időközben az nlcafé eltüntette a cikket az oldaláról,

itt azért olvasható 

***

Nézzük milyen „információkat” is ad egy nőkre szakosodott oldal a felújítóknak. Törören: HÜLYESÉGEKET, de mondhatnám az egészet akár rémhírkeltésnek is. A „tanácsok”

• A rendelet értelmében szinte semmilyen építéssel összefüggő tevékenységet nem lehet önkényesen végezni, és bontani sem.
• Az alapbírság építési engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végzett építés esetén 200 000 forint, a bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően, illetve az anyagi jogi jogszabályt sértő módon végzett építési tevékenységnél pedig 100 000 forint.
• Ha az építési tevékenységet az idő alatt végezték, mikor az építési engedély még nem emelkedett jogerőre, vagy felfüggesztették, az alapbírság 50 000 forint.
• Műemléki területen álló, nem védett építményen jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén 300 000 forint, helyi védelem alatt álló építményen jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén pedig 250 000 forint a bírság.
• Ha valamire engedélyt adtak, de nem épült meg, akkor 100 000 forint az alapbírság, és 50 000 forint, ha a bontási tevékenységet anélkül végezték el, hogy a hatóság azt hivatalosan tudomásul vette volna.

először is vegyük az ölünkbe az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet:

1./ Kezdjük azzal, hogy épp most csökkennek IGEN JELENTŐSEN az engedély NÉLKÜL végezhető építési munkák, mi több az építési törvény kiszélesítette azon építési munkák körét, melyet házilagosan, szakirányú képzettség hiányában akár magunk is elvégezhetünk.

2./Továbbá a FELÚJÍTÁS (igen speciális eseteket leszámítva) sohasem volt építési engedély köteles, ergo meg sem bírságolhatnak emiatt.

3./ A cikk címe és felvezetése felújítást ás átalakítást említ. 2016. december 28. óta építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek:

1 Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

Vagyis ha csak nem kell bővíteni a házat (és itt nem csak családi házról esik szó, hanem minden épületről), akkor MÁR NEM KELL építési engedély belső átalakítás miatt, ergo ennek elmaradása nem okozhat bírságolást sem, vagyis a cikk állítása nem igaz. Ugyanakkor illett volna beleírni a cikkbe, hogy már meglévő lakóépületnél sincs építési engedély (az új lakóépület – ebbe beleértve akár egy 100 lakásos társasházat is – építéséhez és meglévők bővítéséhez un. egyszerű bejelentés szükséges).

4./ A cikk azt  sugallja, hogy ha pl. megterveztetem a tetőterem beépítését (ami bővítésnek minősül), kapok rá engedélyt, de ha nem építem, meg, megbírságolnának. Ez nyilvánvalóan nem így van.

Olyan jogszabály és olyan bírságolás nincs, ami arra vonatkozna, hogy ha valaki nem építi meg, amire engedélyt kapott, akkor pusztán ezért megbírságolnák. Olyan viszont van, hogy

„d) engedélytől eltérően meg nem épült építményrész esetén, ha annak hiányában a megvalósult építmény anyagi jogi jogszabályt sért: 100 000 forint,”

de ez mást jelent, mint amiről a cikk ír.

5./ A bontások esetében már 2016 júniusában megszűnt a tudomásulvételi eljárás, így a „50.00 Ft bírság, ha a bontási tevékenységet anélkül végezték el, hogy a hatóság azt hivatalosan tudomásul vette volna” megjegyzés nem igaz.

Bontások esetében eljárásként csak a bontási engedély maradt, viszont azt csak az alábbi, eléggé speciális esetekben szükséges megkérni:

(1) Bontási engedély alapján végezhető
a) a műemléket érintő,
b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,
c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység.

Hasznos lett volna a cikkben kitérni arra, hogy bár számos esetben megszűnt az engedélyezés vagy éppen a tudomásul vételi eljárás, de  egyéb jogszabályoknak továbbra is meg kell felelni, mert ha valaki pl. a kötelező kiviteli tervek készítésére vonatkozó szabályokat megszegi, ugyanúgy bírságra számíthat.

Az efféle jogszabályoknak pont az a jellegzetességük, hogy sokszor bonyolult összefüggésben tekinthetőek érvényesnek, vagy éppen kivételnek. Ebből következően nem lehet egy jogszabályból random kimásolni egy sort, hogy hűha mekkora bírságot kaphat valaki, csak éppen az összefüggéseit nem tárja fel.

A cikk bombasztikus hírekkel kábít. Miközben az írás a szerző teljes tájékozatlanságáról árulkodik, eközben jelentősen félreinformálja az olvasóit.

A találatért köszönet D. Gábornak!

Svájci bicska az építési joghoz | a legfontosabb jogszabályok egy helyen

238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról

312/2012 (XI.8.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról