„A téma a 2. részben folytatódik, ahol azt nézzük meg, hogy miközben jól észrevehetően megnőtt az építési kedv, eközben közel 400 ezer lakás áll üresen Magyarországon.”

Ez eléggé figyelemre méltó adat . Gyakorlatilag a 4 milliós lakásállomány 10 százaléka üres lenne?
Magyarázatra szorul.

„A fél ország azon szörnyülködik, hogy vajon milyen érvek szólhatnak amellett, hogy panelházak felső emeleteit visszabontsák. Az elhangzott indokok között nem találni racionálisakat, hiszen önmagában egy lakott, működőképes, valódi és használati értékkel rendelkező lakás elbontása minimum dupla, ha nem tripla költség (kiköltöztetés-bontás-építés-helyreállítás-visszaköltöztetés). ”

Mind a bontásra, mind az építésre lehet banki kölcsönt és állami támogatást folyósítani.
A kölcsönt majd visszafizetik a lakók, az állami támogatás végül úgyis a kivitelezők zsebébe kerül.
A bankok és kivitelező vállalkozók is gazdagodnak.
Ez nem elég érv??
Egyébként ha valóban lebontanak 1-3 emeletet, akkor a helyén akár tetőparkot, zöld tetőt is lehet kialakítani.
Van erre sok példa.

Kedves Mahler György!
Hadd válaszoljak megtisztelő reagálására.
Kérdezi, hogy hozzászólásom komoly, vagy ironikus? A válaszom az, hogy komolyan ironikus.
Még pontosabban, keserűen ironikus, az utolsó két mondatomat kivéve, mert az már komoly.
Amikor az építőipari beruházás már szinte csak a közpénz eltüntetéséről szól, akkor a szakmáját szerető építész keserűen néz maga elé. Az irónia pedig a keserűség megfogalmazása.
Amikor a négyes metró négyszer annyiba kerül, amikor az úszó világbajnokságra épített csarnok kapcsán bemutatnak egy valóban látványos homlokzatot, majd helyette építenek egy stílustalan hodályt, de az is egyre csak drágul, – azt hiszem, már a kezdeti ár négyszeresénél tart, – akkor az építész azt érzi, hogy őt csak eszköznek használják fel tisztességtelen dolgokhoz.
Az ön kérdésére az előnyök, hátrányok, és a költségek viseléséről, és én hogyan gondolom, másik hozzászólásban fogok válaszolni.

Németországban több jó példa van panelházak csendesítésére. Szerintem nem nagyon piacképes, de (ott is) az alacsonyabb házaknál előfordulhat pozitív kifejlet. Ha egy kiürített jellemzően bérház, vagy egytulajdonosú társasház ilyen úton kerül korszerűsítésre, akkor a megmaradó lakások nyerhetnek akkora értéknövekedést, mely kiváltja a felsőbb szint veszteségét. Persze ha a mérleg 0, akkor már az is nyereség a környezetének. Leginkább állami beavatkozások esetében tartom elképzelhetőnek Szerintem tízemeleteseknél és Magyarországon elenyésző az esélye.
Persze épült nálunk is sok négyemeletes panel, ahol a földszint alatt kell bemenni, tehát igazából az ötödikre kell fölkutyagolni. Leginkább ebben az esetekben vélek némi sikert.

Kedves Mahler György!
Ahogy ígértem…
Gyors kalkuláció . Egy 10 emeletes lakás legfelső szintje lebontásra kerülne. Mondjuk 14 milliót 9 felé kell osztani. Az 1,5 millió forint. Aztán a bontás, helyreállítás, és zöld tető építésének egy lakásra jutó költsége, gondolom 0,5-1,0 millió körül várható.
Egy megmaradó lakásra így 2,0-2,5 millió forint költség jut.
Vajon megéri-e? Értékesebbek lesznek-e ennyivel a megmaradó lakások? (Szerintem nem, mert már most is túlértékeltek a panelek.)
Ha nem éri meg, akkor állami támogatást lehet hozzá adni. Minél nagyobb állami támogatásról lehet szó, annál jobban emelkednek a kivitelezés költségei.
Amelyik tulajdonosnak nincs hozzá elég pénze, az vehet fel hozzá kölcsönt.
Aki valóban nyer a dolgon, az a bank és kivitelező.

Nagyon jó a cikk. De talán mégsem csak az építés/bontás lehet a vita tárgya. A tulajdonosi szerkezet éppolyan fontos. Ami teljesen hiányzik málunk: az olyan szövetkezeti tulajdon, ami egy egész épület tulajdonosa és kezelője, míg a lakók bérlik a lakásukat. A bérlés lehet szociálisan támogatott bérlemény (az állam/onkormányzat támogatja a rászoruló egyszülős, egykeresős, alacsony jövedelmű, egyéb hátrányos helyzetű lakót), vagy normál bérlemény. Az épületben különböző lakástípusokat keverve fenntartható bérlőréteg hozható össze. (Ilyenek Skócia, Németország, Hollandia nagyszámú lakásszövetkezetei is.)
Ha lenne ilyen konstrukció, akkor ebben a felállásban érdemes lenne passzív ház minőségű, és igen, akár teljesen átépített volt panelházban is lehetne egy kísérleti minta projekt.
Tehát jó lenne végre tudni, hogy mi a probléma, az üres lakásokat hogyan lehetne bevonni a lakhatási feszültségek csökkentésébe, de megmaradhassanak vagyonképző elemnek is. Állítólag van valami munkacsoport a kormány körül aki ezzel foglalkozik, csak az a furcsa, hogy nem látjuk azt, hogy megkeresnék azokat a szakembereket, akiknek már akár több évtizedes ismeretanyaga is lehet itthoni és külföldi egyaránt. Mintha egy műhelyben most akarnák feltalálni újsütetű okosok a spanyolviaszt. Mit ad isten éppen a választási kampány időszakához illesztve. 2010 tavaszán egy komplett anyagot tettem le az akkori parlamenti FIDESZ frakció anyagára, építve a doktorimban feldolgozott hazai helyzetre, a lehetséges műszaki megoldásokra, és a változó társadalmi igényekre. Az anyag a választási kampány izzásában süllyesztőbe került, és azóta is ott maradt. Most feldobta a gép a témát, kíváncsi vagyok hány hétig etetik ezzel az érdeklődőket, és rakják vissza a fiók mélyébe.

https://mno.hu/marabu/lakotelep-2402713

Gondolom a sorházak isba semi-detached kategóriába esnek, ez magyarázza hogy a briteknél miért ilyen kiemelkedő az arányuk.