Koós Miklós
2017. január 9. hétfő
482/2016 | változott az egyszerű bejelentésről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet
a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet salátarendeletként számos fontos építőipari jogszabályt egyszerre módosított, ezek közül a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről.
Mivel az érintett rendelet korábbi módosításairól már korábban írtunk, az egységes kezelhetőség miatt a változásokat is e korábbi írásban részletezzük.
Kattints a következőre, ha kíváncsi vagy az igen jelentős változásokra!
155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről
Hozzászólások (21): megnézem
lali
2017. január 9. hétfő 07:23
ha jól olvasom a jogszabályt, akkor az
új építés, és a
300nm-t meg nem haladó méretűre bővítése
az, ami a bejelentési kategóriába tartozik.
tehát, ha nyitok egy ajtót egy főfalban, vagy lecserélem az ósdi palatetőt új cserépre úgy, hogy a szaruzatot is cserélem, akkor az építési engedélyköteles tevékenység lesz.
(messze vagyunk még a tökéletestől)
Huszti István
2017. január 9. hétfő 08:20
Kedves lali!
Amiről beszél az „átalakítás”, ami sem engedély, sem bejelentés köteles.
lali
2017. január 9. hétfő 08:57
Kedves Huszti úr!
A „régi” jogszabályi környezetben minden olyan építéskivitelezési tevékenység, amely tartószerkezet módosításával, átalakításával jár, építési engedélyköteles munka volt. Az általam beírt két eset is ebbe tartozik (tartószerkezet módosul)
de mondok még egyet.
építési engedélyköteles a munka akkor is, ha az építmény tűzvédelmi jellemzői megváltoznak. Ez kicsit tágan értelmezhető, de azért bőven beleesik abba a körbe, ahol egy átalakítás már építési engedély köteles lesz (vagy egy 300nm alatti családi háznál bejelentésköteles? – nem tudom)
Huszti István
2017. január 9. hétfő 09:12
Bizonyára nem olvasta el a január 01-től érvényes 482/2016 rendeletet, idézek annak 4. mellékletéből, ami módosítja a 312 rendelet 1. mellékletét.
„Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek
1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.”
Tóth Szilveszter
2017. január 9. hétfő 09:28
Az egy külön tudás lesz az építészetben, hogy ne gondoljuk azt, hogy a tegnapi tudás ma is tudás.
A 2008as hirtelen oték változás óta mondogatom, hogy első lépésben csak annyit kéne követelni, hogy építőiparral kapcsolatos jogszabály évente kétszer, március 15 illetve augusztus 20 dátummal változhasson és csak úgy, ha a megelőző határidővel a jogszabály ki lett hirdetve. Nem egy nagy előrelépés, azt tudom, de már ezt is – ami siralmas valahol – nagyban segítené az építészeket a normális munkában.
lali
2017. január 9. hétfő 09:32
de olvastam, ezért írtam, hogy a „régi” szabályozás.
de ahogy olvasom tovább, egyre nagyobb a káosz a fejemben. úgy tűnik, hogy egy kétállásos garázs terv és engedély nélkül egy kőműves, egy ács helyszíni tartózkodásával megépíthető (egyébként megépíthető)
jó lesz majd a településképi kötelezéses eljárásokból bejövő bevétel az önkormányzatoknak. valamivel pótolni kell az állam által elvett pénzeket.
lali
2017. január 9. hétfő 09:28
segítsetek! help!
(312/2012 1. melléklet, építési engedély nélkül végezhető:)
8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot
mit jelent a NETTO térfogat?
Koós Miklós
2017. január 9. hétfő 09:35
nettó/bruttó alapterület alapján belső térfogat (határolószerkezet nélkül) pl. egy 6*6 méteres garázs, aminek 2,77 m a belmagassága akár 1 méteres határoló falakkal és max 1,73 m vastag födémmel.
lali
2017. január 9. hétfő 09:38
lapostetőnél. és magastetőtél, ha van „padlás”, akkor az beleszámítandó? vagy nem, mert oda nem áll be az autó?
(visszaadom a diplomám)
Koós Miklós
2017. január 9. hétfő 09:44
a határolószerkezeten belül van a padlás is. (igaz ez a határolószerkezet nincs sehol sem leírva)
Tóth Szilveszter
2017. január 9. hétfő 10:01
Ne haragudj, de nem értek egyet a válasszal. Amíg egy törvény nem definiálja azt, hogy mit ért nettó térfogat alatt, addig szerintem kvázi nem létezik az épületnek nettó térfogata. Jó a megközelítésed, de mivel nincsen benne mondjuk az OTÉKban, ezért ez a kitétel értelmetlen.
Koós Miklós
2017. január 9. hétfő 10:18
ilyen alapon nem tudjuk, mi az előtető vagy a tornác sem, mert bár az OTÉK számos helyen hivatkozik rájuk, de a fogalomtárából sajnálatosan kimaradt. Ergo nem tudjuk az mi.
Tóth Szilveszter
2017. január 9. hétfő 22:08
oték 1. melléklet 129. tornác: „[…]” az előtető valóban nincsen ott, szóval minimum 1:1
de pl van előlépcső, ami elsőre legalább annyira egyértelmű lehetne, hogy egy lesgóllal én legyek előrébb. amúgy a felvetésedet tényleg jogosnak érzem, ilyen alapon nem tudjuk mi az előtető! és ha az mondjuk belóghat az előkertbe, akkor illene definiálni, mert valaki előtetőnek hív majd egy zászlótartót, vagy egy olyan dolgot, amire amúgy ki is tudok menni, de tényleg nem erkély, hanem előtető! természetesen vannak fontossági sorrendek, hogy mi legyen és hol definiálva és mi bocsánatos bűn, ha kimarad. amíg egy eljárásjogi kérdéshez csatolnak egy fogalmat, addig azt egzakt módon definiálni kell! az előtető félreértelmezésétől még nem lesz az egész eljárás más. ettől még hiányzik, de tényleg!
tudom, hogy csak példák voltak és ezer mást lehetne mondani, de valójában igenis szükséges volna a szakma részéről egy fogalomtár. és tanulva a 46a-ból nagyon fontos lenne, hogy minimalizáljuk azokat a fogalmakat, amikhez fontos dolgokat kötünk, hogy csak a lehető legkevesebb megfoghatatlant kelljen kritikusan egyértelmű definícióval illetni és a többi maradhasson valami rámutatás csak. Pl előtetőre szeritnem egy négy-öt példaábra megtenné mindaddig, amíg nem hoz valaki olyan szablyt, hogy az előtetővel rendelkező házak 4,6 és 4,9 homlokzatmagasság között településképi egyszerű engedélyezési nemeljárás lefolytatása után építhetők, de ha már 4,91 a magasság, vagy az mégse előtető, akkor az építési naplóba kell feltölteni 15 napon belül…
remélem így már érthető, hogy mi az, amit mondani akartam.
András
2017. január 9. hétfő 09:44
Jól értem, hogy nem kell energetikai tanúsítvány készíteni a használatbavételihez?
vagy ez kell, csak máshol van előírva?
Közmű-nyilatkozatot sem néznek igazából? Vagy az hova kell? a FEMÜ nyilatkozathoz kell, és a FEMÜ felelőssége, hogy meglegyen az?
Az enapló összesítő lapját gondolom csak azért nem kell beadni, mert azt amúgy is látja a hatóság.
Mennyire szép lenne, ha az enaplóba feltölteném a statisztikai adatlapot, (+ha kell fizetni, azt is el lehetne itt intézni), és egy gomb nyomásával igényelhetném is a használatbavételit…
Koós Miklós
2017. január 9. hétfő 10:21
egyszerű bejelentésnél nem kell a végén energetikai tanusítvány.
atuse
2017. január 9. hétfő 17:20
A válasz nem ilyen egyszerű, mert a 176/2008 kormányrendelet ezt mondja:
„3. § (2) Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik, a használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtását megelőzően, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtását megelőzően.”
De például kivették a hatósági kérelem mellékletéből a munkaterület igazolását is. Ami azt is jelentheti, hogy egy félkész épület (ami elérte a legmagasabb pontját « felépítése) is kaphat hatósági bizonyítványt, mert a hatóság nem kérheti számon… persze nem ez lenne az értelemszerű.
Koós Miklós
2017. január 9. hétfő 21:28
Csakhogy 176/2008 nak nincs semmiféle hatása a 155/2016-ra, mivel nincs se használatbavételi engedély se használatbavétel tudomásulvétele
atuse
2017. január 10. kedd 16:36
De a bejelentéshez igen:
“3. § (2) Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik, a használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtását megelőzően, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtását megelőzően.”
Koós Miklós
2017. január 10. kedd 17:03
nem kell, mert az egyszerű bejelentéshez hatósági BIZONYÍTVÁNY kell, ami se nem engedély sem nem tudomásulvétel
Koós Miklós
2017. január 10. kedd 17:09
a salátarendelet hatályon kivül helyezte ezt:
60. § Hatályát veszti az R9.
a) 6. § (2) bekezdés a) és b) pontja,
b) 6. § (4) bekezdése.
a b) pont az energetikai tanusitvány. VAGYIS NEM KELL egyszerű bejelentésnél
András
2017. január 10. kedd 16:32
Köszönöm. Ennek örülök, mert a PHPP után nem sok értelmét látom már ennek, és hiába alacsony energiás ház hőszivattyúval, helyiségenkénti hőfok szabályozás hiányában egyenlőre nem lehet még AA sem.
Majd meglátjuk kell-e, első körben megnézem mit tud így, osztógyűjtőkhöz vittem kábeleket, szobánként van hőmérőnek hely, ha kell majd lehet tenni szabályozást rá.
Közműnyilatkozat kapcsán mi a helyzet? Jól értem, hogy az sem kell most?
Vízművek igen csiga, éppen bekötötték a vizet a legnagyobb fagyok előtt… Nem tudom papírt mikor produkálnak, igaz a tervjóváhagyásról meg én feledkeztem meg, most így biztos előbb kész lesz minden, mintsem papirunk lesz, és a CSOK utolsó részletéhez kell a papír