Mi valósult meg a építészetpolitikából? | 1.4. Más lett volna az egyszerű bejelentés
2015. szeptemberében jelent meg az építésügy átalakítását célzó 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat, amely jelentős részben előrevetítette azokat a jogszabály változásokat, amikre 2016 során annyira rácsodálkoztunk. E sorozat keretében a 2015-ös építészetpolitikai elképzeléseket vetjük össze a ténylegesen megjelent jogszabályokkal illetve az ezek nyomán kialakult gyakorlattal.
1./ A lakossági építkezések bürokráciacsökkentése
1.4. A lakossági építkezések támogatása érdekében átlagosnak tekinthető minimum méret meghatározásával egy gyorsabb eljárásmenet kialakítása indokolt. Legfeljebb 160 m2 hasznos alapterületű lakóépület (legfeljebb 3 szint: pince+földszint+tetőtér) építése vagy meglévő lakóépület legfeljebb 160 m2 hasznos alapterületűvé történő bővítése vagy átalakítása esetén, amennyiben szakhatósági közreműködés, és építésügyi követelmények vizsgálatán túlmenő szakkérdés vizsgálat nem szükséges, az építésügyi hatóságnak tudomásulvételi eljárást kell lefolytatnia (kiemelés tőlem)
Az egész javaslatcsomagból talán ez a legfontosabb és a legnagyobb hatású, az elképzelés azóta az egyszerű bejelentés nevet kapta és bevezetése óta szűnni nem akaró indulat-hullámokat gerjeszt. Ahhoz, azonban hogy a helyén értékeljük az egyszerű bejelentést, fontos ismerni, mi volt az eredeti elképzelés.
Az építésügy teljes átalakítása várható című 2015. októberi írásunkban beidéztünk egy, a Tervlap oldalán megjelent interjút Füleky Zsolttal, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkárával és Dauner Mártonnal, az Építésjogi és Hatósági Főosztály vezetőjével.
Az interjú a fenti képre kattintva olvasható el, mi ebből most csak kiragadunk pár részletet, miképpen is képzelték el 2015-ben az egyszerű bejelentést:
D. M. : A jelenlegi tudomásulvételi eljárások mintájára (használatbavétel,- bontás tudomásulvétele) a tudomásulvételi folyamatnak a következők az alapfázisai: megszületik az építtetőben a szándék, hogy egy moderált méretű családi házat szeretne. Keres hozzá egy tervezőt, akivel együtt – vagy csak a tervező – megkeresik az illetékes főépítészt (szóban vagy írásban), aki megadja a területre érvényes paramétereket, amit figyelembe kell venni a tervezés során. Második lépésben készít az építész egy koncepció- vagy vázlattervet, amit Településképi Véleményezésre benyújt,. Engedélyezés tehát nincs, hanem ezután elkészül a kiviteli terv kidolgozottságú építészeti műszaki tervdokumentáció, amit feltöltenek az ÉTDR-be. Amennyiben a hatóság 15 napon belül nem tiltja meg a tervezett építési tevékenységet, a kivitelezés előkészíthető: ilyen egyszerű. Ehhez kapcsolódóan természetesen mások a felelősségi viszonyok, és így tovább.
F. Zs. : Ezeknél a kis épületeknél a jelenlegi tervstruktúrát felül kell vizsgálni: a vázlatterv – engedélyezési terv – kiviteli terv hármasa itt felesleges, és az engedélyezési terv az, ami rengeteg felesleges adminisztrációs munkát igényel. Nem szellemi, hanem bürokratikus erőkifejtést: a vázlattervben már a szellemi teljesítmény benne van, ez bőven elég egy ekkora feladatnál, hogy a hatóság lássa, meg szabad-e építeni az adott helyen: benne van a koncepció, a térkapcsolatok. A további hozzáadott érték a kiviteli tervben jelentkezik, ahol a konkrét műszaki tartalom rendelődik hozzá. Az engedélyezési tervben rengeteg feleslegesen ráfordított munkaóra van, ami csak a hatóságot szolgálja ki. Ehhez kapcsolódóan felülvizsgáljuk a kiviteli terv tartalmát is, meddig lehet leegyszerűsíteni. Nemcsak gyorsítani kívánunk ezzel, hanem a tervezői munkát is egyszerűsíteni.
M. : Akkor ez a bejelentési kötelezettséghez hasonló eljárás lesz, azzal a különbséggel, hogy nem kezdhető meg azonnal a kivitelezés, csak a 15 napos határidő után.
D. M. : Igen, legalábbis ezt tűztük ki célul. Ehhez sok feltétel kell, például Helyi Építési Szabályzat, ami a főépítészi döntést alátámasztja, kompetenssé teszi. Ez nagyon lényeges. Még foglalkozni kell a szomszédjogok kérdésével: nagyon sok mindent a Helyi Építési Szabályzatban már rendezni kell, ami sok vitának elejét veheti, ha mégis vita alakul ki, azt a bíróság előtt kell majd rendezni. A Helyi Építési Szabályzat a helyi közösség egy „demokratikus terméke” erre a szakmai területre, nyilvánosan közzétett dokumentuma, erre támaszkodni kell. Élesen elválik ma is a két kérdés: a szabályoknak megfelelés szakmai kérdés, míg a szomszédnak a beárnyékolása, kilátás és a többi polgári jogi. forrás és a teljes interjú: tervlap
összegezve, amik NEM valósultak meg:
- tudomásulvételi eljárás lett volna (mint eljárás, csatlakozott volna hozzá jogorvoslat)
- főépítészi egyeztetés a beépítési paraméterekről
- településképi véleményezés (hivatalos visszajelzés a HÉSZ betartásáról)
- szomszédjogok kezelésének fontossága
- a terveket eredetileg az ÉTDR-be kellett volna feltölteni (az ÉTDR erre alkalmasabb, mint az e-napló, ráadásul kialakított ügyfél-tervező-hatósági rendszere van)
Mindazok a pontok szerepelnek itt, amiket minden egyes alkalommal szóvá teszünk, amikor az egyszerű bejelentést, mint formát kritika éri. Ha ezek mind megvalósultak volna, akkor ma sokkal rendezettebb mederben folyna a tervezés és nagyobb biztonságban lennének mind az építtetők, mind a tervezők.
az alábbiak viszont megvalósultak:
- az engedélyezési tervek feleslegessége, ami az egyszerű bejelentésnél teljességgel elmarad, a többi esetben is igen jelentős mértékben egyszerűsödött.
- a kiviteli tervek jelentőségének felértékelődése (kötelezővé tétele) és egyben egyszerűsítése is. Az első az Étv igen fontos változását hozta, míg a másodikat – legalábbis az egyszerű bejelentés kapcsán – sajnálatosan a MÉK szabályozására bízta. Az eredmény ismert
- a kiviteli tervek a szakszerű megépítéshez kapcsolódnak és nem a formai megfelelésnek
Az egyszerű bejelentésről ezekben a cikkekben írtunk. E témáról írt az epitesijog.hu is
(az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó MÉK szabályzatról, a kötelező tervezői művezetésről, kötelező felelősségbiztosításról illetve MÉK által javasolt minimális tervezési díjról külön írásokban ejtünk majd szót. Ezeket ne itt keressék!)
A teljes sorozatot itt tudja nyomon követni
Hozzászólások (4): megnézem
Huszti István
2017. január 13. péntek 11:48
Miklós!
Ha előbb felteszed a címlapon lévő mintatervet sokkal jobb lenne a helyzet:):
Koós Miklós
2017. január 13. péntek 12:52
nem lett volna szép, ha ezzel lealáztunk volna pár kollégát …
Varga Zoltán
2017. január 17. kedd 14:02
Kedves Miklós!
Érdekelne, hogy mi a véleménye egy 2014-ben, még jogerős építési engedély alapján megkezdett, 300 m2 alatti lakóépület befejezése esetén használatbavétel tudomásulvételi eljárás, vagy hatósági bizonyítvány zárja az aktust.
Ha hatósági bizonyítvány, akkor honnan számítjuk az éveket? (mennyibe is kerül a hatósági bizonyítvány, ha esetleg 3 éven túli?)
Koós Miklós
2017. január 17. kedd 16:02
2014-ben nem volt még egyszerű bejelentés, így ez Önre nem vonatkozik