T/13849. törvényjavaslat – egyszerű bejelentés alapterületi megkötés nélkül is
Két napja nyújtották be T/13849. számú törvényjavaslatot az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról
törvényjavaslat letöltése
A jogszabályi változás nagyon egyszerűen leírható:
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/A. § (1) A 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése; műemlék kivételével, a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése; valamint ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés egyszerű bejelentéssel történik.
(2) A természetes személy építtető egyszerű bejelentéssel bejelenti a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési tevékenységet, ha azt saját lakhatás biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz.
(3) A természetes személy építtető – műemlék kivételével – egyszerű bejelentéssel bejelenti a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenységet, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi.
Nem tudni, hogy a saját célra való építés pontosan mit is akar jelenteni, mert ha magamnak megépítem, de később eladom, akkor már ki is bújtam a törvény hatálya alól, ha viszont nem adhatom el, akkor az jogi nonszenszé válhat. A törvényjavaslat legalábbis időbeni korlátozást nem tartalmaz.
Egy dolog biztos, ki lesz a célcsoport (ha így fogadják el). Nem a CSOK-ot igénybe vevők,
Egy jogszabályváltozásnál nem csak az az érdekes, hogy milyen új szabályokat hoz majd, hanem melyek azok, amiket megszüntet. E tekintetben is igen „érdekes” a jogszabály.
Hatályukat vesztik az Étv. alábbi lényegesebb pontjai:
- a) 30/B. § (3) bekezdése: Az összevont telepítési eljárást építésügyi hatósági szolgáltatás előzi meg.
- b) 46. § (2) bekezdés c) pontja: (építésfelügyeleti tevékenység) a jókarbantartási kötelezettség teljesítése körében ellenőrzést és eljárást folytat le,
-
c) 46. § (3) bekezdés d) pontja: a (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatkörében jogszabályban meghatározott ellenőrzést végez a meglévő építmények körében, az ellenőrzésen tapasztaltak eredményeképpen
da) kötelezheti az építmény tulajdonosát a szükséges munkálatok elvégzésére,
db) elrendeli az építmény felülvizsgálatát, a szükség szerinti építési munkák elvégzését, ha az építmény állapota az állékonyságot, az életet és az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti. - d) 47. § (2) bekezdés e) pontjában a „valamint” szövegrész,
- e) 48. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „vagy” szövegrész,
-
f) 1. melléklete: A bejelentéstől számított évek száma / Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
0-3 díjmentes
3-4 200 000 forint
4-5 400 000 forint
5-6 600 000 forint
6-7 800 000 forint
7-8 1 000 000 forint
8-9 1 200 000 forint
9-10 1 400 000 forint
Nem részleteztük az összes változást, ezért a teljeskörűség érdekében erősen ajánlott a teljes törvényelőterjesztést áttanulmányozni.
az építésijog.hu írása a törvényjavaslatról
további írásaink az építési törvényről (Étv.)
sorozatunk az építési törvény kritikájáról
Svájci bicska az építési joghoz | a legfontosabb jogszabályok egy helyen
Hozzászólások (30): megnézem
Kiss Csaba
2017. február 9. csütörtök 17:20
Így lesz az egy lakásból Hipp-Hopp 4 lakásos társasház
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez248
Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek
6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
atuse
2017. február 10. péntek 08:15
Csaba!
Az ötletben van egy nagy értelmezési félreértés (amit nagyon sokan elkövetnek), ami pont a kiviteli tervek kérdésében is előkerül.
3 féle építési tevékenység létezik: bejelentéssel, építési engedéllyel vagy nélküle. Tehát a bejelentés nem egyenlő az engedély nélkül! [312/2012 korm. 17. § (1)]. Ezeket a tevékenységeket nem lehet keverni. Példaként a gázkazán cseréje nem engedély köteles tevékenység, de ha társasházra kérsz építési engedélyt, akkor a gázkazánnal összefüggő szerelési munka is a használatbavétel feltétele.
Azaz ha eltérsz a bejelentéstől, akár nem építési engedély köteles tevékenységgel, az akkor is eltérés, amire újabb bejelentés kéne, amit nem enged (jelenleg a jogszabály)…
BL.
2017. február 10. péntek 09:00
Lehet, hogy rosszul látom, : pl. nem térek el a bejelentéstől, felépítek egy 1000 m2-es , egy lakásos lakóházat a feleségemnek, hatósági bizonyítvánnyal használatba veszem egy lakással , és később – csiribí-csiribá – a 312-es 6-os pontja alapján 20 felé megosztom ( belső átalakítással ) , és ott a 20 lakásos th. Ugyanis semmilyen jogszabály nem tiltja , hogy egy lakásban legyen 20 db 16, 0 m2-es helyiség , 20 fürdő és konyha…. az alaprajzi megközelítést , a funkcionális leosztást pedig eleve úgy tervezem, hogy később lehessen 20 önálló bejárat . Sztem ez a törvényjavaslat száz sebből vérzik….
Koós Miklós
2017. február 10. péntek 09:08
most függetlenül attól, hogy ez jó vagy nem, azt azért ne felejtsük el, hogy a törvény pusztán a lehetőségét teremti meg valaminek, a szabályozását (pl. kormány)rendeletek adják meg, mint pl. az egyszerű bejelentés szabályozása a 155/2016-ban, a kiviteli terv szabályozása a 191-esben található. Kormányrendeletet módosítani/alkotni pedig csak akkor lehet, ha van rá törvényi felhatalmazás.
Koós Miklós
2017. február 10. péntek 09:14
ha HÉSZ-ben meg van határozva a lakásszám (márpedig az egyszerű bejelentésnél ez az, amit kötelező betartani Étv. 13.§ (2) bc), akkor hiába van 20 bejárata a háznak, akkor is csak annyi lakás lehet, amennyit a HÉSZ megenged (ez nem függ össze azzal, hogy a rendeltetési egység számának változtatása nem eng. köteles).
BL.
2017. február 10. péntek 10:42
Kedves Miklós, igaz , hogy minden törvény , vagy jogszabály kijátszható, ez esetben azonban – úgy vélem – a jogalkotói jó irány és szándék mellett a tervezet nem lett végiggondolova rendesen.
A 20 lakásos példához : a XI. a XIII. stb. kerületekben , és sok helyen vidéken a hész – bizonyos telekméretek felett – nem határoz meg lakásszámot , tehát a tervezett jogszabály igenis kijátszható. Szándékosan 20-at mondtam, de egy reális ( 2-10 db ) lakásnál abszolút könnyedén elképzelhető.
kösz.
Varga Péter
2017. február 13. hétfő 18:07
Rosszul látod, olvasd el a Jogszerűtlenségre vonatkozó passzust és a jogkövetkezményét.
BL.
2017. február 16. csütörtök 11:54
Kedves Péter !
Attól tartok , te látod rosszul.
Jogszerűtlen építési tevékenységről nem beszélhetünk , mivel egy lakás készül el, és azt magánszemélynek építik, és szabályosan átvetetik.
A rendeltetési egységek számának növelése nem engedély, és egyszerű bejeletés köteles, tehát semmi köze a hatósági bizonyítvánnyal rendelkező , szabályosan felépült épület korábbi építési tevékenységéhez. Tehát ha ezen épület fizikailag/alaprajzilag eleve lehetővé teszi több lakás kialakítását ( több nappali , kha és fürdő van benne ) , akkor gyakorlatilag néhány m2 falbontással ( ami ismétlem : nem engedély és nem is bejelentés köteles , és kiviteli terv sem kell hozzá, mert a minimum építési tevékenységet el sem éri ) előáll a társasház. Az pedig külön abszurdum, hogy egy gumiszabály van, miszerint ” saját lakhatásra ” épít valaki, mert másnap simán eladhatja, a család bármely tagja nevére veheti, stb. , ezt hagyjuk is…..Jómagam ilyen megbízást sose vállanék ( nem szeretem az ügyeskedést ), csak jelzem, ilyen kollégák ellenben vannnak, és nekem majd velük kell a munkákért versenyeznem…. kösz.
Koós Miklós
2017. február 17. péntek 07:45
miért gondolja bárki is, hogy ha egy törvény kiköti, hogy saját célra, akkor ahhoz nem rendel kötelezettséget (lásd CSOK)?
Ez egy törvényjavaslat, ne felejtsük el, a lényeg a végrehajtási utasításban lesz majd. A törvény a lehetőséget teremti meg.
Koós Miklós
2017. február 17. péntek 07:50
bocs, de ezt végképp nem értem. Miféle alapon kellene neked versenyezni? Amit itt írsz, az az építtető felelőségi köre, hogy ő mit csinál a válaszfalakkal és hány lakásra osztja szét – nyilvánvalóan jogellenesen – ehhez nem kell építész, ergo ehhez nem társul semmiféle építész felelősség, közreműködés. Semmi. Ha valaki jogszabályt akar sérteni, az a magánügye. Ha pedig ebbe mégis be akarna vonni építész és rávenni, hogy jogellenes dolgot tervezzen, akkor megint csak nem értem ezt a „versenyt”. Ilyen „versenyben” nem veszünk részt….
Tóth Szilveszter
2017. február 17. péntek 13:37
ok, elfogadom, hogy lesz egy törvény, hogy 300m2 felett bejelentéses lesz és saját használatra. kérdezem: lesz egy másik eljárás arra, hogy „ugyan most saját használatra építem, de szertném, hogy eladható maradjon az első tíz évben is” – merthát háta? ugye azt senki nem gondolja, hogy egy ekkora értékű ingatlannál nem kérdéses a likviditás? mi van, ha meghal az építtető és az örökösök eladnák és szétosztanák a vagyont – nem lehet csak X év után, mert bejelentéssel épült?
Miklós: versenyezni fogunk azokkal, akik partnerek az ügyeskedésben. ez eddig is így volt, eztán is így lesz. minnél kevesebb a törvényi kiskapu, annál kisebb ez a verseny. és oké, hogy a megrendelő felelősségi köre, hogy hogyan ügyeskedik, de te elvállalnál – tudva, hogy te védve vagy – egy ilyet? mert ha „nem”, akkor ez versenyhátrány. Én magam részéről nem szeretek bíróságra járni még tanúként sem.
másrészt ha tudom, hogy a törvény kijátszására szegődök, akkor már nem csak az építtető felelőssége, hanem az enyém is. legalábbis a lelkiismeretem ezt súgja. ha egy lakó aztán beperel, mert kára származik a helyzetből – bárhogy – hát szerintem jogosan teszi, mert részt vettem az átverésben.
szóval a törvény is kezeli ezt a kiskaput, csak első olvasásra ezt rosszul kezeli.
Varga Péter
2017. február 17. péntek 17:12
Ennek többedszer is nekimegyek. Tehát: a tervezet szerint 300 nm-nél nagyobb családi házat saját célra, egy lakással, saját lakhatásra lehet építeni egyszerűsített bejelentési eljárással. A megvalósulás módjának (egyszerűsített bejelenési eljárás) jogszerűsége nem a hatósági bizonyítvánnyal zárul, hanem a használatba vétel, vagy az építés befejeztét követő 10 év elteltével. Ez idő alatt természetesen lehet belőle több lakást készíteni, de akkor a meglévő állapot jogszerűsítését fennmaradási eljárással lehet csak megszerezni. (A földhivatali bejegyzéshez hatósági bizonyítvány kell, annak kiadásához szükség van a meglévő állapot jogszerűségének igazolására, tehát akkor jut a hatóság tudomására jogszerűtlen építés, aminek az elévülése 10 év…). Ha a fennmaradást megkapta, akkor nyílik meg csak a továbblépésre az út.
Kiss Csaba
2017. február 20. hétfő 08:49
A törvénytervezet szerint:
(6) Az egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenységet a bejelentéstől számított tíz éven
belül meg kell valósítani és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a
kormányrendeletben kijelölt szervtől.
155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet
a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről
2. § (1) A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek.
Ezért nincsen illetéke nem lehet ellene felebezni és ezért nem használatba vételi eljárással zárul hanem hatósági bizonyítvány kiállításával.
Ha az építkezés során építésfelügyeleti ellenőrzéskor jogszerűtlenséget találnak akkor nem indul fennmaradási engedélyezési eljárás mivel nem kaphatná meg a fennmaradást semmiképen sem egy jogszerűtlen állapot. Helyette átépítési vagy bontási kötelezettséget írnak elő jó nagy építési bírsággal együtt. Ha 10 éven belül nem sikerül megszerezni egy jogszerű állapotról a hatósági bizonyítvány akkor az egészet elbontatják. Ha viszont kiállították a hatósági bizonyítvány akkor van egy forgalomképes ingatlanod.
Tóth Szilveszter
2017. február 9. csütörtök 17:35
– Bíró Úr! nekem az a tervezési programban írva volt, hogy kell száznegyven szoba, lehetőleg apartmanos kialakítással, mert népes a vendégség karácsonykor! Tisztelt Bíróság, nem tehetek róla, hogy utána leválasztottak utólag lakásokat az általam tervezett családi házból!
– Nem, nem tűnt fel, hogy 7800m2. Gondoltam hát gazdag ember, még mondta is, hogy családi segítséggel épít, meg hogy a feleségének lesz tulajdonképpen, mert neki már van egy családi házuk Budán…
Kiss Csaba
2017. február 9. csütörtök 21:55
Szerintem az rendben van hogy az oték betartásával kertvárosias lakó vagy falusias lakó övezetben lehessen családi házakat egyszerű bejelentés alapján méret és lakásszám megkötés nélkül építeni .
De társasházi lakásokat bővíteni ez alapján ? A helyi építési szabályzatból csak az építési törvény 13. § -t figyelembe véve ? Gondoljunk csak bele Józsi Bácsi a tízedik emeleti 54 m2 –es panellakását megbővítteti tetőtérbeépítéssel. Megengedett legnagyobb beépítettséget, önálló rendeltetési egység száma , építménymagasság, szabályozási vonala,beépítési mód, minimális zöldfelület meg felel minden. A társasházi közgyűlés megszavazta Józsi Bácsi jóban van mindenkivel a lépcsőházban.
A ráépítésért cserébe vállalta hogy kifestik a lépcsőházat és megjavítják a liftet.
A panelház egyenlőre még nem műemlék.
A tulajdonosok hozzá járultak a munkaterület átadáshoz. Az Olcsó – Tető 2017 kft. -vel aláírták a szerződést a generál kivitelezésről.
Kezdődet a kivitelezés E- napló készenlétben kiviteli tervek feltöltve az építési hatóság megpróbálhatja megtiltani az építkezést 8 napon belül de mi alapján is?
Na jó a mai magyarországon ez még valamelyik szomszéd megakadályozná irigységből .
Ettől függetlenül nagy üzletet látok a belvárosi padlástér beépítésekben ha nem műemlék az épület már csak a lakókkal kell megküzdeni az engedélyezéssel nem.
Koós Miklós
2017. február 10. péntek 12:05
ismételten csak függetlenül a törvényjavaslat megvalósíthatóságától, azért 2 megállapítást újólag tennék:
1. a legtöbben egyből azon agyalnak, hogy MÁSOK hogyan is tudnák kijátszani a jogszabályokat (ez volt egyébként az egyszerű bejelentés beveztésekor is…)
2. a HÉSZ eleddig sem védett meg, sem a túlépítésektől, sem a ronda, sem a város/utcaképbe nem illő épületektől. Ezzel nem azt mondom, hogy felesleges a HÉSZ, de az elmúlt 30-40 évben rettenetes módon épült be az új lakóövezetek jelentős része, ráadásul összevissza álló, tetejű, méretű házakkal. Se városkép, se utcakép. Egy történelmileg kialakult utcában egyértelmű a helyzet, no de mit is akarunk tulajdonképpen védeni az új vagy a majdnem új lakóövezetekben???
Tóth Szilveszter
2017. február 10. péntek 13:29
azért agyalunk egyből ezen, MERT azokkal a másokkal fogunk bátorságpróbán versenyezni. el fogom venni tőled a 20lakásos megrendeléseket, ha meg merem játszani, amit te nem mersz bevállalni és el fogom bukni én is, ha én sem merem bevállalni.
a jogszabályoknak kettős szerepük van: 1: keretet adjanak, kikövezett utat biztosítsanak egy-egy társadalmi cselekvéshez. 2: az útról letérőkkel szemben védjék a jogkövetőket.
és ez utóbbit nem csak utólagos büntetésekkel lehet megtenni, hanem azzal is, hogy egyszerűen nem szövegezünk bele a törvényeinkbe akkora kiskapukat, hogy aztán azon a fél vöröshadsereg átférjen.
egy évvel ezelőtt is ez volt: első olvasásra kibukott jópárunk előtt, hogy a lakásszám és épületszám a hészekben nem véletlen van ott, a törvényalkotónak eddig eljutni meg három hónapba telt. most is ez van: mi már most látjuk, hogy ezzel ilyen formán vissza lehet élni, a törvényalkotó meg így fogja kihozni a jogszabályt, aztán majd május körül módosítani fogja, amikor elkezdi elhinni, hogy tényleg vannak olyanok, akik megépítik a 7000m2-es egylakásos lakóépületeket a 13. kerületbe…
Varga Péter
2017. február 13. hétfő 18:05
A törvénytervezet (váratlanul 🙂 ) ezt a kérdést jól kezeli. Természetes személy, egy lakás, 300 nm felett, saját célra építhet egyszerű bejelentéssel. Az ettől eltérő helyzet a használatba vételtől (hatósági engedély kiadásától) 10 évig jogellenes építést eredményez. Az így nem életszerű, hogy a vállalkozó saját nevén épít többlakásosnak szánt nagy házat, majd nem hatósági bizonyítványt kér, hanem fennmaradási engedélyt :), mert különben nem tudja értékesíteni a kialakítandó lakásokat…
Balage
2017. február 10. péntek 20:47
Atuse-nek/nak válasz:
Úgy hiszem értem a fentebb írt értelmezésed lényegét. Ezzel kapcsolatban azonban a következő észrevételeim/kérdéseim lennének:
– Milyen jogszabályra alapozod, hogy 3 féle építési tevékenység létezik, hol van ez felsorolva, csoportosítva, pontokba szedve? Az általad említett 312/2012. 17.§ (1) – az önkényesen csoportosító elvű értelemzésed alapelvét használva – akár úgy is értelmezhető lehet, hogy 2-féle építési tevékenység van: 1: építési engedéllyel végezhető, 2: engedély nélkül végezhető és egyszerű bejelentéssel végezhető
– Miből gondolod, milyen jogszabály mondja ki, hogy a 191/2009. 22.§ b) pontban említett „építési engedélyhez NEM KÖTÖTT építési tevékenység”-ek azonosak a 312/2012. 1. mellékletében felsorolt „építési engedély NÉLKÜL végezhető építési tevékenységek”-kel?
– Mire alapozod, hogy a 191/2009. 22.§ b) pontja csak és kizárólag az „építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység”-eket, azaz a saját értelmezésed szerinti „építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek”-et érti ezen b) pont alá tartozónak?
atuse
2017. február 12. vasárnap 10:42
Kedves Balage!
Kérdésedre tömören válaszolva nincs konkréten semelyik jogszabály nem kategorizálja az építési tevékenységek fajtáit. Mint ahogy számos más fontos fogalmat és aktust az építési folyamatban. Van néhány jogszabály, amit együtt kell értelmezni. Magyarországon gördülő jogalkotás van, így az új jogintézményeket oda teszik be ahol hely van… Mondhatjuk, hogy „történelmi alkotmány” van.
!Egy biztos, hogy azonos tevékenységekre többféle jogintézmény nem vonatkozhat!
2016 előtt építési- vagy bontási engedélyt kellett kérni minden olyan építési tevékenységre, amely nem szerepelt a 312/2012 korm. 1.sz mellékletében. Ezekben az esetekben ha bizonyos paramétereket meghaladt az épület, akkor az engedélyezési terv nem volt használható kivitelezésre.
/Szerintem a NEM KÖTÖTT és a NÉLKÜL azonos jelentésű kifejezés./
A 155/2016 korm. 2.§ (1) kimondja, hogy a bejelentés nem minősül kérelemnek és hivatalból történő eljárás indítására okot adó körülménynek. Azaz a bejelentéssel történő építkezés elválik a hatósági engedélyezési folyamattól (kivéve az építésrendészeti szabálytalanságot, amikor fennmaradási engedélyezés lép életbe…). A maradékot osztja fel a 312/2012 korm.: mikor kell kérelmezni és mikor nem.
Ugyan ezt a struktúrát követi a 191/2009 22. §-a:
-(1) a) az engedélyhez kötött és b) a -nem kötött vagy -nélküli. illetve a c) bontási tevékenységek.
-(1a) bejelentéssel végezhető tevékenységek.
Balage
2017. február 13. hétfő 08:26
Teljesen ésszerűek, jogosak az észrevételeid – mint ahogyan Üzemmérnök gondolatai is.
Az ebben a posztban – szerencsére – ismétcsak felszínre került kiviteli terv készítéséről szóló 191/2009. 22.§-ának értelmezésével kapcsolatban szerintem erősen érik egy újabb kérdéssor felvetésének gondolata a Miniszeterelnökség Építésjogi Főosztálya felé. Kérdés, hogy ennek megfogalmazásába van-e értelme munkát fektetni bárkinek is, ha a jogszabályok állandóan változnak.
Jómagam jelenleg a 191/2009. 22.§ (1a), (2), (3) bekezdések 22.§ (1) bekezdésétől való különállóságára, függetlenségére építem nézetemet, miszerint ezeket egyébként is egymástól külön kell értelmezni. Tehát bárhogy is értelmezzük az (1) bekezdés tartalmát, még mindig ott van például az (1a) bekezdés, ami egyértelműen az egyszerű bejelentéses kiviteli tervekre vonatkozik.
Az (1a) bekezdés értelmezése szempontjából pedig igencsak releváns az e-epites.hu kormányzati weboldalon folyamatosan megtalálható Miniszterelnökség, Építésjogi és Hatósági Főosztály által kiadott, egyszerű bejelentésről szóló „Lakossági tájékoztató” 5-6-7 oldalának tartalma, ahol is azt taglalják, hogy az 191/2009. 22. § (1a) bekezdésben fellelhető „LEGALÁBB” szót hogyan kell is értelmezni: Eszerint az összes jogszabályt egyszerre kell figyelembe venni és értelmezni.
Íme, a lakosság jelenleg eképpen van tájékoztatva:
https://www.e-epites.hu/sites/default/files/egyszeru_bejelentes_lakossagi_20160613.pdf
Üzemmérnök
2017. február 12. vasárnap 19:07
De, mind a 312-es, mind a 191-es és a 155-ös kategorizálja az építési tevékenységet.
A 191/2009. Korm.rendelet 22.§ (1) bek. a) pontja szerint: építésügyi hatósági engedélyhez kötött,
a b) pontja alapján: az építési engedélyhez nem kötött, melybe beletartozik az (1a) pontja is, azaz az egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezés.
Tehát, itt két részre osztódik az építési tevékenység.
Ezzel szemben, a 312/2012. Korm. rendelettel összevetve, a kiviteli terv készítésének kötelezettsége szempontjából, már három részre osztódik:
1, Az 1. számú mellékletben felsorolt munkákhoz nem kötelező tervet sem készíteni.
2, Az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységhez, de az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó esetben, a 155/2016. Korm.rendelet szerinti kivitelezési dokumentációt kell elkészíteni. Ugyanakkor, a (155/2016. Korm. rendelet 1. melléklet szerint) a 191/2009. Korm.rendelet kereteit is figyelembe kell venni. Értelmezésem szerint a 22.§ b) pontjában felsorolt paramétereket.
3, Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységhez készülnie kell engedélyezési tervnek (lásd. pl. Mérnöki Kamara útmutatója) és kiviteli tervnek is. Utóbbinál felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben alkalmazható-e a 22§ b) pontjában meghatározott paraméterek figyelembevétele?
Továbbra is az az érzésem, hogy sokan azt szeretnénk, ha a kamarák, a jogalkotók pontosan meghatároznák, hogy mely esetben milyen terveket kell készíteni. Amikor ezek a szabályok megszületnek, akkor meg mindenki azt szeretné, ha az, a tervezőre lenne bízva.
Te melyiket választanád?
Nagy Imre
2017. február 13. hétfő 11:59
Kiss Csabának az észrevételéhez (február 9): Szerintem is ez a legaggályosabb változtatás: (3) A természetes személy építtető – műemlék kivételével – egyszerű bejelentéssel bejelenti a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenységet, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi.
Ez azt is jelenti, hogy pl. XY természetes személy, aki 10 lakást tartalmazó 1000 m2 hasznos alapterületű lakóépület tulajdonosa és ott is lakik, ezen lakóépület bővítését +10 lakás létesítésével emeletráépítéssel, vagy új szárnyépülettel való bővítésével, innentől egyszerű bejelentéssel végezheti. Mindenféle szakmai kontroll nélkül. Majd utólag dől el minden tévedett e-valaki; kell-e bontani, büntetést fizetni, településképi kötelezésnek eleget tenni. Na ezért kell a kötelező felelősségbiztosítás!
Varga Péter
2017. február 13. hétfő 17:57
Nem, a törvénytervezet szerint ebben a szituációban a használat(bavétel) után tíz évig a változtatás idézett állapota jogellenes építésnek minősül, annak jogkövetkezményével.
Nagy Imre
2017. február 13. hétfő 19:39
Nem nem. Azaz de igen, a probléma fenn áll. Hiszen én nem írtam változtatásról. Azaz a tervezet szerint nem kell majd változtatni, vagy bármilyen manipulációt alkalmaznia ahhoz, hogy valaki legálisan + 10 lakást toldjon hozzá eccerű bejelentéssel a saját maga által (is) lakott lakóházához.
Hiszen – a törvény szövegét alapul véve – az építési tevékenységet (a bővítést „saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi”.
Azaz a kritérium csak annyi, hogy ott lakjon az építtető; akár a már meglévő épületrészben, akár az újban. Gyakorlatilag nincs lakásszám korlát, illetve esetlegesen a HÉSZ.
És akkor nincs se hatósági macera, se tervtanács, hurrá.
Persze a dolog kétélű, erre próbáltam felhívni a figyelmet.
Varga Péter
2017. február 13. hétfő 19:56
Így nehéz… az eljárási mód (egyszerűsített eljárás 300 nm felett) csak egy lakásesetében lehetséges.
Nagy Imre
2017. február 14. kedd 01:12
Nehéznek nehéz, de értelmezhető…. Új lakóház 300 m2 feletti építése esetén van szó egyetlen lakásról /ez a (2) bekezdés a tervezetben/, én meglévő lakóház esetéről beszéltem /ez a (3) bekezdés/ ahol nem „lakásról” van szó, hanem a természetes személy építtető „saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépületről”. Ami ugye nem csak egy lakás lehet, hanem több lakásos lakóház is, amelyből egy az építtetőé, így biztosítva annak lakhatását.
Varga Péter
2017. február 14. kedd 15:23
Még egyszer: Meglévő lakóház 300 nm feletti bővítése során sem keletkezhet újabb lakás a törvénytervezet szerint. Ha keletkezik, az jogszerűtlen építés, és ez az állapot 10 évig él.
((Jogszerűtlen az építési tevékenység, ha … „bb) természetes személy esetében 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladóan nem saját lakhatás biztosítása érdekében, illetve a megépült lakóépületben nem csak egy lakást kialakítva, bc) természetes személy esetében a meglévő lakóépületet 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítését nem saját lakhatás biztosítása céljából, nem saját lakhatásra szolgáló lakóépület tekintetében, vagy bd) természetes személy építtető kivételével, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó lakóépület esetében bejelentéssel (végzik.)
Nagy Imre
2017. február 14. kedd 16:39
OK, így világos, köszönöm. Vagyis így, kicsit körmönfontan (eldugva a 48.§-ba) ki lesz védve a dolog.
Kiss Csaba
2017. február 14. kedd 18:36
Varga Péter szerintem félre értelmezed a törvénytervezetet. Jogszerűtlen építési tevékenységről beszélni az egyszerű bejelentéssel építtet épület kivitelezése alatt lehet. Amint kiállították a hatósági bizonyítványt és lezárták az e-naplót van egy jogszerűen épített egylakásos lakóépületed vagy bővítés esetén egy nagyobb lakásod amit saját részre építettél. Át lehet vezetni a földhivatali nyilvántartásban az ingatlant és akár másnap értékesítheted vagy a rendeltetési egységek számának megváltoztatásával kettéoszthatod amiről az építési hatóság egy újabb hatósági bizonyítvány köteles kiállítani amennyiben a két új lakás megfelel az oték -ban lévő minimális feltételeknek. Az hogy a jogszerűtlen építési tevékenység tíz évig áll fenn szintén tévedés. Ha valamit jogszerűtlenül építettél az örökre jogszerűtlen marad. Elévülés miatt tíz év után már nem szabhatnak ki rád építési bírságot és nem kötelezhetnek bontásra vagy átépítésre de attól még jogszerűtlen marad. (a szomszédod még simán nyerhet ellened kártérítési pert.) Bontásra itt akkor kötelezhetnek , ha nem sikerül 10 év alatt megszerezni a hatósági bizonyítványt az egyszerű bejelentés megtételét követően. Létezik olyan például a csok -nál hogy az állami támogatásért cserébe a lakáshasználatot fent kell tartani bizonyos ideig ,de ebben a törvény tervezetben semmi ilyen feltétel nincs. Várjuk meg az elfogadott törvényt és az azt követő kormányrendeletet. A mai magyar törvényalkotás már nevetséges. Egyébként a tervezet szerintem alkotmánysértő is mert mi alapján is esik más elbírálás alá az a magánszemély aki saját részre épít attól aki más részére. Az egyszerű bejelentés az építési engedély helyett elvette az ügyfél jogot és ezáltal a fellebbezés lehetőségét a telekszomszédoktól. A jogvédőknek itt is lehetne keresni valója.