2015. szeptemberében jelent meg az építésügy átalakítását célzó 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat, amely jelentős részben előrevetítette azokat a jogszabálváltozásokat, amikre 2016 során annyira rácsodálkoztunk. E sorozat keretében a 2015-ös építészetpolitikai elképzeléseket vetjük össze a ténylegesen megjelent jogszabályokkal illetve az ezek nyomán kialakult gyakorlattal. 

1./ A lakossági építkezések bürokráciacsökkentése

1.2. Felül kell vizsgálni az Építésügyi Szolgáltatási Pontok helyét, mennyiségét, a létesítés feltételeit, és javaslatot kell tenni az igényekhez igazodó korszerűsítésre.

Az Építésügyi Szolgáltatási Pontok városi és 5000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzatoknál a következő építésügyi szolgáltatási feladatokat látják el:

• Információszolgáltatás az állampolgárok részére az építésügyi hatósági ügyintézésük elősegítése érdekében
• Az építésügyi feladatok intézéséhez az állampolgári kérelmek átvételének és továbbításának, hiánypótlás befogadásának, nyilatkozatok felvételének és továbbításának, digitalizálásának és feltöltésének biztosítása az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR)
• A kérelmek papír alapon vagy elektronikus adathordozón való fogadása, szükség szerinti szkennelése és az ÉTDR-be történő feltöltésének biztosítása
• Az építésügyi hatósági eljárás illetékének és az építésügyi igazgatási szolgáltatási díjak befizetésének lehetővé tétele,
• Települési önkormányzati egyéb műszaki, üzemeltetési feladatai
• Nagyon fontos tudni, hogy az Építésügyi Szolgáltatási Pont NEM építésügyi hatóság!!!

2017. januárjában összesen 126 db Építésügyi Szolgáltatási Pont volt Magyarországon. Szöveg és térkép forrása: e-epites.hu. Az építésügy átalakult szervezetéről az epitesjog.hu oldalon olvashat.

A fenti térkép jól mutatja, hogy a „ponteloszlás” mennyire egyenetlen. A szolgáltató pontok Nyugat-Magyarországot és az Északi-Középhegység vidékét gyakorlatilag elkerülik.

A teljes sorozatot itt tudja nyomon követni