2015. szeptemberében jelent meg az építésügy átalakítását célzó 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat, amely jelentős részben előrevetítette azokat a jogszabály változásokat, amikre 2016 során annyira rácsodálkoztunk. E sorozat keretében a 2015-ös építészetpolitikai elképzeléseket vetjük össze a ténylegesen megjelent jogszabályokkal illetve az ezek nyomán kialakult gyakorlattal. 

2. A tervező szerepe, jogai és kötelezettségei

2.3. Meg kell határozni a tervezői művezetés kötelező jellegű bevezetésének eseteit és az építőipari kivitelezés tervezői felügyeletét, illetve annak szabályait be kell építeni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletbe, illetve az egyéb érintett jogszabályokba.

A fenti előirányzatból/javaslatból egyelőre az egyszerű bejelentéshez, mint formához kapcsolták a kötelező tervezői művezetést. A később tárgyalandó „Építészeti, Mérnöki Tervezési és Szolgáltatási Rendszer (ÉMTSzR)” vagy TSzR úgy általában (vagyis mindenfajta kivitelezéshez) a teljes megvalósításhoz kötné a tervezői művezetést. A nagy beruházásoknál a tervezői művezetés kötelező előírás nélkül egyébként is megvalósul. Ami újdonság volt, az, hogy ez pont a családi házaknál vezették be kötelező jelleggel.

A jogszabályalkotó ennek részletes szabályozását a mérnöki kamarákra bízta. Az eredmény egy meglehetősen ellentmondásos és féloldalas, közös MÉK-MMK szabályzat elfogadása lett, ami viszont kizárólagosan csak az építész tervezőkre hárít kötelezettségeket és ezzel önmagában megkérdőjelezi, hogy mindehhez az MMK-nak miért is kellett csatlakoznia.

„E szabályzatban tervező alatt építész tervezőt kell érteni”

Anélkül, hogy e szabályozás egyéb elemeire kitérnénk, nézzük meg, hogy az elvek szintjén mindez mit eredményezett a tervezői művezetésben. A szabályzat az alábbiakban határozza meg a tervezői művezető feladatát:

Tervezői művezető feladata a terv szerinti megvalósítás elősegítése, a terv szerinti
megvalósítást gátló vagy segítő tényezőkre való javaslatok, figyelemfelhívások
megtétele, a kivitelezési tervdokumentációtól való eltérés megállapítása és rögzítése.

Tervezői művezető a művezetése során tapasztalt, a kivitelezési dokumentációtól
eltérő kivitelezést köteles – felelősséggel – az e-építési naplóban rögzíteni. A
bejegyzést a tapasztaltakat követően 24 órán belül köteles megtenni.

Tervező művezető a kivitelezést lezáró utolsó művezetése során köteles minden, a
végleges (minden esetleges közbenső módosítást is tartalmazó) kivitelezési tervtől
való eltérő megvalósítás tényét és mértékét az e-építési napló lezáró nyilatkozatában
rögzíteni, még abban az esetben is, ha ezeket korábban már jelezte és a kivitelezés
további folyamatában nem kerültek kijavításra.

Tervezői művezető, ha művezetése során a kivitelezési tervtől eltérő, emberi életet
veszélyeztető kivitelezést tapasztal és azt a figyelmeztetése ellenére sem szűntetik
meg rögtön, köteles azonnal az építésfelügyeletet értesíteni.

A tervezői művezető a kivitelezési folyamatot nem ellenőrzi, sem műszaki ellenőri, sem felelős műszaki vezetői feladatokat nem lát el, ilyen jellegű felelősséget nem vállal át.

A fentiek – a különösen az utolsó bekezdés – alapján kijelenthetőek az alábbiak:

• a kivitelező szempontjából ez egy olyan funkció, amit e kötelezettség nékül is biztosítani kell egy építész tervezőnek, ha a terve esetleg hibás, vagy hiányos (nem megoldott szerkezeti csomópontok, tisztázatlan épületszerkezetek…stb)
• az eredeti tervektől való eltérés esetén a korábbi jogszabályok értelmében is tervezői hozzájárulás volt szükséges
• a kötelező tervezői művezetés nélkül is a tervek szerinti megépítés kizárólagos felelőse továbbra sem a tervező, hanem az FMV, aki ezért teljes körű felelősséggel tartozik (függetlenül attól, hogy az esetleges tervtől való eltérést a tervezői művezető a helyszínen észreveszi-e vagy sem)
• ha nincs generálkivitelező, akkor ráadásul a kötelezően alkalmazandó műszaki ellenőr hatáskörébe is tartozik a terv szerinti megvalósítás ellenőrzése
• a 6 alkalom a megvalósítás több száz napjához viszonyítva értékelhetetlenül kevés
• az eltakart szerkezetekkel kapcsolatos kötelezettség továbbra is fennáll, így ha a 6 alkalom egyikén sem veszi észre az esetleges szabálytalanságot, akkor hiába fizeti az építtető a tervezői művezetőt, mert nem lehet abban biztos, hogy a terveknek való megfelelés valóban ellenőrizve lett.
• az építtető nem kap többlet szolgáltatást, mert a tervező művezető maximálisan 6 alkalommal köteles ellenőrizni a terveknek való megfelelést, viszont semmi máshoz nincs joga (A tervezői művezető a kivitelezési folyamatot nem ellenőrzi, sem műszaki ellenőri, sem felelős műszaki vezetői feladatokat nem lát el, ilyen jellegű felelősséget nem vállal át.)
• az építtetőt olyan – hatóságilag maximált – tervezői művezetési díjjal terhelik (ez 2016-ban közel 180 eFt/6 alkalom, amihez nem feltétlenül kapcsolódik valódi szolgáltatás
• a tervezői művezetés kötelezettsége kizárólagosan csak az építészre vonatkozik és mivel a tartószerkezeti és épületgépészeti kivitelezést megfelelő jogosultság hiján egy építész nem ellenőrizheti, így ezen munkafázisok teljességgel ellenőrzés nélkül maradhatnak
• ezek közül különösen az esetleges tartószerkezeti hibák rejtve maradása jelentenek kiemelt kockázatot
• a tervező kénytelen kijárni a kivitelezésre (a szabályzat szerint)

A szabályzat olyan pongyola módon került megfogalmazásra, hogy a kamara felügyeleti szervétől, a minisztériumtól kellett állásfoglalást kérni az alkalmazhatóságát tekintve. Az állásfoglalást a következő képre kattintva lehet elolvasni.

Minisztériumi állásfoglalás a MÉK-MMK egyszerű bejelentés szabályzatával kapcsolatosan

A minisztériumi állásfoglalás  (és az azóta megjelent jogszabály módosítások is) megerősítették, hogy a kötelező tervezői művezetést a műszaki ellenőr is végezheti egy személyben, ha a műszaki ellenőrnek van tervezési jogosultsága. Ez sok esetben sokkal költségkímélőbb megoldást eredmnyez

A MÉK-et és közvetlenül a MÉK vezetőségét több levélben is megkerestük a szabályzat visszavonása, átdolgozása ügyében, de válaszra sem méltattak.

A egyszerű bejelentés kötelező tervezői művezetéséről ezekben a cikkekben írtunk. 

(az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó MÉK-MMK szabályzat kötelező tervi minimumáról, a kötelező felelősségbiztosításról illetve MÉK által javasolt minimális tervezési díjról külön írásokban ejtünk majd szót. Ezeket ne itt keressék!)

A teljes sorozatot itt tudja nyomon követni

[poll id=”66″]