2012-2013 fordulóján terveztem egy passzívházat egy megrendelőmnek. A tervezés elhúzódott, miközben elkészült 4 db, egymástól teljesen különböző terv. 2013 szeptemberében felmondta a szerződést, majd 2014 elején kaptam egy ügyvédi levelet, miszerint

, majd miután ezt nem fogadtam el, beperelt. Az első tárgyalásra 2014. októberében került sor. A napokban hirdetett ítéletet a bíró. A döntés még nem jogerős. Ha azzá válik megírom az egész sztorit.

Most már a saját bőrömön érezve is kijelenthetem, hogy ha pl. egy alapvetően államigazgatási eljárás hiánya kapcsán bármely szervezet vezetője úgy nyilatkozik meg, hogy ha nem tetszik, lehet bíróságra menni… nos jelenthetem, hogy ez alsó hangon is 3 év. Ha a szerződésbontástól számolom, akkor 3,5 év és igen sok százezer Ft. Vagyis ez nem lehet sem érv, sem megoldás.

***

Most csak egyetlen momentumot szeretnék kiemelni, mégpedig a HÉSZ-nek való nem megfelelés egy furcsa esetét. A peres eljárásnak ez csak egy mellékszála volt, de érdekes és tanulságos.

Most, amikor az egyszerű bejelentés során a HÉSZ értelmezése kiemelt fontosságúvá vált és a tervezői felelősségbiztosítás erre való kiterjesztése minden tervezői biztosítás alapja, nos akkor érdekes lehet az alábbi eset.

Adott egy város, amelyiknek minden építéssel kapcsolatos helyi rendelete megtalálható az interneten, komplett, karbantartott HÉSZ-szel, szabályozási tervvel. Mint MINDEN ESTBEN engedélyezésre való benyújtás előtt az elkészült tervet elküldtem/bevittem az építési előadónak, aki azt átnézte, tett pár apróbb észrevételt, amiket kijavítottam. Szeretem úgy beadni a tervet, hogy lehetőleg csak apróságokat kelljen javítani, ha mégis kimaradt volna. Ezt a fajta előzetes egyeztetést még a szerződésekbe is mindig beleírtam.

Építési előadó egy email-ben jelzi, hogy a terven szereplő (pincébe vezető) rámpa MÉGSEM építhető meg egy külön erről szóló helyi előírás miatt, ugyanakkor bevallja, hogy ő maga sem tudott erről, egy kollégája hívta fel rá a figyelmét.

A hivatkozott rendelet, de még az arra vonatkozó hivatkozás is hiányzott a HÉSZ-ből, de még az építési előírásokkal kapcsolatos hosszú felsorolásból is hiányzott. Egyedül az önkormányzati jogtárban volt fellelhető. Mint kiderült, ez egy 1997-es rendelet a „városkép védelméről”, amiről egész egyszerűen még az építéshatóságon is megfeledkeztek. De nem csak ők, hanem akik a HÉSZ-t készítették, hiszen kihagyták belőle. Mivel azonban nem vonták vissza, érvényben lévőnek tekintették.

Miközben készítettem más rámpás megoldásokat (amik ugyanolyan jók lettek volna), nem értettem, hogy maradhatott ki ez a HÉSZ-ből. Elküldtem a tervet a benyújtás előtti településképi véleményezésre. Október végén meg is jött a hozzájárulás, miszerint

… „A főépítész érdemi észrevételt nem tett a tervezett épület kialakításával kapcsolatban. Megállapította, hogy a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe” „Családi ház kialakítását engedélyezésre javaslom”.

Vagyis a főépítész sem hallott róla, vagy ha igen, figyelmen kívül hagyta. Igaz ő nem hatóság, de mivel a hivatkozott helyi jogszabály kifejezetten a „városkép védelmével” foglalkozott, úgy véltem valamelyest a főépítészre tartozik.

A történetnek itt nem lett folytatása, mert időközben a megrendelő felmondta a tervezési szerződést, így nem lehetett megtudni, hogy mit is válaszoltak volna az építéshatóságon, ha benyújtjuk a tervet.

A fenti eset nyilván egy önkormányzati baki, hiszen miképpen lehet betartatni egy olyan helyi rendeletet, ami nincs benne a HÉSZ-ben, csak a több száz helyi rendelet legmélyén található meg, ha valaki átrágja magát az egészen?

Megnéztem 3 év elteltével, a helyzet változatlan. Ama bizonyos jogszabály továbbra sem része a HÉSZ-nek, mi több olyan módon sem, hogy az alábbi szavak sem találhatóak benne,  mint lehajtó vagy rámpa.

És eközben ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ha egy HÉSZ nincs fenn a Nemzeti Jogtáron (njt.hu), akkor hiába tették fel pl. az önkormányzat saját honlapjára, sajnálatos módon az nem közhiteles. Bármennyire is fura ezt olvasni, de ez sajna így van. Ebből az következik, hogy nem elég, hogy nem lehetünk biztosak, hogy pl. egy félreérthetően megfogalmazott HÉSZ-t hogyan is kell értelmezni, eközben – jobbára – az önkormányzat honlapjáról letöltött változat még csak nem is tekinthető hivatalosnak. És ezért kell nekünk felelősséget vállalni. Amit ha megsértünk, akár 500 eFt-tal is büntethetnek.

Ezt tényleg csak ezzel a szakmával lehet megtenni …