Fogalommeghatározások | átriumház
Az átriumház a csoportházak egy olyan változata, ami nálunk szinte teljesen ismeretlen. Ebből következően talán nincs is égető szükség a pontos definiciójára, amiért mégis belekerült ebbe a sorozatba, az pont a hiánya, pontosabban a hazai előfordulás hiánya.
A lényege, hogy a telkeken lévő épületek zártsorúan csatlakoznak egymás mellé. A ház keretezi az udvart, ide nyílik a ház összes ablaka. A körbefogott udvar miatt teljes a szeparáltság. Igen intenzív beépítés érhető el vele, hiszen viszonylag kicsik a telkek, de a keretes beépítés miatt viszonylag nagy alapterületűek az átriumházak. Mediterrán területeken közkedvelt beépítési mód volt már az ókorban is.
Anno tanították nekünk is az egyetemen, benne van mindenféle csoportházas fogalom meghatározásban, de csak a felsorolásban. Látszólag egy olyan épületfajta, ami létezik. De nem nálunk. Hazai példákat keresve megépült példákat nem, csak egyetemi tankönyveket találtam:
Átriummal foglalkozó oldalak:
- https://tajvedelem.hu/Tankonyv/Bito/index.html#abra_4_34
- https://www.eptar.hu/galeria_epulet.php?id=1031
- http//arc.sze.hu/eptervea/jegyzet_Epulettervezes.pdf.png
- Átriumházak a Google-n
- átrium hazai https://www.lakoliget.hu/index.php?pID=33
- sulinet
Én magam igencsak hiányolom ezt a beépítési formát, mert akár 300-400 m2-es telkeken is kialakítható lenne egy elég sűrű beépítés. Ha valaki ismer hazai átriumházas próbálkozásokat, terveket esetleg megépült csoportházat, kérem jelezze!
az átriumház javasolt fogalommeghatározása:
akár 3 oldalról is zártsorúan sorolt csoportház, ahol a földszintes lakóépület keretként fogja közre a belső udvart, ide nyílik az összes ablak is.
Várnám a javaslatokat, észrevételeket!
Hozzászólások (12): megnézem
Szabóbácsi
2017. május 3. szerda 10:07
„A körbefogott udvar miatt teljes a szeparáltság. Igen intenzív beépítés érhető el vele, hiszen viszonylag kicsik a telkek, de a keretes beépítés…”
A keretes, intenzív beépítés a századfordulós, függőfolyosós bérházak jellemzője is. 🙂
Koós Miklós
2017. május 3. szerda 10:14
ja igen 🙂 🙂 különösen a földszintes bérházaké
Tóth Szilveszter
2017. május 3. szerda 14:22
átriumház: egylakásos budapesti gangos bérház akár saját tulajdonban az országban bárhol
😉
Kovács Ferenc
2017. május 3. szerda 11:40
Kedves Miklós!
Veszprémben a Sáfrány, Hérics és Tátorján utcákban van hasonló próbálkozás, csak ott a belső udvar egyik oldala nem zárt, hanem vagy a szomszédos átriumra, vagy egy erdős területre néz.
https://goo.gl/maps/ikWSKbsGDbK2
https://oc.hu/ingatlanok/H325693/kepek/sLUP3quRI3ma2Fd3QNJNcg==?slug=atriumhaz-elado-veszpremben
Koós Miklós
2017. május 3. szerda 13:10
köszönöm szépen a visszajelzést, meg fogom nézni
Kepes József
2017. május 3. szerda 14:07
Veszprém melletti Baláca puszta római jori villagazdaság 2000 éves romjai szintén egy nagy átriumos házat mutatnak be.
https://balaca.hu/tartalom/fedezzuek-fel-balacat
Tóth Szilveszter
2017. május 3. szerda 14:36
Amúgy a klasszikus átriumházban az átrium tulajdonképpen a közlekedő, ezért nem terjengős, sőt gazdaságos. A mai – és főleg a mi klímánkon – kültér-élettér valamint az intimitás-élettér viszony egyszerűen idejétmúlttá tette ezt a formát: belső közlekedővel kell tervezni, ami terjengős és gazdaságtalan lesz.
Koós Miklós
2017. május 3. szerda 15:34
beletettem utólag a cikkbe egy klasszikus elvek szerinti, de modern átriumház alaprajzát
kritizator
2017. május 4. csütörtök 10:25
hibás a link, javítsd légy szíves
Koós Miklós
2017. május 4. csütörtök 10:31
köszönöm, javitottam
törölt felhasználó
2017. május 5. péntek 09:23
A forma maga nem teljesen ismeretlen, pl újpesten még ma is sok háztömb van ilyen jellegű zártudvaros épületekkel, bár tény, hogy ezek hosszan elnyúló, töblakásos, földszintes épületek, ahol az elsődleges volt a cél a századfordulón, hogy minél több munlásproletárt be lehessen nyomorítani minél kisebb helyre. Eképp persze valójában ezek nyilván sokkal inkább a nyócker túlzsúfolt bérházainak külvárosi csöves rokonai, mintsem az etruszk lakóházé… Elképesztő ugrást jelentett az épített környezet minőségét illetően, amikor 75 körül gyakorlatilag egy teljes ilyen városrészt töröltek el a föld színéről, hogy a metró és házgyári épületek épülhessenek a területen….
Pető János
2017. május 9. kedd 14:55
Bár az OTÉK-nak és a Helyi építési szabályoknak nagyon sok hibája van, én legkevésbé az átriumház külön szabályozását hiányolom.
Ez így egy külön beépítési mód lehetne, ami akkor kötelező lenne egy építési tömbben, nagyon megkötve ezzel a tervezői és az építtetői szabadságot.
Bőven elég ezt a zártsorú beépítés keretében szabályozni, az is eléggé kötötté teszi a beépítést.
Én nemrég ütköztem egy hasonlóba, hol csak zártsorú a beépítés, nyilván oldalhatáros általánosságokkal, de ott is olyan keményen meg van határozva az építési hely, ráadásul kötelező építési vonalakkal, hogy egyszerűen lehetetlen egyéni igényeket is kielégítő házat tervezni.
Tulajdonképpen meg van húzva a ház kontúrja, amitől se kifelé, se befelé nem lehet eltérni.
Na most ez különböző telekszélességek esetén is azt idézte elő, hogy 6 méter külméretű épületszárnyakat lehet tervezni.
Ez a jelenlegi épületenergetikai igények mellett (kb. 50 cm vastag fal hőszigeteléssel együtt) azt eredményezi, hogy 5 méter széles csövekből kell összerakni a házat. Nonszensz.