A megyei kamarák tagságának némelyikéhez az alábbi vagy ahhoz hasonló levél ment ki a napokban:

A Miniszterelnökség összegzést kíván készíteni az új, legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű lakóépület építésére vonatkozó egyszerű bejelentés 2016. január 1-jével történt bevezetésének első évi tapasztalatairól, amelyben figyelembe kívánja venni a szakmai kamarákon keresztül a tervezők tapasztalatait.

Hogy a véleményünket széles körű tapasztalatok alapján tudjuk megfogalmazni a jogalkotó felé, kérünk Mindenkit, aki a tervezési munkája során már konkrét élményekkel rendelkezik, ossza meg velünk.

Volt ahol konkrét kérdéseket is feltettek:

Nos én most szándékosan ülök fel fordítva ama bizonyos lóra. Az ok az, hogy a tervkritika kapcsán számos tervet kapok, köztük komplett, beadásra szánt egyszerű bejelentési doksit is, műleírással, költségvetéssel, statikai munkarésszel…stb. Ha most eltekintünk attól, hogy maga az alaprajz és az épülettömeg milyen, akkor legalább annyira érdekes, hogy miféle tervek is születnek e-naplóba való feltöltésre és kivitelezésre.

Mivel az adott tervek nem minden esetben publikusak, néhány korábbi tervem közbenső tervváltozatain próbálom megmutatni, amit tapasztaltam. KIVITELI TERVEKRŐL beszélünk!

alaprajzok

1. a rajzok láthatóan m1:100-ban készülhettek, majd fel lettek nagyítva m 1:50 léptékre. Ez még nem volna gond, de a részletezettsége is egy eng. tervének felel meg.
2. elvétve vannak belső kóták, szinte mindent kívül kótáztak
3. az ablaktengelyek be vannak kótázva, de a belső tartófalak és azok nyílásai, kémények, pillérek, teherhordó faltestek nincsenek
4. a legelemibb kótázási szabályok is hiányoznak gyakran (nem tartószerkezethez kótáznak, hanem hőszigeteléshez, válaszfalhoz)
5. a kívül kótázásból következően sokszor 6-8 méterre lévő szerkezetet kótáznak, sokszor nem lehet tudni, hogy pontosan mit
6. a helyiségekben elvétve vannak kóták, sok helyiség méretét csak számolgatással lehet kiszámolni
7. ha az alaprajz egy része elfordul a koordináta rendszertől, nincsenek olyan fix pontok, amihez képest értelmezni lehetne az elfordulás mértékét, nincsenek átlók, háromszögelés…stb

metszetek

1. csak az előírás szerinti 2 metszet készül, akkor is ha az épülettömeg vízszintesen és függőlegesen is erősen tagolt
2. számos épületrészről nem lehet tudni, miképpen képzelték el a megépítését, mekkora a belmagassága, mi a rétegfelépítése…stb
3. közel 100%-os lejtésű telken úgy rajzol meg hátfalat (kvázi támfalat) 5-6 m magassággal, hogy annak megépíthetősége és állékonysága láthatóan megoldatlan, szivárgó nincs feltüntetve
4. a legelemibb csomópontok (lábazat, koszorú környéke) teljesen megoldatlan, tele van hatalmas hőhidakkal.
5. az épületből kinyúló erkélylemezt körbeburkolja 5 cm hőszigeteléssel, miközben a fal U értéke 0,1.

rétegrendek

ezekhez hasonló rétegrendekkel találkoztam

7, 5 cm előtétfal
30 cm méretezett VB pincefal
vízszigetelés
15 cm méretezett VB szig. tartó fal
8 cm zártcellás hőszigtelés
felületszivárgó

3-5 cm kavics leterhelő réteg
vízszigetelés
12 cm poliuretán hőszigetelés
alátét fólia
18 cm VB födém
felületképzés

Hőszigetelés terhelhetőség és vízállósági megkötések nélkül, párazárók, lejtbetonok hiánya.

lépcső

A lépcsők az abszolút „mostohagyerekek”, általában a befoglaló méretük van megadva, de sok esetben még a karszélességet is is csak úgy lehet kikövetkeztetni. a metszeten látható lépcsőrajz a megvalósíthatóság szempontjából értékelhetetlen, de még a legelemibb lépcső előírások sem ellenőrizhetőek adatok híjján.

***

Az alábbiakat írtam az egyik tervbeküldőnek:

Elmondható, hogy az építész kamara által előírt tervtartalmi elvárásoknak a doksi megfelel, de kivitelezésre teljességgel alkalmatlan. Ha ez alapján akarná valaki megépíteni, az eredmény elég lehangoló lesz, mert a tervező által nem megtervezett részleteket jó eséllyel a kivitelező fogja a lehető legegyszerűbbre lerontani, ami messze lesz a látványtervek világától. Ugyan a statikus tervekhez készültek (zsaluzáshoz való) csomóponti rajzok, de azokhoz el kellene készíteni az építészeti csomóponti rajzokat is. Ezt nem a kivitelezőnek kell kitalálni, különösen nem egy ennyire tagolt és bonyolult kialakítású épületnél. Nem ismerem, hogy milyen szerződést kötöttek, de ha abban nem volt benne a kiviteli tervezés, akkor ajánlom, hogy pótlólag rendeljék meg, különben a tervező a tervezői művezetésen fogja ezt megtenni.

• nem készültek tervek a lapostető kialakítására, lejtésviszonyaira, vízelvezetésére, bonyolultabb magastető esetén nem készült fedélszékterv, ami tetőfelülnézeti rajz volt, az pedig vagy nem építhető meg, vagy szakmai szempontból nem felel meg.
• az energetikai szempontok sok esetben teljesen háttérbe szorultak, a csomópontok megoldatlanok, óriási hőhidak mindenütt.
• szinte egyáltalán nem találkoztam konszignációkkal, részlettervekkel
• az un. egyszerű bejelentés, mint tervforma nem a kiviteli tervekhez közelít, hanem a korábbi engedélyezési tervekhez. Egy nagyon egyszerű házikó esetén ez még nem is okozna gondot, de ahol pl. a teraszház forma, lapostetős, árkádtetős, konzolos szerkezetek is előfordulnak, ott a megértéshez és a megépítéshez lényegesen több tervezői információt kellene megadni
• a kapott tervek jelentős része lényegében azt a tervezői hozzáállást képezte le, mint ami korábban is tapasztalható volt. Csak annyit lerajzolni, kótázni és méretezni, amit megrendelő kész tervnek tekint
• a látott tervek jelentős részénél egyértelműen csak a szabályzatnak való megfelelés volt az egyetlen szempont, az épület megépíthetősége, a kivitelezés elősegítése nem játszott szerepet.
• a szabályzat negatívan ösztönzi a tervezőket a kivitelezhetőséget elősegítő tervek elkészítésében, miközben a megrendelők abban a hitben élnek, hogy olyan tervet kapnak, ami alapján a korábban elfogadott (esetleg látványterveken látott) ház megvalósulhat.

Az egyszerű bejelentéssel kapcsolatoan eddig 30 cikket írtam, így én most nem kezdeném előről, hogy mi a véleményem erről a tervfajtáról.