Huszti István
2017. január 13. péntek
SEGÉDLET | az OTÉK követelményértékeiről + szabványokról és előírásokról
Az OTÉK 50-57. §-ai szerinti követelményérték meghatározás a korábban már bemutatott tervezési program kötelező része. A követelményértékeket szabványok, jogszabályok, előírások és persze a megrendelők határozzák meg. Ebben nyújt segítséget a most közkinccsé tett táblázat.
a táblázat letöltése
Hozzászólások (12): megnézem
Enyedimre
2017. január 14. szombat 10:21
Szuper munka !!!!!!
Felmerült bennem egy életszerű kérdés. Hogy ha egy álltában családi házak, kisebb társasházak, ipari csarnokok tervezésével foglalkozó építészt /építész irodát veszünk alapul félek tőle, hogy mindezen szabványok, jogszabályok puszta ismerete, azok számítási metódusainak elsajátítása, azok folytonos változásainak lekövetése túlmutat egy átlagos építész/mérnök napi időkretén. Azaz egy élet is kevés hozzá.
A kezelendő adatmennyiség alapján ez már-már egy önálló szakmai terület is lehetne. Határmezsgye a laikusok a „felhasználó” építészek között.
Egy új szakma vagy szoftver.
Erre a MÉK biztosan fog egy webes alkalmazást készíteni, amit az ügyfeleknek csak átküldünk és együtt megalkotjuk az elvárt igényeket. MÉK fejléccel.
Miért gondolom ezt?
Megint az idő / ráfordított idő oldalról közelítem meg =
Fontos hogy 5 ember készítse 10,000 tagnak mind hogy 10,000 tag készítse egyénileg otthon 10.000 féle módon. (ez utóbbi érezhető módon ha csak 8 órát foglalkozna vala mindenki 80,000 össz munkaóráról beszélünk).
Még 1.
A Magyar mérnöktársadalom nem egy szabványolvasó népség. Rutinból vakrepüléssel dolgoznak. 95%- ban 🙂
Koós Miklós
2017. január 14. szombat 10:45
a „magyar mérnöktársadalom” kifejezést kéretik kicserélni magyar építésztársadalomra, különben az előbbi halmaz joggal megsértődik.
Imre, te most arról a magyar építésztársadalomról beszélsz, élen a Magyar Építész Kamarával, amelyik kizárólag csak a markát tudja tartani és 20 éve azt követeli, hogy fizessenek neki többet, annyit, mint a nyugati kollégáknak?
Nem áttallanak, holmi német módszert (HOAI) állandóan idecitálni, csak éppen arról az apróságról feledkeznek meg, hogy ha valódi mérnöki dijakat szeretnének, ahhoz valódi szolgáltatást is kellene nyújtaniuk. Az építésztársadalom legnagyobb része – és ebben SAJNÁLATOSAN a MÉK is támogatja – egyszerűen fordítva ül a lovon. Az az építésztársadalom, amelyik traumaként élte meg azt is, hogy a jó öreg fiókmódszer után még kiviteli tervet is kell készíteni, annak vélhetően kicsi az agykapcitása ahhoz, hogy felfogja, pontosan neki mit is kellene szolgáltatnia. Ha már tudja és KÉPES IS LESZ RÁ, hogy elvégezze, no akkor majd jöhet a MÉK és mindenki más, hogy 2-3-4 millióért kellene-e egy családi ház építész terveit kidolgozni…
Tóth Szilveszter
2017. január 14. szombat 14:05
Miklós! azon túl, hogy egyetértek veled a valódi szolgáltatásra törekvéssel, és abban, hogy a mék semennyire nem partnere az egyszerű építésznek, van egy fontos kérdés, amiről elegánsan megfeledkezik a jogalkotó is, de ti is: van rá igény és szükséges ez a társadalomnak? Mármint szükséges-e az, hogy jogszabálynál fogva minden családi ház úgy legyen megtervezve mint egy autó? Nem tudom a választ! Azt látom, hogy az a szolgáltatás, amit én nyújtani igyekszem, megfizethetetlen és értelmetlen egy bizonyos bonyolultságú háznál egyszerűbb esetben.
És ha szükséges, akkor vajon anyagilag felkészült-e erre ez a társadalom?
És ha ez egy elérendő cél – amiben szinte biztos vagyok, hogy igenis cél – akkor azt biztosan ennyire egyetlen lépésben kell megtenni, hogy tegnap még nem, ma meg már minden?
Enyedimre
2017. január 14. szombat 13:08
Jogos.
Elszomorodom hogy 3 db pl Cikkíró kategóriás mérnök emberrel a full 10,000 fős építész tagságot masszívan ki lehet szolgáltatni.
A kérdés az hogy egy jellemzően kisebb léptékű munkákkal foglalkozó építész Huszti István kiváló útmutatója alapján véleményetek szerint mennyi idő alatt rak össze egy aktuális Tervezési Programot, Helyes követelmény értékekkel. Hol ellenőrzi és az mennyi ideig tart hogy egy adott szabvány aktuális-e még , vagy éppen változás küszöbén áll, és az hogy mire fog változni ?
S ezzel párhuzamosan az Építész vadul kutatja aktuális HÉSZ-eket is és egyeztett a Főépítészekkel.
A kérdés úgy is feltehető, hogy István áttekintő munkája nélkül ez menny idő, energia ?
Szerintem a szabályozás nagyon túl van tolva de kezelhető lenne kamarai háttértámogatással.
im.
Koós Miklós
2017. január 14. szombat 16:24
az előző hsz-ben arra próbáltam rávilágítani – nyilvánvalóan nem neked címezve – hogy az, mit szeretne a honi építésztársadalom elérni a tervezési dijakban és az, ahogy más tervezési piacon teljesen más tervezési díjakat érnek el másféle szolgáltatással, aközött fényévek vannak. Nem arról van szó, hogy eleve romokat építünk, de az elég furcsa, hogy ha a minőség előkerül, MINDEN esetben az építésztársadalom az első akadály.
emlékszel még 2006-ra, amikor megjelentek a passzívház elvek? Na ki volt a leghangosabb ellendrukker? Igen az építésztársadalom. Ugyanez volt, amikor kiderült, hogy kötelező lesz a kiviteli terv …
Miközben a MÉK milliókat durrantott el, bizottságokat tartott életben éveken át, majd kifizetett egy 5 milliós GVH bírságot, csak hogy össze tudjon hozni egy tervezési díj táblázatot, 8 éve nem képes megfelelni a jogszabályi kötelezettségének, hogy miből is álljon egy terv. Megvettek 2 tervet, amit kitettek mintatervnek, de amik már az akkori előírásoknak sem feleltek meg. És akkor mág nem is beszéltünk a minőségről, gazdaságosságról és egyebekről.
A tervkritika kapcsán elég sok – időnként komplett – tervet van szerencsém látni és azt tapasztalom, miképpen felelnek meg a kollégák a MÉK szabályzatnak, hogyan akarják minimum erőbefektetéssel megúszni tervezést. Elárulom: M1:50-re felnagyított engedélyezési tervekkel. az építtető pedig meglepődik, amikor azt írom neki, hogy ebből nem lehet megépíteni a közel sem egyszerű házát. Nem is értik. Honnan is értenék??? Fogok is írni róla.
Koós Miklós
2017. január 14. szombat 16:35
kérdésedre válaszolva:
nyilván nem volna szerencsés, ha mindenki nulláról kezdené, mert az valóban igen nagy munka lenne, ehhez joggal elvárható volna egy szakmai szervezet által kidolgozott segédlet, mintaanyag. DE az un. „szakmai szervezettől” azonban ezt hiba is várod, ahogy eddig sem tudott egyetlen használható segédletet kidolgozni, vagy kidolgoztatni és közreadni.Vagy Te tudsz ilyenekről???”
Vagyis magadra maradsz vagy összeállnak páran és közösen kidolgozzák maguknak, magatoknak.
Enyedimre
2017. január 14. szombat 17:41
Miklós.
Csak a mintaszerződésekről tudok.
Egy 500.000.000.- Ft -os éves bevételi szervezettől kapunk 5 db mintaszerződést, ami nem rossz.
Egyebet nem tudok felsorolni. Nekem nem áll össze ez az egész.
Legyen példa ez a blog.
Nem 500 millás a bevételed és mégis több infót kap itt minden kamarai tag.
Akkor ez ez – s ez az ijesztő – nem is pénzkérdés, hanem akarat és szándék kérdése.
Pár kérdés ami kellene kezelni =
Hogyan adjunk tervezési árajánlatot Online ?
Hogyan mérjük fel az ügyfelek igényét előzetesen?
Hogyan szerződjünk ? Ez kész by MÉK
Hogyan készítsünk Tervezési programot ? Ez Pipa by HT
Hogyan készítsünk vázlatokat ?
Hogyan készítsünk egyszerűsített bejelentésű tervdoksit ?
Hogyan készítsünk ENG tervet ?
Hogyan készítsünk Kivitelei tervet ?
Szabványok online. Témakörökben bontva
Hogyan szerződjünk Tervezői / Műszaki Ellenőri / FMV re ?
Teljesítésigazolások…
Felelősségbiztos…………
Minden jogszabályra egy héten belül „mi változott” mire magyarázat, segédlet..
Minden jogszabályváltozás tartalmi átvezetése minden formanyomtatványon.
Az ügyvéd válaszol…………
MÉK online belső kommunikáció (szemben a GVH val = kifizetjük 🙂 azt az ötöst.
A cél=
Mindezt azért hogy mi házakat tervezzünk, Ybl díjakat nyerjünk és ne jogászkodjunk.
Im.
CsBarnabas
2018. január 3. szerda 10:29
Kedves Imre, segítene hogy pontosan ez mit is jelent?
„Hogyan készítsünk Tervezési programot ? Ez Pipa by HT”
Ezzel kapcsolatos anyag hol található?
Köszönöm
Szondi Egon János
2017. január 14. szombat 19:13
40-50 évvel ezelőtt hőerőművek tervezését vezettem. Egy családi ház persze más kategória (az atomerőművekkel felesleges lenne összehasonlítani*). Mégis hiányérzetem támadt.
A https://www.google.hu/advanced_search a koos.hu domain-en mindössze 9 olyan bejegyzést talált, amelyikben a „minőségbiztosítás” szó előfordul. Talán nincsenek olyan minőségi követelmények, amiket teljesíteni kell? Nyilván vannak, de az eddigi hozzászólások arra utalnak, hogy az érintett tervezők vagy nem ismerik azokat, vagy egyszerűen, rutin-alapon nem törődnek velük.
A tervezési program rokona a hajdani beruházási programoknak és a mai megvalósíthatósági tanulmányoknak. Ezeknek kellett ill. kell a (külön dokumentációként készülő) minőségbiztosítási feladatokkal foglalkozniuk. Kívülállóként úgy vélem, hogy hatósági előírás hiányában (bürökrácia csökkentés!) a tartalmi és formai előírásokat a szakma szerint illetékes Kamarának kellene elkészíteni. Persze a logikus az lett volna, ha a politikusok csak a műszaki előírás birtokában követelték volna meg a tervezési programot. (Ez sajnos az illúzió kategóriába tartozik.)
_________________
* Pakshoz is volt némi közöm.
Kühn Péter
2017. január 19. csütörtök 09:34
Nagyon köszönöm Istvánnak hogy közzétetted a gondolataidat és a szabványgyűjteményt az OTÉK 50§.hoz, nagyon hasznos volt!
Hogy „nagyjából” teljes legyen a táblázat, ( István hangsúlyozottan nem a teljesség igényével állította azt össze) az alapvető követelmények közül az élet-és vagyonvédelemhez ( a tűzvédelemnél írtak megismétlésén túl) egy vagyonvédelmi kamara honlapján találtam egy hasznos összeállítást: (https://szakmaikamara.hu/files/images/Orszagos/Szabvanyok/Javasolt_szabvanyok_1607.pdf)
viszont a) a természeti erőforrások fenntartható használatához semmi hasznosra nem leltem.
Valakinek van ötlete?
Huszti István
2017. január 19. csütörtök 11:38
Kedves Péter, tisztelt Kollégák.
Örülök, hogy hasznos az anyag. Az összeállítás szempontja abból indult, hogy akarva , nem akarva hálóvilágban élünk. Ha egy hálón nem lehet mintázatokat felismerni, akkor annak részünkre az információ tartalma nulla. Ezért arra gondoltam hogy egy mintázatot szerkesztek, aminek a csomópontjaiba kiindulási adatokat teszek, remélve, hogy ez másokat segít a további lépésekben. Ezért nem teljes az anyag, meg nem is lehetne, fizikailag lehetetlen lenne.
Az viszont nagyon jó lenne, ahogy Péter is tette, hogyha valakinek plusz információja van, az küldje el. Ezek alapján rendszeresen lehetne frissíteni az anyagot, a szerkesztést Miklóssal biztos meg lehetne beszélni.
A fenntarthatósághoz nekem sincs sok ötletem. A táblázatban van két szabványi hivatkozás az életciklusra, meg van egy angol nyelvű szabvány az épületek fenntarthatóságára – MSZ EN 15643.
Az EU-nak vannak anyagai az életciklusra fenntarthatóságra, ezek általánosak, ill. célspecifikusak – pl. hulladék. Kapcsolódó tudomány a környezetgazdálkodás, ami külön terület, nem vagyok benne biztos, hogy építész feladat a természeti erőforrások fenntarthatósága. Igaz az OTÉK hivatkozik rá, EU miatt, de szerintem mindig csak adott helyzetben értelmezhető a kérdés – megsemmisítés, geothermia, vízkészlet, stb.
Koós Miklós
2017. január 19. csütörtök 14:05
kedves István,
köszönjük az anyagot, valóban hasznos. Sajnálatos, hogy MINDENBEN csak magunkra és egymásra vagyunk utalva, mert akinek ezt kezdeményeznie, elkészíttetnie…stb kellene, az a kamara, de nem hogy nem segít ilyenekben, hanem úgy vélem, nem is érti, hogy van-e egyáltalán és ha igen, mi a probléma.
A folyamatos szerkesztés természetesen nem lehet gond, nyugodtan küldjetek ilyen anyagokat máskor is