Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. szentendrei Tudásközpontjában tartotta alakuló ülését az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság. A testületet az építésügyért felelős, Miniszterelnökséget vezető miniszter hozta létre az épített környezet létrehozásához és fenntartásához kapcsolódó építésügyi műszaki irányelvek kidolgozása céljából.

Ez a feladat a bürokrácia csökkentésével, az e-építés egyre szélesebb körre kiterjedő, magas színvonalú alkalmazhatóságával és épített környezetünk megóvásának, illetve javításának közösségi konszenzuson alapuló megvalósításával együtt az építésügy jelenleg folyó átalakításának egyik kiemelten fontos eleme.

Az építészeti és a műszaki minőség csak együtt, egymást erősítve létezhet, ahogyan ez a komplexitás az építésügyet irányító Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság nevében is megjelenik. Éppen ezért – a bürokráciacsökkentéssel, az építés informatikai hátterének a XXI. század színvonalához történő alakításával és a környezetünk építészeti minőségének javítására törekvő, közösségbarát megoldások kidolgozásával együtt – az ajánlott követelményeket, valamint azok elérésének módjára vonatkozó útmutatásokat tartalmazó építésügyi műszaki irányelvek kidolgozása és megjelentetése az építésügy 2014-ben megkezdett átalakításának egyik igen fontos eleme.

A hozzáférhető és átlátható műszaki szabályozás azáltal, hogy egyértelművé teszi a tervezés és a kivitelezés minőségi elvárásait, egyaránt segíti az építtetőt, a tervezőt, a gyártót, a forgalmazót és a kivitelezőt. Az építés műszaki szabályozási környezetének rendezésével együtt halaszthatatlan feladat az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozása, melyek alkalmazásával egyértelművé válnak az építési beruházásokkal kapcsolatos javasolt elvárások, különös tekintettel az állami nagyberuházások műszaki tartalmára, illetve az azok során elvárt követelmények hatékony számonkérésére. A minőség, a javasolt követelmények egyértelmű tisztázása a lakossági építtetők számára is komoly segítséget jelenthet.

[…] Az építésügyi műszaki szabályozás fontos kérdése a különböző szabályozók egymásra épülése és egymáshoz kapcsolódása. A bizottság tagjai értékes szakmai konzultációt folytattak azokról a témákról, amelyekkel az irányelveknek foglalkozniuk kell, hogy mekkora területet érinthet, foghat át egy-egy irányelv, továbbá a különböző műszaki dokumentumoknak mennyire kell azonosan részletezetteknek lenniük.

Ehhez kapcsolódó fontos kérdés az építésügyi műszaki irányelvek és a különböző szabványok egymáshoz való viszonya. Európai uniós tagságunkkal együtt járnak az európai szabványok alkalmazására vonatkozó kötelezettségek, ennek minden kétségtelen előnyével, de a túlzott bürokratikus eljárásokból fakadó hátrányokkal is, ugyanis a brüsszeli székhelyű Európai Szabványügyi Bizottság által irányított szabványosítási folyamat lassú és költséges.

A hazai vállalkozások számára versenyhátrányt jelentenek a sokszor a külföldi termékgyártók lobbyérdekei mentén létrejött szabályozások, és a szabványok elérésének nehézkessége is bonyolítja munkájukat. A bizottság tagjai közötti szakmai beszélgetésen elhangzott, hogy jelentős számú új szabvány, illetve szabványkorszerűsítés kiadása késlekedik, ezáltal időlegesen fontos területek maradnak szabályozatlanul.

 Ezekkel a területekkel azonban az építésügyi műszaki irányelvek nem foglalkozhatnak, tekintettel arra, hogy mandátumuk a jogszabály, illetve európai vagy nemzeti szabvány által nem, vagy nem teljes körűen szabályozott területekre vonatkozik. A bizottság tagjai megegyeztek abban, hogy az irányelvek nem versenytársai a szabványoknak, hanem segítő szándékú, hasznos kiegészítő eszközök.

A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy az ágazatban feszítő elmaradások érzékenyen érintik a szakmagyakorlókat, ezért a 2017. évi munkatervet úgy kell kialakítani, hogy először a legégetőbb, a hiányterületekkel foglalkozó irányelvek kiadása történjen meg. A bizottság úgy döntött, hogy a hatékonyság érdekében az elektronikus konzultáció és az elektronikus szavazás korszerű eszközeit is alkalmazni fogja. […]  forrás: ÉMI és MÉK

***

Hányan és hányszor adtunk ki olyan nyilatkozatot a kezünkből, miszerint betartottuk a fennálló jogszabályokat….stb és az érvényben lévő szabványokat. Írtuk ezt le úgy, hogy a többségünknek talán fogalma sincs, pontosan mit is tartalmaznak ezek a szabványok. Amíg ajtókról, falazóanyagokról esik szó, addig megelégszünk  termékek tanúsítványaival illetve újabban a teljesítmény nyilatkozatukkal. Ha az nincs, akkor majd az FMV vállal érte felelősséget.

Ha viszont a CPR rendelet eredeti célkitűzéseinek szeretnénk megfelelni, akkor az egyes követelményértékeket nekünk kell meghatározni, ehhez pedig elengedhetetlen az adott termékre, szerkezetre vonatkozó szabvány ismerete. Aki próbált már szabványt beszerezni,  az tudja, hogy a jogszabályoktól eltérően a legkevésbé sem ingyenes, egy komplett családi ház esetében sok tucat szabvány beszerzése volna szükséges ahhoz, hogy a fenti követelményértékeket meghatározzuk.

Persze joggal merül fel mindenkiben, hogy az esetek 99%-ban mindenkinek ugyanazt kellene kiszámolnia, követelményértékeket meghatároznia, miért kellene mindenkinek pont ugyanazt végigkínlódnia.

Nem tudom hányan fogtak bele egy ilyen teljes körű feldolgozásba, de elég reménytelen dolognak tűnik, hiszen már a szabványok beszerzésénél elvéreznénk. Milliós tételt jelentene. Megnéztem, lehet rá éves bérletet is venni, nettó 78 eFt-ért, de ezért csak olvasási jog jár, letöltés, másolás már nem.

Nem véletlen, hogy a követelmény értékeknek való megfelelést a többség konkrét építőanyagok megnevezésével oldja meg, mert igazából csak ez a lehetősége maradt. Ettől még viszont tény marad, hogy a szabványoknak való megfelelés olyan jogi kötelezettség maradt, aminek a valóságban nem lehet eleget tenni, tehát minden, ami ennek a szabályozatlan helyzetnek a feloldására születik, csak üdvözölni lehet

CPR-rel kapcsolatos  írásaink

Svájci bicska az építési joghoz | a legfontosabb jogszabályok egy helyen

[poll id=”60″]

[poll id=”61″]