Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar photo
Koós Miklós
2017. június 13. kedd

144/2017. (VI. 12.) Korm. rendelet a 300 m2-nél nagyobb lakóingatlan szabálytalan építéséről

144/2017. (VI. 12.) Korm. rendelet Egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról.

A fenti rendelet számos kormányrendeletet módosít, elsősorban a 300 m2-t meghaladó lakóépületek szabálytalan építésével összefüggésben. A kormány rendeletből kiragadtuk az általunk lényegesnek tartott részeket, ezért a cikk nem teljes körű, ahhoz kéretik elolvasni a teljes rendeletet!

***

1. Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet módosítása

Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1.  melléklete az 1. melléklet szerint módosul:

2. Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása

(1) A rendelet 3. § (2) bekezdés h) pontja

h)5 az Étv. szerinti egyszerű bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően, vagy az anyagi jogi jogszabályt sértő módon végzett építési tevékenység esetén: 100 000 forint  helyébe a következő rendelkezés lép: (Az alapbírság mértéke)

„h) az  Étv. szerinti egyszerű bejelentés nélkül vagy a  bejelentéstől eltérően vagy az  anyagi jogi jogszabályt sértő módon vagy a  természetes személy építtető esetében 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladóan megépült vagy bővített lakóépület nem saját lakhatásának biztosítására vonatkozóan, vagy nem természetes személy által 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladóan megépült vagy bővített lakóépület esetében bejelentéssel végzett építési tevékenység esetén: 100 000 forint.”

(2) A rendelet 3. § (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: [A bírság meghatározásakor a  (3)  bekezdés szerinti számított építményértéknek az  alábbi százalékos értékét kell figyelembe venni:]

„i) az Étv. szerinti egyszerű bejelentés esetén

ia) a  természetes személy építtető esetében, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladóan megépült vagy bővített lakóépület, amennyiben az nem saját lakhatásának biztosítására szolgál, vagy

ib) a  nem természetes személy építtető esetében, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladóan megépült vagy bővített lakóépület bejelentéssel végzett építési tevékenysége esetén 100%.

3. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

A rendelet 1. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki (A Kormány)

„g) műemlék kivételével a jókarbantartási kötelezési eljárással kapcsolatos ügyekben, valamint

h) az  Étv. 33/A.  § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység szabálytalan megkezdésével és végzésével kapcsolatos fennmaradási engedélyezési ügyben”

Az rendelet 1. § (3) bekezdésében a „műemléket, továbbá” szövegrész helyébe a „műemléket – a jókarbantartási kötelezési eljárással kapcsolatos ügy kivételével –, továbbá” szöveg lép.

4. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

A rendelet 3. § (6) bekezdése

(6)15 Az építésügyi hatóságot a szolgáltatása körében kiadott szakmai nyilatkozata azokban a kérdésekben köti, amelyekről nyilatkozott, mindaddig, amíg a vonatkozó jogszabályok vagy az engedély vagy a tudomásulvétel iránti kérelem típusa, tartalma és mellékletei nem változnak meg.  helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A  hatóság szakmai nyilatkozatát az  építtetőhöz intézett levélben, a  (2)  bekezdésben meghatározott kérdéskörben állíthatja ki. A kiadott nyilatkozat a hatóságot a hatósági eljárása során nem köti.”

A rendelet 6. § (2) bekezdése

(2)17 Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság képviselője a helyszíni szemlén vagy a hatósági ellenőrzésen az ellenőrzési jogosultságát az igazolványának felmutatásával igazolja. Az igazolvány tartalmazza az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság képviselőjének nevét, besorolását, fényképét, aláírását, az őt foglalkoztató hivatal megnevezését, bélyegzőlenyomatát, az igazolvány kiállításának dátumát, érvényességi idejét, valamint az igazolvány sorszámát.

helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az  építésügyi és építésfelügyeleti hatóság képviselője a  helyszíni szemlén vagy a  hatósági ellenőrzésen az ellenőrzési jogosultságát az igazolványának felmutatásával igazolja.

(2a) Az  általános építésügyi hatóság képviselőjének igazolványa tartalmazza a  hatóság képviselőjének nevét, besorolását, fényképét, aláírását, az  őt foglalkoztató hivatal megnevezését, bélyegzőlenyomatát, az  igazolvány kiállításának dátumát, érvényességi idejét, valamint az igazolvány sorszámát.

(2b) A  kiemelt építésügyi hatóság és az  építésfelügyeleti hatóság képviselőjének igazolványa tekintetében a  fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a  járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendelet rendelkezései irányadóak.

(2c) A helyszíni szemlét vagy a hatósági ellenőrzést egyidejűleg legalább két fő végzi.”

A rendelet 18. § (1) bekezdés e) pontja

e) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges

ea) járulékos építmények telken belül,

eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás és

ec) a közműellátás a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e,

helyébe a következő rendelkezés lép: (Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy)

„e) a  használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e az  építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges

ea) járulékos építmények telken belüli elhelyezése,

eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás és

ec) kormányrendelet szerint előírt közműellátás vagy ennek hiányában a  közműellátásnak az  országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletnek megfelelő, egyedi módon történő kiváltása,

A rendelet 44. § (5) bekezdése

(5)135 Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése (rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése) előtt kerül sor, a továbbépítésre – amennyiben a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén, ha az elkészült építmény hasznos alapterülete meghaladta a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet – is engedélyt kell kérni. Ebben az esetben a fennmaradási és a továbbépítési engedélykérelmet egyszerre kell benyújtani, és az építésügyi hatóság a két kérelem tárgyában döntéseit egybefoglalja.

helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az  építmény fennmaradási engedélyezésére az  építmény befejezése (rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése) előtt kerül sor, a továbbépítésre is engedélyt kell kérni,

a) amennyiben a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött,

b) az  Étv. 33/A.  § (1)  bekezdése szerint egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén, ha az  elkészült építmény hasznos alapterülete meghaladta a  300 négyzetméter összes hasznos alapterületet, kivéve mégis, ha így az építőipari kivitelezési tevékenység az Étv. 33/A. § (2) vagy (3) bekezdése alá esik, vagy

c) az Étv. 33/A. § (2) vagy (3) bekezdése szerint egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén, ha azt nem természetes személy építtető vagy nem saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.

(5a) Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a fennmaradási és a továbbépítési engedélykérelmet egyszerre kell benyújtani, és az építésügyi hatóság a két kérelem tárgyában döntéseit egybefoglalja.

A rendelet a következő XII/A. Fejezettel egészül ki:

„XII/A. FEJEZET JÓKARBANTARTÁSI KÖTELEZÉSI ELJÁRÁS

55/A. § (1) Az építésügyi hatóság helyszíni szemlén ellenőrzi a meglévő építmények körében

a) a  jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítését, az  Épkiv. 34.  § (5)  bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését,

b) tömegtartózkodásra szolgáló építmény, a  katasztrófavédelemről és a  hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építmény, valamint a honvédelmi és katonai célú építmény esetén

ba) a szervizkönyv meglétét,

bb) a  20 évenkénti felülvizsgálatának teljesítését, a  megállapítások szerinti munkálatok elvégzését és a szervizkönyvben való dokumentálását.

(2) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésén tapasztaltak alapján elrendeli

a) az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot veszélyezteti,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott építmények esetén az a) pontban foglaltakon túl

ba) a szervizkönyv hiánya esetén annak pótlását,

bb) a kötelező felülvizsgálat elmaradása miatti építmény-felülvizsgálat elvégzését, és a megállapításoktól függően a szükséges munkálatok elvégzését.”

A rendelet a következő 77/A. §-sal egészül ki:

„77/A. § (1) Aki az egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról szóló 144/2017. (VI. 12.) Korm. rendelet hatálybalépésekor hatályos építési engedély alapján már megkezdte az  építménnyel, építményrésszel összefüggő építőipari kivitelezési tevékenységet, akkor is kérheti az építési engedély módosítását, hatályának meghosszabbítását, az  országos építési követelményektől való eltérés engedélyezését, valamint a jogutódlás tudomásulvételét az azokra vonatkozó hatályos szabályok szerint, ha az építési engedély kiadása óta az építmény, építményrész építése az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötötté vált.

(2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott építményt, építményrészt használatbavételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételével lehet használatba venni.”

5. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítása

Az építésügyi és az  építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 1.  melléklet I. fejezet 2. részében foglalt táblázat D:2 mezőjében az  „alpontjában, 22.  § (3)  bekezdés c)–d)  pontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó esetben” szövegrész helyébe az  „alpontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó, valamint 22.  § (3)  bekezdés c)–d) pontjában meghatározott esetben” szöveg lép.

kapcsolódó cikkek az epitesijog.hu oldalon

 

 

Svájci bicska az építési joghoz | a legfontosabb jogszabályok egy helyen

 

Hozzászólások (5): megnézem

  • Cser Eszter

    2017. június 14. szerda 05:19

    #115740

    Ez szép lesz.
    Ha eddig kértem egy hatósági szolgáltatás iránti kérelmet, vagy szakmai nyilatkozatot akkor az egy ideig legalább kötötte a hatóságot (tehát ha leegyeztettem valamint, és utána azt leírták, akkor lehetett aszerint tervezni). Most már ezt sem lehet. Bármit írhatnak, az nem köti Őket a hatósági eljárás során.
    Akkor mit ér az egész?

    • kritizator

      2017. június 14. szerda 07:26

      #115741

      Abszurdisztán

  • Zimmermannn

    2017. június 14. szerda 08:02

    #115743

    Építész Kamarát nem köti semmi.
    Nem ad jogmagyarázatot.
    Hatóságokat nem köti semmit
    Nem ad jogmagyarázatot.
    Csak az építész, aki vagy így, vagy úgy fejti meg a helyi HÉSZ-ek borzalmas szövegezését…..vállalja szaros pár százezer Forintért egy 30-50 mill Ft os épület bármilyen felelősségét………
    Szomorú ,hogy itt a KOOS.hu-n van EGYEDÜL ilyen jellegű jogi értelmezés, segítség.
    Szervizkönyvet ki fog készíteni Tervezők – Kivitelezők ?
    Miklós.
    Minden tiszteletem az Öné.
    Szerintem a MÉK is itt tájékozódik.

  • Pető János

    2017. június 15. csütörtök 18:29

    #115773

    Június 20-ig még van idő szakmai nyilatkozatot kérni, az még köti a hatóságot. 🙂

  • Szondi EgonJános

    2017. június 16. péntek 20:32

    #115780

    „Egy újszülöttnek minden vicc új.”

    A 3.§ (6) engem nem lepett meg. Néhány éve történt, hogy nyári szállásunkat a helyi önkormányzat közmunkásai megrongálták. Az első fokon eljáró bíróság kártérítést ítélt meg. Az önkormányzat fellebbezett. Másodfokon nyertek, nincs kártérítés, ugyanis „az Alkotmánybíróság határozata szerint az önkormányzat nem felel a tevékenysége keretében okozott kárért.”

SAJÁT
Az első egyszerű bejelentéses családi házam

2018 közepén mond még valakinek is bármit a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet?  Ez vezette be az un. egyszerű bejelentéses – nem – eljárás módot. Erről szólt egy írásom, mely a megjelenése óta több mint 36.800 olvasásnál tart. 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet | Megerőszakolták az építési törvényt Ezt csak azért írom, mert a most bemutatandó […]

Az első egyszerű bejelentéses családi házam
2018. augusztus 3. péntek
SZAKMA
Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre

Az egyszerű bejelentési eljárás előtti időkben, amikor a helyi építéshatóságok bírálták el az építési engedélyeket és végezték el a szükséges ellenőrzéseket, többnyire minden területnek ’volt gazdája’, azaz egy-egy építéshatósági előadó egy-egy területre ügyelt. Ma, amikor az erősen lecsökkentett létszámú járási építésfelügyeleti hatóságok végzik az építéshez kapcsolódó ellenőrzések többségét csak és kizárólag azt tudják ellenőrizni, ami […]

Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre
2018. március 25. vasárnap

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább