A MÉK-MMK (ismét) elfogadott egy olyan szabályzatot, ami a MMK tagjaira nem vonatkozik
Májusban fogadta el a Mérnök Kamara és az Építész Kamara az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos közös kamarai szabályzatot. A módosításra azért volt szükség, mivel az Étv, majd a 97/2017. (IV.27.) Korm. rendelet lehetővé tette, hogy az egyszerű bejelentés immáron nem csak max 300 m2-re értendő, hanem felső alapterületi korlát nélkül (azzal a megkötéssel, hogy csak 1 db lakás készül és az is saját használatra).
Letölthető dokumentum:
Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai
Ez utóbbi igazából csak a szakági tervek esetében jelent különbséget, hiszen 300 m2-ig maximum egy épületgépészeti és épületvillamossági un. rendszertervet kell készíteni, míg 300 m2 felett már épületgépészeti és épületvillamossági kiviteli tervdokumentációt.
A tartószerkezeti szakágban csak akkor kell kiviteli tervet készíteni, ha bizonyos műszaki paramétereket meghalad az épület (szintszám, fesztávolság…stb), ahogy az az Épkiv rendeletben meg lett határozva.
A probléma nem is ez, hanem az, hogy
vagyis az egész szabályzat KIZÁRÓLAG AZ ÉPÍTÉSZ TERVEZŐKRE vonatkozik. Továbbra is. Ha viszont így van, akkor a szabályzat szerint az a furcsa helyzet áll elő, hogy az építész tervező határozza meg pl. a tartószerkezeti tervek léptékét:
de ami a legfurcsább, hogy hiába vannak leírva a tartószerkezeti, épületgépészeti és épületvillamossági tervezőknek előírt műszaki tartalmak, RÁJUK NEM VONATKOZIK A SZABÁLYZAT.
Az egyszerű bejelentésről szóló kormányrendelet 1. melléklete eképpen határozza meg a szükséges kiviteli terveket:
1. melléklet a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethez
I. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészei:
- Aláírólap tervjegyzékkel
- Helyszínrajz
- Kitűzési helyszínrajz
- Utcakép
- Eltérő szintek alaprajzai
- Metszetek
- Homlokzatok
- Tartószerkezeti tervek
- Épület műszaki berendezéseinek rendszerleírása
- Műszaki leírás
- Tervezői költségvetési kiírás
II. Az I. rész szerinti munkarészek elkészítéséhez az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet keretei között a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, a Magyar Építész Kamara, illetve az I. rész 8. és 9. pontja tekintetében a Magyar Mérnöki Kamara által kidolgozott szakmai követelményeket megállapító, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes szabályzatát kell figyelembe venni, amelyet a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján közzétesz.
Továbbra is van egy olyan szabályzatunk, amiben benne hagyták ezt az ellentmondást, miszerint a szabályzat nem vonatkozik a szakági tervezőkre, így továbbra sem tudni, hogy nekik mi a feladatuk lakóépületek tervezése során.
De van más is.
Továbbra is felesleges volt olyan javasolt művezetési alkalmakat beírni a szabályzatba, amik építész tervezői jogosultsággal nem ellenőrizhetők, ilyenek a tartószerkezeti, az épületgépészeti és épületvillamossági munkák. Én magam ezt bele is szerkesztem a művezetési szerződésembe:
A tervezői művezető csak az építész tervezői jogosultságának megfelelő és csak az által készített tervek szerinti megvalósítást ellenőrizheti, nem jogosult sem tartószerkezeti, sem épületgépészeti, sem épületvillamossági és más a jogosultságához nem tartozó munkanemekben nyilatkozatot tenni, naplóbejegyzést írni.
Ezekre az anomáliákra már a tavalyi szabályzat kapcsán is felhívtuk a figyelmet, mi több meg is küldtük a MÉK vezetőségnek, de ezek valamiért továbbra is benne maradtak és mivel két kamara is elfogadta, nem lehet elírás. A szabályzatot mindkét kamara a 2017. májusi küldöttgyűlésén elfogadta, ezáltal tehát érvénybe is lépett.
Ha valaki ismeri a megoldókulcsot, kérem ossza meg velünk!
Svájci bicska az építési joghoz | a legfontosabb jogszabályok egy helyen
az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos írásaink
Hozzászólások (14): megnézem
Zoltán
2017. június 2. péntek 14:36
Kedves Miklós!
A rendelet mellékletét rosszul idézted, a 9. pontban nem rendszerterv van, hanem rendszerleírás.
A többi stimmel.
1. melléklet a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethez
I. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészei:
1. Aláírólap tervjegyzékkel
2. Helyszínrajz
3. Kitűzési helyszínrajz
4. Utcakép
5. Eltérő szintek alaprajzai
6. Metszetek
7. Homlokzatok
8. Tartószerkezeti tervek
9. Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás
10. Műszaki leírás
11.34 Költségvetési kiírás
Koós Miklós
2017. június 2. péntek 15:04
jogos, mindjárt javítom is (ez változás a korábbihoz képest)
Üzemmérnök
2017. június 2. péntek 15:15
Megdöbbentő.
A szabályzat előtt 6 nappal fogadták el a kiviteli tervekre vonatkozó előírást. Az ember azt gondolná, hogy amit előírnak alaptervnek, attól a bejelentéses csak kevesebb lehet. De nem!!
A Mérnök Kamara ismét kihozta a maximum lehetőséget a tagsága részére, sikerült rátenni még egy lapáttal. Ismét lehet elmélkedni, megmagyarázni, úgy értelmezni/alkalmazni ahogy akarjuk. Ha nemsikerül, akkor meg jön a bírság, a bizottság előtti megalázás.
b. „…tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek…”
Tehát, ha az alapozásnál talpkoszorút írok elő, akkor teljes körű tartószerkezeti terv kell, mivel nem csatlakozik e.gy. födémhez.
„c. az épület/építmény tartószerkezete egyéb anyagú és technológiájú (egy. vb., acél, fa, alumínium, műanyag…), egyedi kialakítású szerkezet,”
Mihez képest egyéb anyagú? A döngölt földhöz képest? A vályogtéglához képest? A rönkházhoz képest? Vagy csak az égetett kisméretű tégla az etalon? A blokktégla, vagy netán a pórusbeton tégla az már egyéb anyagnak számít?
Statikus kell, ha a téglaházhoz faoszlopos tornácot, vagy netalán acélszerkezetű üvegházat tervezek?
Jogászi nyelven az „anyagú és technológiájú” szókapcsolat azt jelenti, hogy mindkettő teljesülése szükséges. Tehát, ha a Mérnök Kamara számára a kiindulás az égetett kisméretű tégla, akkor elvileg a vályogtégla fal tervezéséhez nem kell statikus, mivel a km. téglakötés szabályai szerint falazható, (kis elemes) technológia.
Azonban a mondat vége nagyon fontos. A vessző utáni (a felsorolás része), tehát a harmadik kitétel, „egyedi kialakítású szerkezet”. Segítség!! Az milyen szerkezet? A 305/2011/EU rendelet rögzíti az egyedi építési terméket. Az OTSZ és egyéb rendelet az építményszerkezet fogalmát. Győzött a téglalobbi? Ha eltérsz az égetett kerámiatéglát előállító (később megnevezendő, vagy kitaláljuk?) vállalat tervezőknek szánt katalógusában lerajzolt a csomóponttól, akkor máris kötelezve vagy teljes körű tartószerkezeti terv elkészítésére?
Nem folytatom, mert még a kamara megreguláz eretnek gondolataimért…
Endre
2017. június 2. péntek 15:47
Közben állandósult a probléma, hogy vadászni kell a statikusokra.
Kovács Gyula
2017. június 2. péntek 17:15
a tervezői művezetéshez : ha építészként nem tudom olvasni a statikai tervet akkor baj van, vagy ha éppen FMV vagyok, hogyan tudok felelős lenni a kivitelező betonacélszerelés alkotásáért…..és egyáltalán mit várhatok el a kivitelezőtől ha ő csak egyszerű kőműves és nem végezte el a betonacél szerelő gyorstalpalót de már látott koszorú vasalást.
…asszem átestünk a ló túlsó oldalára, leginkább az eurocodos (betonacél lobby ?) szigorítás egy baromság, hasonló mint a vendéglősöknek a hccp anno. Lehet, hogy háború lesz mert a statikusok atombiztos bunkereket terveznek, és már többen kijelentették, hogy nem jók „ezek a kiselemes födémrendszerek” tervezzünk inkább monolitot.
Sem a statikusok, sem a gépészek nem készültek erre, talán megkellett volna számolni őket, hogy hányan vannak. Egyszerű a bejelentés ha odáig eljutsz 5-6 hónap alatt a szakági tervezőkkel karöltve és akkor sem lehetsz bíztos benne, hogy dombon a tanya mert a magasságos építésfelügyelet járásonként magyar-magyar tolmács hiányában másképp értelmezi a 3 havonta változó csodatörvényt.
Azt sem értem, hogy a kamara (építész) a nem kevés tagdíjunkból miért nem tudott villámgyorsan mintadokumentációt produkálni, ha jól emlékszem az előzőre is hosszú éveket kellet várni és mire megszületett már el is avult, helyette nézhetem a kiváló minőségű kiadványaikban a puebló indiánok archaikus építészetét bemutató tanulmányút fotóit. – nem tudom kit képviselnek de azokat bíztosan nem akiknek ebből munkából kellene megélni nap mint nap.
Koós Miklós
2017. június 2. péntek 17:25
itt nem arról van szó, hogy egy építész ne tudna statikus tervet olvasni és ne tudná, mi fán terem a vasalás, hanem hogy érdemben nyilatkozzál róla, ahhoz nem elég az építész jogosultság. mellesleg nem is szeretnék bármilyen, a jogosultságomat meghaladó dologba beleszólni, mert azzal kvázi átvenném annak a felelősségét, amihez semmi kedvem.
Egyébként a szabályzatban nem szerepel sem TARTÓSZERKEZETI, sem ÉPÜLETGÉPÉSZETI tervező, a rendszerleírás kapcsán is úgy fogalmazták meg, hogy „ilyen készül”. De hogy ki által, azt homály fedi. Nem véletlenül indultak be a viták, hogy akkor egy ilyen leírást akkor készíthet-e az építész vagy se. Nem lett volna egyszerűbb és egyérteleműbb leírni, hogy IGEN vagy NEM ?? Miért kell sok ezer építésznek külön-külön ezen agyalnia??
Üzemmérnök
2017. június 2. péntek 21:39
A kitűzési helyszínrajznál sincs odaírva, hogy azt a földmérőnek kell elkészítenie. Ezzel szemben az építésfelügyelet nem fogadja el, ha nem 1:200-as léptékű, a telek sarokpontjai (jogi határai), a tervezett épület sarokpontjai nem EOV koordinátákkal van meghatározva. Fel volt háborodva, hogy a földmérő csak beszámozta a sarokpontokat és egy táblázatban mellékelte a vetületi és magassági koordinátákat, mivel szerinte ezeket a pont mellé kell írni.
Ezek után csak halkan kérdezem meg:
– miért van szükség egy olyan rajzra, mely alapján csak a földmérő tudja kitűzni az épületet?
– ha megköveteli ezt a fajta (szerintük nagyon fontos rajzot), akkor miért nem ez alapján ellenőrzik le a helyszínen a kitűzés helyességét?
– az egyszerű bejelentésnél ez a szabályzat szerinti minimum elvárás, akkor egy építési engedélyezési eljárásnál miért nincs benne az alaptervben? A kiegészítő terveknél miért nem írták elő a koordináta pontok használatát?
Hab a tortán: az eddig ellenőrzött házaimnál csak egyetlen építésfelügyelő követelte meg a kitűzésről jegyzőkönyv feltöltését a naplóba. Az összes többi felügyelő meg sem említette. Mit lehet tenni az ilyen ügybuzgó felügyelővel? (Az építtetőim szerint az olasz maffia módszere lenne a legjobb, csak az a szerencséje, hogy nem az alap betonozásakor jelent meg.)
Kis László
2017. június 4. vasárnap 21:56
Kedves Miklós!
A baj nem csak itt van, hanem a 4.1 pontban is az aláírólapnál. „Tartalmazza a megbízó és az összes tervező aláírását. Az aláírásokkal a tervezők a tervet hitelesítik, a megbízó az egyetértését fejezi ki.”
Tehát az összes építész aláírja, és a szakágiak nem. ÖNGÓL! Újabb. És még jogászok sem vagyunk!
Kis László
2017. június 4. vasárnap 21:58
Kicsit tovább gondolva a játékot, az építész hitelesíti a statikus terveket, a gépészt, meg mindenki másét is?
Daidalos
2017. június 4. vasárnap 23:03
Fárasztó, nevetséges, gyerekes ez a bürokratikus huzavona. Sajnos a kamara statisztál hozzá, ezzel legitimizálja. Az értelmetlen és felesleges előírások tulajdonképpen azt sugallják, hogy a tervező önállóan képtelen eldönteni, milyen mélységű és tartalmú dokumentáció elégséges. Márpedig én senkinek nem akarom átengedni a jogot, hogy helyettem határozza meg a saját munkám tartalmát, amiért én felelek. Kitűnő statikus, gépész, villamos, kertész, geodéta, talajmechanikus, akusztikus, stb. kollégákkal dolgozunk együtt, folyamatosan konzultálva, együtt határozva meg a feladatokat, és azt is, egy adott felkérésben kinek kell szerepet vállalnia. Nem hiszem, hogy akár az állam, akár bármilyen kamara tanácsaira szorulnánk. Főként akkor, amikor a tárgyban korábban több esetben is teljes tájékozatlanságról tettek bizonyságot. A jó tervhez jó mérnök kell, nem jó állam, vagy jó kamara.
Üzemmérnök
2017. június 6. kedd 10:16
Engem az háborít fel legjobban, hogy a szabályzat elején rögzítik: „a kivitelezési tervdokumentációk kötelező minimális műszaki és tartalmi követelményeit tartalmazza”. Mit? Egy dokumentációnak mi lehet a műszaki követelménye? Fehér lapon, fekete tintával? A tartalmi és formai követelményeket még megérteném. Minimális követelmények? Akkor mi lehet a maximum? Ne feledjük, hogy a legjobb módszer egy tervezői szolgáltatás hibájaként felróni azt, ha egy szabályzat valamelyik pontja nem teljesül, még akkor is, ha annak nincs jelentősége vagy azt egy másik tervlapon egzakt módon teljesítette!
pl. az alaprajzon az a) pont szerint a nyílásokat ábrázolom, de a nyílásáthidalókat nem jelölöm meg, csupán a c) pont alapján a nyílások és nyílászárók méretadatát és elhelyezési méretét. A nyílásáthidalókat a nyílás- és födémterven határozom meg, ahogy a műszaki leírásban is.
Sajnos, hiába magyarázom az építésfelügyelőnek, hogy én így érthetőbbnek tartom, nem fogadja el, a tervdokumentáció szerinte szabálytalan, a szabályzatban előírtakat nem teljesítettem. Az építtető most kinek higgyen? Miért kell utólag feltöltenem a „javított” alaprajzot, amikor a terv szerint már elkészült ez a munkafolyamat? Miért kellett megalázni az építtető előtt?
Továbbra is az a véleményem, hogy a szabályzatra ebben a formában nincs szükség, sőt káros. A tervező döntse el a felelősségi körében azt, hogy milyen mélységben dolgozza ki az építészeti terveket a bejelentéshez. A kivitelezéshez pedig nyújtson a szakágakkal együtt olyan tervszolgáltatást, tervezői művezetést, ami az épület méretéhez, bonyolultságához, a kivitelezők felkészültségéhez illeszkedik. Ha kell, mert a tervezői művezetéskor erre igényt tartanak, akkor még a téglakötést is határozza meg 🙂
Daidalos
2017. június 6. kedd 10:52
Maradéktalanul egyetértek. Amit a „megaláztatásról” írsz nagyon fontos. Gondolom, megtapasztaltad, átéltem ilyesmit én is. A legnagyobb baj ezzel az, hogy a tőkénk jelentős részét képezi a.bizalom, az, hogy egy elégedett építtető tovább ajánl bennünket. Egy ellenőrzést végző szakember néhány elkapkodott mondata és/vagy döntése percek alatt szétzilálhatja a több hónapos közös munka alatt felépült bizalmat. Ez nekünk kárt okoz, erkölcsit mindenképp, de az elmaradó továbbajánlás miatt akár anyagit is. Jogorvoslat nincs a rendszerben, ha írásbeli állásfoglalást kérsz, hát az angolna ezerszer könnyebben megfogható, mint a válasz, amit kapsz. A hivatallal folytatott vitában a Kamara magadra hagy, mintha eleve nem lenne feladata képviselni az érdekeidet. Érdemi vitára, az álláspontod megvédésére nincs lehetőséged. Azt kell mondjam, a korábbi, engedélyterves eljárásrend sokkal korrektebb, következetesebb, szakmaibb és tisztességesebb volt.
Daidalos
2017. június 5. hétfő 20:31
Egyébként pedig Üzemmérnökhöz csatlakozva, hogy nézzünk egy konkrét példát is: Magyarországon az ingatlannyilvántartás teljes egészében numerikus, azaz minden egyes telek minden egyes töréspontjának EOV (Egységes Országos Vetületi) rendszerben mehaghatározott vízszintes koordinátái vannak. A telekhatárra merőleges kitűzése méretekből percek alatt számolhatóak az épület sarokpontok koordinátái, nemhogy geodétának, de még csak mérnöknek sem kell lenni hozzá, elegendő a középiskola (úgy dereng) 2. osztályát elvégezni, aholis a matematika tantárgy koordinátageometria témakörének keretében ezt minden miniszternek, jogásznak, államtitkárnak és építésfelügyelőnek is meg kellett tanulnia . Tekintve a kiterjedéseket, közönséges síkkoordinátarendszert elegendő figyelembe venni, mert a Vetületi torzulások elhanyagolhatóak (a megoldandó egyenlet tehát egyismeretlenes másodfokú). Miért kell az Építtetőnek többletköltséget viselnie a hivatalnokok butaság miatt???
Üzemmérnök
2019. január 24. csütörtök 16:53
Még mindig vívom (úgy érzem) magányos csatámat az építésfelügyelettel, a tartószerkezeti tervvel kapcsolatban. A hatóság álláspontja az, hogy ezt mindenféle vizsgálat nélkül csak jogosultsággal rendelkező statikus szakági tervező készítheti el.
Ezzel szemben a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. rész 2. sorában ezt rögzíti:
„A tervezésbe – beleértve az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység tervezését is – szakági műszaki tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22.§ (1) bekezdés b) pont ba)-bf) alpontjában meghatározott méretet, jellemzőt MEGHALADÓ, valamint 22.§ (3) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetben.”
A felügyelet szerint a szabályzat (mely jogszabály) felülírja a kormányrendeletet?
A hatóság számára nem kötelező paraméterek vizsgálata?
Az építésfelügyelő figyelmen kívül hagyhatja a jogszabályban biztosított jogosultságot?
Nincs olyan egyszerű bejelentéses eset, amikor nem vagyok köteles bevonni szakági tervezőt?