Tervkritika 188 | fonyódi villának szánva
Kedves Miklós!
Leendő házunk terveit küldöm Önnek, egyenlőre ami elkészült belőle az az alaprajz (fsz, tt, psz), valamint a metszetek.
A házat szeretnénk mielőbb, lehetőség szerint nyár közepén elkezdeni, de egyenlőre több tényező is hátráltatja ezt.. de reméljük az akadályok addigra elgördülnek.(leginkább h településrendezési tervet kellett módosítanunk bizonyos okok miatt, ez jelenleg az utolsó fázisban, a főépítésznél vár a sorsára)
Két éve készülünk építkezni, amióta eladtuk az előző, általunk épített de mára kinőtt családi házunkat. Férjemmel 4 gyermekünk van, ehhez mérten szeretnénk nem túl nagy, de nem is szűkös, később is könnyen fenntartható otthont teremteni. A szobák mérete így nem túl nagy, de a közösségi terek, amiket együtt használunk (nappali, konyha, étkező) talán egy hattagú családnak pont elegendő. Mivel tágabb körben is nagy családban élünk, valamint a vendégjárás is megszokott nálunk, így szükség volt a minimális tereken kívül egy vendégszobára is, ami dolgozószobaként is funkcionál! A ház a Balatonon, Fonyódon fog elkészülni.
Terveink elkészítésére egy pár éve Pécsről Fonyódra költözött építész házaspárt kértünk fel, akikkel gördülékeny, egymásra hangolt munka folyt az elmúlt hónapokban. Mivel általában a tökéletesre törekszünk, és nem az első (ellenségnek tervezett:-) építkezésünk (valójában az 1. házunk már a barátnak készült kategóriába esett..) így sok finomhangolásra, optimalizálássra került sor. Legtöbb és legfárasztóbb fázisa a munkának a külső megjelenés volt, erre több verzió is született, mivelhogy Fonyód történelmi villasorának hangulatához is igazodnunk kell (nem esik nehezünkre:-), mert az építési telek itt található!
A telek egy összesen 1 hektáros terület, ami eredeti koncepciójában egy már kialakított lakópark volt 11 telekkel, de tavasszal 2 másik építkezni kívánó testvéremmel „előre örököltünk” szüleinktől, egyenlőre osztatlan közös tulajdonban marad a közművesítés lakóparkra kialakított mivolta miatt, de később tervezzük megosztani a békesség miatt..
A mi telekrészünk teraszos, É-NY-ra balatoni panorámás, a fenti sík felületen viszonylag keskeny terület, ezért is igyekeztünk a házat inkább szélesre készíteni, h a fenti részen elférjen. Egyedül a terasz nyúlik ki alsó szintre, ezért is alakítottunk ki alatta egy pincerészt, ahol a gépészet és a 6 bicikli, 6 síléc, sok szánkó stb elfér…:-)
Szeretnénk a házon minél több faanyagot használni kívülről és belülről is, belül fafödémet tervezünk, kívül pedig a tetőtéri részek faburkolatot kapnának, valamint a teraszok koldusállások tartószerkezetei, korlátai is fából fognak készülni. A nyílászárók és spaletták is fából fognak készülni, a villa és nyaralóhangulat miatt zöld színre pácolva.
A látványtervek sem készültek el még, de küldök egy képet az utolsó tervezői konzultációnk alkalmával készített, nem teljesen kidolgozott de az összhatást tükröző anyagból. (K-i, utcára néző homlokzat)
Kérem hogy ezek tükrében készítsen számunkra kritikát, mert ahogy mélyedünk és fáradunk el benne, úgy egyre kevésbé tudjuk külső szemlélőként nézni…
„Fonyód villahangulat” címmel kaptam a fenti levelet, ami minimum felcsigázza egy építész érdeklődését. Jártam már Fonyódon, láttam már elég sok klasszikus balatoni nyaralót vagy inkább villát és azok alapján azt hiszem elég magas a mérce. Ezeket a villákat jómódú emberek építették, akiknek a megjelenés legalább annyira fontos volt, mint a kényelem. Azokban az időkben holmi HÉSZ-ekkel nem kellett bíbelődni, az is igaz persze, hogy azok a villák nem is 70 m2-es telekre készültek, ahogy ez sem.
Nos egy (akár balatoni) villa alaprajza a legtöbb esetben elég egyszerű, kevés benne az olyan kompromisszum, amire manapság sokszor kénytelenek vagyunk hivatkozni, miszerint az építménymagasság, oldalkert, szintterületi mutató…stb.
A kapott alaprajzról elsőre látszik az a törekvés, hogy minden sarkot, cm2-t ki akarnak használni, de ezenközben sajnos elveszik minden, amitől egy házat villának, de még csak egyszerű elrendezésű lakásnak lehetne nevezni. Helyiségek, közlekedők vannak a funkcionalitás alsó határára méretezve, miközben más helyiségek meg túlméretezettek.
Kezdjük a bejárattal.
Egy hagyományos balatoni villa fő éke általában a fából készült veranda, ami legtöbbször oromzatosan fordul a kert vagy éppen az utca felé. Itt az utca határvonalán lévő épületnek is van egy karakteresnek szánt, szimmetrikusnak tervezett fa tornáca, aminek a tengelyében azonban nincsen semmi, arrébb egy hálószoba ablak. Ahhoz, hogy be lehessen jutni a házba, oldalra kell fordulni, majd bejutva a házba ismét fordulni kell.
Ha a bejárat átkerülne az utcai oldalra és ugyanúgy vissza lenne húzva, mint a tornác, akkor egyenesen lehetne bejutni + megspórolnák egy semmire sem használható előszobát. Igaz akkor a tornác is okafogyottá válna, de legalább nem kellene attól tartanunk, hogy még a villanyóra leolvasó is ingert érezzen, hogy benézzen a szülői franciaágyra. A bejárat a földszintes és az emeletes rész határán található, karakteresé tehető pl. egy kiforduló kis tetővel, oda szerkesztett tornáccal.
A szülői háló blokkja a helyiség kapcsolatait tekintve rendben van, de a fürdő méltatlanul kicsi, itt elég lenne 2-3 m2 többlet és máris sokkal tágasabb lehetne. Ha a szülői hálót és a hozzá tartozó helyiségeket sikerülne legalább egy téglalap formába beleszerkeszteni, akkor ez sokat segítene abban, hogy a nappali se legyen ennyire tördelt. A háznak igen jó a tájolása, ezért is fura látni, hogy a nappalin kívül ez a tájolás nincs kihasználva, mindössze egy fürdőszobai sarokablakkal.
A szülői blokk megtükrözésével a szülői háló kerülhetne az épület déli oldalára, ahol akár 3 irányba is lehetne ablakot nyitni. Talán egy szobának jobb helye lenne itt, mint egy fürdőnek. Ezzel a megoldással a nappali alatti kis terasz egyébként alkalmas lenne a szülői blokkhoz tartozó intim terasz kialakítására is..
Bizonyára építtető igény volt, hogy a nappaliból ne lehessen közvetlenül kimenni a nagy teraszra (ez most csak a teljes étkezőasztal megkerülésével lehetséges). A nappali 35 m2-ből 8-10 m2-t biztosan meg lehetne nyerni, bőven lenne neki máshol helye.
A tágas étkező és konyha mellett a dolgozó és különösen az eldugott szauna blokk erősen alul méretezett, a mosókonyha-előtérnek nevezett folyosó csak korlátozottan tudja ellátni a tervezett funkcióit, viszont 12 m2-t foglal el, gyakorlatilag egy közlekedő.
A pince kimaradt. Itt megfontolandó lenne a pince házon belüli megközelítése, erre a mostani lépcső alatt lehetőség is adódna, bár azt gondolom ezt szándékosan vetették el.
A végére hagytam a legproblémásabb elemet, a lépcsőt. Nekem ez gyanúsan kicsinek tűnt, így megnéztem és azt számoltam ki, hogy az egyenes fokok méretei: 24,44/18,875 cm. Ennek biztosan nem fognak örülni az asztalosok. Ha csak 4 cm-rel megnőne az szintmagasság, akkor 17 db 18 cm-es fellépővel meg lehetne oldani a lépcső fok magasság problémát.
De még csak nem is ez a legnagyobb gond, hanem hogy kevés helyet hagytak a lépcsőnek. Ekkora területen egyszerűen nem fér el. Pontosabban úgy fér el, hogy 24,44 cm a belépője, ami nagyon kevés, különösen lefelé használva. Ezzel az egy pontra szerkesztett elhúzásokkal pedig majdhogynem balesetveszélyes. Ezen sajnos nem segít, hogy ugyanakkor a lépcsőkar szélessége meg 130 cm.
Ha ez fából készül, ilyen szélesség mellett már közbenső helyen is meg kell támasztani a lépcsőfokokat, ami húzott lépcsőnél közel sem egyszerű mutatvány, de szerintem ilyen szélességűre nincs is szükség. Sokkal fontosabb lenne, hogy kényelmesebb legyen a lépcső használata, ehhez viszont több helyet kell biztosítani neki és ez befolyásolja – elsősorban – a tetőtéri alaprajzot.
És ezzel eljutottunk a tetőtéri alaprajzhoz. A lépcső helye, mérete és érkezése határozta meg a tetőtér elrendezését, részben ezért ilyen a közlekedő. A másik a szennyes ledobó helye, emiatt kellett még egy beugrót beleszerkeszteni, pedig lehet, hogy a lépcső mellett jobb helye lenne (alul nem a kamrába érkezne, hanem a közlekedő felöl lehetne hozzáférni.
A legkisebb szoba és a fürdő megcserélésével a közlekedőt majdnem a felére lehetne redukálni (azon az áron, hogy a padlásteret csak valamelyik szobából lehetne csak megközelíteni).
Összefoglalás | számomra nem ismert, hogy a kialakult vázlatban kinek mekkora része van, de gyanítom, hogy egyes részek megtetszhettek és azon akkor sem változtattak, amikor pedig indokolt lett volna a teljes alaprajz érdekében. Talán nagyobb szabadságot kellene kapnia az építésznek, hogy kicsivel nagyvonalúbban lehessen az alaprajzot, térkapcsolatokat kialakítani. Ez értendő a homlokzati megjelenésre, ami sokkal több fát, mívesebb bejárat környéket is elbírna. A lépcsőt én magam komoly gondnak tartom, érdemes volna a teherhordó falak kisebb korrekciójával kényelmesebb, elegánsabb, akár térbe állított lépcsőt kialakítani.
Itt arra gondolok, hogy mivel a belső tartófalak már így is kvázi pilléresítve lettek, sokat javíthatna a belső képen, ha valóban egy térré kapcsolnák össze a nappalit, az étkezőt, a lépcsőt és a lépcső melletti közlekedőt is. Egy aprólékosan megtervezett, térbe állított lépcső a lakás dísze lehetne, miközben egy tágas belső alakulhatna ki. A nappali területéből lecsípett m2-kel pedig a most szűkösnek tűnő helyiségek hiányzó m2-i lennének kipótolva.
Én ezt a házat még nem építeném meg.
Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.
… és Önnek mi a véleménye?
[poll id=”18″]
Hozzászólások (6): megnézem
Koós Miklós
2017. június 5. hétfő 10:29
szeretném felhívni a majdani hozzászólók figyelmét, hogy nemrég fogadták el a MÉK módosított és jelentősen megszigorított etikai-fegyelmi szabályzatát, melyben az alábbiak szerepelnek:
17.§ (2) A megbízási szerződéssel létrejött tervbírálati, tervellenőri, szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása során az építész törekedjen objektivitásra, és kerülje a bírált terv tervezőjének/tervezőinek személyére vagy szakmai munkájára, képességeire vonatkozó minősítést.
18.§ (2) A szakmai kritika támogatott, de a mű alapján az építész szakmai képességére levont általános és negatív tartalmú következtetés etikátlan.
a fentiek természetesen elvárhatóak a nem szakmabeliektől is, így aki ezt nem veszi figyelembe, annak a hozzászólását törölni fogom. A tervkritika KIZÁRÓLAGOS célja az építtetőknek való segítség nyújtás és nem mások kioktatása vagy velük való személyeskedés. Mindenki csak úgy nyilatkozzon meg, hogy amit mond, azt közvetlenül az építtetőnek vagy éppen a tervezőnek mondja.
Laikus
2017. június 5. hétfő 18:16
A legkisebb gyerekszobához szólnék hozzá. Amellett, hogy az a legkisebb szoba, a két oldalán WC és fürdőszoba van. Nem kellemes egész este azt hallgatni, hogy a másik 3 gyerek lehúzza a WC-t, majd áttrappol a fürdőhöz az ajtóm előtt, és ott megnyitja a csapot, illetve a zuhanyt. Miklósnak igaza van abban, hogy azt a szobát meg kell cserélni a fürdővel!
Ramkin
2017. június 6. kedd 13:23
Szerintem a szülői fürdő egyáltalán nem kicsi. Minek ennél nagyobb? Van benne minden, ami kell és elég hely is ahhoz, amit csinálni akarnak benne. Ennél nagyobb arra jó, hogy a közepén táncolni lehessen, de az meg pocsékolás, ha csak nem korlátlanok a négyzetméterek. Ez a ház nem úgy néz ki, mint a hol nem számít pár négyzetméter fürdőszobai tánctér. Még ha mosás és szárítás zajlana benne, akkor megérteném, de arra, hogy két felnőtt ember tisztálkodjon, meg fogat mosson, borotválkozzon bőven elég, még a dupla mosdó is megvan, ráadásul még a wc is külön került, így aztán főleg jól használható. Én inkább annyit csinálnék, hogy a wc-hez egy bármilyen mini méretű kézmosót betennék, van 30 centi mély, sarki, vagy olyan is, ami a tartállyal van egyben (ebből nem csak kínai létezik, vannak tök dizájnos darabok is). Lehet egyéni rigolya, de bármilyen kicsi kézmosó jobb szerintem, mint popsi törlés után összefogdosni négy kilincset meg 2 villanykapcsolót.
Szabóbácsi
2017. június 6. kedd 13:32
A terv inkább még vázlatnak tekinthető. Szerteágazó túlbonyolítottsága igények tükrözését mutatja mint tervezési program. Mindig könnyebb a bonyolultat kitalálni mint az egyszerűt. Érdemes újból nekifutni. Miklós tanácsát 100%-ban javaslom megfogadni.
Egy XIX. századi villa meglehetősen egyszerű tömegű. Legtöbbször egy téglalap. Középen terasszal. Lehetne ezt is hasonló modorban előadni. Ez a bonyolult alaprajz inkább a könnyűszerkezetes amerikai tervgyűjtemények jellegzetessége.
A félig alápincézés meggondolandó. 1, a pince a legdrágább szint, megéri-e? 2, Mivel az alapszintsík nem ugrálhat olyan szintkülönbségeket, így jórészt az alápincézetlen szakaszon is alaposan ki kell kaparni a földet. És akkor már oda is férne. Csak megéri-e?
A fafödém meggondolandó. Úsztatott réteg oda furcsa volna, meg gazdaságtalan. Anélkül meg döngeni fog.
Ha északnyugati a szép kilátás, nem érthető számomra az egész épület tájolása.
Angelo
2017. június 6. kedd 13:58
Gondolom építtetői döntés, és azt sem tudom mekkorák a gyerekek, de ha kicsik, akkor az ő fürdőjükből szerintem nem szabadna kihagyni a fürdőkádat. Inkább a 12-13 nm-es gyerekszobákból csippentenék le hozzá helyet. Ha már a negyedik gyereknek is elég a 10 nm 🙂
A szülői blokk WC-jének pedig tolóajtó van tervezve, ez mennyire praktikus a gyakorlatban? Mennyire zárja el a nem kívánatos szagokat? Ott van vele szemben a gardrób. A fenti WC kézmosó nélkül is nagy hiba lenne, és számomra az is kicsit kényelmetlennek tűnik ,hogy a vendég WC a szauna előterében van.
Ramkin
2017. június 9. péntek 10:35
Nagyon jó tolóajtók vannak, addig én sem tudtam elképzelni, míg egy olasz nyaraláson nem béreltünk egy házat, ahol a fürdőkön tolóajtók voltak. Ez a „zsebes” fajta (magyarul nem tudom hogy mondják), ami nem a fal mellett fut, hanem benne tűnik el. Azóta én is azt szeretnék. Hang, szag, zárhatóság stb. szempontjából teljesen egyenértékűek voltak a zárhatóval, csak nem foglaltak semmi helyet és nagyon jól nézett ki, hogy az ajtó egyszerűen ott sincs, ha nyitva van.