Fogalommeghatározások | álmennyezet

fotó: https://www.almennyezet-tudastar.hu/25-blog/61-hangfogo-avagy-az-akusztikai-almennyezet

Egy most induló sorozat keretében építéssel kapcsolatos fogalmak közösségi, szakmai tisztázására teszünk kísérletet. Minderre azért van szükség, mert a fogalmaink, amelyeken jogszabályok alapulnak, nem minden esetben egyértelműek, több esetben pontatlanok vagy éppen félrevezetőek.

Kifejezetten szakmai együttgondolkodást szeretnénk, mert ha eredményesen alakulnának a nagyító alá vett meghatározások, akkor azt terveink szerint a jogszabályalkotó figyelmébe ajánlanánk.

álmennyezet

Az álmennyezet, mint építési jogi fogalom kapcsán induljunk ki az OTÉK fogalomtárából:

6. Álmennyezet: nem teherhordó, térelhatároló szerkezet, amelyet födémre vagy fedélszerkezetre rögzítenek.

Ahhoz hogy pontosítsuk a fenti meghatározást, ismerni kell az álmennyezetek típusait, rögzítésük módját:

adott helyiségen belül valaminek az eltakarására szolgál (épületgépészeti csövek, berendezések, világítás, többféle belmagasság egységesítése…)
valami ellen védelmet biztosít (hőszigetelés, tűzvédelem)
technológia követelmény (pl. tisztatér technológiánál vagy pl. az akusztikai elvárás egy stúdióban)
csökkenti a nagy belmagasságot vagy éppen belsőépítészeti szerepe lehet

az álmennyezet működése, szerkezeti megoldásai kapcsán érdemes az alábbiakat is elovasni:

Mindez azért fontos, mert az álmennyezet – a fogalommeghatározással ellentétben – nem feltétlenül a födémhez csatlakozik. Az un. feszített álmennyezetek az oldalfalakon lévő sínekhez vannak rögzítve, az un. önhordó álmennyezetek pedig a falakra vannak ráterhelve, ergo ezeknek a falaknak ezt a terhet el kell tudni hordaniuk.

Az álmennyezet meghatározása szempontjából fontos azt is rögzíteni, hogy a belső tér használata szempontjából kihatással lehet pl. a „belmagasság” fogalom meghatározásához. A használat, a légtér szempontjából számos esetben csak az álmennyezet alatti teret lenne szabad figyelembe venni. Különösen fontos kritérium lehet, hogy az álmennyezet a helyiség teljes területén megtalálható vagy csak bizonyos (pl. belsőépítészetileg fontos) helyeken. A nem egybefüggő és nem a teljes helyiséget lefedő álmennyezetek esetében a az adott helyiség légterének a lezárásáról nem beszélhetünk.

az álmennyezet Tóth Szilveszter által javasolt fogalommeghatározása:

6. Álmennyezet: nem teherhordó, térelhatároló szerkezet, amely az épített tér eredeti légterét egy épített térre és egy vagy több afölötti térre osztja
6.b optikai álmennyezet: ugyanaz, mint az álmennyezet, de az épített tér eredeti légterét csak vizuálisan osztja meg.

Várnám a javaslatokat, észrevételeket!

fogalommeghatározással kapcsolatos írásaink

álmennyezet, fogalommeghatározások

Hozzászólások (18): megnézem

Tóth Szilveszter

2017. március 15. szerda 13:43

#114686

az önsúlyát szinte minden hordja, még a medencében lévő víz is… attól valami nem lesz teherhordó, hogy önmagát hordania kell. Amúgy viszont fontos dologra világítottál rá, mert az álmennyezet előtt a teherhordó szerkezet definíciójára is kell legalább egy előzetes koncepciót adni:
számomra a teherhordó szerkezet és a tartószerkezet szinonimáknak tűnnek és valami olyasmit takar, hogy az a szerkezet, ami más szerkezetek terheit is viseli. azaz önmagában nem bontható el.
az az álmennyezet, amire lámpákat tettek, az egyben a lámpákkal együtt álmennyezet szerintem, így egyben elbontható. (a válaszfal sem lesz teherhordó fal, mert egy falikart ráfúrok)
ha viszont ráterhelek egy átmenő szellőzőcsövet, akkor nekem az már osztófödém.
Tóth Szilveszter

2017. március 15. szerda 13:52

#114687

6. Álmennyezet: nem teherhordó, térelhatároló szerkezet, amely a helyiség eredeti légterét egy helyiségre és egy vagy több helyiség feletti térre osztja.
6.b optikai álmennyezet: nem teherhordó, térelhatároló szerkezet, amely a helyiség eredeti légterét csak vizuálisan osztja meg.
és akkor itt az álpadlót is definiálhatjuk: nem teherhordó,de járófelülettel rendelkező térelhatároló szerkezet, amely a helyiség eredeti légterét egy helyiségre és egy vagy több helyiség alatti térre osztja.

plusz ha ez átmegy, akkor elvben létezhet álfal is, ahol az alatta-felette az mellette szóra cserélődik.
- Tóth Szilveszter
  
  2017. március 15. szerda 13:58
  
  #114688
  
  külön indokolnám:
  1: szerintem teljesen felesleges a rögzítési technológiákat felsorolni, nincsen jelentősége a fogalom szempontjából. oszlopokon is állhatna akár, mint egy teljes szoba méretű beépített baldachin.
  2: a belmagasságos résszel sem értek egyet, de nem ezért hagynám ki: ha ez igaz is volna, akkor se az álmennyezetnél van a helye, hanem a belmagasságnál kell részletezni, hogy mikor számoljuk bele az álmennyezet feletti teret és mikor nem.
  
  így maradt csak annyi, hogy szerintem csak egyszerűen azt kéne írni, hogy „vízszintes szerkezet, ami nem födém” (bár ez a födém szó sincsen definiálva 😉 )
- Tóth Szilveszter
  
  2017. március 15. szerda 14:02
  
  #114689
  
  így újraolvasva azon kell még vasalni, hogy eszerint a mondat szerint csak helyiségben létezhetne álmennyezet, épületszerkezetekkel részben vagy egészben közrefogott terekben viszont nem. szóval a helyiség szót kell kicserélni „érekt”-re.
  - Koós Miklós
    
    2017. március 15. szerda 16:44
    
    #114692
    
    tetszik, kössz. Megfogalmaznád? Beletenném javaslatként …
    - Tóth Szilveszter
      
      2017. március 17. péntek 11:36
      
      #114715
      
      gondolkodtam, de nem jutottam dűlőre. két bajom van. az egyik, hogy az „épületszerkezetekkel részben vagy egészen közrefogott terek” fogalmat el kéne nevezni valaminek, megkülönböztetve attól, amit nem közrefogunk, hanem közrefogódik. erről az alapterületes cikkemben írtam, hogy az udvarra is igaz, hogy részben közrefogott, mert a kerítés és az épület között van. De mégse tekintjük annak, mint egy fedett teraszt. jogosan. ezt neveztem én fentebb „érekt”nek vagy méginkább lehetne „érvekt” – ezek az épített terek.
      a másik gondom, hogy az álmennyzeet – álpadló úgy működik, hogy egy teret leválaszt egy minőségében kb azonos térre és egy alárendeltebb térre. ezt valahogy bele kéne foglalni a definícióba, mert szerintem ez adja a lényegét.
      
      szóval egyelőre nem tudok jobbat, mint a fenti definícióba a helyiséget „helyiség vagy részben vagy egészben közrefogott tér”-re cserélni mindenhol.
      - Koós Miklós
        
        2017. március 17. péntek 17:11
        
        #114718
        
        ehhez mit szólnátok:
        
        6. Álmennyezet: nem teherhordó, térelhatároló szerkezet, amely a helyiség légterét egy padlóval rendelkező helyiségre és egy felette kialakuló, a helyiséget kiszolgáló vagy attól csak leválasztott, padló nélküli térre osztja.
        6.b optikai álmennyezet: ugyanaz, mint az álmennyezet, de a helyiség eredeti légterét csak vizuálisan osztja meg.
      - Tóth Szilveszter
        
        2017. március 18. szombat 01:40
        
        #114721
        
        több felesleges dolog is van benne, illetve egy szóismétlés: a helyiség szóban már ott van, hogy padlóval rendelkezik (járófelülettel pontosabban). ez elhagyandó. a fő baj viszont az, hogy eszerint a definíció szerint nem lenne kültéri álmennyezet, mert azok nem helyiséget osztanak. ez a bajom a saját javaslatommal is.
        a felesleges dolgok, meg a pontatlanságok így már érdektelenek, de szerintem tanulságos: felesleges a helyiség feletti tér funkcióját boncolgatni szerintem, mert csak elvarratlan szálakat eredményez. mi van, ha egy másik helyiséget szolgál ki az adott álmennyezeti tér? pl egy női wc felett elmegy a férfiwc szellőzése, mert az nem a homira került. szerintem felesleges az álmennyezeti tér padlónélkülisége is, mivel az a kritérium, hogy az ne legyen helyiség, ezt hordozza. amúgy a nem teherhordóban is benne van, hogy nem lehet álmennyezeten padló. (bár a teherhordó fogalmat még nem rágtuk át :-))
        
        pontatlanság, hogy leszűkíted egyetlen térre. ebből az következik, hogy ha égve csöpögő álmennyezetet szeretnék menekülési útra tervezni (eszemben sincsen, csak ha akarnék), akkor ugye az álmennyezetre vonatkozó előírások szerint ezt nem tehetném meg, de a definíciód kínálja, hogy több darabra osztom azt a bizonyos álmennyezeti teret és ettől már a definíció szerint nem is álmennyezet, tehát lehet polietilén… – lehet erőltetett a példa, de ilyenekre kellene gondolni.
        
        összességében ez szerintem nem jobb, mint az enyém, de ugyanannyira nem jó az enyém sem egyelőre.
        
        javaslat:
        6. Álmennyezet: nem teherhordó, térelhatároló szerkezet, amely az épített tér eredeti légterét egy épített térre és egy vagy több afölötti térre osztja.
        
        és akkor
        X. épített tér: építmény részeként értelmezhető, épületszerkezetekkel részben vagy egészben közrefogott tér. tehát nem épített tér a sikátor, udvar – kivéve a belső udvart – , az épületek közötti terek.
        Y. egy tér akkor tekinthető az építmény részének, ha annak megépítésével jön létre.
        Z. közrefogott egy tér, ha legalább felülről vagy legalább két oldalról azonos építmény határolja.
        
        Koós Miklós
        
        2017. március 18. szombat 12:10
        
        #114723
        
        hol lehet találkozni helyiségen kívüli álmennyezettel?
      - Toth Szilveszter
        
        2017. március 18. szombat 13:43
        
        #114724
        
        Konkretan pl a kozgaz uj epuletenel van athajto felett. De alapvetoen a kulteri almennyezetek mind nem helyisegben vannak, hanem ervektek felett
        
        Koós Miklós
        
        2017. március 18. szombat 14:38
        
        #114726
        
        bocs a tudatlanságomért, de mik az „ervektek” ?
      - Koós Miklós
        
        2017. március 18. szombat 14:32
        
        #114725
        
        6. Álmennyezet: nem teherhordó, térelhatároló szerkezet, amely az épített tér eredeti légterét egy épített térre és egy vagy több afölötti térre osztja
        6.b optikai álmennyezet: ugyanaz, mint az álmennyezet, de az épített tér eredeti légterét csak vizuálisan osztja meg.
        
        ez talán most már jó lesz, beirom javaslatnak
        
        Riba Zsolt
        
        2017. június 26. hétfő 14:44
        
        #115914
        
        Kissé talán késve kapcsolódok be a témába, de szerintem nincs jelentősége a fogalommeghatározáskor, hogy mi az álmennyezet célja (gépészeti takarás, akusztika, vizuális formálás/belsőépítészet). Azaz szerintem felesleges a 6.b., mert részhalmaza a 6.-nak, és ahol ez számottevő különbséget jelent(het) (pl. tűzvédelem?), OTT kell szétválasztani és nevesiteni.
      - Tóth Szilveszter
        
        2017. március 18. szombat 17:50
        
        #114727
        
        itt fentebb neveztem el érvekteknek az ÉpületszerkezetekkelRészvebVagyEgészbenKözrefogottTereket ;-)nehéz ezt mindig begépelni :p
Varga Péter

2017. március 17. péntek 18:56

#114719

Szerintem az álmennyezetet, falburkolatot, szerelt válaszfalakat, álpadlót, beépített bútort egy fogalomba kellene foglalni. „Olyan szerkezetek, melynek elbontása nem változtatja meg a helyiség tartószerkezetekkel lehatárolt méreteit. Így ezeket a szerkezeteket az számított alapterület, belmagasság számításánál figyelmen kívül kell hagyni.”
Mivel ezek a szerkezetek belsőépítészeti eszközök, pl. a 199 cm-re rakott álmennyezet elbontásával sem keletkezhetne helyiség. Egy szerelt válaszfal elbontásával sem változna meg a társasház tulajdoni hányada…
- Tóth Szilveszter
  
  2017. március 18. szombat 01:49
  
  #114722
  
  van létjogosultsága egy gyűjtőfogalomnak, de ettől még meg kell különböztetni a bútort az álmennyezettől, amennyiben valamilyen kritériumot elő akarunk írni csak az egyikre. a másik bejegyzésemben említett égve csepegés egy fontos tiltásnak tűnik, de csak álemennyezetek esetében. már álpadlóra sem tuti, hogy elő kellene írni,de másokat meg álpadlóra kéne. bútorra meg tuti nem, így szükségszerű, hogy legyen külön definíciója ezeknek a szerkezeteknek.
  szerelt válaszfal – miért lenne más egy szerelt válaszfal, mint egy falazott? azt ugyanúgy el lehet bontani, csak többet kell takarítani utána. és ugyanúgy nem szabadna, hogy megváltozzon a társasházi tulajdoni hányad emiatt.
  
  álmennyezetet nem lehet figyelmen kívül hagyni a belmagasság számításánál, mert abból az lesz, hogy az irodaház folyosója 180cm magas lesz és felette mennek majd a gépészeti vezetékek, a számítás szerint meg 270cm a belmagasság, csak hát le kell hajolni, mert vannak a belmagasságot nem csökkentő, de belógó dolgok?
  nem, a belmagasságnak azt a teret kell tekinteni, amit egy lézeres mérő mérne az adott ponton.
  - Varga Péter
    
    2017. március 18. szombat 21:35
    
    #114731
    
    A szerelt/vagy falazott válaszfal különbségtétele valóban mindegy, mert szerintem a tartószerkezetekig kellene kiterjeszteni a helyiségek méretét.
    Azt pedig nem értem, hogy az álmennyezet fogalmához miért akarod kötni a belmagasságot? Azt nem az álmennyezet fogalmában kell definiálni, hanem a belmagasságnál/szabad belmagasságnál.
    (a helyiség belmagassága /tartószerkezetig mért mért mérete és a szabad belmagasság közötti különbség fontos. A szabad belmagasság csak a használathoz/használati módhoz kötődő fogalom) Ugyanígy a beépített/szerelt anyagok megfelelősége is csak funkcióhoz kapcsolódhat.
Pető János

2017. május 11. csütörtök 23:40

#115161

15. Belmagasság: a padlószint és a födém vakolt (burkolt) vagy az álmennyezet alsó síkja közötti függőleges távolság.