Az egyszerű bejelentésű tervek tervtartalmi előírásait tartalmazó, 2016. június 14-től hatályos MMK-MÉK szabályzatot anno ízekre szedtük. Remélhető volt, hogy az egyszerű bejelentéssel foglalkozó – a szabályzat terjedelmét jelentősen meghaladó – most megjelent MÉK útmutató nagyobb gondossággal készült. Hát nem …

MÉK útmutató letöltése

Az első részben csak az útmutató kiviteli terv tartalmi vonatkozásait néztük meg, de kiderült, hogy az útmutató további hibákat és félreérthető megfogalmazásokat tartalmaz.

MÉK: a melléképület építési engedély köteles

9. oldal “Fel kell arra hívni feltétlenül az építtető figyelmét, hogy a lakóépület építéssel összefüggő egyéb építési munkák más eljárás keretében engedélyeztethetők, például:   – melléképület – építési engedély,”

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet  1. melléklete felsorolja az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységeket. Ezek között szerepel:

8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

Ami lakóépületek esetében legtöbbször garázst jelenthet.

KOOS.HU VÉLEMÉNY | Helytelen a MÉK megállapítása, mivel a melléképület esetében csak akkor kell építési engedély, ha a fenti paraméterek egyikét meghaladja.

MÉK: szükséges főépítész-szel, hatósággal egyeztetni

9. oldal “Ha egy építtetőnek, vagy építészének határozott elképzelése van az épület építészeti megjelenéséről, feltétlenül szükséges az ingatlan megvásárlását megelőzően főépítészi egyeztetés a megvalósíthatóságról.”

26. oldal „Tervező szükség esetén a jóváhagyási tervet az illetékes főépítésszel, tervtanáccsal, építésügyi hatósággal, szakhatóságokkal és az érdekelt közműszolgáltatókkal egyezteti, valamint beszerzi a jogszabályokban meghatározott szükséges nyilatkozatokat.”

KOOS.HU VÉLEMÉNY | a gyakorlatban ez az ajánlás nem valósítható meg, mert a legtöbb önkormányzatnál az építéshatósági dolgozóknak és a főépítészeknek kifejezetten megtiltották az effajta egyeztetéseket illetve állásfoglalások kiadását (ez utóbbiaknak egyébként létező tájékoztatási kötelezettségét a gyakorlatban igencsak nehéz számon kérni)

Mellesleg ez az egyik legnagyobb, leginkább megoldatlan és kikerülhetetlen probléma az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépületek tervezése során, ebből következően nem túl szerencsés ezzel még hergelni is a tervezőket.

MÉK: csak a generáltervezés felel meg az elvárásoknak

10. oldal „Az építész tervező jogszabályi kötelezettsége okán generál tervezői feladatot is ellát. Ez azt jelenti, hogy az építész tervező generál tervezőként koordinálja szaktervezők munkáját. A teljes kiviteli tervet is az építész tervező tölti fel az e építési naplóba. Ezt a kötelezettségét csak akkor képes ellátni, ha ellenőrzési és utasítási joga van a szaktervezők felé. Ha építtető a szaktervezőket önállóan kívánja megbízni, akkor átveszi az építész tervező felé a szoros adatszolgáltatási és felelősségi szerepet. Feltétlenül célszerű ezért az építész generál tervezővel fővállalkozói szerződést kötni, még akkor is, ha építtető a szaktervezőket maga kívánja kiválasztani. Ebben az esetben javasolt kijelölt alvállalkozóként a szaktervezőt az építész tervező fővállalkozói tervezési szerződésébe beépíteni.”

12. oldal TERVEZÉSI SZERZŐDÉS Előzetesen meg kell állapítani, javasolt építész tervezővel generáltervezői fővállalkozói szerződést kötni. A vonatkozó jogszabályok szellemében, az építész tervező abban az esetben tudja maradéktalanul teljesíteni feladatát, megfelelni az építtetői elvárásoknak, kielégíteni a jogszabályok által rá rótt kötelezettségeket, amennyiben a tervezési szerződés a tervezés vonatkozásában fővállalkozói szerződésként jön létre, amely mind a generál tervezői feladatokat, jogokat és kötelezettségeket, mind pedig a szakági tervezési feladatokat tartalmazza.”

Az építési törvény így határozza meg a koordináló tervező feladatkörét:

az Étv 33. § (1) A tervező felelős:
c) az építészeti-műszaki dokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért,
d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

KOOS.HU VÉLEMÉNY | Az építési törvény szerint a „generáltervezőség” szakmai kötelezettség és nem vállalkozási kategória, mármint hogy az építész miképpen szerződik az építtetővel. Bár a megbízó oldaláról valóban előnyösebb a generáltervezés, de sehol sincs leírva, hogy az építész tervező az Étv szerint meghatározottak koordinálását, tervek összehangolását csak olyan minőségében végezheti, ahol a szakágak az ő alvállalkozói.

Sem az építési törvény, sem más fontos építési jogszabály nem ismeri/használja a generáltervező fogalmát.

Talán nem véletlenül, hiszen ez a közkeletű szó leginkább vállalkozási módot takar, amikor is egy mérnöki vállalkozás felvállalja az összes szakági tervezési munkát, függetlenül attól, hogy ezeket a szakági munkákat saját szakembereivel, vagy alvállalkozókkal készítteti el.

Az építész tervező akkor is koordináló szerepet lát el, ha formailag nem ő a generáltervező, hiszen a tervszolgáltatást is ő biztosítja a szakágak felé és mint felelős tervezőnek kötelessége a szakágaktól átvenni az építészeti szakágat érintő változásokat, kapcsolódásokat.

Az építésztervezők egy része ráadásul (KATA-s) egyéni vállalkozóként dolgozik, akiknek – a vállalkozási forma lényegéből eredően – kifejezetten előnytelen, hogy alvállalkozót bevonjanak, hiszen ezzel csökkentenék a kedvező adózású bevételi keretüket. Az útmutató ajánlása szerint őket nem volna célszerű tervezéssel megbízni, mert a generáltervezőkkel szemben ők nem tudnák „maradéktalanul teljesíteni a feladatukat” ami nyilván valóan elfogadhatatlan megkülönböztetés lenne. Ez nemcsak annak fényében lenne furcsa, hogy törvényi kötelezettségük folytán nekik is feladatuk a szakágak közötti koordináció, de ráadásul még az alanyi áfamentességet választó KATA-s tervezők 27% Áfa felszámítása nélkül tudnak szerződni, ami nyilván a magánépíttetők esetében igencsak előnyös lehet, hiszen ők nem tudják visszaigényelni az áfát.

Ugyan ez nincs túlságosan kiemelve sehol sem, de ott ahol a jogszabály (pl. Étv.) építészeti-műszaki tervezőt említ, az az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet I. Tervezés 2. része szerint bárki lehet (építész, statikus, épületgépész..stb)

MÉK: célszerű generálkivitelezőt választani

11. oldal „A megvalósítási folyamatban is célszerű generál kivitelezővel fővállalkozói szerződést kötni. Az egyértelmű felelősségi viszonyokon túl az áfa elszámolás tekintetében is ez az ésszerű.”

KOOS.HU VÉLEMÉNY | A generálkivitelező valóban nagyobb biztonságot nyújthat az építtetőnek, de fontos szempont még az anyagiak is. A különféle támogatások és kedvezmények között az építtetőnek kell döntenie, hogy számára melyik jelent kedvezőbb elszámolást:

1. az 5 millió Ft-os adóvisszatérítés (nem kell generálkivitelező, alacsonyabb költségeket tud kialkudni, viszont kötelező a műszaki ellenőr) kisebb beruházások esetén lehet előnyösebb
2. 5%-os áfa (generálkivitelezés esetén) nagyobb beruházásoknál lehet előnyösebb

MÉK: ki határozza meg a tervezési programot?

11. oldal A tervezési programban – amelyet az építtető és tervező közösen készít elő

13. oldal „A kormányrendelet alapján a tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni. A tervezési programot a megrendelőnek kell meghatároznia. A tervezési program részletes szabályairól az útmutató 2. fejezetében szóltunk.”

KOOS.HU VÉLEMÉNY | Egy szakmai útmutatótól elvárható lenne, hogy egy ilyen lényeges kötelezettséget egyféleképpen határozzon meg. Természetesen az első a helyes.

MÉK: csak a ház tervezője lehet tervezői művezető

13. oldal „A 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése 2016. július 1. napjától kezdődően kötelezővé tette a tervezői művezetést, feltételeit a tervezési szerződés rögzíti.”

Nézzük, mit mond a jogszabály

Étv.33.§ (4) A tervező – ha erre az építtetőtől megbízást kapott – tervezői művezetést végezhet.

155/2016 3. § (1) Az építtető és az építész tervező a kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben rögzíti. A tervezői művezető – a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint – az építési folyamatot a helyszínen legalább hat alkalommal figyelemmel kíséri és az elektronikus építési naplóban eseti bejegyzést tesz. + min. állásfoglalás

A minisztériumi állásfoglalás eképpen határozta meg a kötelezettséget:

KOOS.HU VÉLEMÉNY | A MÉK a kötelező tervezői művezetés kapcsán rendre kizárólag a házat tervező építészt érti tervezői művezető alatt, holott ez a fenti minisztériumi állásfoglalás szerint más is lehet, akár pl. tervezési jogosultsággal rendelkező műszaki ellenőr is.

MÉK: a művezetési szerződés megbízási szerződés

19. oldal „A tervezői művezetés díja megbízási díjnak minősül, a 155/2016 (VI.13.) Korm. rendelet, a hat alkalomra szóló tervezői művezetés számított munkadíjának felső határát maximalizálja.”  

31. oldal „A tervezői művezetés a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezései alapján végezhető, mivel a tervezői művezetés alapján konkrét mű nem jön létre, továbbá a tervezői művezetés nem eredménykötelem.

A minisztériumtól kért állásfoglalás szerint:

KOOS.HU VÉLEMÉNY | hibás a MÉK meghatározása. A minisztérium szerint a tervezői művezetési szerződés vállalkozási szerződésnek minősül 

A valódi tervezői művezetés során a terveknek való megfelelés ellenőrzésén túl a legtöbbször különféle problémákat kell megoldani. Vagy azért, mert az pl. nem szerepelt esetleg a tervekben (ez a leggyakoribb) vagy a kivitelezés közben valamilyen okból eltértek pl. a rétegtervtől vagy egy konkrét megoldástól. Ezekkel kapcsolatosan ilyenkor a tervezői művezetőnek nyilatkoznia kell, megoldást kell adnia szövegesen vagy terv(vázlat) formájában. Ezért aztán a tervezői művezetés lényegében tervezési tevékenységnek minősül és mint ilyen, a vállalkozási szerződés hatálya alá tartozik.

MÉK: ha rossz a tervezési szerződés, ki kell egészíteni

27. oldal „Amennyiben a tervezői szerződés nem fedi a Szabályzat valamint a vonatkozó jogszabályok szerinti tartalmat, a szükséges kiegészítő tervezési feladatokról a Tervezőnek írásban tájékoztatnia kell a Megrendelőt.”

KOOS.HU VÉLEMÉNY | ez egyszerűen csak értelemzavaró. A tervezési szerződést a tervező köti, ergo, ha az eleve nem felelne meg a jogszabályi tartalomnak, akkor attól függően, hogy milyen rendelkezés maradt el – az nem lesz érvényes szerződés, vagy a kötelező jogszabályi rendelkezések automatikusan a szerződés részét képezik.

MÉK: mikor célszerű tervezői művezetést tartani?

32. oldal ” A javasolt művezetési alkalmakat a MÉK vonatkozó szabályzata tartalmazza.”

A MÉK szabályzatot elemző írásunkban már említettük, hogy a MÉK az építész tervezői művezetőnek azt javasolja, hogy a kötelező művezetési alkalmak közé az alábbiakat célszerű belevenni:

• kitűzés,
• alapozás,
• felmenő szerkezetek,
• födémek építése,
• tetőszerkezet építés,
• gépészeti és elektromos munkák,
• szigetelések,
• szakipari munkák (tér lehatárolások, burkolás, homlokzatképzés),
• kivitelezés lezárása

KOOS.HU VÉLEMÉNY | A fenti listából hármat – talán a legfontosabbakat – egyből ki is lehet húzni, mert a szabályzat kizárólag építészekre vonatkozik, márpedig ha készül alapozási és födémterv, mint tartószerkezeti munkarész, azt építész tervezői jogosultságú építész tervező nem ellenőrizheti és nem minősítheti. De nem ellenőrizhet gépészeti és elektromos munkákat sem, mert erre nem ad lehetőséget az építész tervezői jogosultság. 

A MÉK útmutató súlyosan félrevezető 1. rész