Van-e joga a kamarának beletekinteni egy tervezési, vállalkozási szerződésbe?
Ahogy azt már egy korábbi cikkben is egyből kiszúrtuk, a MÉK etikai szabályzatába belekerült egy olyan pont, ami a véleményem szerint olyan felhatalmazást ad a kamarának, amihez nincsen joga:
ETIKUS VISELKEDÉS KAMARÁVAL VALÓ KAPCSOLATBAN
f) felhívás ellenére nem bocsátja a területi- vagy országos kamara bármely illetékes bizottsága-, vagy szerve erre történő felhívására ellenére, a vizsgált szakmagyakorlási tevékenységére vonatkozóan kötött szerződését, így különösen, de nem kizárólagosan a munkaszerződését, munkavégzésre irányuló egyéb szerződését (megbízási- vagy vállalkozási (tervezési) szerződését, stb). Nem tagadhatja meg a kamarai tag a szakmagyakorlási tevékenységgel kapcsolatos szerződésének, vagy bármely más, a vizsgált szakmagyakorlási tevékenységével kapcsolatos irat csatolását, üzleti titokra történő hivatkozással.
Két fél között kötött magánjogi szerződés nem tartozik 3-ik félre, márpedig egy tervezési vagy éppen egy kivitelezési szerződés magánjogi szerződés és egyben üzleti titok. Adatokkal, elérhetőségekkel, bankszámla és egyéb személyes jellegű adattal. Nem hinném, hogy bármelyik építtető erre felhatalmazást adna.
Bízom benne, hogy e vitatott pontra való felhívásom nem meríti ki ugyanezen etikai szabályzat 20.§ (2) pontját, miszerint
Etikai vétséget követ el az a kamarai tag, aki
b) eljárásával, nyilvánosság – melybe beletartozik bármilyen szóbeli, írásbeli, vagy elektronikus (fax, e-mail, blogbejegyzés, stb.) közlési forma – előtt tett nyilatkozataival, magatartásával, mely nyilvánosság előtt tett nyilatkozataival, magatartásával a kamarai tagsághoz méltatlan módon a kamarát, a kamarai tagtársát, a kamarai tisztségviselőt lejáratja, illetve az építész szakmát sérti;
A módosított etikai-fegyelmi szabályzatot mindenki – a saját érdekében – figyelmesen olvassa el.
Hozzászólások (8): megnézem
Tóth Szilveszter
2017. június 19. hétfő 12:04
Ezen én is fennakadtam – mivel van olyan szerződésem, amiben titoktartásra vonatkozó meglehetősen szigorú rész van. Szóval felütöttem a kamarai törvényt és megnéztem mire hatalmazza fel a kamarát. Ez az 1996 évi LVIII. számú. Konkrétan nem találtam benne erre vonatkozó utalást, mármint, hogy van ilyenfajta ellenőrzési joga, de a „29. § (1) A tag kötelezettsége” c) pontban indirekt benne van: úgy kell eljárnunk, hogy betartsuk a kamara szabályzatait. Ez alapján aki olyan szerződést ír alá, amiben nincsen felhatalmazva arra, hogy a kamarának átadhassa azt, az etikai vétséget vagy szerződésszegést kockáztat.
szóval szerintem jogszerű lehet a dolog minimum a módosítás után aláírt szerződések esetében
Üzemmérnök
2017. június 19. hétfő 15:02
Ez egy módosítás volt vagy csatlakozó módosító javaslat. Amennyiben az utóbbi, akkor az érvényes szabályzat szerint(3.3.13.):
„b) A csatlakozó módosító javaslat a küldöttgyűlésre előterjesztett új szabályzat tervezet, módosító
javaslat, költségvetési terv, vagy egyéb határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részére
vonatkozó – attól való eltérési szándékot kifejező, indokolt – írásbeli beadvány. Csatlakozó módosító
javaslatot a küldöttgyűlés időpontját megelőző 20. nappal bezárólag lehet benyújtani.”
Ha szerencsénk van, akkor a Kamara Titkára azonnal tájékoztatni fog bennünket az indoklás beillesztésével. Ha nem, akkor költői kérdés marad: milyen közcélt szolgál a rendelkezés? Az érdekvédelmi köztestületnek nem lehet célja a tagságának kigolyózása, egyenlők között különbséget tenni.
2.1.2 A kamara közfeladatai végrehajtása érdekében szervezi tevékenységét, összehangolva azokat
önigazgatási és érdekképviseleti feladataival. Ennek keretében:
a.) az építészeti tevékenység jogszerűségének és szakmai színvonalának elősegítése, egyúttal a
megrendelők, mint fogyasztók védelme érdekében:
a.a.) megállapítja és közreadja – az építészeti tevékenység etikai-fegyelmi szabályait,
a.b.) kidolgozza az építészeti tevékenységhez tartozó szolgáltatások tartalmi követelményeit az
ajánlott díjszabással együtt,
Vagy csak erre kíváncsi? Szabályok alkotása, a hatósági eljárások megalapozása a kapitalisták egyik eszköze a konkurencia elegáns kinyírására. Bízok benne, hogy itt nem erről van szó.
Daidalos
2017. június 21. szerda 22:06
Első nekifutásra nekem sem tetszett a dolog, de használható a passzus arra is, hogy az etikátlan szerződéseket kötő Kollégák kiszűrhetők legyenek. Az díjakhoz viszont szerintem semmi köze a Kamarának, tehát egy olyan hiteles másolat lenne a megoldás, amely összegeket nem tartalmaz.
Tóth Szilveszter
2017. június 22. csütörtök 12:05
Nem személyesen neked feszülő kritikaként írom, de azt azért nem lehet nem ellentmondásként észrevenni, hogy a tagság nagyrésze azért kritizálja a kamarát, mert nem tesz semmit a tervezési díjakért, nem éri el a kötelező kamarai díjszámítást meg mit szoktak mondani, a másik oldalról meg sokaknak az jut eszébe, hogy ha oda is adná a szerződést, a díjakhoz aztán semmi köze nincsen a kamarának, azokat töröljük ki.
Ez egy elég nagy ellentmondás.
Személy szerint: ha van valami pozitív értelme a szerződések bekérésének, az pont az ott szereplő ár megismerése szempontjából van.
Koós Miklós
2017. június 22. csütörtök 13:11
megvallom én évtizedek óta tágra nyílt szemmel nézem, amit itt kötelező/ajánlott/elvárt/minimum díjszámítás címén pro és kontra előadnak. Mind az a gyermeteg igény, hogy „hadd kérjek már többet”, mind az a szándék, hogy minden fakezű, a legelemibb szakmai elvárásoknak sem megfelelő un. kolléga is ugyanazon az áron dolgozhasson, mint a profik …elhibázott ötleteknek tartok. Különösen azért mert mind a mai napig nem derült ki senki számára, még a szakmabelieknek sem, hogy igaziból miért is kellene fizetni:
az ötletért (ami esetleg már egy sokadik reinkarnációja egy korábbi épületnek) vagy annak feldolgozásáért kell fizetni és milyen arányban? Ki határozza meg, hogy az ötlet eredeti és sokat ér.
az egyszerű bejelentés kapcsán sokan egy eng. terv szintű M1:100 tervvel letudják az egészet, mások meg fedélszéktervet csinálnak 3d-ben, csomópontokkal.
Ezt eddig a piac leszabályozta és leszabályozza későbbiekben is. Az egyszerű bejelentés kapcsán látni, hogy egyes szakágak milyen helyzetbe kerültek, nem ritkák pl. az 1,1 millió Ft feletti gépészeti tervezési dijak, ami egy 200 m2-es családi ház esetén elég durva, amikor egyébként ez megkapható 380 e Ft -ért is (konkrét példa).
Tóth Szilveszter
2017. június 22. csütörtök 17:13
a mondanivalóval teljesen egyetértek, de ezt sokszor le is írtam: a kamara feladata annyi, hogy tiszta versenyhelyzetet teremtsen köztünk, építészek között, pl azzal, hogy tisztázza, hogy mit értünk építészeti terv alatt, hogy ugyanazzal a tartalommal versenyezzünk, ne a ki meri megúszni kevesebbel legyen az alapja minden tárgyalásnak.
ha ez megteremtődik, akkor annak a kérdésnek már nem lesz sok értelme, hogy a feldolgozás és az ötlet mennyit ér, mert majd kiderül. úgyse lesz elég sok jó építész, szóval aki vagy az ötletét vagy a jó feldolgozást el tudja adni, az majd jó áron tudja eladni.
persze jó lenne, ha mondjuk egy olyan kamarai kiválasztási rendszer lenne, hogy ez a tiszta verseny a kamarának is (akár anyagi) érdeke legyen, mert az biztosíték is lenne egyből, hogy csak idő kérdése a dolog. De én az etikai szabályzat megjelenése óta bizakodó vagyok, mert ezt sikerült elég jó minőségben megírni. Ezekszerint a szürkeállomány adott, csak a többi szabályzatnak kell még kis idő
Koós Miklós
2017. június 22. csütörtök 13:19
nem igazán érthető, hogy a betekintési joggal mire megy a kamara. Etika vétség lenne a túl alacsony vagy túl magas vállalási ár, a túl rövid vagy túl hosszú vállalási idő vagy inkább azt ellenőriznék, hogy megkötötték-e a kötelező tervezői művezetést is? … ami mellesleg a kivitelezéskor egyből kiderül, ha nincs.
A kamara maga nem tudott kiizzadni magából egy, az építési jognak mindenben megfelelő mintatervet, amiben bemutatnánk mi várható el egy tervezési programtól, a követelményértékek megállapításáról, milyen szabvány alapján kellene ezt elkészíteni, hogyan feleltessük meg konkrét építőanyagoknak…folytassam?
az elmúlt 1,5 évben nem kötöttem 2 azonos tartalmú szerződést, mert annyi volt a változás és annyi szempont jött elő, hogy szinte képtelenség mindre felkészülni.
Papp György
2017. június 23. péntek 09:45
Tisztelt Cikkíró!
A szakmai kamaráknak jogában áll, sőt kötelessége a tagjainak szakmai érdekvédelme, szakmai továbbképzése és szakmai munkájának felügyelete, beleértve a szakmai munka minőségét, jogszerűségét is. Nincs azonban joga a tagot a szakmai munkájára felkérő, megrendelő személynek felügyeletére, vizsgálatára, a megbízó személyes adatainak bekérésére. A tag megrendelőjével kötött szerződésének kamarai vizsgálati kötelezettségére vonatkozó előírása mindezekre is tekintettel véleményem szerint súlyosan jogsértő, ezért az erre vonatkozó rendelkezést sürgősen hatályon kívül kell helyeztetni.
Tisztelettel: Papp György ép.m. ny. igazságügyi szakértő