A MÉK útmutató súlyosan félrevezető 1. rész
Az egyszerű bejelentésű tervek tervtartalmi előírásait tartalmazó, 2016. június 14-től hatályos MMK-MÉK szabályzatot anno ízekre szedtük. Remélhető volt, hogy az egyszerű bejelentéssel foglalkozó – a szabályzat terjedelmét jelentősen meghaladó – most megjelent MÉK útmutató nagyobb gondossággal készült. Hát nem …
MÉK útmutató letöltése
Nem volt még időm átrágni magamat az egész anyagon, ezért egyelőre csak a kivitelezési tervdokumentációra vonatkozó megállapításokat másoltam ki az útmutatóból:
16. oldal A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményei tekintetében figyelembe veendőek a Magyar Építész Kamara, illetve Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatai is, melyekben foglalt díjszabások ajánlott jellegűek.
17. oldal A 155/2016 (VI.13.) Korm.r. I.sz. melléklete sorolja fel az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészeit
18. oldal A fenti munkarészek elkészítéséhez, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet keretei között a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, a Magyar Építész Kamara, illetve az I. rész 8. és 9. pontja tekintetében a Magyar Mérnöki Kamara által kidolgozott szakmai követelményeket megállapító, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes szabályzatát kell figyelembe venni, amelyet a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján közzétesz.
Tudom, magas labda lecsapni, hogy a MÉK a saját Útmutatójában egy olyan saját szabályzatára hivatkozik, amit 9 éve nem volt képes elkészíteni.
Komolyabb gond, hogy a MÉK súlyosan félrevezeti a tervezőket és persze az építtetőket a tekintetben, hogy mikor és milyen kivitelezési tervdokumentációt kell elkészíteni. Miről is van szó?
***
Az egyszerű bejelentéssel épülő épületek kivitelezési tervdokumentációját a 155/2016.(VI.13) Korm. rendelet szabályozza oly módon, hogy az elkészítendő terveket a MÉK-MMK közös szabályzata alapján kell elkészíteni az „építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet keretei között”. Sajnálatosan azonban az Útmutató átsiklik afelett, hogy ez pontosan mit is jelent, pedig igencsak lényeges.
Ugyanerről az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22.§-a így rendelkezik:
(1a)197 Az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.
Viszont ugyanezen 22.§ (1) a-b) pontjai ezt tartalmazzák:
(Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető)
a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,
b)195 az az építési tevékenység – ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet –, amely esetében
(és itt számos, főképpen tartószerkezeti feltétel következik, többek között a legalább 540 cm fesztávolságú épület…stb)
Vagyis, ha az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépület támaszköze legalább 540 cm (illetve a fenti b) alpontjai közül bármelyik megvalósul), akkor a 22.§ (1) -(3) bekezdése szerint TELJES KÖRŰ kiviteli tervet kell készíteni minden szakágban, vagyis a tartószerkezeten túl épületgépészeti és épületvillamossági szakágakban is. Ez már nem „rendszerterv”, hanem valódi szakági kiviteli terv tervlapokkal, számításokkal, műszaki leírással és költségvetési kiírással.
Bármilyen furcsa is, hogy miközben eltörölték a gépészeti és elektromos terveknél a teljesítmény alapú kötelezettséget a kiviteli tervek készítését illetően, jelenleg attól függ, hogy kell-e épületvillamossági terv, hogy pl. az épület tartalmaz-e „a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt” (22.§ (1) b-c) alpontjai…). Ha ezt valaki furcsának találja, forduljon az MMK-hoz. Ők remélhetőleg értik.
A szakágak kiviteli terveit a MMK külön szabályzata alapján, az építész szakág tervtartalmi és formai előírásait a MÉK el nem készített szabályzata figyelembe vételével kell meghatározni.
A jogszabály nem formai, listalapon, hanem elvárások, követelményalapon az alábbiakban határozza meg – beleértve az építész terveket is – a kiviteli tervek tartalmát:
(2)198 A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében, valamint a tervezési programban megadott alapvető követelmények és egyéb előírások – ellenőrizhető módon történő – kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához szükséges tervet, műszaki leírást, információt, teljesítménynyilatkozatot és utasítást tartalmazó egységes dokumentum, amely alapján a tervezett építmény célszerűen és gazdaságosan megvalósítható, továbbá amely egyértelműen meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, beépített berendezés
a) megnevezését,
b) helyzetét, méretét, mérettűrését,
c) számításba veendő hatásainak, követelményeinek megfelelő elvárt műszaki jellemzőket,
d) minőségi követelményeit,
e) építésének és beépítésének technológiai feltételeit, valamint
f) költségeinek meghatározásához szükséges adatokat.
Ez pedig a legkevésbé sem az „egyszerűsített kiviteli terv” kategória.
Úgy vélem, ha már 40 valahány oldalt áldoztak egy ÚTMUTATÓ összeállítására, erről a cseppet sem mellékes, sokak számára nem ismert, de legalábbis félreértett „kormányrendelet keretei között” meghatározást illett volna kifejteni, mert ez súlyosan félrevezető mindenki számára. Amíg ez a szaktervezők számára többletmunkát, az építtetők számára komoly többletkiadást jelenthet.
Kérem a további hozzászólásokat ide, a cikk folytatásába írják :
kiviteli tervekről szóló írásaink
Hozzászólások (24): megnézem
Balage
2017. február 7. kedd 19:12
Hát igen… ezt feszegeti a Miniszterelnökség is a https://www.e-epites.hu/sites/default/files/egyszeru_bejelentes_lakossagi_20160613.pdf lakossági tájékoztatójának 5-6-7 oldalain, meg erről irogattam én is az alábbi cikkhez írt hozzászólásaimban:
https://kooseptar.hu/2017/01/26/mik-az-en-valaszaim-az-egyszeru-bejelentessel-kapcsolatos-kerdesekre/
Ezekből pedig az következik, hogy gyakorlatilag az összes egyszerű bejelentéses családi házra kell az összes szakágra kiterjedően teljes körű klasszikus (valódi, 191-es rendelet szerinti) kiviteli tervet készíteni. Ez teljesen új családi háznál véleményem szerint nagyon helyes, de egy meglévő falusi ház 10-12 m2-es bővítése esetén meghökkentően értelmetlen dolog lehet.
Csak az a kérdés, hogy az Építtetők annak a tervezőnek hisznek-e, aki szerint kell valódi kiviteli terv, vagy annak, aki szerint nem kell.
Szabó Adrienn
2017. február 7. kedd 19:27
A 191/2009 rendelet 22. § (1) szerint: Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető
a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység. Az a) pont függetlennek tűnik a b)-től, így ez minden építési engedélyhez kötött építésre vonatkozik, akár túllépi az épület a 22. § (1) b) pontban felsorolt paramétereket, akár nem.
Az üdülőépület építés (még) építési engedély köteles. Jól értelmezem, hogy most az engedélyezési terven kívül minden esetben komplett kiviteli terv kell egy üdülőépület megépítéséhez, legyen az bármilyen kis alapterületű és tartószerkezetileg egyszerű?
Tóth Szilveszter
2017. február 7. kedd 23:30
igen, helyesen értelmezed, minden olyan esetben, ahol engedélyezési tervet kell beadni, ott teljes körű kiviteli tervvel folytatódik a tervezés.
Balage
2017. február 8. szerda 09:00
Kedves Adrienn!
Ha az Ön által írt értelmezést felhasználva megcserélem az a) és a b) pontokat, akkor a b) pont függetlenségének szemszögéből nézve az alábbi értelmezés jön ki:
A 191/2009 rendelet 22. § (1) szerint: Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető
b) „az az építési tevékenység – ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet –, amely esetében”.
A b) pont függetlennek tűnik az a)-tól, így ez minden építési engedélyhez nem kötött építésre vonatkozik.
Szabó Adrienn
2017. február 8. szerda 10:28
Valóban, a b) pont az az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységre vonatkozik.
Tóth Szilveszter
2017. február 7. kedd 23:38
Miklós! szerintem tévedsz. a 22(1) pontban a „nem engedélyes tevékenységek” rész nem vonatkozik az egyszerű bejelentésre. lehet így is érteni, de szerintem a költő eredetileg azt gondolta, hogy ezek a munkák csak a felújítás, átalakítás, amiket kivettek az engedélyezési körből, de ha érintik az adott tartószerkezeti szintet, akkor kiviteli terv köteles.
plusz mivel a bejelentési terv neve is „kiviteli terv”, ezért nem sérül az sem, hogy ezen lakóépületeket kivitelezési dokumentációból építik fel. más kérdés, hogy ez a fogalom itt csak „nyerstészta”.
(az útmutatót egyelőre nem olvastam, azt most még nem védeném így látatlanba 🙂 )
ui.: a gyógyszerszakmában van olyan, hogy ha egy összetevő megváltozik, akkor az elnevezést is kötelező megváltoztatni – lehet a jogászoknak is kellene ilyen előírás, hogy azonos hangalakkal nem lehetne két különböző definíció ?
Koós Miklós
2017. február 8. szerda 08:03
azáltal, hogy a 155/2016-ba belevették – ha elég szerencsétlen megfogalmazással is -, hogy a 191-es „keretei között”, ezáltal az egyszerű bejelentéses tervek is bekerültek a 191 hatálya alá. Mivel a kötelezettség indirekt, vagyis hogy attól függ a gépészeti kiviteli terv készítésének a kötelezettsége, hogy pl. kerül-e 150 cm-es konzol a házra és emiatt kell komplett kiviteli tervet készíteni (merthogy a kiviteli tervnek immáron része többek között a komplett gépészeti terv is..)…elsőre nem könnyíti meg a megértést. Nekem se esett le elsőre. E tekintetben Balage-nak igaza volt, de abban nem, hogy az összes bejelentéses tervre igaz lenne.
_beg_
2017. február 8. szerda 08:41
És mi a helyzet a 22.§(1a) bekezdésével? Szerintem ez kiemeli az egyszerű bejelentés alá tartozó épületeket az előző körből.
Koós Miklós
2017. február 8. szerda 10:35
ott van benne a bűvös szó, hogy „legalább„
_beg_
2017. február 9. csütörtök 13:00
A legalább az alsó minimum, nem érzem az ellentmondást. Legalább = ennél kevesebb nem lehet (de ennyi igen).
Kiss Csaba
2017. február 9. csütörtök 16:41
Eddig én is az olvastam ki a jogszabály változásokból hogy a tartószerkezeti méreteket átlépő egyszerű bejelentés esetén teljes körű kiviteli tervek kell készíteni minden szakágra.
A helyi építésfelügyelettel konzultáltunk és csak nőtt a bizonytalanság.
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet V. Fejezet 22. § Arról szól hogy mikor kell kivitelezési dokumentáció és emiatt e-napló vezetés . A kiviteli tervek tartalmát viszont az 1. melléklet szabályozza !!! Ebben január elsejétől csak a 7.pon került bele.
7.334 A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg.
a Magyar Építész Kamarának és a Magyar Mérnöki Kamarának van közös szabályzata az egyszerű bejelentés esetére . Tudjuk jól hogy egy használhatatlan fércmunka de van.
Az egyszerű kiviteli dokumentáció is kiviteli dokumentáció.
Az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.
1. melléklet 3. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció részek elhanyagolhatók.
Mindezeket összerakva építész , gépész és villamos tervekből elég az egyszerűsített kiegészítve az új jogszabályoknak megfelelő műszaki leírás ( mérettűrések, elvárt műszaki jellemzők, beépítés technológiai feltételei stb.)
Tartószerkezeti tervek a szabályzatban elfogadott paraméterek felett. Alatta csak tartószerkezeti műszaki leírás ami korábban az engedélyezéshez kellett.
Munkabiztonsági és egészségvédelmi terv.
Árazatlan költségvetés kiírás.
Egyesített közmű (genplan) tervnek és üzemelés technológiai tervnek, szerintem nincs értelme egy családi háznál ezek elhagyhatók.
A jogszabályok márciusban állítólag újra változni fognak és kockázati életbiztosítást is kötelező lesz kötnie a kivitelezőnek az építtető gutaütés miatti elhalálozása esetére.
Balage
2017. február 8. szerda 08:44
Úgy fogalmaztam, hogy „gyakorlatilag az összes egyszerű bejelentéses házra kell”. „Gyakorlatilag”. Ez alatt nem azt értem, hogy mindegyikre kell. Mivel nyilván lehet olyan épület, amelyben pl. a födémkoszorún kívül nincs semmilyen vasbeton szerkezet. De mivel az ilyen eset elég ritka lehet, így véleményem szerint kvázi kiindulási tájékoztatásként nagyon nagy biztonsággal lehet közölni az építtetőkkel, hogy kell teljes körű kiviteli terv.
Persze jövő hónapban ez már korántsem biztos, hogy így lesz értelmezhető az újabb tömeges jogszabályi változtatások miatt. Jobb lenne kivenni pár év szabadságot és kivárni, míg ez az egyszerű bejelentéses meg bürokráciacsökkentős idióta őrület és ámokfutás végre teljesen bedől. A jogszabályalkotó nem folytat érdemi kommunikációt sem az építtetőkkel, sem a tervezőkkel, sem a hatóságokkal. Azaz saját maga lehet, hogy úgy érzi, hogy kommunikál, de az esetlegesen beérkező szakmai javaslatokat nem veszi figyelembe, nem érti. Így pedig előbb-utóbb nem marad semmilyen szakmai tekintélye. Tekintély nélkül pedig nem lehet hosszútávon életképes tekintélyelvű rendszert kiépíteni.
Koós Miklós
2017. február 8. szerda 11:14
nekem volt már olyan megbizásom (még 2014-ben), ahol az építtető csak azért terveztette át a házát és terveztetett bele egy középfőfalat, hogy ne haladjuk meg azt a fesztávolságot, amihez már kötelező volt a kiviteli terv!!
Balage
2017. február 8. szerda 13:36
A 22.§ (1) bb) pontja szerintem a legrelevánsabb, amely miatt csaknem az összes egyszerű bejelentéses házra kell teljes körű szakágankénti kiviteli terv, mely a következőképpen rendelkezik:
„bb) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút”
Ha egy előregyártott födém fesztávot 5,40 alá tervezzük, attól még igen nagy valószínűséggel a födémkoszorún kívül épül vasbeton épületelem, ami miatt a bb) pontba esünk bele.
Jómagam is emlékszem olyan jópár éve létezett előírásra, miszerint 5,40 fesztáv alatt nem kellett statika az engedélyeztetésekhez.
Tisztelt Miklós!
A weboldalhoz gratulálok. Ebben nagyon sok munka van.
Koós Miklós
2017. február 8. szerda 17:22
most irom az útmutató kritikájnak a 2. részét, abban írom:
az Étv 33. § (1) A tervező felelős:
c) az építészeti-műszaki dokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért,
d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.
Sem az építési törvény, sem más fontos építési jogszabály nem ismeri/használja a generáltervező fogalmát. Talán nem véletlenül, hiszen ez a közkeletű szó leginkább vállalkozási módot takar, amikor is egy mérnöki vállalkozás felvállalja az összes szakági tervezési munkát, függetlenül attól, hogy ezeket a szakági munkákat saját szakembereivel, vagy alvállalkozókkal készítteti el.
Ugyan ez nincs túlságosan kiemelve sehol sem, de ott ahol a jogszabály (pl. Étv.) építészeti-műszaki tervezőt említ, az a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet I. Tervezés 2. része szerint lehet bárki (építész, statikus, épületgépész..stb).
A fentiekből következően bármilyen profilú fővállalkozó szerződhet az építtetővel. Ilyenek pl. a nagy autópálya tervezőirodák, ahol az építészet is csak egy szakág.
Bakos Géza
2017. február 8. szerda 18:33
A felvetésem tárgya ugyanaz, mint korábban más helyen, de most már ebből a szempontból. ( meglévő családi ház egy szimpla garázzsal történő bővítéséhez egyszerű bejelentése kell-e — mivel összenyitják a házzal, ezért igen)
Ebben az esetben 5,40- fesztávnál vagy monolit födémnél statika is kell, illetve KOMPLETT kiviteli terv – ÉPÜLETGÉPÉSZETTEL a 191/22§ (1) és (3) szerint. Az „egy szál villanykörte” (na jó + egy távnyitós garázskapu) az épületvillamosság ?
És mi a többi RENDSZERTERV, ha egy csöpp víz/szennyvíz sem kerül a bővítménybe?
Tegyük fel, se monolit, se 5,40… Attól még továbbra rendszertervet kér a 155-öshöz kapcsolt „okos” kamarai szabályzat – bár a részletezettséget „felpuhíthatja” a szakági tervezőre bízott megítélés joga.
„Valami” még ekkor is kell, mert az e-napló kötelező soraiba akkor is kell írni valamit, ha mondjuk semmi szükség nincs rá – különben el se indul…
Ha a feladat mindössze egy tetőcsere (kis változással,de továbbra is üres padlással), de a megnövekedett térfogat miatt az OTÉK szerint bővítés, méghozzá lakóépületen, tehát ez is egyszerű bejelentés, – az üres padlásra milyen épületgépészeti RENDSZERTERV kell.(semmi) . Nem fog elindulni az e- napló, mert üres egy kötelező sor?
Mára ennyi az apropó…
Endre
2017. február 8. szerda 08:09
Jobb, ha hozzászokunk az új időbeosztáshoz: tervezés és mérnöki munka 20%, jogászkodás 40%, nyelvészkedés 40%.
Szabóbácsi
2017. február 8. szerda 13:08
Tényleg szörnyű hogy a túlbonyolított, ennek ellenére slendrián megfogalmazások abszolút nem egyértelműek. És ezekért egyesek még pénzt is kapnak, ill. személyes felelősség nem terhel senkit mondjuk pl. a MÉK-ből.
Balage
2017. február 8. szerda 16:26
…a jelenkori „modern” világ egyik védjegye a foson való nihilista szörfözés képességének kiemelt jutalmazása…
Cser Eszter
2017. február 9. csütörtök 06:19
Most terveztem egy tetőcserét egyszerű bejelentéssel. Úgy döntöttem, hogy a rendszertervek sorba egy építész tervezői nyilatkozatot fogok feltölteni, hogy gépész és elektromos tervekre nem volt szükség, ugyanúgy nyilatkozni fogok arról, hogy kitűzési tervre sem volt szükség.
Így ezekbe a sorokba is lesz valami feltöltve (a számítógépet csak az érdekli, hogy legyen oda feltöltve valami).
Tóth Szilveszter
2017. február 9. csütörtök 08:32
vajon egy „É” tervező jogosult nyilatkozni arról, hogy gépészetet, elektromost nem érint a tetőcsere?
vajon a kémény? villámvédelem? ó mi lesz itt…. 🙁
hányszor fogsz kimenni tervezői művezetni? vajon arra a négy felesleges alkalomra is igaz, hogy az érdemi infot nem tartalmazó munkarész elhagyható?
ANTSZt megkérdezted, hogy ha dolgoznak a tetőn, jó lesz-e a wc a földszinten, vagy kell a tetőtérbe is? 😉
Bakos Géza
2017. február 9. csütörtök 17:46
Kedves Eszter !
A témában kértem állásfoglalást az Elektronikus Építési Napló Ügyfélszolgálat-tól. Nem tudom, hogy Ön is innen kapta-e az ötletet, vagy csak megérezte, de teljesen egybevág a válasz az Ön által javasolt megoldással, idézem:
„…Az e-építési napló alkalmazás az egyszerű bejelentések esetén a kötelező dokumentációk feltöltése során kizárólag azt vizsgálja, hogy minden dokumentumtípushoz tartozik-e feltöltött fájl. Amennyiben valamely munkarész az adott kivitelezési munka esetében nem releváns, javasoljuk, hogy dokumentumként egy erre vonatkozó nyilatkozatot vagy indoklást töltsön fel.”….
Bingó…
Az egyetlen „szépségpötty” az egészben, amely – felelősség áttolás tekintetében – úgy látszik, elterjedőben van (lásd NAV), az állásfoglalás zárósora:
„Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevelünkben részletezettek a Lechner Nonprofit Kft. szakmai álláspontjának minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.”….
Számomra is teljesen logikus a megoldás, a mai FUGA-online „webinárium”-on ugyanezt említette a kamarai alelnök is. Kérdés, hogy konkrét esetben majd az ügyeletes építésfelügyeleti illetékes is így fogja-e látni?…
A MÉK útmutató súlyosan félrevezető 2. rész - koos.hu
2017. február 9. csütörtök 12:10
[…] A MÉK útmutató súlyosan félrevezető 1. rész […]
MÉK útmutató jelent meg az egyszerű bejelentésről - koos.hu
2017. február 9. csütörtök 14:00
[…] ezt írtam az útmutató kritikája utáni egyik […]