Regisztráció/Belépés

további cikkek

Avatar photo
Koós Miklós
2017. január 13. péntek

Mi valósult meg a építészetpolitikából? | 1.4. Más lett volna az egyszerű bejelentés

2015. szeptemberében jelent meg az építésügy átalakítását célzó 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat, amely jelentős részben előrevetítette azokat a jogszabály változásokat, amikre 2016 során annyira rácsodálkoztunk. E sorozat keretében a 2015-ös építészetpolitikai elképzeléseket vetjük össze a ténylegesen megjelent jogszabályokkal illetve az ezek nyomán kialakult gyakorlattal. 

 

 

1./ A lakossági építkezések bürokráciacsökkentése

1.4. A lakossági építkezések támogatása érdekében átlagosnak tekinthető minimum méret meghatározásával egy gyorsabb eljárásmenet kialakítása indokolt. Legfeljebb 160 m2 hasznos alapterületű lakóépület (legfeljebb 3 szint: pince+földszint+tetőtér) építése vagy meglévő lakóépület legfeljebb 160 m2 hasznos alapterületűvé történő bővítése vagy átalakítása esetén, amennyiben szakhatósági közreműködés, és építésügyi követelmények vizsgálatán túlmenő szakkérdés vizsgálat nem szükséges, az építésügyi hatóságnak tudomásulvételi eljárást kell lefolytatnia (kiemelés tőlem)

 

Az egész javaslatcsomagból talán ez a legfontosabb és a legnagyobb hatású, az elképzelés azóta az egyszerű bejelentés nevet kapta és bevezetése óta szűnni nem akaró indulat-hullámokat gerjeszt. Ahhoz, azonban hogy a helyén értékeljük az egyszerű bejelentést, fontos ismerni, mi volt az eredeti elképzelés.

Az építésügy teljes átalakítása várható című 2015. októberi írásunkban beidéztünk egy, a Tervlap oldalán megjelent interjút Füleky Zsolttal, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkárával és Dauner Mártonnal, az Építésjogi és Hatósági Főosztály vezetőjével.

 

Az építésügy teljes átalakítása várható

 

Az interjú a fenti képre kattintva olvasható el, mi ebből most csak kiragadunk pár részletet, miképpen is képzelték el 2015-ben az egyszerű bejelentést:

 

D. M. : A jelenlegi tudomásulvételi eljárások mintájára (használatbavétel,- bontás tudomásulvétele) a tudomásulvételi folyamatnak a következők az alapfázisai: megszületik az építtetőben a szándék, hogy egy moderált méretű családi házat szeretne. Keres hozzá egy tervezőt, akivel együtt – vagy csak a tervező – megkeresik az illetékes főépítészt (szóban vagy írásban), aki megadja a területre érvényes paramétereket, amit figyelembe kell venni a tervezés során. Második lépésben készít az építész egy koncepció- vagy vázlattervet, amit Településképi Véleményezésre benyújt,. Engedélyezés tehát nincs, hanem ezután elkészül a kiviteli terv kidolgozottságú építészeti műszaki tervdokumentáció, amit feltöltenek az ÉTDR-be. Amennyiben a hatóság 15 napon belül nem tiltja meg a tervezett építési tevékenységet, a kivitelezés előkészíthető: ilyen egyszerű. Ehhez kapcsolódóan természetesen mások a felelősségi viszonyok, és így tovább.

F. Zs. : Ezeknél a kis épületeknél a jelenlegi tervstruktúrát felül kell vizsgálni: a vázlatterv – engedélyezési terv – kiviteli terv hármasa itt felesleges, és az engedélyezési terv az, ami rengeteg felesleges adminisztrációs munkát igényel. Nem szellemi, hanem bürokratikus erőkifejtést: a vázlattervben már a szellemi teljesítmény benne van, ez bőven elég egy ekkora feladatnál, hogy a hatóság lássa, meg szabad-e építeni az adott helyen: benne van a koncepció, a térkapcsolatok. A további hozzáadott érték a kiviteli tervben jelentkezik, ahol a konkrét műszaki tartalom rendelődik hozzá. Az engedélyezési tervben rengeteg feleslegesen ráfordított munkaóra van, ami csak a hatóságot szolgálja ki. Ehhez kapcsolódóan felülvizsgáljuk a kiviteli terv tartalmát is, meddig lehet leegyszerűsíteni. Nemcsak gyorsítani kívánunk ezzel, hanem a tervezői munkát is egyszerűsíteni.

M. : Akkor ez a bejelentési kötelezettséghez hasonló eljárás lesz, azzal a különbséggel, hogy nem kezdhető meg azonnal a kivitelezés, csak a 15 napos határidő után.

D. M. : Igen, legalábbis ezt tűztük ki célul. Ehhez sok feltétel kell, például Helyi Építési Szabályzat, ami a főépítészi döntést alátámasztja, kompetenssé teszi. Ez nagyon lényeges. Még foglalkozni kell a szomszédjogok kérdésével: nagyon sok mindent a Helyi Építési Szabályzatban már rendezni kell, ami sok vitának elejét veheti, ha mégis vita alakul ki, azt a bíróság előtt kell majd rendezni. A Helyi Építési Szabályzat a helyi közösség egy „demokratikus terméke” erre a szakmai területre, nyilvánosan közzétett dokumentuma, erre támaszkodni kell. Élesen elválik ma is a két kérdés: a szabályoknak megfelelés szakmai kérdés, míg a szomszédnak a beárnyékolása, kilátás és a többi polgári jogi. forrás és a teljes interjú: tervlap

összegezve, amik NEM valósultak meg:

  • tudomásulvételi eljárás lett volna (mint eljárás, csatlakozott volna hozzá jogorvoslat)
  • főépítészi egyeztetés a beépítési paraméterekről
  • településképi véleményezés (hivatalos visszajelzés a HÉSZ betartásáról)
  • szomszédjogok kezelésének fontossága
  • a terveket eredetileg az ÉTDR-be kellett volna feltölteni (az ÉTDR erre alkalmasabb, mint az e-napló, ráadásul kialakított ügyfél-tervező-hatósági rendszere van)

Mindazok a pontok szerepelnek itt, amiket minden egyes alkalommal szóvá teszünk, amikor az egyszerű bejelentést, mint formát kritika éri. Ha ezek mind megvalósultak volna, akkor ma sokkal rendezettebb mederben folyna a tervezés és nagyobb biztonságban lennének mind az építtetők, mind a tervezők.

 

az alábbiak viszont megvalósultak:

 

Az egyszerű bejelentésről ezekben a cikkekben írtunk. E témáról írt az epitesijog.hu is

(az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó MÉK szabályzatról, a kötelező tervezői művezetésről, kötelező felelősségbiztosításról illetve MÉK által javasolt minimális tervezési díjról külön írásokban ejtünk majd szót. Ezeket ne itt keressék!)

A teljes sorozatot itt tudja nyomon követni

 

Hozzászólások (4): megnézem

  • Huszti István

    2017. január 13. péntek 11:48

    #114148

    Miklós!
    Ha előbb felteszed a címlapon lévő mintatervet sokkal jobb lenne a helyzet:):

  • Varga Zoltán

    2017. január 17. kedd 14:02

    #114210

    Kedves Miklós!
    Érdekelne, hogy mi a véleménye egy 2014-ben, még jogerős építési engedély alapján megkezdett, 300 m2 alatti lakóépület befejezése esetén használatbavétel tudomásulvételi eljárás, vagy hatósági bizonyítvány zárja az aktust.
    Ha hatósági bizonyítvány, akkor honnan számítjuk az éveket? (mennyibe is kerül a hatósági bizonyítvány, ha esetleg 3 éven túli?)

SAJÁT
Az első egyszerű bejelentéses családi házam

2018 közepén mond még valakinek is bármit a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet?  Ez vezette be az un. egyszerű bejelentéses – nem – eljárás módot. Erről szólt egy írásom, mely a megjelenése óta több mint 36.800 olvasásnál tart. 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet | Megerőszakolták az építési törvényt Ezt csak azért írom, mert a most bemutatandó […]

Az első egyszerű bejelentéses családi házam
2018. augusztus 3. péntek
SZAKMA
Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre

Az egyszerű bejelentési eljárás előtti időkben, amikor a helyi építéshatóságok bírálták el az építési engedélyeket és végezték el a szükséges ellenőrzéseket, többnyire minden területnek ’volt gazdája’, azaz egy-egy építéshatósági előadó egy-egy területre ügyelt. Ma, amikor az erősen lecsökkentett létszámú járási építésfelügyeleti hatóságok végzik az építéshez kapcsolódó ellenőrzések többségét csak és kizárólag azt tudják ellenőrizni, ami […]

Egyszerű bejelentési eljárás hatásai az épített környezetünkre
2018. március 25. vasárnap

legfontosabb jogszabályok

minden (2019 márciusáig megjelent) fontos jogszabályt, amire szükség lehet, egy helyre gyűjtöttünk össze: Étv, OTÉK, Épkiv, 312/2012, 266/2013, CPR, OTSz, az energiatanúsításról, a bírságokról, az egyszerű bejelentésről, ... stb tovább