Lakásokat építsünk vagy bontsunk? 2. rész – tele vagyunk üres lakásokkal
„Tovább nőtt az üres lakások aránya Magyarországon, a 2001-es 9,2 százalék, illetve a 2011-es 10,9 százalék után tavaly(2015-ben) elérte a 12,7 százalékot, számuk mintegy 560 ezer volt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016. augusztusi tájékoztatásából„
Előző írásunkban európai összehasonlításban a hazai lakásösszetételt vizsgáltuk, ebben a részben az ingatlanpiac egy kevésbé ismert részéről ejtünk szót, az üresen álló lakásokról. A hazai lakásokat a KSH is vizsgálta, annak eredményeit az előző írásban mi is megemlítettük. Legalább ennyire fontosak és érdekesek a vizsgálat megállapításai az üres lakásokról is:
Az üres ingatlanok csaknem fele ötezer lakosnál kisebb népességű településeken található, ahol a lakáspiaci kereslet hiánya a hasznosítás legfőbb akadálya – mondta el a felmérést ismertető keddi budapesti sajtótájékoztatón Székely Gáborné, a KSH lakásstatisztikai osztályának vezetője.
A magyarországi lakásviszonyokat vizsgáló, tavaly október-novemberben készült reprezentatív felmérés adatai szerint Magyarországon 2,7 millió lakóépületben 4,4 millió lakás található, kevéssel több a négy évvel korábbinál. Az otthonok átlagos alapterülete 80 négyzetméter, fenntartásuk havi költsége 40 ezer forint.
A felmérés 516 településen csaknem tízezer háztartás közreműködésével készült, még a lakáspolitikai intézkedések tavaly év végi bejelentése előtt, így az eredményekben az azóta bekövetkezett változások hatása még nem jelenik meg – közölte Németh Zsolt, a KSH társadalomstatisztikai elnökhelyettese.
Az adatok szerint az üres lakások aránya Budapesten és Közép-Magyarországon a legalacsonyabb, nem éri el a 7 százalékot. Az országos átlag alatti a mutató Közép-Dunántúlon, az ország többi régiójában viszont 15 százalék fölötti, Észak-Magyarországon pedig a 18 százalékot is meghaladja.
A felmérés idején a lakások 9 százalékában laktak bérlők, 6 százalék magánlakást bérelt, 3 százalék élt önkormányzati bérleményben. Budapesten a bérelt magánlakások aránya meghaladta a 10 százalékot, az önkormányzati bérlakásoké pedig 6 százalék körül volt.
Jellemzően a nagyon alacsony, illetve a nagyon magas jövedelműek bérelnek magánlakásokat. forrás és a teljes cikk: a teljes MTI hír a szegedma.hu oldalon
A 2011-es KSH adatait dolgozta fel az ingatlanműhely 2016. májusi cikke, onnan származik az alábbi ábra is az üresen álló lakások területi arányairól:
forrás: https://ingatlanmuhely.reblog.hu/uresen-allo-lakasok-a-berlakaspiac-arnyeka
A Város Mindenkié csoport 2014-ben közérdekű adatigénylést nyújtott be, ez alapján összesen minimum 32 296 önkormányzati bérlakás volt a fővárosban, melyek többsége komfortos vagy összkomfortos lakás. Ezek közül legalább 3715 lakás állt üresen, kihasználatlanul (2014) kilakoltatások.
Akiket kerületenkénti bontásban is érdekelnek az adatok:
- A 2010-es adatgyűjtés eredménye táblázatos formában innen letölthető.
- A 2014-es adatgyűjtés eredménye táblázatos formában innen letölthető.
forrás: A Város Mindenkié blog
***
2011-ben még 400 ezer üres lakásról tudtunk. A 2016-os KSH felmérés már 560 ezer üres lakásról tudósított, de ezek 2015-ös adatok. Jó okunk van feltételezni, hogy ez a szám 2017-re tovább növekedett. Nem szabad elfelejteni, hogy a devizahitelek bedőlése ehhez erősen hozzájárulhatott.
A fentiek alapján kalkulálhatunk egy közel 600 ezres üresen álló lakásállománnyal. Ennek egy jelentős része, kb. 35-40 % olyan állapotban van (leginkább falvakban), amikkel kapcsolatban nem lenne célszerű komolyabb felújítással számolni, vagyis jobbára csak használati értékük van. A maradék jelentősebb része van magántulajdonban és csak kisebb része önkormányzati bérlakás. Számos lakás azért van üresen, mert a lakói ideiglenesen másutt laknak, külföldön dolgoznak…stb és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy sok üres lakás a valóságban nem üres, feketén adják ki (pl. Airnb…)
Az üres lakások területi eloszlása sem mellékes, itt is érvényes, hogy ott ahol felsőfokú tanintézet található, különösen külföldi diákokkal (egyetemi városok) vagy ahol nagy multik telepedtek le a közelben (pl. Kecskemét…) vagy nagy az idegenforgalom, ott sokkal kevesebb az üresen álló lakás, mint másutt.
A befejező részben kísérletet teszünk a lehetséges fejlesztési irányok számbavételére.
Hozzászólások (4): megnézem
Kelemen Zsolt
2017. június 9. péntek 11:49
A statisztikákról annyit: 560 ezer üres lakás az úgy értendő, hogy nincs bejelentett lakója. A vidéki kis falvakban lévő sok üresen álló lakás pedig valójában „nincs is meg”, mivel évekkel korábban összedőlt, engedély nélkül lebontották, csak ezt nem követte le a statisztika.
A bp-i önkormányzati üresen álló lakásbérlemények jelentős része pedig egyszerűen szanálásra érett, vagy olyan házban lett kialakítva, amit ma már nem neveznénk jó szívvel lakásnak (mélyföldszint, szuterén, de van ahol pincéből is lakást alakítottak ki).
Egyik bp-i kerületben pl. jelentős, több százas az önk. üreslakás állomány, de alig 1 tucat amit érdemes lenne felújítani, de arra meg nincs pénze az önkorinak, s nem is érdekelt benne. Legtöbb esetben rohad tovább, vagy eladják úgy ahogy van.
Koós Miklós
2017. június 9. péntek 12:32
kedves Zsolt, mivel láthatóan otthon vagy a témában, akkor várnánk tőled a valós számokat
Daidalos
2017. június 9. péntek 15:14
Tök jó. Javaslom annak, aki kitalálta, fektesse ebbe a vagyonát, sok szerencsét kívánok a piaci megtérüléshez. Viszont abból már kezd elég lenni, hogy közpénzből soha meg nem térülő, közösségi, erkölcsi haszonnal nem járó beruházásokat finanszírozzanak. A kormány dolga a kedvező gazdasági környezet megteremtése, ha ez van, a befektetők meg fogják oldani a panelok ügyét.
Üzemmérnök
2017. június 9. péntek 17:18
Árnyalja a képet az is, hogy nagyon sok lakás, ház rosszul szerepel a nyilvántartásban. Bevett gyakorlat volt, hogy a hatalmas polgárházakat szétdarabolták lakásnak nem nevezhető lakóegységekre. Az állambácsitól megkapott „lakásba” beköltöztetett elvtársnak fogalma sem volt arról, hogy mi az a polgári érték, életmód. Még ebben az évben is jártam olyan „lakásban”, amely egyetlen szobából és konyhából állt, mindkét helyiséget az előtte levő üvegezett tornác-darabon keresztül lehetett megközelíteni. A szobának még volt ablaka a tornác felé, de a konyha csak az ajtaján keresztül kapott megvilágítást. Itt éli az életét egy család (nem az első generáció) úgy, hogy még egy WC-t sem alakított ki a tornác leválasztásával, csak a konyha belső részét rekesztették le egy pozdorja lemezzel, fürdő-kamra céljára. Ők mesélték, hogy az udvar belsejében levő volt melléképületeket úgy értékesítette később az egykori tulajdonos, mint „lakhatásra alkalmas épületrész”. Teljesen jogszerű volt, hiszen volt ügyvéd által szerkesztett adásvétel, földhivatali bejegyzés.
Kíváncsi lennék arra, hogyan változna meg a statisztika, ha nagyjaink hoznának egy olyan rendelkezést, hogy mindazokat a lakásokat törölni kellene a nyilvántartásból, melyek nem felelnek meg az OTÉK előírásának. Lehet, hogy lakáshiányt mutatna?
Szívem szerint, ugyanezen elv alapján törölném a földhivatali nyilvántartásból is, hogy eszméljenek rá a tulajdonosok arra, nem elég birtokolni egy ingatlant, arra költeni, fejleszteni is kell. Ja, hogy akkor mi alapján szednék be a házadót?