Tervkritika 182 | korai elégedettség
Tisztelt Koós Úr! Pár hete akadtam az oldalára, de már eddig is sok segítséget adott.
Egy alföldi város „elővárosában” szeretnénk házunkat felépíteni. Az első terveket már megkaptuk, kicsit módosítottunk is rajta, de szinte hihetetlennek tűnik, hogy ilyen gyorsan elégedettek vagyunk a tervvel. Mivel nem vagyunk szakemberek, félek, hogy valami lényeges hibát nem vettünk észre, amit utólag már nem javíthatunk. Kérem, hogy véleményezze a mellékelten küldött vázlattervet.
Az egyszintes családi házat egy 15m széles, 80m hosszú két utcára nyíló telken szeretnénk felépíteni. A telekre oldalhatáron álló házat lehet építeni. Mivel három gyermekünkből kettő már kamaszodik, egy pedig még kicsi, 3 éves, szeretnénk mindegyiküknek külön szobát, ill. egy külön szülői hálót. A nappali-étkező-konyha részt szeretnénk a központba tenni, ill. egy kandalló lenne a kiegészítő fűtés a padlófűtés mellé. Fontos, hogy legyen egy elég tágas háztartási helység, mivel központi szellőző rendszert és központi porszítót is szeretnénk. Két fürdőszobát szeretnénk, mindkettőbe két mosdóval, de kád csak az egyikben lenne. Fontos volt a külön gardrób is, sok tárolóval.
A jelenlegi tervnél aggódom, hogy az étkező nem kap elég fényt, ill. hogy a szülői háló túl messze van a gyerekszobától. Jó lett volna egy az előszobából nyíló külön WC is. Azonban a később elkészülő garázsba mindenképp lesz egy. A konyhai vizesblokk is messze került a fürdőszobáktól, ami gondot okozhat. Az oldalhatáros építés miatt a két közlekedőt sem tudjuk kihagyni. Nem tudom, hogy egy-egy bevilágító lenne a jó megoldás, hogy a közlekedőket ill. az étkezőt világosabbá tegyük. Kérem, hogy nézze meg a mellékelten küldött tervet és írja meg javaslatát! Segítségét előre is köszönöm!
Sajnálatosan nem kaptam sem égtáj jelölést, sem arról információt, hogy hová kerül majd a II. ütemben a garázs. Mivel azonban a pink vonal vélhetően az építési helyet jelöli, így a garázs csak a lakóépület mögé kerülhet, amit ha nem akarnak ráépíteni a szülői hálóra, legalább el kellene hagyni 6 m-t. Így viszont az utcáról összeségében cca. 35-40 m út kell majd a garázshoz.
Ez nyilván nem csak télen fog gondot okozni, ekkor felület tisztítása okán, hanem hogy az oldalkertjüket le kell majd térkövezni az autóbejárás miatt, oldalirányba egészen biztosan nem lesz kertjük, sőt a fedett terasz után is csak egy autófordulót látnak majd.
Így aztán a nappaliból nem a kertjüket, hanem a garázst fogják majd látni. Érdemes volna ezt átgondolni és inkább az utca irányába elhelyezni a garázst, majd egy kis térköz után ide tenni a szülői hálót.
Bár nem ismert a tájolást, de vélhetően a gyerekszobák nincsenek jó irányba, azoknak ugyanis csak a D-DNy-Ny-i oldal fogadható el, más nem nagyon.
Többször említettem már, hogy oldalhatáros beépítésnél azért nem jó a jó tájolás oldalára helyezni a bejáratot, mert (általában) háló(k) előtt kell elmenni, másrészt elveszi az értékes területet a benapozás szempontjából kihasználható felülettől. Persze ez nem valósítható meg mindig, mert sokan idegenkednek attól, hogy pl. az oldalhatár mellett vezessen be a járda a bejárathoz.
A beküldő jól érzi, hogy az alaprajz egyik érzékeny pontja az étkező. No nem csak azért mert garantáltan sötét lesz egész évben, hanem amiért a tervező szándékosan az asztal alá betolva ábrázolta a székeket. Azok ugyanis normál használat során teljesen blokkolják a házon belüli mozgást. Vagyis ezzel az étkezővel nem csak az a gond, hogy sötét, hanem hogy ezen a helyen csak szűkösen fér el.
Azt is jól gondolja a beküldő, hogy a WC rossz helyen van. A szülői háló nem véletlenül került külön blokkba, ide betenni egy vendégek által is használható WC-t, az az egész elkülönülést megkérdőjelezi.
Megérkeznek a vendégek, az egyikük egyből a mosdót keresi, miközben az egyik szülő még nem készült el és félmeztelenül közlekedik a HÁLÓSZOBÁJA ÉS A FÜRDŐJE között. Ott keresztezik egymás útját…
A konyha elégséges alapterületű, de túlságosan nyitott a nappali felé. Az oda rajzolt „sziget” viszont láthatóan nem fért el, ezért rá lett tolva az ülőgarnitúrára. Nem az igazi.
Végül pedig ez ismét egy olyan terv, ahol a legelemibb OTÉK előírásnak nem felel meg a lakás, mármint, hogy a lakóhelyiség alapterületének 1/8-át kell biztosítani bevilágító felületként. Nos ezt itt nem sikerült teljesíteni (csak segítségképpen az ablakok névleges méretéből minimum 8-9 cm-t körbe le kell vonni a tok és a szárny miatt és a megmaradt felületet lehet bevilágításnál figyelembe venni). Ha ez a szülői hálónál fordulna elő, talán szóvá sem tenném, de (mindhárom) gyerekszobánál ez már komoly hiba, ráadásul ezek a lőrés ablakokkal a bevilágítás a kávák önárnyéka miatt még tovább csökken.
Összefoglalás | a beküldő lehet hogy elégedett a kapott alaprajzzal, én azonban úgy vélem, hogy akár egy jelentősebb áttervezés lehetőséget sem szabad elvetni…és akkor nagyon finoman fogalmaztam.
Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.
… és Önnek mi a véleménye?
[poll id=”18″]
Hozzászólások (25): megnézem
kritizator
2017. március 20. hétfő 08:03
Itt is előjönnek az oldalhatáros ablakok, de itt még ki sincs használva a 0,4 m2.
A 180-as kritikában Tóth Szilveszter tett egy bejegyzést, amire válaszoltam, de arra már valószínűleg senki nem fog válaszolni, ezért itt megismétlem:
Újból elolvastam vagy harmincszor a kérdéses OTÉK-paragrafust. Mit is mond ez?
Zanzásítva:
Blablabla … oldalhatáron álló falban csak “mellékhelyiség”
– legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú
– és helyiségenként legfeljebb 1 db
– és legfeljebb 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet.
Mivel más kritériumot nem látok, ezért fixablakra vonatkozóan:
– akár 1,80 m-él kisebb mellvédmagasságú
– akár helyiségenként 1 db-nál több
– akár 0,40 m2-nél nagyobb, de természetesen nem nyíló
– akár átlátszó
-stb.
Jól gondolom???
Ott bicsaklik meg kicsit a jogászkodásom, hogy szerintem ezt a paragrafust a szomszédok intimszférájának védelme érdekében tehették be az OTÉK-be.
Ha beépítünk egy akár 1,50×2,40-es átlátszó fixablakot, akkor szépen be lehet látni a szomszédhoz.
Vagyis ez már a joggal történő visszaélés, még ha – olvasatomban – a jogszabály szerint törvényes is lenne.
Koós Miklós
2017. március 20. hétfő 08:54
azt OTÉK kritériumok együtt értendők, ergo egyszerre kell megvalósulniuk, nem lehet belőlük csemegézni…(nincs előttük, hogy „vagy”)
180 cm-es parapet esetén max egy oldalhatárra tett lépcsőházban lehetne (cca.90 cm-nél) nagyobb magasságú ablakot betenni. Maradnak a hosszú sávablakok, megvilágításnak azok is jók.
Szalai Péter
2017. március 20. hétfő 09:12
Szia!
Én is ezzel küzdök. Olvasd el az OTÉK ugyanazon paragrafus (1) bekezdését!
Telekhatáron (és …. helyen) nyílást, nyílászárót létesíteni nem szabad. Kivéve a (4) bekezdésben megadott ……… 0,4 m2 szárnyú szellőzőablak.
Tudni kellene mi a nyílás, nyílászáró (nagyon) pontos fogalma? OTÉKban nem szerepel. Szerintem fix, tejüveges ablak bármekkora mérettel, parapettel nem lehet. Sőt az üvegtéglát is kétlem.
Koós Miklós
2017. március 20. hétfő 09:44
az üveg”tégla” már nevében sem nyílászáró, hanem falazati elem, ergo nincs korlátozva a mérete. Az más kérdés, hogy energetikailag egy lyukat készítünk vele a ház falában
Fenyvesi Péter
2017. március 21. kedd 00:06
Kedves Miklós!
Az egy sor üvegtégla esetén igaz, hogy nagy hővándorlás jön létre, pocsék a hőszigetelése, de ha két sorban építik be, akkor az már 4 rtg. üveg, 3 levegőrtg.
Másik jó megoldás lehet, ha nagyon kell a fény de nem lehet ablak, az üvegtégla felület külső oldala elé légréssel beragasztunk egy tok nélküli lehetőleg thermo üveget a külső falsíkhoz.
kritizator
2017. március 20. hétfő 12:06
óh valóban, elkerülte a figyelmemet
kritizator
2017. március 20. hétfő 12:24
akkor röviden összefoglalva (miután megvilágosodtam):
– oldalhatáros falban semmilyen ablak nem lehet
– szellőzőablak is csak az OTÉK-ban meghatározott paraméterekkel
(csak azért mert néhány napja még az hangzott el eme helyen, hogy fix ablak lehet bármekkora, 1,8-as párkánymagassággal, de szellőzőablak csak 1 db, 0,4 m2-es, 1,8-as párkánymagassággal)
Szalai Péter
2017. március 20. hétfő 09:41
A tényleges téma:
Lehet vitatkozni a konyháról, étkezőről, wc-ről, gardróbról, ablak méretről, db-ról, arányokról, cserépkályháról, belső főfal hiányról (és következményéről), födém/álmennyezet téli, nyári hőtechnikájáról, tetőidomról és tetőszerkezetről! De kevés az adat (tájolás, helyszínrajz, metszet), így csak feltételezések vannak. Az egész épület átlagos, mai magyar átlagos. Ilyenkor mindig elgondolkodom, hogy a tervező rutinból/megszokásból hozza ezt a szintet, vagy megrendelői kérésre/utasításra? És ez további rengeteg kérdést vett fel, joggal, megrendelőkkel, építészekkel kapcsolatban is.
_beg_
2017. március 20. hétfő 10:24
Te is leírod, hogy oldalfalban CSAK ilyen-olyan szellőzőablak, szellőzőnyílás lehet. Tehát más nyílás (értsd nem falazati elem) nem. Nem értem a dilemmát, elég egyértelmű.
Cseh Zoltán
2017. március 20. hétfő 11:25
Mit szól ön ahhoz az orbitális „szemétséghez”, hogy egy olyan falban, mely 3,01 m-re van az oldalhatártól, már tetszőleges méretű és nyithatóságú ablakot lehet beépíteni, ezzel „kinyírva” a szomszéd intim szféráját? És nem is lehet ellene sikeresen felebezni, hiszen a jog nem tiltja.
Fürdős Lajos
2017. március 30. csütörtök 19:34
Emlékeim szerint ennek a rendelkezésnek nem az intimszférát védő értelme, hanem tűzvédelmi okai voltak eredetileg. éppen ezért az üvegtégla, illetve a kopolit üvegezés 2rtg-ben mehet, bármekkora nagyságban.
János
2017. március 20. hétfő 09:22
Tisztelt Építtető!
https://kooseptar.hu/2015/03/09/tervkritika-127-attervezesre-varo-haz/ itt megtekintheti a mi házunk tervkritikáját, szintén alföldi település, a telek mérete 12×65 m, érdemes a hozzászólásokat is elolvasni, jó ötleteket vetnek fel, sajnos mi továbbra sem tudtunk nekikezdeni az építkezésnek, ezért építési tapasztalatról nem tudok beszámolni.
Látványtervek: https://ufile.io/6a5b9
Üdvözlettel:
János
Gábor
2017. március 20. hétfő 13:43
Milyen födém lesz? Mert középfőfal nincsen…
Kelemen Zsolt
2017. március 21. kedd 08:44
Csak valami szeglemezes, födémmel egybeépített lehet 8,10-es fesztávra. Mást nem tudok elképzelni, de ahhoz meg a tetőforma tagolt egy kicsit…
Szabóbácsi
2017. március 20. hétfő 14:13
Elsőre a legszembeötlőbb a lyukablakok terrorja. Az a millió keskeny duplázott ablak jó drága, de legalább rossz! A nyílások javarészét az ablaktok és szárny tölti ki fényáteresztő üvegezés helyett!!! A szárnyak, tokok drágábbak az üvegfelületnél, továbbá rosszabb hőszigetelésűek.
Mivel főcintes a ház és lesz központi szellőztetés (nagyon helyesen) inkább törekedni kell egy szélesebb ablakra aminek nagyobb része elegendő ha fix (nagyobb üvegfelület, kisebb költség, jobb szigetelés) és egy keskenyebb nyitható szárny. Ezt a sok lőréses fallyuggatást célszerű lenne mellőzni.
A többhálós blokk jobbra elég jó, de érthetetlen az öncélú lépcsőződés. Azt a kis ugrást ki kéne vasalni.
Klasszikus megoldás az előszoba és konyha között a vendégvécé és kamra együttese. Mindkettő oda nyílik ahová kell. A háztartási helyiség ne nyíljon a nappali térbe. (annak légterébe nyílik) Nem érdekes a mosó vagy szárítógép üzem közbeni hallgatása. Nyugodtan nyílhat a közlekedőbe.
Az étkező nem étkező hanem egy túlméretezett közlekedő. Az étkezőasztalnak igazából a konyhabútor és nappali ülőgarnitúra közt van a rendes helye. A konyha is tök feleslegesen ugrik előre. Inkább a nappalit kellene hosszabban balra elnyújtani hogy legyen kellemes tere az étkezőnek majd nappalinak.
A tök felesleges kandalló blokkolja a közlekedést, a legrosszabb helyen van. Amúgy is felesleges pénzkidobás pusztán az extra csicsa miatt. Kb. 1 milla a levesbe.
Vannak a tervben logikus részletek mint pl. a kettőzött beépített szekrények, de alapvetően zűrzavaros az alaprajz. Az előző tervkritikás ház is megérdemelt sok kritikát, ennek ellenére érdemes abból gondolatot, szemléletet átvenni, mert sok elegáns megoldást tartalmaz ehhez képest. A feladat itt egyszerű, érthető, sokkal elegánsabban egyszerűbben megvalósítható.
Kutasi Jenő
2017. március 20. hétfő 15:59
A központi porszívót egyébként célszerűen inkább az előszobába érdemes tenni egy beépített szekrénybe a bejárat mellé, hogy űrítéskor a vödörnyi dzsuvával ne kelljen végigszambázni az egész házon, illetve igen nagy hangja is van egy ilyen gépnek, márcsak amiatt is jobb, ha nem a hálóblokkba kerül…
Kutasi Jenő
2017. március 20. hétfő 15:45
Tök jó lenne valami form a tervbeküldéshez, ami az építtetőt valahogy afelé tereli, hogy helyszínrajzot is küldjön, mert tényleg csomószor semmi értelme az egésznek, mert az épület környezet titok marad…
Ami a garázst illeti, lehet, hogy a két utcára nyílóság a megoldás, és távlatilag a kert végébe van tervezve a másik utcáról, de ez ugye csak spekuláció…
Jó lenne tudni, hogy mettől-meddig tart az építési hely, hogy egyáltalán jó helyre van-e téve az épület…
Ami elsőre feltűnő, hogy ez is amőboid alaprajz, itt is csomó sokszögalaprajzú helység van, a nappali-konyha-étkezővel az élen, az valami egészen borzasztó. Egyszerre pazarlóan terjengős és közben rémesen kisstílű ez a terv.
Az egészről az süt, hogy nem lett itt különösebben végiggondolva semmi, a nyomorult ablakocskák is illeszkednek ebben a „koncepcióba”.
Én egyébként nem értek egyet Miklóssal az állandó égtájfetisizálásban, nyilván mindennek délnyugati tájolás lenne jó, de szerintem nem arra kell felfűzni egy házat, hogy a szobáknak szigorúan csak és kizárólag délnyugati tájolás az elfogadható…
Koós Miklós
2017. március 20. hétfő 17:35
A tájolás számomra a gyerekszobáknál elsődleges, másutt kevesbé. De persze nem kell velem egyetérteni…
Tóth Ákos
2017. március 20. hétfő 19:05
Nekem volt egy házam szinte ugyanezzel a tervezési programmal…
4 háló, két fürdő, előtér, wc, kamra, kazánhelyiség, nappali, konyha-étkező….
És mindez 110-115 m2-ben, úgy hogy ne legyen 5,40-nél nagyobb fesztáv.
Ha gondolod Miklós szívesen elküldöm az első vázlatot, felrakhatod ötletadónak. Ennél én is az északi telekhatárra nyitottam a bejáratot… A végleges verzió persze kissé más lett, mert nálam is visszarakatták a bejáratot az udvar irányába, és végül is nem lett olyan rossz úgysem sztem…
Koós Miklós
2017. március 21. kedd 06:37
rendben, küldd el, kirakom
Kutasi Jenő
2017. március 24. péntek 01:53
Ez olyan fura számomra, hogy felmerül igényként, hogy 5,40-nél ne legyen nagyobb fesztáv…
Az is fura, hogy pl családiházaknál mennyire nem terjedtek el a nagyobb fesztávú födémpallók… arról nem is beszélve, amikor valamiért monolit födém készül (mondjuk mert amőba a ház), de minek, mert mégis csupa főfal az egész ház…
Scholl4
2017. március 22. szerda 16:42
Én azt találom furcsának, hogy az uralkodó szélirányról soha nem beszélnek a ház tervezése során. Szerintem közel olyan fontos mint a benapozottság szempontjából való tájolás. Korábbi házamban nagyon utáltam hogy a bejárati ajtót mindig ki akarta tépni a szél a kezemből. Most ugyanott lakom (100m-re egy másik házban) egy eltérő tájolású házban, és a szélvédett bejáratot imádom benne. Szeles időben is nyugodtan lehet közlekedni, mert a ház másik oldalát fújja a szél. Ez a szempont nem merülhet fel a tervezésnél?
Kutasi Jenő
2017. március 24. péntek 01:44
Nem merül fel, és még soha nem hallottam ilyet, hogy bárkiben ez így felmerült volna.
Szél eleve ritkán van.
A bejárati ajtók az esetek 99%-ban eleve befelé nyílnak, bent meg nem fújhat a szél, már hacsak nem annyira huzatos a ház, mint egy kukoricagóré, de ez akkor nem a szél hibája.
A benapozottságnak viszont igen komoly energetikai vonzatai is vannak, amellett, hogy egy helység túl sötét, az egyszerűen nyomor.
Daidalos
2017. március 24. péntek 23:16
Én bizony nyitnék egy erkélyajtót a szülői hálóból a teraszra…
Kritizator
2017. május 26. péntek 18:15
Hat ez meg mi???
Marciusi kritika majusban???