Tervkritika 179 | építész és statikus egy személyben
Tisztelt Koós Miklós! Olvassuk a kritikáit és nagyon megtetszettek a benne írt vélemények. Segítségét szeretnénk kérni a saját házunk tervének az elemzéséhez. Idén szeretnénk megvalósítani álmunkat, aminek a tervdokumentációja elkészült.
A városban ahol építkezni szeretnénk tervtanács működik és Ők hagyják jóvá a terveket. A telkünk besorolásából adódóan oldalhatárra vagy szabadon állóra lehet építeni. 2016 októberében a tervbizottság jóváhagyott egy tervünket oldalhatáros beépítésre. Menet közben felülvizsgálták a saját döntésüket és az új tervre ami méreteiben ugyanakkora mint a régi már csak a szabadon állót engedélyezték (hála egy szomszédnak aki az adott önkormányzatnál dolgozik). A mostani tervünk oldalhatáros beépítésre került megtervezésre.
Segítségét és véleményét abban kérnénk, hogy hogyan lehet szabadon állóra áttervezni és a telek adottságait jobban kihasználni vagy milyen jogszabály lehetséges, hogy oldalhatárosra tudjunk mégis építeni. Ami számunkra fontos volt a tervezésnél: 4 hálószoba (3 gyerekkel), külön fürdők, nagy tágas közösségi helyiség, otthonról is dolgozunk, így egy dolgozó szoba, 2 beállós garázs.
A terv kapcsán pár levelet váltottunk a beküldővel, mert nem igazán értettem a levelében írottakat, különösen, ami a telepítési előírásokat érinti. Az egyik levelében ez volt olvasható:
Ma voltam a városi főépítésznél az építés beépítés módjának a megbeszélése miatt, de sajnos sokra nem mentem, mert bár szóban azt mondta bárhova építhetek, azért írásban mégis a szabadon állót fogják leírni a tervtanácsi döntésben. Utána elmentem a kormányhivatal építészi osztályára megkérdezni, hogy mi az Ő álláspontjuk, a válaszuk annyi volt amit a tervtanács leír azt kell csinálni (itt bekérik mindenkitől a döntést)és Ők azt is tartatják be.
Katasztrófavédelemmel is beszéltem, hogy a tűztávolság hogyan alakul, de az Ő részükről mindegy, hogy hova építek, a tűzvédelmi szabályzat csak 2 emeletes épület fölött lép életbe, így Ők nem fognak ellenőrizni.
Nos, ez most történt 2017 januárjában. Arrafelé bizonyára nagyon segítőkészek, de vélhetően elkerülte őket az az információ, hogy az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépületek esetében az építéshatóság nem kérhet be semmit sem, legfőképpen nem tervtanácsi állásfoglalást.
A főépítész is segítőkész, de az egészet belengi az, amit állandóan ostorozunk. Az egyszerű bejelentés során a HÉSZ-ből figyelembe veendő előírások betartatása azért nehéz sokszor a legegyszerűbb esetekben is, mert a HÉSZ-eket még akkor alkották, amikor még nem volt EB. A HÉSZ-ek úgy készültek, hogy ha valami nem volt tiszta, akkor egyeztettünk az építési előadóval és vagy a főépítésszel, ahol tisztázódhattak az esetleges félreértelmezések, stb. Ergo most hiába is kárhoztatjuk az egyes helyi előírásokat, ezeket nem ERRE a rendszerre építették fel. Jelentős részük alkalmatlan a telepítési körülmények egyeztetés nélküli tisztázására, így ha van segítőkész főépítész, akkor az külön főnyeremény.
És akkor konkrét házról. Kezdem azzal, hogy igazat kell adjak a főépítésznek. Az utcában jellemzőbb a szabadonálló beépítés és ezzel lehetővé válik, hogy ÉNY-i irányba is nyithassunk ablakot. Pontosabban ez a telepítési opció lehetőséget ad arra, hogy magunk dönthessünk, melyiket válasszuk, milyen kompromisszumot kössünk. A szabadonálló nyilvánvalóan csökkenti az oldalkertet, de jelen esetben, mivel az egy kvázi autóbejáró, így nem lehet igazán zavaró. És itt van a leginkább meggondolandó döntés, a garázs helyéről.
Számos esetben említettük azt a kedvezőtlen telepítési állapotot, amikor a jó tájolás irányában található az utca, célszerű lenne ide tájolni a nappalit, de akkor hová tegyük a garázst? Nos a terven látható megoldás az egyik. Ennek a megoldásnak az a nyilvánvaló hátránya, hogy a nappalinak nem lehet igazi kertkapcsolata, hosszú autóbejárót kell létesíteni, télen jó sokat kell lapátolni havat. A kert egy jelentős részét burkolattal kell ellátni. Bár a terv kész, én mégis azt javaslom, hogy gondolják ezt át mégegyszer. Ha a garázs az utcafrontra kerül, akkor mögötte hagyhatnak 5-7 méteres közt és úgy tudják elhelyezni a lakóépületet, hogy megmarad a kedvező tájolás és még az utca felől is takarva lesznek. Ha a helyi előírások tiltanák a két épület elhelyezését, akkor egy tornáccal össze is lehet kötni őket. Én most két ilyen házat is tervezek éppen.
Akár szabadonálló, akár oldalhatáros a ház, meggondolnám az északnyugati oldalon történő beközlekedést, ilyen módon az előszoba is erre az oldalra kerülhetne, a benapozás szempontjából értékes DK-i oldal így felszabadulna teljes egészében.
Az alaprajz tanulmányozása során kiszúrtam, hogy nem látni belső tartófalakat és biztosan szóvá is tettem volna, ha nem lett volna mellékelve egy komplett statika is. Abból derült ki, hogy az épület közepén található vb pillérrel egy kvázi gombafödémes megoldást alkalmaztak, rendesen, átszóródást gátló vasalással…stb. Ezek után már nem tehetem szóvá – legalábbis szerkezetileg – a födémre terhelt emeleti külső, de nem teherhordó – külső falakat sem, mert látom, hogy szerkezetileg megoldották. Nekem kevésbé szerencsés megoldásnak tűnik emiatt 6 m-es kiváltásokkal operálni, de megoldható. Mindezt az is segítette, hogy az építész egyben a ház statikusa is, így a szerkezeti megoldások egy kézben maradtak.
Az alaprajzi elrendezés – akár a fszt-en, akár az emeleten – rendben vannak, a fenti megjegyzések figyelembe vételével (előszoba és garázs helye). A hálószobák jól tájoltak, jó az elrendezésük. A tömegképzés nekem tetszik, változatos, mégis visszafogott. Mivel a tervező egyben a statikus is, így a fafödémből következő merevítés, tárcsahatás nyilvánvalóan vizsgálva lett.
Amit fontos megjegyezni, hogy energetikailag nem tekinthető igazán korszerűnek a ház, a 44 cm-es tégla erre sajnos nem alkalmas. Problémásnak érzem a hőszigeteletlen garázs ilyen módon történő hozzá kapcsolását a lakórészhez, hiszen itt gyakorlatilag hiányzik a hőszigetelés. Ebből következően hiányzik a szobák és a garázs közötti födém megfelelő hőszigetelése is. Ezeken a korántsem kis felületeken komoly hőszigetelési gondok találhatóak
Összefoglalás | amilyen szerencsés egybeesés hogy az építész egyben a statikusa is a háznak, annyira nem szerencsés, hogy a hőtechnika ennyire háttérbe szorult. Ez természetesen orvosolható, de közel sem olyan egyszerű a megoldása.
Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.
… és Önnek mi a véleménye?
[poll id=”18″]
Hozzászólások (18): megnézem
Huszár Attila
2017. február 19. vasárnap 17:41
Remélem a rétegrendek újra át lesznek gondolva… főleg az „f”. Terasztető alatta lakótérrel, és nincs csapadék víz elleni szigetelés… még koncepció tervnél is nagyon merész. A 60cm-es mellvédfal is bátor, a 3 gyermek számára.
Sándor Károly
2017. február 19. vasárnap 20:51
Nekem a földszinti helyiségek kapcsolatával van némi problémám. Az előszobából bemegyek a közlekedő egyik sarkába, átmegyek a kamra előtt érintve a konyhát, átszelem az étkezőt, és hipp-hopp máris a nappaliban vagyok. A vendégem ugyanezt teszi, ha nem nyáron jön.
A dolgozó nem tudni milyen célból épül, de ha esetleg építtetők is mennek a Tervező Úrhoz, akkor jobb lenne egy rövidebb megközelítés, mondjuk az előszobából.
Az emeleti fürdőszobán lévő 120/60 cm-es ablak mérete meghaladja az OTÉK által előírt, a telekhatártól 3,00 m-en belül engedélyezhető méretet.
Meglátásom szerint a szülői hálón lévő ajtó mérete, illetve bevilágító felülete kevés, legalábbis nagyon határeset, továbbá ugyanez a helyzet a gyerekszobáknál is.
A nappali felett lévő tetőterasznál a beméretezett 60 cm magas mellvédfal igen alacsony és balesetveszélyes.
meregzsakk
2017. február 20. hétfő 09:53
Nekem a bejárat nem szimpatikus. Át kellene rakni a túloldalra, ahogy azt Miklós javasolta. Nem csak jobb tájolású helyiségeket kap, de a terasz is maradhat intim. Postás, futár nem zavar meg napozás közben.
A nappali elég kényelmes méretű, de az alakja miatt a konyhának semmi szeparációja nincs.
OSman
2017. február 20. hétfő 10:51
Az „e” és „g” rétegrendnél is kérdéses, hogy a leterheletlen PVC vízszigetelő lemezt nem kapja-e le egy nagyobb szél…
Szabóbácsi
2017. február 20. hétfő 14:55
Sándor Károly hozzászólásával tökéletesen egyetértek.
Ha már úgyis a szabadonálló az előnyösebb telepítés, kár az oldalhatárost erőltetni.
Szerintem az alaprajz nem átgondolt. Az átgondolatlanságot tükrözi a megerőszakolt szerkezet is. Ok, méretez magának gombafödémet, huszártartót, de teljesen feleslegesen van túlbonyolítva az egyszerű feladat.
A fő hálószoba a ferde ajtóval, a beszögelléssel kidolgozatlan.
A nappali ilyetén szétablakozása kicsinyes. Pár nagyobb üvegfelülettel szebben, jobban, olcsóbban megoldható. Az előszoba belső ajtaja kb. 2 nap múlva le lesz akasztva.
Ugyanez a túlbonyolítás jelentkezik a sok tetőterasznál. Épületszerkezetileg megannyi hibaforrás.
Sokkal egyszerűbb lenne egy kétszintes, kéttraktusos lakóépület és külön a termikus buroktól önálló szerkezetből melléépíteni egy gépkocsi tárolót, melynek tetején lehet lépdelni. Akár könnyűszerkezetből.
Hőtechnika. Olyan itt nincs. Egy mai, korszerű háznál a 30-as falon 20cm grafitos EPS van. Fölfelé másfélszerese. Egyszer kell kifizetni, örökre megvan a rezsicsökkentés és annyival olcsóbb a gépészet. +RAL szalagosan beépített tripla üvegezésű nyílászárók, szellőzőhálózat. Nem szerencsés eleve elavultat építeni. Az „e” réteget nem értem. 10/15-ös gerendázat, közte 25cm hőszigetelés.
Javasolnám tisztelettel az egészet újragondolni és pár modern, mai megoldást is tanulmányozni. Nagy pénz, nagy érték. Megéri.
Tóth Ákos
2017. február 20. hétfő 15:30
1. Sztem a ház nem szép… de legalább ronda… De, ez ugye egyéni preferencia kérdése, nem vitatéma…
2. Nem értem miért lett a ház egyik oldalán mellvédfalas tetőterasz, míg a garázs fölött ez az óccsójános kinézetű PVC lemez szigetelésű (WTF?!?!?) tetőkezdemény. Ha ide is mellvédfalas teraszt, vagy legalább egy attikafalat terveztek volna, a ház két oldala egységes képet mutatna…
3. Nem csak a Miklós által leírt garázsfödém problémás, hanem a lábazat-aljzat-falcsatlakozás, a tetőterasz-mellvédfal-födémrétegrend csomópont, meg az emeleti koszorú-zárófödém hőszigetelés csomópont is teljesen elrontott, mivel mindenhol megszakad a hőszigetelés, azaz penészedés, vizesedés lesz biztosan!
4. Ez nem kiviteli terv, mivel nem olyan részletezettségű, kidolgozottságú, ez biz még a jó öreg eng. terv…
5. Ha az emeleti hálókba berajzolnánk az ábrázolt 30 cm mélységű beépített szekrények helyett a valóságban készülő 60 cm mély szekrényeket, akkor láthatnánk, hogy a szekrényeket az ágy miatt nehezen lehet majd kinyitni, szűk lesz nagyon a hely…
6. A nagy hálószobába betervezett gardrób, térbe benyúló sarokja az ágy sarkával kombinálva egy belsőépítészeti öntökönszúrás, mivel azon kívül hogy tönkreteszi a térélményt, még a közlekedési területet is egy kritikus ponton szűkíti le kb. 50-60 cm-re… A gardrób falát vissza kéne síkba húzni és az így kialakult egyenes falfelületet lehetne fullba, épített bútorral kihasználni. Ezerszer több hasznos rakfelületet teremtve.
7. A garázs és a folyosó közötti egy szem lépcsőfok az most komoly??? Az csak a pofáraeséshez jó, ráadásul teljesen felesleges is, hiszen biztos meg lehetne csinálni a padlósíkokat szintben…
8. Értem, hogy a kolléga statikus és biztos megoldotta, de biztos hogy a kéményt a gombafödém „gombáján” kell keresztülvinni???
9. A kéménytestre rögzített ajtók szintén felvetnek bizonyos kérdéseket (a befogalaló tokot nem is lehet rárakni így)… nem igazán szerencsés, ráadásul a nekifalazott válaszfalak mindig el fognak repedni a kéménytesttől, sőt a pillér is külön életet fog élni, azaz már most betervezték a repedsét az épületbe….
10. A háztartási helyiségből adhatnánk még 1m2-t a földszinti fürdőnek, hogy legyen már vmi formája…
11. a 120/150 cm ablakok a legszerényebb becslések szerint is 100 cm-t fognak belógni a térbe. Az már eléggé zavaróan útban tud lenni, balesetveszélyes, de legalább az ablakszárnyak is hamar lógni fognak a nagy súly miatt…
12. Amennyiben a tetőteraszon jelölt nyilak a víz folyásirányát jelentik, akkor:
12.1. Nem értem minek kell az a kis furi hegyesszögű háromszög idom… (igen Miklós tudom, mindig ezzel vagyok elfoglalva)
12.2. Nem ártana a mellvédfal elé körbe végig berajzolni egy vonalmenti vízelvezetést, mert akkor oda az kelleni fog, mégpedig a lábazati faltól azért min. 30-50 cm-re elhúzva és visszalejtetve, hogy a a tetőszigetelés felhajtását a lábazati falra meg lehessen oldani. Ha homlokzaton kidugott vízköpőkkel lesz megoldva, akkor azt is be kéne rajzolni, meg akkor a pontraljetést is meg kellene oldani. Elvileg ez már egy kiviteli terv kellene legyen!!! A vonalmenti összefolyónak van egy beépítési mélysége, ahol a födémhőszigetelés vastagsága gyakorlatilag minimális vagy akár nulla lesz, tehát ez egy szerkezeti és energetikai probléma!
12.3. A tetőteraszra (valamint a garázstetőre dettó) kivezetni az emeleti tető csapadékvizét közvelenül, hogy az ott majdan elfolyik tovább, erőteljesen kérdéses megoldás. Egyrészt túl fogja terhelni a tetőterasz vízelvezetését (a garázsnál még csak-csak nem probléma ha túlcsap a függőereszcsatornán…de azért ott is…), valamint télen a közvetlenül a burkolatra folyó víz korcsolyapályává fogja változtatni az egész tetőteraszt, ami balesetveszélyes, és ez mint tervezési hiba, bizony utólag per tárgya lehet. Itt jön képbe a felelősségbiztosítás!!! Főleg, hogy sokkal egyszerűbb az északi falon a csatornát levezetni és közvetlenül bekötni a csapadékvízelvezető rendszerbe, vagy a szikkasztóba, vagy akát csak a földszinten kiköpetni….
most így akkor ennyi, asszem már eléggé megutáltattam magam….
_beg_
2017. február 20. hétfő 23:37
Kedves Miklós! Nem közvetlenül a tervhez kapcsolódik, de ha már szóba került a településképi véleményezés. Én találkoztam olyan településsel, ahol nem építési engedélyezéshez, hanem építési tevékenységhez van kötve a településképi vélemény megkérése. Én nem találtam semmilyen passzust, ami a bejelentési eljárást, mint építési tevékenységet kivonná ennek a köréből. Valami elkerülte a figyelmemet?
Koós Miklós
2017. február 21. kedd 17:36
én sem tudok ilyenről
Németh Csaba
2017. március 5. vasárnap 09:40
Kedves Miklós!
A tervtanácsi véleményezésről írt mondata felkeltette érdeklődésemet, mert eddig mást képviselt a tervezőm. A fenti mondat így szól:
„az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépületek esetében az építéshatóság nem kérhet be semmit sem, legfőképpen nem tervtanácsi állásfoglalást.”
Most akkor nincs joghatása a tervtanácsnak egyszerű bejelentéssel épülő lakóépületek tervezésére, vagy mégis van? Tehát építhetek-e akár mediterrán vagy minimalista stílusú házat akár a Fertő tó partjára, amire a „fertőtáj” építészeti segédkönyv vonatkozik?
https://mek.hu/?menu=Ferto_taj_epiteszeti_segedkonyv
Koós Miklós
2017. március 5. vasárnap 09:58
az Étv. 13.§-a emigyen szól, mint betartandó előírása HÉSZ-ből (az a/ és b/ pontokon túlmenően):
c) országos vagy helyi építészeti örökségvédelemmel, – településképi rendelet hiányában – a településképi védelemmel, országos régészeti-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket, védőterületet, védőtávolságot
kell figyelembe venni.
ha a rendelkezések között szerepel a főépítészi egyeztetés és/vagy a kötelező tervtanács, akkor a véleményem szerint ez vonatkozik az Ön esetérre is. Ha e rendelkezések meghatároznak építészeti formajegyeket, tetőformát…stb. akkor azokat be kell tartani
Németh Csaba
2017. március 5. vasárnap 10:05
Köszönöm!
kritizator
2017. február 21. kedd 19:44
a tűzvédelmi szabályzat csak 2 emeletes épület fölött lép életbe,
ez most komoly?
és akkor fafödémes tetőteres épületet is lehet építeni tűzoltósági beavatkozás nélkül???
Tóth Szilveszter
2017. február 22. szerda 15:48
nem komoly természetesen. az otsz vonatkozik kétszintesnél kisebb épületekre is. szerintem ez a slendrián megfogalmazása annak, hogy akkor nincsen szakhatóság, tehát az építész saját maga felel azért, hogy ismeri az otsz-t. ráadásul ez egy idejétmúlt slendrián megfogalmazás, mert kb két éve kockázati osztályhoz köti a szakhatóságot a 312
(mondjuk nagyon nem sok mindent lehet elrontani egy NAK kockázati osztályú házon…)
kritizator
2017. február 22. szerda 18:16
Jó! Akkor építészünk szakmailag helyesen közölte velünk, hogy a fafödémes szerkezet nem valósítható meg jelenleg tetőteres épületben.
Üzemmérnök
2017. február 25. szombat 11:33
Számomra újabb bizonyíték arra, hogy a statikus végzettségűeknek hiba volt megadni az É2 besorolást (természetesen tisztelet a kivételnek). Ennél a háznál sokkal jobbat (használhatóbbat, gazdaságosabban kivitelezhetőt) terveznek azok a technikusi végzettségűek, akiket még megtűrnek a „nagy építészek”.
A terv kidolgozottságáról annyit, hogy az kritikán aluli. Erre szoktam azt mondani, hogy hiába a számítógépes program, ha az egeret mozgatónak fogalma sincs arról, hogy mit kellene rajzolni.
Tóth Szilveszter
2017. február 25. szombat 18:19
a CAD számítógéppel segített tervezést jelent. ha nem tudsz tervezni, nincs min segíteni 🙂 a word sem ír helyetted egy adyendrét és egy elektromos gitártól sem leszel egyből jimi hendrix.
Roland9
2017. február 27. hétfő 19:12
Itt ez az 50 milliós ház ezzel a hőtechnikával és rétegrendekkel. Ilyenkor elgondolkodom, hogy az építtető az akit nem érdekel, hogy mennyi lesz a fűtésköltsége, lesz-e hőhídja, penésze és nem érdekli hogy 10 -15 év múlva fel kell újítsa vagy sem, és egyáltalán milyen értéket képvisel majd a piacon x év múlva. De valószínűbb, hogy a tervező az aki így szokta ezért ilyet tervez, az építtető pedig – mivel részben laikus – elfogadja. Gondolom elmondja, hogy ez a 44 tégla milyen modern, a 25 cm a födémen már hiper-extrém sok, a padlóba meg elég 10cm, mivel ott úgy se megy ki hő, a koszorúkra meg elég 5cm. Aztán beköltözés után jön a megdöbbenés. Szomorú.
kritizator
2017. március 2. csütörtök 12:56
„a padlóba meg elég 10cm”
Nálunk padlófűtés mellett 7 cm-t tervezett be a gépész, meg a gépészre hallgató tervező.
És mindezt meg is indokolta gépész a lábazati szigetelés vastagságával.
Na mindegy: végül 15 cm lett.