Májusban lesz a Magyar Építész Kamara következő küldöttgyűlése és ennek apropóján a MÉK honlapján már olvashatóak az egyes tervezett előterjesztések.

1. Szabályzat tervezet a kiviteli terv fogalmának és tartalmának meghatározására

Ez az a szabályzat, amit a számos korábbi kormányhatározat úgy határozott meg, hogy ezt a kamarának kell kidolgozni. Nos közel 20 év után mostanra sikerült összerakni ezt a 17 oldalas szabályzatot. A fenti linkre kattintva mindenki elolvashatja, de szeretném megjegyezni, hogy sok újdonságra nem kell számítani, főleg, hogy hasonlóak olvashatóak benne:

„A kivitelezési dokumentációban az elvárt műszaki teljesítmények alapján kell a beépítésre kerülő építési termékeket meghatározni. A meghatározásnak a termék kereskedelmi forgalomból való beszerzéshez elegendő információt kell tartalmaznia. A kivitelezési dokumentációban azon teljesítmény értékeket kell meghatározni, amelyek az adott termék és beépítési szituáció szempontjából mérvadóak. „

„3.3. A kiviteli tervhez tervezői nyilatkozatot kell mellékelni. A tervezői nyilatkozatban (a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően) a felelős tervező kinyilvánítja (tervezők kinyilvánítják), hogy: • az általa (általuk) készített kivitelezési dokumentáció megfelel az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározottaknak, mert abban érvényre jutnak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott alapvető követelmények; „

A szabályzat arra nem terjed ki, hogy pl. a követelményértékeket miképpen kell meghatározni a Magyar Szabvány vagy más EU- s szabvány alapján. További megjegyzésem az előzővel függ össze. fontos lenne mielőbb tisztázni, hogy pontosan mit értünk TARTALMI és mit FORMAI előírásokon. Nem mindegy ugyanis, hogy azt soroljuk fel, milyen terveket kell tartalmaznia egy tervnek, vagy pontosan milyen műszaki szempontoknak kell megfelelnie. Mindkettő tartalom.

2. Az egyszerű bejelentéséhez kötött építési tevékenységhez szükséges kiviteli tervdokumentáció tartalmi követelményeiről szóló szabályzat módosításának javaslata

A szabályzat módosítására azért volt szükség, mert egyrészt megszűnt a 300 m2-es felső korlát, másrészt az átalakítások is belekerültek az egyszerű bejelentés hatálya alá.

3. A MÉK Etikai-fegyelmi szabályzata módosításának javaslata 

A módosuló szabályzatok közül kétségkívül itt található a legtöbb változás, nem is sorolom fel, szerencsére a tervezetben sárgával ki is emelték az újonnan belekerülő részeket. Kiemelendőek azok a részek, ahol a jogosulatlan tervezés következményeit szabályozzák. Olvashatóak benne viszont olyan bekezdések is, amik a véleményem szerint felvethetik akár jogszerütlenséget is:

„A kamarai tag a szerződéskötés és feladatának ellátása során köteles tájékoztatni megrendelőjét, amennyiben annak utasítása, harmadik személy (különösen szomszédos ingatlanok tulajdonosai) érdekeit sérti vagy érintheti. Ennek során alternatív javaslatot kell tennie olyan műszaki megoldásra, amely ezt az esetleges hátrányt kiküszöböli, vagy a lehetséges minimális mértékűre csökkenti. Amennyiben megrendelője ragaszkodik korábbi utasításának végrehajtásához, ezt a tényt mindkét fél által aláírt jegyzőkönyvben, vagy a szerződés módosításában rögzíteni kell.”

ez azért tűnik aggályosnak, mert ezt az OTÉK 50.§ (2) a) pontja kifejezetten tiltja:

a) ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,

A kamara – a korábbiaktól eltérően – etikai vétségnek tekinti az alábbiakat:

„Etikai vétséget követ el az építésztervező, ha tudatosan jogszabályi tartalomtól eltérő engedélyezési tervdokumentációt tölt fel az ÉTDR-be (vagy feltöltésre átad) vagy annak tartalma eltér a megrendelő által aláírt jóváhagyási tervtől. „

A 10. §-ban külön lett szabályozva az egyszerű bejelentése épület kapcsán elvárt közreműködés. Immáron szabályozza lett, ha az épület tervezője nem egyezik meg a tervezői művezető személyével.

„(2) Az építészeti-műszaki terveket készítő természetes személy, egyéni vállalkozó vagy egyéni cég (építészeti műszaki tervező) a tervezői művezetést személyesen köteles ellátni és ennek során az elektronikus építési naplóban eseti bejegyzést tenni. Ez alól kivételt jelent, ha olyan a Ptk-ban szabályozott elháríthatatlan ok következik be, amely lehetetlenné teszi a tervezői művezetés személyes ellátását. Ez esetben a megrendelővel írásbeli megállapodásban kell rendezni a szerzői jogokra is kiterjedően a tervezői művezetést ellátó szakmagyakorló megbízásának feltételeit.

Minősített etikai vétséget követ el az építésztervező, ha a kivitelezési dokumentáció tartalma eltér a megrendelő által aláírt jóváhagyási tervtől. „

Pár bekezdés kikerült a szabályzatból, pl. ez:

„(6) A kamarai tag nem vállalkozhat olyan tervezési feladat elvégzésére, vagy abban való közreműködésre, amely feladatra a hatályos jogszabályok szerint tervpályázatot kellett volna kiírni. „

Új bekezdés született a tervbírálatról:

„(2) A megbízási szerződéssel létrejött tervbírálati, tervellenőri, szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása során az építész törekedjen objektivitásra, és kerülje a bírált terv tervezőjének/tervezőinek személyére vagy szakmai munkájára, képességeire vonatkozó minősítést. Azon építésztervező, aki tervbírálati, tervellenőri, szakértői, szaktanácsadói feladatot lát el, ugyanazon a tervezési helyszínen tervezési feladatot nem vállalhat, ennek megszegése etikai vétség. „

A kamara bünteti azt is, aki nem jogszabályoknak megfelelő dokumentációt nyújt be:

„jogszabályoknak nem megfelelő tervdokumentáció benyújtása minősített etikai vétség.”

Úgy tűnik, hogy a főépítészek működési területükön végzett tervezési tevékenységet illetően még nem alakult ki egységes álláspont:

„Javaslat 1: Teljes tiltás Térségi- és települési főépítész az illetékességi területén nem végezhet építészeti műszaki-tervezési tevékenységet. Olyan gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet, melyben a térségi- és települési főépítész, illetve annak Ptk.-ban meghatározott hozzátartozója érdekeltséggel (tulajdonnal, üzletrésszel) rendelkezik, a főépítész illetékességi területén építészeti műszaki-tervezési tevékenységet nem végezhet.

Javaslat 2: Ha a főépítész megbízási jogviszonyban látja el főépítészi tevékenységét, akkor az illetékességi területén végzett saját, illetve olyan gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet (melyben a térségi- és települési főépítész, illetve annak Ptk.-ban meghatározott hozzátartozója érdekeltséggel – tulajdonnal, üzletrésszel – rendelkezik) tervezési tevékenységét – ideértve az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet is – írásban jelentse be a megbízójának és a Magyar Építész Kamarának, a tervezési feladat elfogadásakor. A térségi- és települési főépítész illetékességi területén készített terve – összeférhetetlenség okán – nem lehet tárgya a településképi véleményezési eljárásnak és a helyi tervtanácsnak. Ezen tervek estében kötelező a Magyar Építész Kamara által kijelölt szakbíráló véleményének beszerzése. „