Koós Miklós
2017. február 6. hétfő
MÉK útmutató jelent meg az egyszerű bejelentésről
MÉK hír | A legfeljebb 300 m² összes hasznos alapterületű új lakóépületek tervezéséhez, bejelentéséhez és megvalósításához valamint -műemlék kivételével- meglévő lakóépület 300 m² összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítéséhez és a legfeljebb 300 m² összes hasznos alapterületű lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakításához. (köszönet Janinak a tippért)
MÉK útmutató letöltése
itt olvashat arról, hogy miért hibás és félrevezető a MÉK útmutatója:
Kérem a további hozzászólásokat ide:
Hozzászólások (22): megnézem
Kovács Szabolcs
2017. február 6. hétfő 19:11
Totális káosz! Minden ügyfelem úgy keres meg, hogy „ennyi” pénzem van. Mit építhetek ebből?? Légyszíves, intézzétek a tervezést és a kivitelezést (a bankot és minden mást is) Mégis csak Generál kivitelezők vagytok….nehogy már én keressek Építészt! Egy házat szeretnék…alá írok 20 évet (hitel stb.) a többi legyen a ti dolgotok. Tervezői felelősség?? Mennyibe fog kerülni a HÁZ..ez az igazi felelősség! Úgy tervezni, hogy az tényleg annyiba kerüljön amennyi a keret rá!! Szeretnék négy szobát, nagy nappalit…garázs nem kell mert az 27% áfa….max van 25 millió rá(10+10 meg egy kicsi). Telek beépítés: oldalhatáron álló 5 méter előkert…tervezési program?? Erre?? Épület berendezéseinek rendszerterve?? Egy padlófűtéses vagy radiátoros családi házhoz?? Egy gépészt felriasztok az álmából akkor is tudja. Építettünk már 100-200 családi házat…tudjuk, hogy kell kitűzni egy telket egy házat. Két hét alatt össze lehet rakni egy ilyen tervet!! Az építtető csak akkor kérhet ha ki is tudja fizetni(nem a tervezési díjra gondolok) Ha fix a keret ami az esetek többségében így van akkor nem az építtető határozza meg, hogy mit nem tud kifizetni!! Tervezői felelősség biztosítás: 40.000 Ft/ év???? Ez mit fog biztosítani? (ha kitörik egy ablak) Ez valami nagyon rossz irány!
Kalmár Zoltán
2017. február 7. kedd 09:48
Abszolút EGYETÉRTEK. Magyarország ezen a téren (is) nagyon rossz úton jár. Az építtetők fel vannak háborodva! Ez nem segítség ez terror amit végig kell csinálniuk és ki kell fizetni egy csomó olyan fölösleges dolgot ami nélkül eddig is felépültek a szebbnél szebb házak. A tervezői felelősségről ebben a formájában ne is beszéljünk, az egy külön rémálom. Nem kellett volna egyeztetni a szakmával, de ne csak úgy ímmel-ámmal, hanem hatékonyan, gyűléseket szervezve, stb. Hosszú éveken át semmit, de semmit nem kaptunk az építész kamarától, csak fizettük a díjat. Mostmár fizethetjük a kötelező biztosítás díját is és amit még az építésfelügyelők is a nyakunkba fognak varrni büntetéseket. Nem baj, majd ezekből is kitelik egy újabb stadion valahol. Most tehetett volna valami érdemit az Építész Kamara tagjai érdekében. Vagy húztak volna egy pl.: 50 milliós határt ami alatt maradt volna minden úgy, ahogyan eddig volt. Nagyon sokan vidéken 8m2-rel bővítik a 10×10-es vályogházukat. Nem hiszik el az építtetők, amikor elmondom nekik, hogy mi vár rájuk. Azon gondolkodom, hogy ez az ország a saját állampolgárainak az ellensége!? Hol van itt az építtetők -a tervezőkről ne is beszéljünk- támogatása, segítése. Hol élünk mi?
Úgy látszik a Tervezőknek és az építtetőknek is az utcára kellene már vonulni, mert másképp nemigen megy.
Volt építésügyes
2017. február 7. kedd 10:47
Kedves Zoltán ! Minden szavával egyetértek !!!
Kezdő
2017. február 7. kedd 07:56
Érdekes, hogy a MÉK ezt február elején teszi közzé, de a január 1-től hatályos 155/2016-os rendeletben már nem minden esetben ezek a szabályok élnek (pld. tervmódosítás), illetve a felelősségbiztosítással sem igen foglalkozik, pedig igen fontos körülmény, éppen febr. 1-től…
Kelemen Zsolt
2017. február 7. kedd 08:26
olvasom a MEK által javasolt kronológiát:
1. tervezési program összeállítása a tervező bevonásával
2. szerződéskötés
Szerintem pedig:
1. szerződéskötés (azt már csak tudja az ügyfél, hogy mekkorát akar?!)
2. tervezési program összeállítása a tervező bevonásával
tovább nem is olvasom, ezt sikerült összehozni ennyi idő alatt tisztelt MEK?!
Tóth Szilveszter
2017. február 7. kedd 15:44
rámutattál egy törvényesített ellentmondásra… a tervezési szerződés kötelező része a tervezési program, így de facto előbb kell elkészíteni, mint a szerződést megköti az ember. de mivel építész kell, hogy egy tervezési programot összeállíts, így helyesen csak egyféleképpen jön ki a sorrend:
– szerződéskötés projectelőkészítésre
– tervezési program készítése
– verseny a tervezők között
– szerződéskötés
– tervezési program módosítása
a működési folyamatokat modellező algoritmusok készítése amúgy egy tanulható szakma – ezt Zsolt, nem neked üzenem 🙂 vannak alapvető szabályok, amiket ha ismer az ember, akkor még nem fog tökéletes folyamatábrákat készíteni, DE LEGALÁBB tök alapvető hibák nem lesznek benne
ilyen pl hogy minden lépésnél rá kell kérdezni, hogy „mi van meg eddig” illetve, hogy „milyen végkimenetel lehet”
Koós Miklós
2017. február 7. kedd 18:15
a probléma onnan származik, hogy ez a konstrukció a klasszikus beruházói szerepkört nem ismeri. A beruházónak pont ez a dolga, ő koordinál, még az építtető is. Ő az első a sorban, akivel egy építtető szerződik és az ő segítségével köt szerződést a tervezővel, intézi, ellenőrzi az engedélyeztetést, köt szerződést a kivitelezővel … stb
Tóth Szilveszter
2017. február 7. kedd 23:19
a probléma onnan származik, hogy amikor a törvénybe leírták, hogy a tervezési program a tervezési szerződés része, akkor nem gondolkodtak. amit te írsz, az már a(z egyik) megoldás 🙂
Üzemmérnök
2017. február 7. kedd 09:40
10. oldal: „Az építtetőnek már a tervező kiválasztása előtt, a tervezési szerződés megkötése előtt el kell döntenie, hogy a tervezési megbízást fővállalkozói formában, vagy a szaktervezők egymás mellé rendelésével, külön-külön szerződve kívánja kiadni.”
Megáll az ész!
Ezt elfogadta már a Kamara Közgyűlése?
Tudják, hogy ezeket egy családi ház építéséhez kell előírni és nem egy krematóriumhoz vagy a Paks 2-höz?
Hogyan lesz ebből együttműködés az építész és a szakági tervezők között?
Honnan tudná az építtető, hogy milyen szakági tervezőkre és főleg mikor lesz szüksége az építésznek?
Jani
2017. február 7. kedd 11:14
A tervezői költségvetés is zavaros.
1. Az ÚJ útmutató szerint: „A tervezői költségvetés kiírás a dokumentáció kötelező tartalmi eleme. Fontos kiemelni, hogy a költségvetés kiírás nem lehet részletesebb, mint a terv kidolgozottsági
szintje. A Szabályzatban meghatározott m 1:100 léptékű tervekhez egy egyszerűsített
költségvetési kiírás illeszkedik, melyben a főbb tételek összefoglaló jelleggel kerülnek
meghatározásra, több munkafolyamatot is magukba foglalva (pl. réteges szerkezetnél
az összes réteg kialakítását egy tétel tartalmazhatja). ”
2. A korábban kiadott MÉK és MMK közös tartalmi követelmények szabályzata szerint: „Tervezői árazatlan, legalább összevont tételes költségvetés kiírás. A 4.8 és 4.9 tekintetében részletezettsége illeszkedik a terv mélységéhez legalább munkanemenkénti bontásban.”
3. A 191-es szeint: „árazatlan (tételes) költségvetési kiírás: minőségi követelményekkel rendelkező mennyiségi kimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletezettséggel, lényeges terméktulajdonság meghatározásával”
A 3. a kivitelezési szerződés melléklete, és ennek van értelme!
Nem értem, ha 191-es pontosan definiálja a a költségvetés fogalmát, miért kell az egyszerű bejelentéshez mást alkalmazni. Főleg, hogy 1. és 2. megfogalmazásnak semmi értelme! Vagy ŐK még nem csináltak/láttak költségvetést? 🙂
Üzemmérnök
2017. február 7. kedd 15:58
Egy másik hozzászólásomban már leírtam, hogy a bejelentéshez szükséges tervdokumentáció csak nevében kiviteli. Ha a rendeletben meghatározott korlátokat nem haladja meg akkor a 191-esben előírtakat nem kell betartani.
Az más kérdés, hogy az építésfelügyelet „szakembereivel” erről nem szabad vitatkozni.
„…a költségvetés kiírás nem lehet részletesebb, mint a terv kidolgozottsági
szintje.” mondat és folytatása azonban ellentmond annak, hogy ha a tervezett épület paraméterei nem haladják meg a korlátokat, akkor gyakorlatilag ezt a tervdoksit fogják használni a kivitelezők. Ekkor olyan részletezettségűnek kell lennie, hogy abból minden, mindenkinek egyértelmű legyen. Tehát nem készülhet arról a rajzról „…egyszerűsített költségvetési kiírás illeszkedik, melyben a főbb tételek összefoglaló jelleggel kerülnek meghatározásra, több munkafolyamatot is magukba foglalva (pl. réteges szerkezetnél az összes réteg kialakítását egy tétel tartalmazhatja).”
Balage
2017. február 7. kedd 11:34
Érdekes dolog ez az egész „Tervező”, „Szakági tervező” értelmezésének, feladatkörének, felelősségének kérdésköre is. Ez megintcsak nagyon nincs kitalálva, nem életszerű.
Van-e valahol jogilag egyértelműen szabályozva, hogy a „Tervező” alatt építész tervezőt kell érteni?
A statikus, a gépész, a villamos tervezők nem „Tervező”-k? Ha ők is „Tervező”-k, akkor rájuk is vonatkozik, hogy a szakágakat koordinálniuk kell és felelősséget kell értük vállalni: így pl. az építészeti szakágért is. Vagy az építészeti munkarész nem szakág?
Miért éppen az építész legyen a felelős tervező? Miért az építész legyen a felelős generáltervező, aki a mai piaci viszonyok szerint fajlagosan (időráfordítás alapján) sokkal kevesebbet keres egy családi ház tervezéssel, mint bármelyik más szakág?
Milyen alapon vállaljon az építész felelősséget olyan más szakági tervezők munkájáért, amely tervezőket nem ő választja ki, nem ő fizeti, nincs szakképzettsége a másik szakágban, nincs rá jogosultsága sem? Ez egy képtelenség.
Le van-e írva valahol, hogy tervezői felelősségbiztosítást a szakági tervezőknek nem kell kötnie az egyszerű bejelentések esetén?
Mi folyik egyáltalán itt?
Miért kezeli a MÉK óvodásként a saját tagját a tájékoztatójában? A tagokat nem értelmetlen, értelmezhetetlen felelősségekkel és feladatokkal terhelni, hanem képviselni kellene. Évi 50e Ft-ért (elképesztő!) ez a fajta képviselet nem elfogadható szolgáltatás.
Endre
2017. február 8. szerda 10:28
Teljesen egyetértek. Van abban azért logika, hogy az építész legyen a generáltervező, mert ugye neki kell mindenhez értenie és ő felel a szakági tervezők koordinálásáért, csak akkor ezt a tevékenységet külön meg kéne fizetni, ami egy családi házas projektnél nem nagyon megy (mifelénk biztosan nem). Az építész kerül először kapcsolatba az építtetővel, próbálod beadni neki az új rendszert, kiakad, rád haragszik, hogy mit képzelsz, nem kell építési engedély se már. A szakági tervezőktől bekéred az ajánlatokat, elfogadtatod az építtetővel, utána nógatod őket, hogy mikor lesznek kész. A szakági tervezők nem győzik a munkát az új szabályok miatt.
Koós Miklós
2017. február 8. szerda 10:48
az Étv 33. § (1) A tervező felelős:
c) az építészeti-műszaki dokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért,
d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.
az építési törvény szerint a generáltervezőség szakmai kötelezettség és nem vállalkozási kategória, mármint hogy te miképpen szerződsz a megrendelővel. Hogy te ezt a funkciódat külön sorban tönteted fel vagy benne foglaltatik a teljes tervezői ajánlatodban, az itt most másodlagos, hiszen ez szabadpiac. Nincs megkötve a kezed, hogy miképpen vállalkozol egy munkára.
Endre
2017. február 8. szerda 11:19
Igazad van Miklós, de ha rendesen beárazod mindazt, ami építészként a te felelősséged és kötelezettséged, akkor a szabadpiacon nem nagyon fogsz munkához jutni.
Koós Miklós
2017. február 8. szerda 12:03
a felmerülő kötelezettségeidet és felelősségedet nem te hanem jogszabályok határozzák meg, vagyis nem a te döntésed. Az építtetők szemében akkor is az építész a generál, ha vállalkozási szempontból külön szerződik a szakágakkal.
Viszont az, hogy a tervezési szerződésed tervezési díj részét valamilyen bonyolult algoritmus, a MÉK szabályzata vagy éppen hasraütés alapján állapítod meg, az a vállalkozásod magánügye.
A végösszeg lesz az, amit az építtető vagy elfogad vagy sem. Ez pedig sok mindentől függ (ismertség, elismertség, szabad kapacitások, gyorsaság, jó referenciák…..).
Balage
2017. február 8. szerda 14:08
Jó, de hol van leírva azt Étv-ben vagy más jogszabályban, hogy a „tervező” vagy „generáltervező” alatt építész tervezőt kell/kötelező érteni???
Egész egyszerűen nem találok ilyesmit leírva sehol, ha valaki lát ilyet, kérem idézze vagy adja meg a jogszabályhelyet. Pl. nem találok
– sem az Étv. 32-33/A §-aiban
– sem a 155-ös rendeletben
– sem a 266-os rendelet 15.§-ban
– sem 191-es rendelet 9.§-ban
Az viszont egyértelműen le van írva ezekben, hogy építészeti-műszaki tervezés/tervezők alatt az összes szakági tervezőt kell érteni. Az építész tervező pedig – pl. a 155-ös rendelet 6/A.§ (1) a) pontja szerint – ugyanolyan szakági tervező, mint a többi szakág, akiknek egyébként szintén kell rendelkezniük felelősségbiztosítással, ha az építtetővel szerződnek.
Ezen jogszabályi tartalmak alapján itt úgy látszik, hogy nem alárendelt („generáltervezői”) viszonyokról van szó az építész szakág és más szakágak tekintetében, hanem mellérendelt viszonyokról.
Az Étv. 33.§ (1) így viszont simán értelmezhető úgy, hogy az egyes szakágak a mellérendeltségi viszony miatt az egymással való kommunikációért és összhangért kölcsönösen felelnek. Vagy úgy is értelmezhető akár, hogy az egyes szakágak nem felelnek semmilyen más szakágért, csak a saját szakágért, ha esetleg az adott szakági tervező megbíz egy ugyanolyan szakági társ- vagy alvállalkozó tervezőt.
Egyébként hogyan felelhetne egy szakág olyan más szakágért, amelyben a jogszabályok tiltják a szakmagyakorlását, és ezzel a szakmai felelősségvállalását is?
Szondi Egon János
2017. február 8. szerda 19:16
Az EGYETLEN helyes megközelítés: „az építész legyen a generáltervező”, mert ő az, aki már koncepció-szinten megismeri a tervezés tárgyát. Ez valamilyen lakható létesítmény, aminek megtervezéséhez elég néhány építészmérnök. A szak-tervezők annak csak egy-egy (többnyire független) szeletével találkoznak, amikor az építészeti tervezés már kellően előre haladt.
Más a helyzet mondjuk fűtés-korszerűsítés esetén, amikor építészeti tervezésre nem nagyon van szükség. Ekkor természetesen az épületgépész energetikus mérnök a generáltervező. Illusztráció a két feladat-csoportra a múlt század hatvanas éveiből:
— A Kispesti Erőmű és távhőrendszer generáltervezője a HŐTERV volt,
— ezzel szemben a Tiszamenti Vegyiművek bővítés generáltervezője a VEGYTERV, ezen belül az erőmű és távhőellátás (al-)tervezője a HŐTERV volt; a vegyipari kérdésekbe nem is szóltunk bele .
A tervutasításos rendszerben a tervezési (és művezetési) díj nem volt alku tárgya. Generáltervezés esetén a többletfeladatok miatt értékhatártól függően +10..+15% díjemelést érvényesíthettünk.
Balage
2017. február 9. csütörtök 09:11
Persze, a normalitás viszonyai közepette természetesnek, magától értetődőnek tűnik, hogy például egy családi ház esetén az építész szakági tervező legyen a többi szakági tervező együttműködésének lebonyolítója is.
Én úgy látom, hogy jelenleg azonban nem a normalitás talaján állunk.
Ezen végein, az országnak, ahol én tevékenykedem, jelenleg az a helyzet, hogy egész egyszerűen szinte nem lehet belátható időn belül hadra fogható szakági tervezőket találni. Amennyiben mégis akad olyan szakági tervező, aki egyáltalán belátható időn belül tervezési árajánlatot ad, az olyan magas ár az építtetők által előzetesen elképzelt tervezői díjakhoz képest, hogy szinte el sem hiszik. Jelenleg az építész szakági tervezők mifelénk fajlagosan, időráfordítás alapján számolva, sokkal kevesebb tervezési díjat tudnak érvényesíteni, mint a más szakági tervezők. Ezen szituációból következően jómagam úgy döntöttem, hogy az építtetőkkel csak az építészeti szakági terv elkészítésére vagyok hajlandó szerződni, a többi szakág meg élje a saját életét, aztán a szükséges egyeztetéseket meg megoldjuk valahogy. Miért vennék a nyakamba olyan „generáltervezői” feladatot, ami miatt még én magyarázkodjak az építtetőnek, hogy ugyan mitől olyanok a szakági tervezői díjak és határidők, amilyenek, és amely generáltervezői tevékenységet a piac jelenleg még meg sem fizet, mert nem tudta még lereagálni az új helyzeteket? No meg miért vegyem építész szakági tervezőként a nyakamba a „generáltervezői” feladatokat, ha tán nem is kötelez rá jogszabály? Mi az építész tervező, egy piacfüggetlen jótékonysági intézmény???
Nem tudom, hogy a MÉK milyen konkrét jogszabályhelyek alapján nyilatkozza az útmutatójában, hogy jogszabályi kötelezettség okán az építész szakági tervezőnek kellene ellátni „generáltervezői” feladatokat. Lehet, hogy tényleg van ilyen jogszabályhely, sőt annyira kiszúrja a szememet, hogy valószínűleg ezért nem látom meg. Segítsetek észrevenni.
Koós Miklós
2017. február 9. csütörtök 10:45
én már itt is többször ugyanezt elmondtam, hogy már nem vállalok jó régen generáltervezést. ha kell szakági tervező, ajánlok, de mindenkivel külön szerződnek az építtetők.
Szinte mindegyik szakág esetében mód van arra, hogy akár távolban dolgozó tervező dolgozzon be, a személyes kontaktust képes helyettesíteni pl. egy skype videó megbeszélés.
Tóth Szilveszter
2017. február 8. szerda 22:52
nem szükségszerű, hogy a generál tervező az építész tervezővel azonos legyen. én ismerek egy statikus kollégát, aki vállal generál tervezői szerepkört. DE! és ez egy hatalmas de: a generál tervezés kompetencia kérdése. Ez most nem a kollégák lekicsinylése, hanem egyszerű ténymegállapítás: a statikus, elektromos és kicsit a gépész kollégák másként válogatódnak ki. Lehet valaki jó statikus anélkül, hogy tudna akár minimálisan is kommunikálni megrendelőkkel. Generál tervező nemigen.
Másrészt hány szakági tervezőt ismertek, aki folyamatosan követi az építésügyi jogszabályokat? Pl én elektromos tervezőt egyet sem. Így ők esélytelenek, hogy generálként lépjenek fel, miközben lehet akármennyire jó mérnök a szakterületén.
Amúgy ha ilyen ütemben bonyolódik az építőipar és a tervezőhiány sem oldódik meg valahogy, meg fog jelenni a külön generál szakág.
Koós Miklós
2017. február 9. csütörtök 08:02
tegnap ezt írtam az útmutató kritikája utáni egyik kommentbe:
most irom az útmutató kritikájnak a 2. részét, abban írom:
az Étv 33. § (1) A tervező felelős:
c) az építészeti-műszaki dokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért,
d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.
Sem az építési törvény, sem más fontos építési jogszabály nem ismeri/használja a generáltervező fogalmát. Talán nem véletlenül, hiszen ez a közkeletű szó leginkább vállalkozási módot takar, amikor is egy mérnöki vállalkozás felvállalja az összes szakági tervezési munkát, függetlenül attól, hogy ezeket a szakági munkákat saját szakembereivel, vagy alvállalkozókkal készítteti el.
Ugyan ez nincs túlságosan kiemelve sehol sem, de ott ahol a jogszabály (pl. Étv.) építészeti-műszaki tervezőt említ, az a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet I. Tervezés 2. része szerint lehet bárki (építész, statikus, épületgépész..stb).
A fentiekből következően bármilyen profilú fővállalkozó szerződhet az építtetővel. Ilyenek pl. a nagy autópálya tervezőirodák, ahol az építészet is csak egy szakág.