikaként fogalmazták meg páran, hogy a kérdőív jobbára a tervezőkre vonatkozott. ez valóban így volt, de talán elnézhető, ha ők alkotják a döntő többséget a kamarában. a következő felmérésben igyekszünk ezen is finomítani.

Ki kell hangsúlyozni, hogy a felmérés nem volt reprezentatív, nem válogattunk csoportokat, pusztán azokra hagyatkoztunk, akik hajlandóak voltak kitölteni. Több olyan hírlevél vagy honlapszolgáltató segített a terjesztésben, akik által úgy vélem a szakma legnagyobb részét egészen biztosan elértük hírlevelekkel.

A leghatékonyabbak mégis a megyei kamarák voltak, akiket külön-külön is megkerestünk kérve őket, hogy terjesszék a tagjaik között. Nos a többség segített is. A válaszok időpecsétje alapján szinte percre pontosan meg lehetett állapítani ki mikor küldte szét a saját tagsága között, annyira egymás után következtek az azonos kamarákból érkező válaszok.

Köszönet nekik és a hírlevélküldőknek (honlapoknak), név szerint az Artifex Kiadónak (Építési megoldások, Metszet), az epitesijog.hu-nak, az építészfórumnak és a Terc Kft-nek.

Előzetes célként azt szerettük volna, ha a címzettek legalább 10%-a válaszol. Persze itt mindjárt gondba is kerültünk, hiszen nem ismert a kamaránk pillanatnyi létszáma, de mondjuk 8-9 ezerre becsülhető.

692 válasz érkezett be. Mivel a felmérés nem volt reprezentatív, így az adatok csak a kitöltőkre vonatkoztathatóak!

Ez a felmérés is hozzávetőlegesen visszaigazolta az internet un. 1%-os szabályát, miszerint az internetet használók 90%-a teljesen passzív olvasó, 9%-uk hajlandó valamilyen interakcióra és mindössze 1 %, amelyik tartalmat állít elő.

47 kérdés tettünk fel, közöttük számos szabad szavas válasz lehetőségével. A terjedelmük miatt ez utóbbiakat külön fogjuk kiértékelni. Lássuk a kérdéseket és a rá adott válaszokat

Meglepően magas volt a nem kamarai tagok aránya.

Itt talán nem is konkrét számok az érdekesek, hanem hogy viszonylag egyenletes az eloszlás, még akkor is ha pár megyéből alig volt kitöltő.

Ahogy az várható volt, az összes tervezési jogosultság közül a tervezés a legnagyobb arányú, közel 61%. A műszaki ellenőrzés 4,2%, a különféle FMV-k 8,9% illetve az energetikai tanusítók 2,5%-kal részesednek. A nem említett jogosultságok aránya nem érte el az 1 %-ot.

Az un. korfa elég kiegyenlítettnek tűnik

A kitöltők 43,8%-a vállalkozóként, a többiek jellemzően alkalmazottként dolgoznak

Ha egy kalapba tesszük az összes tervezési tevékenységet, akkor közel 58% adódik. A nagyobb csoportok: 11% állami, önkormányzati hivatal vagy hatóság, 7,5% beruházás, projektmenedzsment, 6,8% a kivitelezés, szakértés-szaktanácsadás 3,6%, oktatás 2,2%, nyugdíjas 3%, hallgató 1,4%.

A „nincs mellékállás” magas arányát részben az adja, hogy 43,8%-uk eleve vállalkozóként dolgozik. Érdekes adat, hogy mellékállásban is erős a kötődés a szakma iránt, hiszen nagyon alacsony a szakmán kívüli mellékállások aránya.

Nagyon nagy az elaprózódás, hiszen az egy személyes cégek aránya a legnagyobb (a következő felmérésnél külön rá fogunk kérdezni a 2 fősekre is).

A nyári – többnyire ingyenmunkának számító – gyakorlatot leszámítva a kitöltők mindössze 27,8%-a foglalkoztat egyetemistát. Ez azért fontos szám, mert a legtöbben itt tesznek szert konkrét munkatapasztalatokra, ami aztán az első igazi munkafelvételnél fontos lehet.

A korábbi válaszok alapján várható volt, hogy jelentős az egyéni vállalkozók magas aránya. Minden huszadik válaszoló viszont részvénytársaságnál dolgozik.

Átalakulóban van a korábbi meghatározó generálvállalkozási modell, részben a felelősség megnövekedése, részben a sok kis cég miatt már csak 50% a generálvállalkozások aránya.

A válaszoló tervezők majd 1/6-a nem vállal egyszerű bejelentéses munkát.

Számomra meglepően magas a műemléki és a mezőgazdasági épületek aránya és az, hogy minden 10-ik válaszoló kiemelt projekten dolgozik.

Még ha a kérdőív kitöltőknek csak a felét is érinti, ezek kedvező eredmények: érdemi kifogás, bírság nélkül 1,7%, bírsággal 0,9%. Súlyos kifogás 0. Ez azért két dolgot jelenthet, vagy ennyire jogkövetőek a szakmabeliek vagy kevés volt az ellenőrzés, ha az érintettek 50%-a eddig teljesen kimaradt.

a felsorolás, ami nem látszik:

• ha megéri, bárhová
• ha korábbi megbízónak lesz, bárhová

A válaszolók közel fele, 46,8%-a havi bruttó 300 eFt alatt keres, 12,7%-a nem kívánt válaszolni.

A válaszadók kevesebb, mint felének nincs mellékállásból származó jövedelme, 31% egy kb. minimálbér-átlagfizetést tud hozzákeresni a főállásában keresett jövedelméhez. Mivel nem látszanak a számok: 5,5% max 300, 3,2% max 400 és 1,7% max 500 eFt-ot keres mellékállásban.

Ehhez kapcsolódott egy szabad szavas válasz lehetőség is, erről, – ahogy az elején jeleztem is – külön ejtünk majd szót.

Ehhez is tartozott szabad szavas válaszlehetőség …

„Kérdőív az építészekről 2017” felmérés kiértékelésére íródott cikkeink