Miért jó az 50-es porotherm. Mi a baj a 30-as fallal + 20-as hőszigeteléssel. Úgy akár a külső falsíkra kerülhetnének az ablakok is, ami tudtommal sokat számít a hőszigetelésben, és nem hiszem hogy ez a megoldás többe kerülne.
Tudom, hogy nem akar mindenki passzívházat, de egy déli ablak sincsen (illetve ami van, az a fedett teraszra néz), pedig a látványterven legalább a dolgozónak és a nappalinak is volt egy-egy déli ablaka. Északon viszont nagy ablakfelületek vannak, nyugaton meg a kocsibeálló fogja árnyékolni az ablakokat télen. Mondjuk nyáron hűvös lesz (bár a spalettával is jól lehetne árnyékolni), viszont májusig fog tartani a fűtési szezon.
Sajnos napelemet sem lehet később felrakni a tetőre ilyen tájolás mellett, pedig elektromos padlófűtéssel szerintem szép villanyszámla lesz. Komolyan érdekelne egy energetikai számítás erre vonatkozóan. Persze a ház felét lehet kályhával fűteni, de én nem mernék belevágni egy ilyen rendszerbe.
A terasztető kinyúlása nekem kicsit soknak tűnik, a DNy-i nézetből valahogy aránytalannak látom.
Miklós, hogy lehet a bejáratot és az előszobát megcserélni? Ezt nem értem.
Amúgy a ház tetszetős, más tájolással szerintem alapvetően rendben lenne.

Nincsenek csodák. Ha nem az éjszakai/hálózóna és a nappali-konyha-étkező zóna között van a bejárat, akkor hosszú és értelmetlen közlekedő alakul ki. Mi ezt még így tanultuk a mestereinktől, nappali tagozat, 2. évfolyam, első félév.
Az oldalkertet meg ma már nem kéri számon senki, hiszen egyszerűsített bejelentési eljárás. Azt meg még nem tanítják: viszont az ép. felügyelet visszabontással jutalmazza.

A nappali véghomlokzatáról az alaprajzon hiányzik egy ablak, ami a látványterven szerepel. Gondolom a végleges terven majd rákerül. Én még azt is megkockáztatnám, hogy a konyha dolgozó vonalától nem tennék PTH födémet a nappali fölé, így egy nagy belvilágú tér alakulhatna ki, így a lépcsős elrendezésű padlásablakok is bevilágítást adnának.

Attól tartok, hogy a kocsibeálló nem csak árnyékol, és optikailag is szűkíti a teret, hanem a zárt rész miatt szabálytalan is lesz. Ha netán mégsem, akkor is előrébb tolnám.
60 cm oldalkert elég, ha nincs egyéb kizáró ok.
A zsalugáter hangulatos, csak hamar ráunnak majd a napi 2x-i nyitogatásra, zárásra, hacsak nem motorosak lesznek aranyárban.
A bejárat helyében természetesen Miklóssal értek egyet.
Az 50-es Pth aránytalanul drága és épületfizikailag is gyengébb, mint a réteges falszerkezet.

Nem is tudtam van már 50-es PTH tégla…XD mindig tanulok itt vmit…
Sztem 2017-ben igen komoly hiba hőszigetelés nélküli falszerkezetet tervezni… Lehet papíron tudja az aktuális előírásokat, de pont a fontos csomópontoknál, (pl.:ablakbeépítés, talpszelemen) megbicsaklik az energetika…

Egyszerű, tetszetős külső, gratula.
Az ilyen tájolású telken nem jó a nagy fedett déli terasz, nem fogják szeretni, mert nyáron alig tudják majd kihasználni, télen pedig lenullázza a passzív fűtést.
Mivel elektromos főfütést terveznek, itt is elmondom, hogy ahhoz legalább passzív ház közeli hőigényt kell elérni, másképp drága lesz. Ehhez ez a felület-térfogat arány, a nulla passzív napnyereség és a hőhidas szerkezetük nem lesz jó. Ehhez ki kellene üvegfelületekkel használni maximálisan a déli nappali-étkezőt, teraszt nélkül, valamiféle nyári napot lefogó kistetővel.
Ezt az 50cm-s porothermet pedig nagyon gondolják át. Nyomószilárdsága, hőtároló tömege gyenge, számos ponton hőhidas szerkezet, és iszonyat drága, összességében az ár-érték aránya falszerkezetek tekintetében a lehető legrosszabb. Javaslom B30 + 20 cm hőszig., ami olcsóbb és mindenben jobb is.

Kedves Miklós !
Nagyon szépen köszönöm az észrevételeit, sokat számít a véleménye.
Még pár megjegyzés az Ön, illetve a többiek véleményéhez:
– terasznál az ív magasságát kijavítjuk az Ön javaslata alapján
– a 2 m-es távolság a szomszéd telektől helyi előírás (mi sem örültünk neki)
– ami a bejáratot illeti, eredeti terveink szerint dolgozó nem lett volna, a belépő az oldaltető egész szélességében nyitott volt, az előszoba ezáltal lényegesebben nagyobb volt. Így viszont hiányzott egy szoba, ami elméletileg bekerülhetett volna a tetőtérbe, de akkor már kellett volna lépcső is, be kellett volna építeni az egész tetőteret, amit viszont már feleslegesnek, és túl költségesnek találtunk, ezért született ez a talán még elfogadható kompromisszum
– a hátsó homlokzaton a kis ablak (amelyik az alaprajzban nincs benne, de a látványterven még szerepel) lehet, hogy visszakerül, ezen még gondolkodunk
– ami az anyagválasztást illeti, én személy szerint a természetes, jól bevált anyagokat részesítem előnyben, nem szerettem volna hőszigeteléssel „lefojtani“ a házat, ezért választottam a külső falakhoz a Magyarországon még nam kapható (de beszerezhető) Porotherm 50-es kerámia téglát, amelyből készült falazat hőátbocsátási tényezője (amennyiben jól tudom) 0,15 W/m2K (ez azért nem olyan rossz)
– a kocsibeálló a szomszéd telken álló garázs mellé került – pontosan azért, hogy ne árnyékoljunk többet, mint amennyit feltétlenül muszáj
Mindenkinek köszönöm a hozzászólását !
Az építtető

T. Építtető!
Gépészmérnökként a házzal nem foglalkozom, csak felhívom figyelmét arra az objektumra, ami a helyszínrajzon látható, de a tervbírálat (és a hozzászólások) keretében mégsem esett róla szó.
„Nyári szállásunk” egy 30 éve vásárolt parasztház. Akkor már tervezték a falu vízellátását, de a csatornázás még a távoli jövő feladata volt. Szennyvíz-kezelésre „emésztőgödör” alkalmazása MÁR AKKOR TILTVA VOLT. A vízhálózat és a csatornahálózat létesítése közötti néhány évre átmeneti megoldást kellett kitalálni. A szennyvíz ideiglenes tárolását ill. szippantókocsis eltávolítását tervezési alapként elfogadták, ezért emésztő helyett zárt rendszerű szennyvíz-tárolót kellett építtetni. (A vízzáró kivitelt az illetékes építési hatóság ellenőrizte.) — Jelenleg a tarifa: 1 m3 fogyasztott víz után, ha a ház nincs a csatornára rákötve, 10 m3 ára a „talajterhelési díj”. Ha az „emésztőgödör” valóban emésztő és a talajt terhelve a talajba szivárog belőle a szennyvíz, a megmaradó szilárd fázis szagát az uralkodó északias szél a lakóházba viszi be.
Ha csak a rajz pontatlan, és a feladat meg van oldva, a fenti megjegyzésemet törölheti. (A tervezők viszont ne feledkezzenek meg erről a perifériális problémáról.)

Szerintem teljesen jól ellenne az a terasz ívek nélkül is. Az erőltetett. Stílusban is megbicsaklik. Meg olcsóbb is lenne.
A koszorúk, mennyezet, padozat hőszigetelése jó. A vastag téglafalé meg 0,15 lenne? Árban össze lett vetve egy 30+20 bekerülésével? Főleg hogy itthon nem is kapható. De az ablaktokok és falnyílás hőmérsékleti görbéje nem ideális egy harmadra kitolt nyílászáró esetében sem. Nem véletlenül tolják ki a nyílászárókat vagy a teherhordó fal külső síkjára vagy azon túl konzolokra, bele a hőszigetelésbe.
Hálószekció. Kissé erőltetettnek, szűkösnek vélem a két zömök L alakú szobát a folyosó végén. Megvizsgálnám a teljes szélességű szülői hálót = álló téglalap. Fölül a maradék mint fürdőszoba és háztartási helyiség lehetne. Legalább a vizes helyiségek egy blokkba csoportosulnának. Alul a maradék a háztartási helyiséggel meg egy gyerexoba. Sajnos az erősen kiugró dolgozószoba komoly árnyékvető hatással bír. Bezzeg ha nem lenne! Felkerülhetne a kihasználatlan tetőbe 🙂

Mivel a nyomószilárdság-hőtároló tömeg és a hőszigetelés funkciók csak egymás kárára javíthatók így a homogén megoldások sosem fognak jó tulajdonságú falat eredményezni. Ahogy Szabóbácsi mondja kell egy teherhordó és egy hőszigetelő réteg. Ezt jelenleg el kell fogadni és ezt kell alkalmazni.