Koós Miklós
2017. január 7. szombat
Vita a hőszivattyúról
forrás: https://www.esb-hoszivattyu.hu/hoszivattyu_mukodese.jpg
Egy tervkritikánál élénk vita alakult ki a hőszivattyúkról, amik ugyan fontos infókat tartalmazott, de nem tartozott a témához és azt félrevitte. Azért hogy ne sikkadjon le, azért létrehoztam egy külön oldalt erre a célra.
A hozzászólásokat úgy másoltam át (ezért található mindenütt az én fizimiskám) bocs az érintettektől.
Hozzászólások (45): megnézem
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 12:58
[Kutasi Jenő]
Ezzel a szigorú hőszivattyúmániáddal nem értek egyet.
Energetikaliag az a cél az, hogy az épület minél kevesebb energiát használjon el, télen lehetőleg minél nagyobb szoláris nyereségünk lehessen…
Hogy aztán azt a pár tízezer forintot földgázra vagy villanyra (amit adott esetben lignitből nyernek Visontán…) költöd-e a legkevésbé fontos valójában, valódi környezeti hatása sincs. Pláne, hogy aztán cserébe lelkiismeretfurdalás nélkül hetente egy húszast beletankolsz a kocsiba és elfüstölöd a városban, meg egyébként havonta megtermelsz fél köbméter szemetet stb stb…
Aztán a kültéri egységnek elég rendes hangja tud ám lenni, ha rendesen mennie kell hidegben.
Aztán ha netán meghibásodik, akkor jön aztán csak az igazi lehúzás: Mondjuk legyen kb 1,3 millió maga a gép, mit tippelnél, mennyiért lehet kicserélni egy hibás vezérlőpanelt, vagy egy keringtetőszivattyút: mindkettőt kb egy-egy olcsóbb gázkazán árából…
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 12:59
[kritizátor]
Vegre egy oszintenek tuno hang hoszivattyu ugyben, pedig mi is akarunk egyet.
Es az is jo, hogy nem kell kemeny, de mi lesz, ha egy hetig nem lesz aram?
Volt mar ilyen nehany eve: tudom akkor gaz sincs, de kandalloval meg lehetne futeni, ha lenne kemeny.
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 12:59
[_beg_]
Én is hozzátenném saját tapasztalatomat. Mi 160 m2-es házban öten vagyunk. A gázszámlánk átlag 10 ezer Ft/hó (fűtés és melegvíz előállítás). Mi még 2009-2013 között építkeztünk, kornak megfelelő színvonalon (38 HS + 10 cm grafit falakon, 3 rétegű üvegezésű fa ablakok stb.). A gáz bevezetés, kéményseprő díjak, kazán és kémény ára kb. 600 ezer Ft volt (ami persze azóta nőtt). Én ezek miatt nem tartom egyértelmű választásnak a hővisszanyerős fűtést. Ha hűtésben is gondolkozik valaki (nálunk nincs), akkor már lehet, hogy más a leányzó fekvése. A zaj pedig tényleg probléma (egy barátom melletti ház példáján)
kritizator
2017. január 7. szombat 20:46
10 ezer /hó
12 hónapon vagy hat hónapon át???
_beg_
2017. január 9. hétfő 11:42
12 hónapon át
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 13:00
[laikus]
@Kritizator:
Áramot elő lehet állítani napelemmel és aggregátorral is.
Gázt meg legfeljebb csak tehénsz*rból, ha van éppen otthon.
A gázkazánban meg elég nehéz befűteni fával, csak tartalékfűtés céljára pedig szerintem luxus kandallót. Főleg, hogy az meg alapból nem tud HMV-t csinálni.
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 13:00
[kritizátor]
Ha nincs aram akkor a napelemet eldobhatom, mert telen termeles sincs tul sok. Az aggregat meg nem tul eletszeru. Szerintem.
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 13:01
[Szabóbácsi]
Ha hosszabb áramkimaradás van, ami szintén nem túl életszerű. Van egy-két eldugott település, de sűrűbben lakott településen nem.
Ha mégis… egy új épület hőháztartása, szigetelése van olyan jó hogy néhány órás fűtésszünetet észre se lehessen különösebben venni.
Ha több napos, akkor a legolcsóbb a Siesta palackos kályha ? Egyszerűbb mint koszos fűtőanyaggal kormolni a lakótérben. Volt már nyitott, zárt kandallónk, többféle. Viszont nem lesz.
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 13:01
[Szabóbácsi]
A teljes fűtési időszakban nagyon rövid az az időszak amikor a hőmérséklet -8fok alatt van. Gyakorlatilag elhanyagolható hosszúságú. Fölötte az a fránya COP meg jobb a gáz-áram szorzónál. Még 55fok esetében is. Ha nem támogatott díjszabású áramot veszünk, akkor kb. háromszoros a szorzó. És ez a reális különbség. Éves viszonylatban azonban még mindig kedvezőbb, ámbár kétségtelenül csökken az előny. Ugyanis itt az áram nem közvetlenül fűtőenergiára van felhasználva, csupán a kinti hő belapátolására.
kritizator
2017. január 7. szombat 20:55
Ha nem támogatott díjszabású áramot veszünk, akkor kb. háromszoros a szorzó.
ez hogy jön ki???
áram geo, h tarifa 24 Ft/kWh
gáz kb. 15 Ft/kWh
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 13:02
[Kepes József]
Kritizátor, Laikus
Szerintem legelőször minél inkább le kellene szigetelni a házat és építészeti eszközökkel valóban takarékosra tervezni (lásd passzív ház), aztán már majdnem mindegy mivel fűtjük.
Minden fűtési módnak van ára és bizonyos kockázata. Nekem kondenzációs kazánom van, ha nincs áram, egy kis áramfejlesztővel talán lehetne a napelemeim termelését hasznosítani (220 V kell az inverter működéséhez) azzal a gázkazán is menne, ha csak területi az áramhiány. Az elmúlt 10 évben már kétszer megtörtént télen Magyarországon, hogy az illetékes áramszolgáltató több mint egy hétig nem tudta biztosítani az adott település villamosenergia ellátást vezeték szakadás miatt. (Először Zalaegerszeg, majd másodszor Mór környékén történt ez meg.) Ilyenkor majdnem minden fűtés megáll, mert kevés az olyan ház ahol nem kell legalább keringető szivattyú.
A hőszivattyú beruházás a gázhoz képest jóval drágábbnak tűnik és egy jó kondenzációs kazánhoz viszonyítva a megtakarítás a többlet beruházás igényt 10 év felett hozhatja be.
A hőszivattyút használóknál már sokszor hallottam érvként hogy hűteni is lehet vele, de azt megvalósítottan a nyári mennyezethűtést szívesen megnézném működés közben, de a mennyezetet igen könnyen harmatpont alá lehet hűteni, így nagy a veszélye a felületre kondenzációnak. Nálunk nyáron rendszeresek a 60-70 rel%-os páratartalmak. Bár ha már mindenképpen hűteni kell egy házat nyáron, akkor célszerűbb és olcsóbb azt kondenzáció veszélye nélkül split klímával hűteni. Ez hideg, de száraz levegőt fúj be. (Hallottam azt a mondást, hogy ha az éghajlatunkon egy házat nyáron hűteni kell, ott valami tervezési hiba lehet. Ennek a mondásnak az igazságtartalmáról az építészek biztosan többet tudnak mondani.)
Nálam a passzívházban -bár soha nem próbáltam-, becslésem szerint télen fűtés nélkül sem nagyon menne hetek alatt sem 15 foknál alább a benti hőmérséklet, ami ugyan kellemetlen lehet, de túlélhető.
kritizator
2017. január 7. szombat 20:51
de a mennyezetet igen könnyen harmatpont alá lehet hűteni, így nagy a veszélye a felületre kondenzációnak.
a kondenzáció nem inkább padlóhűtésnél jelentkezik???
Kepes József
2017. január 7. szombat 21:33
„…a kondenzáció nem inkább padlóhűtésnél jelentkezik???”
A vízpára kondenzációja minden olyan felületen jelentkezik, ami az aktuális harmatpont alatti hőmérsékletű, ha az mennyezet, akkor ott, ha padló, akkor meg a padlón.
Nem vagyok épületgépész, de a fülledt nyáron amikor amúgy is nagy a relatív páratartalom, nagyon kell figyelni milyen hőmérsékletű a hűtött felület, mert ha pl. főzésből, vagy a fürdőszobából jön plusz pára, vagy csak egy zápor miatt emelkedik meg a külső páratartalom, a hűtött felületen lecsapódik a vízpára.
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 13:02
[Kutasi Jenő]
@Szabóbácsi
Az a baj, hogy olyan nincs, hogy van két tök egyforma házunk egyforma lakókkal egyforma helyen, és az egyikben így a másikban úgy fűtünk, úgyhogy tudományos igényűen nem lehet összehasonlítani, de pl itt is látod, hogy aki korrekten szigetelt házból ír, az havíi átlagos 10-12ezer forintot mond be fűtés+melegvízre, akár gáz, akár villany.
Nem az a baj, hogy -8fokban gyér a COP érték, hanem hogy az egész el van valamennyire túlozva. Sajnos akárhogy kerestem, nem találtam rá hiteles forrást, szabványt, hogy miféle protokoll alapján adják meg a gyártók a COP értéket, de ide a rozsdás bökőt, hogy az adott mérési módszer sokkal kedvezőbb körülményeket jelent, mint ami valós üzemben van. (Ha egy autóra ráírják, hogy 4,5 litert fogyaszt, de a valóságban ha beledöglesz sem tudod levinni hat alá, akkor egy ilyen viszonylag rétegterméknél pláne meg lehet ugyanezt csinálni…) De fordítva közelítem a dolgot: ha az a sok szám tényleg úgy ahogy van valós lenne, akkor fele annyit sem fizetnének villanyból a hőszivattyúsok, mint a gázosok gázra, és atán ezért mindenkinez ez lenne otthon… de egyszerűen nem ez a valóság…
Nem kell durva csalásra gondolni persze, de én úgy sejtem, hogy valóságban valahol sárgacsekkben 10-20% között lehet a maximális különbség a hőszivattyú javára, amit nagyon optimális esteben össze lehet hozni…
Egy jobb háznál meg ez azt jelenti, hogy százezerből kijön egy év, 110 ezer helyett, ez a különbség tulajdonképpen észrevehetetlen…
Szabóbácsi
2017. január 7. szombat 22:07
Saját tapasztalatomat osztottam meg. Házam erősen hőszigetelt, de felújított 1983as, erősen északi hegyoldalban, úgyhogy a szoláris nyereség elhagyható. A sok és erős konzolos kinyúlások miatt az a/v sem ideális. Ennek ellenére kb havi 12e a geo áramszámlánk úgy hogy az alulméretezett hmv tartály miatt fűtési idényen kívül patronnal kell melegítsük a vizet. Tapasztalatom higy a cop értékek az autókéval ellentétben sokkal valóságosabbak.
Van még egy előny, de nem sok. A napelemmel gázórát nem lehet visszapörgetni, elektromos mérőt igen.
A gáz további hátránya, rendszeres tisztíttatás. Mennyi évente? Harmadik éve rá sem nézek a gépre. A gáznak nagyságrenddel magasabb a rendelkezésre állási díja. Na ez sincs. Végül geo tarifa esetén a nyári hűtés is kedvező díjszabású.
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 13:03
[Ramkin]
Megkérdezhetem, hogy önnél a nyári hőmérséklet hogy alakul? Minket majd passzív ház építése érdekelne, meg a hőszivattyú is a nyári hűtés miatt, de talán nem is lenne a hűtésre akkora szükség.
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 13:03
[Laikus]
Aggregátort bármikor lehet bérelni, nem olyan nagy luxus az.
A gázzal az a probléma, hogy irreálisan drága kiépíteni. Állítólag az utcánkban már 800e a bekötés, ami nonszensz, mivel ott van a telekhatáron a cső, vagyis ezért a pénzért gyakorlatilag semmit nem kapsz. Az áramot ingyen behúzzák földkábelen, pedig az is veszélyes üzem. Plusz még kell egy kémény, ami már anyagárban is min. 250e (persze egy sima cső lehet, hogy olcsóbb, csak ronda is). Utána pedig várhatom minden évben a kéményseprőt, aki csak munkaidőben hajlandó jönni.
Sőt ha jól tudom, akkor a gázcsőnek látszania kell, nem takarhatja el a hőszigetelés, meg ilyen hülyeségek.
Én ezek miatt választottam a hőszivattyút, igaz, nem levegőset, hanem vizeset (talajkollektorral).
Így csak a gépházban zúg, a hűtéshez pedig elég a vizet keringtetni a talaj és a ház között, nem kell hozzá hőszivattyú).
Azt is hozzá kell tennie, hogy 30 év távlatában (én minimum ennyire terveztem a házat) nem látjuk előre a gáz és az áram árát, de az áram házi előállítása egyre olcsóbb és a tárolásban is van előrelépés, míg a gáz az oroszok kezében van, akiket nem akarok a spájzomban látni.
kritizator
2017. január 7. szombat 20:58
Nálunk 25eFt a gázbekötés, győr megye.
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 13:04
[Kepes József]
“…Megkérdezhetem, hogy önnél a nyári hőmérséklet hogy alakul?…”
2015-ben a hosszú hőhullám legutolsó napján volt a maximum, 26,0 C, de 2016-ban 25,3 fölé nem ment a legmelegebb helyiség (nappali-étkező). Ehhez hozzá kell tenni, hogy ilyenkor nappal 2/3-on vannak a hőszigetelt redőnyeim, tehát ilyenkor a nappali belső sarkában levő virágnak még bőven van fény. (alaprajz: tervkritika 42)
De van olyan helyiségem a földszinten (a feltöltés felőli szoba) ahol a fenti maximumoknál 1-1.5 C-al hűvösebb van. Pedig ott is a földtöltés felől 30 cm szigetelés van.
Hűtéssel kapcsolatban: a 2011-es építéskor kb 800.000 Ft lett volna a mennyezet fűtés/hűtés anyagára és kiépítése. Nagy szerencsémre az utolsó pillanatban lebeszéltek róla. Fűtés szempontjából teljesen felesleges lett volna (a meglevő padlófűtés -40 C-ban is elegendő hőmennyiséget adna) hűtésre meg igen korlátozottan lett volna alkalmas, pláne a split klímával összehasonlítva. Számomra egyszerűen nem kell hűteni a házat. Tapasztalatom az, hogy a falakat nem Leier 30 NF-as téglával hanem a régi B30-as téglának megfelelő (nagyobb tömegű) téglával építeném..
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 17:19
[András]
Mivel szivattyút dögivel kapni, így annak a cseréje annyi amennyi, egy energiatakarékos adaptív szivattyú persze nem olyan olcsó, de ennek fizikai okai vannak.
Sajnos a vezérlő panelek nem ilyen csereszabatosak, és bár a fejlesztési költségen felül filléres előállítású kacatok, ezekért mindig arany árat kér a gyártó, egyszerűen mert nincs más opciód.
De ez nem hőszivattyú specifikus, egy kondenzációs kazán esetén ugyan így járhatsz.
Egy átlag mosógép esetén csak azért nem kérhetnek olyan sokat a cseréért, mert inkább veszek egy komplett új mosógépet inkább.
De egy jobb mosógép esetén érdekes módon, mindjárt sokkal drágább a panel is ?
A kültéri egyébként nem különösebben hangos, amikor nagy hideg van, akkor úgysem tartod nyitva az ablakot (még ha nincs szellőztetőd) sokáig, és nem ülsz kint ebédelni.
A régi klímák sokkal kellemetlenebbek a nyári éjszakákban….
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 17:20
[Kutasi Jenő]
Ezeket azért említem, mert nekem történetesen van levegős hőszivattyúm, nem vagyok tőle minden tekintetben elragadtatva.
Keringtető szivattyút kapni bármilyet, csak sajnos a gépbe egy bizonyos típusú szivattyú kell, nem bármilyen. Pont az kell, aminek pont olyan kialakítású a szivattyú háza van, amibe a három pont oda gyártott alakú rézcső egy-egy spéci gyorszáras csatlakozóval beledugható.
Lehet, hogy van a keringtető szivattyú gyárrtónak olyan szivattyúja, ami olcsóbb, és a motor része ugyanaz, és össze tudom legózni, csak ez elég ingoványos talaj, mert meg kell keresni, berendeled, esetleg kiderül, hogy mégsem jó, közben a gép nem megy, és te sem tudsz pénzt keresni vagy a családoddal ellenni, mert egy nyomorult gép után rohangálsz…
vagy akár nekiállhatsz forrasztgani csöveket, hogy belekendácsolj egy totál nem oda való szivattyút, de ez meg még ingoványosabb talaj, én pl nem állnék neki szétfaragni egy millió+ forintos fűtőgépet.
Ellenben valami hitávny Ariston kazánt mehkapsz két kilóért, milliószám adtak el belőle, és ha be is tojik, felcsapod az arany oldalakat és simán találsz gázserelőt, aki már aznap megjavítja fillérekből. De ha beüt a legrosszabb, akkor simán le tudsz menni a sarki gépészboltba, veszel helyette egy másikat, és egy óra alatt saját magad is ki tudod cserélni a komplett gépet, ha ahhoz van kedved…
És de bizony van hangja (hisz nagyobb teljesítményű gépek, mint egy sima kis légkondi…), ami a szomszédot simán zavarhatja is, ha neki éppen vacak ablakai vannak… illetve nyáron is lehet úgy, hogy nekiáll izomból melegvizet gyártani, amikor épp este a kertben molyolsz. Nem tragédia, meg ki lehet bírni, meg lehet állítani, hogy bizonyos időszakban mondjuk 50% fölé ne engedje a kompresszor teljesítményt, de attól még létező hátrány, amivel kell számolni.
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 17:21
[Szabó bácsi]
Igazából idén már nincs különösen “olcsóbb” gázkazán. Neves márka szaxervizese is ecsetelte, hogyha egy kondenzációs szervízre szorul, annak is akkora a költsége ami elviszi a fogyasztásbeli előnyét. Ugyanez van a hőszivattyúknál is. Van szervízháttérrel rendelkező márka, ami emiatt kb. duplaannyiba kerül.
A gáznál jópénzért külön ki kell építeni a drága infrastruktúrát (mérő, vezeték, tervek) az ingatlanon, amihez még a kémény is kapcsolódik.
Hőszivattyúnál “csak” az elektromos hálózatot kell odavinni, legtöbbször 1 fázis is elég. A Geo/H mérőt a művek ingyen biztosítja.
Az idéntől részlegesen, majd 2021-től általános követelmény a részbeni megújuló energia fölhasználását szintén egy ilyen kompresszoros hőbelapátoló tudja teljesíteni.
Emellett figyelembe veendő, hogy a gáztarifa és ugyanazon egységnyi Geo/H tarifa között mindössze 2,1-szeres a szorzó. A mai átlagos hőszivattyúk jósági foka, COP, ezt nagyjából kb. -8fok felett tudja, tehát egész évi viszonylatban olcsóbb a hőszivattyús fűtés mint a gázüzem. Emelkedő hőmérsékletnél a COP is emelkedik, 0foknál bőven 3, 10 foknál a 4 fölötti értékekkel, ami kétharmad, fele rezsi a legnagyobb fagyoktól eltekintve. Nyáron a vízmelegítés szinte ingyen!
Zaj, van némi, de télen minden ablak csukva. A mai háromrétegű, három felütközésű ablakok különösen jó hanxigetelők is. Ezenkívül egy folyamatos zümmögés kevésbé fárasztó.
Nálam 180m2-en dolgozik havi 10-12e Ft-os többlet villanyfogyasztással, a gázt kiköttettük. (mexűnt a havi 1200ft rendelkezésre állásuk is). Szinte csak előnyei vannak. Ja, nyáron hűteni is lehet vele.
Hogy a végén egy pici hátrányt felhozzak, a melegvíz nem folyamatosan korlátlan, a 10-12kW körüli átlagos teljesítménynél ki tud fogyni, de negyed-félórán belül újratermelődik. Ennyi meg szerintem beleféregy környezettudatosabb használatba. És lesajnálva mosolygunk a kémény nélküli házunkból ahogy körben a szomszédok eregetik a gőzt, párát, füstöt.
Itt új házakról van szó, egyvalami még kihagyhatatlan, a központi hővisszanyerős szellőzőhálózat.
Nem forgalmazom, semmi érdekeltségem nincs, csak saját személyes tapasztalatom osztom meg építészmérnökként.
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 17:21
[Kutasi Jenő]
Nem mondtam, hogy rossz dolog, csak észrevételeztem, hogy nagyon fetisizálód. ?
A COP is olyan dolog, mint a kocsiknál a fogyasztás, nem érdemes teljesen készpénznek venni ám… én úgy látom, hogy tisztán az energiaszüksglet költségének érdemileg alacsonyabb volta a gázfűtéséhez képest nem igazán mutatható ki….
Hiába a sok szép szám, amikor magas COP, akkor keveset kell fűteni, amikor meg kicsi, na akkor sokat. 55fokos HMV-t szintén alacsonyabb COPpal csinálsz mint 35 fokos előremenőt…
Tisztán költség haszon megtérülés számítással nem lehet rásütni, hogy na ez az egyetlen üdvözítő tuti, is minden más szar.
Jellemző, hogy a gáz már eleve bent van. Aztán a reklám összehasonlítások mindig számolnak valami mocsok drága kéménnyel millió forintért, holott egy kondenzációs kazánnál általában csak kidugnak egy műanyagcsövet a házból…
Egy hőszivattyú hűthet is, ami többletszolgáltatása, de cserébe vannak hátrányai is….
A 2021-es törvénnyel meg nem akarok még mit kezdeni, a magyar törvénykezés minőségével meg aztán eleve különös fenttartásaim vannak.
Persze tök jó, hogy környezetvédelem meg minden, és ezért adókedvezményesen megvehetem a 30 milliós plugin hibrid SUVot, és nem kell fizetnem a parkolásért sem, mert a sok egy egyliters swifttel járó csóró kifzeti helyettem… de nekem valahogy mégsincs lelkiismeretfurdalásom, ha nem ülök fel most még a 2021-es a kamu megújulós bandwagonra… Az elégetett lignit, gáz, uránoxid energiatartalmának ha egyharmada idetalál villanyként, akkor szerintem sokat mondtam. És akkor ebből – megint sokat mondok – 3-as COPpal csinálok hőt… ezt így eléggé vicc megújulónak nevezni.
Domokos Gábor
2017. január 8. vasárnap 03:16
COP = nem anglománul: áthúzási szám, már negyven évvel ezelőtt is így tanították, de közel száz éve léteznek bal- és jobb irányú körfolyamattal hőerőgépek. Ha 3 -at veszünk alapul átlagos áthúzási számnak nem fogunk nagyot tévedni. A villamos/gáz energia egységnyi teljesítményre vonatkoztatott lakossági áraránya 2:1 = 2 -re tehető, így az elméleti árpreferencia 3/2 = 1,5 -nél kezdődik, tehát 50% jellemző megtakarítást kell a beruházási költségek különbségéhez viszonyítani. (Geo-tarifa, meg rezsicsökkentés ezeket befolyásolhatja – de a jövőt nem láthatjuk előre. A passzív ház a maga légtömörségével, meg energia-visszanyerésével a légzési levegőből lehet nagyon frappáns energetikailag, de egészség szempontjából nem egy telitalálat.)
Ramkin
2017. január 8. vasárnap 16:51
Ön szerint mi baj van vele az egészség szempontjából?
Tóth Szilveszter
2017. január 8. vasárnap 20:40
Kedves Gábor! Ismer olyan tanulmányt, ami csak feltételezés szintjén is említi, hogy a passzívház egészségtelen volna? Nagyon érdekelne a kijelentés mögötti szakirodalom.
Roland9
2017. január 9. hétfő 16:33
Ilyen alaptalan, légből kapott véleményeket nem kéne itt terjeszteni, mert sokan olvassák ezt a blogot ismeretszerzési célból.
Angelo
2017. január 8. vasárnap 20:22
Levegő-víz hőszivattyú esetén van hőmérsékleti működési korlát? Úgy tudom, hogy „extrém” hideg (kb. -15°C-nál alacsonyabb külső hőmérséklet) esetén már „befagy” a külső hőcserélő, így meg kell fordítani a körfolyamatot a leolvasztáshoz, ami nem hangzik túl gazdaságos megoldásnak. Ha ez igaz, akkor szükséges valami alternatív fűtés módot betervezni az év leghidegebb 2 hetére, vagy a rendszer megoldja egy kis többletfogyasztással?
Tóth Szilveszter
2017. január 8. vasárnap 20:49
kb. kétféle termék létezik: ami csökkent maximális teljesítménnyel megy tovább extrém hideg esetén, tehát a beépített fűtőteljesítmény pont akkor lesz kevesebb, amikor nagyobb a hőigény (de mivel a HMV előállítás a mértékadó egy normálisan hőszigetelt családi háznál, ez a fűtésben nem okoz érdemi problémát). Vagy olyan a termék, hogy sima elektromos fűtőszál van beépítve, így a maximális teljesítmény mindig adott, de csökken a hatásfok. Ez utóbbi a gyakoribb megoldás.
leolvasztás: ez egy standard működés, már a hűtő-fűtő klímák kültérijei is így működnek (van ami nem tudja, de azt nem érdemes megvenni), 5-7 fok körüli kinti hőmérséklet alatt már szükség lehet erre a funkcióra. Ennek az energiaigénye benne van a COP értékben. Amúgy nem egy jelentős folyamat,mert már egy nagyon vékony jégréteg is komoly hatásfok csökkentést jelent, szóval gyakran, de kicsit csinálják. Ha kiülsz egy kültérivel szemben, akkor ki lehet szúrni, ahogy pöffen egyet.
Szabóbácsi
2017. január 10. kedd 14:53
Igen, van hőmérséklettől függő működési korlát. Ez úgy -15-20fok körüli.
Természetesen ez nem azt jelenti hogy fűtés nélkül marad az épület, csupán annyit, hogy ilyen hidegben annyira lecsökken a hatásfoka hogy kár a gépet nyúzni. Ekkor átvált egy fűtőpatronra, ami kb. 3-9kW és az fűti közvetlenül a vizet. Ez színtisztán elektromos fűtés, ami drágább. Viszont annyira ritka és rövid az ilyen extrém időszak, hogy az éves üzemeltetés/fogyasztás szempontjából érzékelhetetlen. Addig meg pihen, nem kopik a gép .-)
lethy
2017. január 8. vasárnap 22:47
Már jó ideje olvasok a hőszivattyúról véleményeket, és több olyan kérdés felmerült bennem, ami mellett valahogy mindig elsiklanak, vagy nem adnak rá konkrét választ, személyes tapasztalatom sajnos nincsen. Építkezés előtt állunk, a gáz nincs az utcába bevezetve, így a levegő-víz hőszivattyú+napelem kombináción gondolkozunk.
Kíváncsi lennék, mi a véleményük és tapasztalatuk az alábbi kérdésekkel kapcsolatban:
– pára lecsapódás hűtés esetén a mennyezeten- valakinél ez konkrétan jelentkezett már?
– külső hőcserélő hangja mennyire zavaró, és milyen távol kell lennie a szomszéd telekhatártól, van -e követelmény?
– belső tartályok és gépek a padlástérbe helyezhetőek-e, vesztenek – e a hatásfokból, napi szinten kell felügyelni? (garázst és pincét nem szeretnénk építeni, és a beépíthető négyzetméterekkel is híján vagyunk – egyszintes ház 3 lány gyermekkel-, ezért arra gondoltunk, hogy a padlástérben tárolót, épületgépészetet alakítanánk ki egy külső lépcsőházból, ami akár biciklitároló és kerti tároló is lenne egyben, de az is felmerült opcióként, hogy a nappali galériás lenne szép lépcsővel, és a padlástérbe kerülne dolgozó szoba/vendégszoba, a tároló és az épületgépészet, a kerti tároló pedig valahogy másképp lenne a ház része) – bocsánat, kicsit a kérdéshez hosszan részleteztem az elképzelést.
– a meleg víz elfogyhat vagyis kihűlhet? van olyan, hogy a keringető szivattyúval elvész a hő állandó keringetés közben, és csak alacsonyabb hőfokot tud biztosítani? miért kell patronnal fűteni?
– ha nem passzív házat szeretnénk, de szellőzést és állandó friss levegőt igen, akkor a hővisszanyerős szellőztetőrendszert ajánlják-e ? ( állítólag folyamatosan zúg és zavaró)
válaszukat előre is köszönöm.
Kommentelő
2017. január 9. hétfő 08:56
napelemet semmiképpen nem tennék hacsak nincs rajta nagyon nagy % támogatás. nem éri meg.
a szellőztető ajánlott, de nézz utána, mert ott is ugyanazt el tudják adni 400ezerét is meg 1.2 millioért is.
szellőztető befújó ágába tegyél levegő víz hőcserélőt, nyáron ugyis kell locsolni-> van kutad. megoldod hogy a hőcserélőn átmenjen a locsolóvíz „hidege”, és ezzel a befújt levegőt lehűtöd. nem kell túltolni milliós techinkával. évente 3 honapot sem megy a klima.
Szabóbácsi
2017. január 10. kedd 15:06
“…– ha nem passzív házat szeretnénk, de szellőzést és állandó friss levegőt igen, akkor a hővisszanyerős szellőztetőrendszert ajánlják-e ? ( állítólag folyamatosan zúg és zavaró)…”
Szinte nincs hangja. EC motorosat kell venni bypas-sal. 3 éve szépen megy a Vent-axiánk.
“…– külső hőcserélő hangja mennyire zavaró, és milyen távol kell lennie a szomszéd telekhatártól, van -e követelmény?…”
Azért tud zúgni a hőszivattyú, de távolabbról, csukott ablaknál nem jelentős. Vannak kifejezetten csendes típusok. Érdemes a szomszédra is figyelni a telepítés során.
“… levegő-víz hőszivattyú+napelem kombináción gondolkozunk…”
Mi is, a hőszivattyú meg is valósult, de a végén a napelem árát másra költöttük 🙂 A geotarifa olyan kedvező, azért azért kár, a normál tarifa meg nem olyan sok. Havi 10-15e megtakarítására milliókat kiadni? Ki is kell építeni.
Kepes József
2017. január 9. hétfő 08:54
„…– ha nem passzív házat szeretnénk, de szellőzést és állandó friss levegőt igen, akkor a hővisszanyerős szellőztetőrendszert ajánlják-e ? ( állítólag folyamatosan zúg és zavaró)…”
Nekem 6 éve van hővisszanyerős rendszerem (Paul Santos). Ez a leghalkabb gépi berendezés a házban. Halkabb, mint a hűtő, ráadásul ez egy gépészeti helyiségben van (mosógép, gázkazán társaságában), tehát egyáltalán nem zavaró a működése.
A hővisszanyerős szellőztetés nem azért jó és szükséges mert sok energiát takarít meg!
Nem takarít meg túl sok energiát, ez adja a friss levegőt a lakásban télen is, amikor ritkán szellőztetünk, mert ‘bejön a hideg’! Azért kell minél jobb hatásfokú szellőztető, hogy ilyen extrém hidegekben, mint ami most is van (-20 alatt is) a bejövő szellőztető levegő bevezetéseinél ne érezzünk hideg huzatot (nekem kb. ebben a nagy hidegben is 18-19 fokos a bejövő külső levegő hőmérséklete a nappaliban ahol 23 fok van, tehát a befúvó pontok alatt állva nem érzek egyáltalán zavaró hideg levegőt).
„…– külső hőcserélő hangja mennyire zavaró, és milyen távol kell lennie a szomszéd telekhatártól, van -e követelmény?…”
Az zavarhatja a szomszédot, de a legtöbb hőszivattyúnál már megadják a kültéri egység zajkibocsájtását dB-ben, amit össze lehet hasonlítani az illető település ÉJSZAKAI zajhatárértével. (Ezt az önkormányzatnál meg tudják adni) Ha alatta van a gép zajkibocsátása, még zavarhatja a szomszédot, de hivatalos panaszt nem tehet. (Magán megjegyzés: Én jobban elviselném, ha a szomszédnak ilyen kültéri egysége lenne, mint a távolabbi szomszédok vizes fával/szeméttel való tüzelésének büdös füstjét.)
„…– pára lecsapódás hűtés esetén a mennyezeten- valakinél ez konkrétan jelentkezett már?…”
Javasolnám, ha több milliós (mennyezetfűtés/hűtés + hőszivattyú) beruházást tervez a gépész tervezőjével vagy anélkül keressen olyan referenciákat ahol ez működik is, és nézze meg és beszélgessen el a konkrét tapasztalatokról.
A személyes megtapasztalást javasolnám, mert én is szívesen megmutatom a jelenlegi hideg időben a hálószobámat ahol a fejem felett egy 120*150-es, tőlem 90-100 cm-re egy 200*200-as minősített passzív ablak van, de nem érezhető hideg sugárzás. Ezt, amíg nem néztem meg egy beépítettet, NEM HITTEM EL, de volt olyan építész akkoriban, aki szintén kételkedett ennek létezésében!
„… levegő-víz hőszivattyú+napelem kombináción gondolkozunk…”
Ez jó gondolatnak tűnik. Nincs nagy házam, de jó tájolású, távolról sem kellene a teljes tetőt beborítanom ahhoz napelemmel, hogy az összes háztartási elektromos energia mellett az összes fűtési energiához szükséges áramot is ott termeljem meg. (Passzív házam van, és természetesen levegős hőszivattyú esetén, ami a mostani gázkazánom esetleges cseréjekor alternatíva lehet)
Domokos Gábor
2017. január 11. szerda 03:07
Mi a baj az egészség szempontjából a passzív házak (és általában a nagyfokú hőszigeteléssel rendelkező, főként új) épületekkel?
Terjedelmet nem növelendő csak slagvort -okban:
Bár mind a fizikai, mind a biológiai rendszerek áramokkal működnek (anyagáram, tömeg-, térfogat, elektromos, stb), a nagy különbség, hogy a fizikaiak gyorsan át tudnak állni másik munkapontba, a biológiaiaknál ez igen lassan, esetenként több tíz ezer éves evolúciós fejlődés árán megy csak. Ezért (is) van, hogy a környezetünket igyekszünk kondicionálni kívánalmainkhoz, nem magunkat a külvilághoz. A légkondicionálás (bár nálunk a félklímákat nevezik így) terjed az utóbbi évtizedekben, ennek hasonlóak a problémái a nagy hőszigeteltségű épületeknél jelentkező mellékhatásokkal.
Mi a probléma?
A hagyományos (népi, tégla, stb) falszerkezetekben a külső és belső levegő aktuális állapotának függvényében különböző áramok (áramlatok) indulnak meg. Pl: télen hő bentről kifelé, nedvesség a koncentráció-különbség szerinti hajtóerő irányába, levegő nem egyszerűen a nyomáskülönbség irányába, hanem mivel az igen kicsiny, nagyságrendileg az falszerkezeti anyag mikroszkopikus eleménél összemérhető a kapilláris és felületi feszültéségek erejével (merthogy nem ideális gáznemű közeg, hanem parciális nyomással rendelkező folyadék is van benne). A gyakorlatban legjobban a légáteresztő képesség és a páradiffúziós ellenállásokkal mérhető és írható le egy falszerkezet aktuális állapota. Alapesetben és stacioner állapotot feltételezve, a gyakorlatban ugyanis a valós anyagoknak hőkapacitása, hőtehetetlensége, a folyamatoknak meg időbeni lefolyása van. A kérdéskört móricka-ábrává degradálva elmondhatjuk: ami a fal egyik oldalán bemegy az a másikon is kijön (előbb-utóbb).
Ezzel szemben, ha mi csinálunk egy gáztömör passzívházat ott falszerkezetben valahol lesz egy lég át nem eresztő réteg, pl: műanyag fólia. De nem csak a levegőáramot állítja ez le, hanem nedvességet is. A hőáramot értelem szerűen, azonban ettől még a hőnek lesz egy gradiense ami bentről kifelé mutat, meredeksége meg anyagának hővezetési tényezőjével arányos. A levegő mindenkori nedvesség tartalma kezdetben egyenletesen helyezkedik el a légtérben, a falanyagban. Mivel a falanyagban a gradiens irányában és mértékében csökken a hőmérséklet ott a nedvesség bedúsul a mikroszkopikus szemcséken pedig akár harmatpontja fölötti hőmérsékleten is kicsapódhat, a szemcse anyagától függően. Na és ekkor jön a @+! Tovább nem jut a nedvesség a záróréteg miatt, a nedvesség pang, a hőmérséklete pedig ideális a mindenféle bacilusok, gombák, mikrobák szaporodásához. Azok ezt meg is teszik és csak idő kérdése, hogy megjelenjenek az épület légterébe, amit a gépi keringtetés be is terít minden helyiségbe.
Hasonló a helyzet a nagyfokú hőszigeteléssel rendelkező új épületek falazatánál is. Itt ugyan ki tud egy végleges stacioner állapot alakulni idővel, de amikor új a ház, pl: tavasszal-nyáron épül a szerkezet, ősszel a vakolások, burkolások mennek, majd a külső szigetelés is felkerül: marad benn a falban sok nedvesség, ami a külső erős szigetelés miatt csapdába esik, főként befelé távozik, de lassan. Közben kialakul, leginkább kisgyerekeknél a mindenféle légúti tünetegyüttes, akár asztma is.
Honnan tudni: rokoni, ismeretségi körben levő orvosoktól. Nyilván itt még konkrét betegségkódokra szűrt és összevezetett statisztikákról nem beszélhetünk, hisz oly kevés az ilyen korszerű épület, adatszolgáltatás meg az EÜ irányába nem létezik. Viszont utalnék néhány régebbi analógiára:
20 évvel ezelőtt ugyanígy tépték az audiológusok a hajukat, amikor tömegessé vált, főként a fiatalság körében a dilibogyó a fülekbe. Mára van statisztika a halláskárosodásról.
35 évvel ezelőtt a pulmonológusok fújtak riadót amikor az Alkotmánybíróság eltörölte a kötelező tüdőszűrést, az Antal-rendszer meg megindította az ellenőrizetlen betelepülést. Azóta vissza kellett a tüdőszűrés kötelező jellegét állítani, annyi lett az új TBC -s megbetegedés, sőt a légúti tünetegyüttesek betegségei is.
40 évvel ezelőtt szintén tüdőgyógyászok észlelték és fújtak riadót a legionárius betegség miatt. A hazai jogalkotás 2016 májusára jutott el odáig, hogy e kérdéskör kockázatának kezelésre tegyen is valamit.
És itt kanyarodunk vissza a kezdetekhez: adva van egy testhőmérsékletű (vagy ahhoz közel eső) légállapot ami ideális szaporodási környezet rengeteg mikroszkopikus lénynek. Mondhatjuk, hogy elszívatjuk, meg frisset fúvatunk be, no de min keresztül? Csöveken. Ha fém az a cső, akkor az anyaga – még a króm-acélnak is, – alkalmas a kicsapódó nedvességben vegyi folyamatok katalizátoraként működni. (Gondoljunk a platinára ami azután igencsak nehezen vihető vegyületbe – mégis alkalmas katalizátornak.) Ha nem fém, hanem műanyag, vagy porózus anyagú az a cső, akkor az anyagán, vagy a rá kirakódó kosz-plackokon ideális nagy felületet találnak a nedvességben a bacik a szaporodásra.
A légkezeléses épületekben is a hűtést még csak odaviszik az egyes apróbb helyiségekhez, de a befúvás-elszívás homogenitásáról már nem gondoskodnak helyiség szinten. Pl: tárgyalóban van, irodákban változó, takarítószer raktárban, karbantartók tartózkodójában, elosztótérben nincs. Így lesz ahol bedúsulások állnak elő, a tervezett légcsere-szám nem valósul meg. Uez van kicsiben a gépi szellőztetésű házakban is.
Összefoglalva: azt kell, hogy mondjuk, a pillanatnyi állás szerint az ősember barlangjának levegője, vagy a középkori várkastély ujjnyi hézagú spalettás ablakai a nagy keresztmetszetű kürtővel épített kandallóival egészségesebb levegőt biztosítottak a használóiknak, mint a mai modern energiatakarékos otthonok.
Szabóbácsi
2017. január 11. szerda 16:22
Ez téves következtetés. Kb. mintha a szöcskének (bolhának?) nincs lába, akkor megsüketül, nem hallja hogy szólunk neki hogy ugorjon.
Pont a szellőztetés segíti elő építkezés után egy lakásbelső kiszáradását. Jó időben automatikus bypass-sal, vagyis kikerüli a hőcserélőt és csak egyszerűen a szűrt levegőt áramoltatja. Természetesen G4 vagy P3 szűrőbetétek vannak a beszívó és kifúvó ágakhoz. Ugyanis a szellőztetőgépek kétmotorosak. Ami még mókás bennük hogy külön szabályozhatók a szíváserősségek. Télen nem szerencsés, de utána kifejezetten előnyös is lehet egy enyhe túlnyomás kialakítása pollenszűrő használatával, mert akkor egy gyors ablak, ajtónyitásra sem tódul be a pollen, por, szennyezés. Ilyen pl. a testünk véráramköre is.
És nem csapódik ki semmi a csöveken, mert a folyamatos légáramlat egyben folyamatosan szárítja is!
Jópénzért vannak a helyiségenkénti intelligens szelepek, vezérlések. Ezek folyamatosan figyelik a széndioxid és páratartalmat és helyiségenként állítják a légszelepek állását. Meg vezérlik a gép intenzitását. Persze igazából zárt ajtónál hatékonyak, meg legalább plusz egy millió a többletköltsége.
Egy általános igényekhez méretezett kb. 5 befúvó, 5 elszívós rendszer egész elfogadható költségű és működését észre sem venni, mintha nem is lenne. Hanem amikor lekapcsolom! Pár óra múlva nagyon megérezni, a hiányát. A jót könnyű megszokni.
Mellékes haszonként örülni kell egy intenzív konyhai főzésnél, vagy fürdésnél, mert a hulladékhő ami keletkezik, nagyrészt vissza lesz mentve a fűtött térbe. Nem a levegő, csak a hője. Ja, meg nem párásodik a fürdőszobatükör. 🙂
Kutasi Jenő
2017. január 11. szerda 16:49
Mondjuk egy jó kis tömör vályogtéglás falazatnak simán el tudom képzelni, hogy egy nagyságrenddel nagyobb a gőznyomással szembeni ellenálláa, mint mondjuk egy vakolt vázkerámia fal 25 centi ásványgygapotszigeteléssel. Vagy akár 25 centi grafitos polisztirollal…
A páraáramlásban amúgy sem játszik szerepet igazából a fal, igazából tök mindegy, hogy X centigramm/órapascalnégyzetméter vagy X milligramm/órapascalnégyzetméter ellenállást tanúsít a tömör fal a párával szemben, amikor több tíz kilogramm vízgőz keletkezik egy házban egy óra alatt, és ami mind
a) a réseken keresztül közlekedik ki a szabadba, ha rosszul tömített, régi vacak házunk van, mellesleg nincs semmi ráhatásunk a légcserére
b) a szellőzőgépen keresztül megy ki, ha ilyen házunk van, és ami így enged is valamennyi beleszólást, hogy milyen parciális gőznyomást szertenénk látni állandósult állapotban…
András
2017. január 11. szerda 11:04
Ezek a mítoszok :-)))))))))))
1. A konzerválódott állapotban fellelt ősemberek tüdeje rosszabbul néz ki mind egy modern láncdohányosé, annyi kormot nyeltek be a kémény nélküli tüzelés miatt 🙂
2. a szellőztető rendszerek, illetve minden rendesen szellőztetett ház (akár a régi kastélyok a rosszul záródó ablakokkal), ha fűtik, télen a száraz levegővel küzdenek.
Ahol fűtenek és magas a páratartalom, és nem uszodáról beszélünk, ott szinte biztosan elégtelen a szellőztetés.
Passzivházak szellőztető rendszere mellett tehát, hacsak nem szárítják túl a levegőt, ideális egészséges levegő lesz a lakásban, penészedésről még nem hallottam egyetlen ilyen házban sem…
Ha marad hőhíd akkor ott esetleg, nekünk most még a szellőztető beszívó ága nincs tökéletesen kialakítva, egy tartó bilincsnél konkrétan jogcsap képződött rajta 🙂 De ezt majd javítják.
Egyetlen reális veszélyt rejt a passzívház: nagyon elszakad az ember a külvilágtól, tényleg észre se venni, hogy kint -18C van, odaülsz az ablak mellé és semmi. nem kell több fát pakolni, ablakot párnázni stb. (most még havat se lehetett lapátolni)
nem tudom, hogy ilyen helyről a gyerekek egy átlag koleszba kerülnek hogy szoknak hozzá…
Szabó Zoltán
2017. január 12. csütörtök 20:05
Csendes kertvárosban, ahol nincs autó forgalom által keltett komoly zajterhelés, valóban erre kell egy levegős hőszivattyú telepítésekor számítani?
https://www.youtube.com/watch?v=3jACYsAzr1o
zazi
2017. január 12. csütörtök 23:42
Manapság az új építésű családi házaktól már elvárható, hogy
a teljes épület átlagában U<=0,25 Wm2K legyen a hőszigeteltség.
Vegyünk egy kb. "átlagos" méretűnek tekinthető 140 m2-es, egyszintes házat.
Ennek lesz cirka 450-480 m2 felülete, ha nincs eszetlenül túlbonyolítva az alakja.
Akkor ez a ház kér -15/+20 hőlépcsőnél:0,25x35x480/1000= ~4,2 kW-ot.
Plusz a szellőzés (mondjuk 120 m3/óra): 120x35x0,00036=~1,5 kW-ot
(szellőzési hővisszanyerés nélkül)
Másként nézve… 6-8 kW MAXIMÁLIS kazán teljesítmény bőven elég neki a magyar télben.
Mennyi kell neki a szezon átlagában?
A meleg kedvelő magyar szokások okán legyen +4/+23=19 fok a hőlépcső.
Fűtés: 0,25x19x480/1000=~2,3 kW …csak.
Szellőzés: 120x19x0,00036=~0,8 kW ..csak.
Szóval cirka: 3 kW elég átlagosan
Hát ezekre a teljesítményekre nem igazán érdemes drága és bonyolult fűtés rendszert kiépíteni.
Milliókért …
zazi
2017. január 12. csütörtök 23:43
Mennyi energia kell egy szezonban az ilyen háznak a FŰTŐ rendszerből véve?
Egy ilyen jól hőszigetelt házban cirka 170 fűtési nap várható.
Valamint nagyjából átlagosan napi 15 órán át kell a FŰTŐ rendszerből venni az energiát.
(a többi az egyéb hőforrásokból össze jön…)
Akkor: 3x15x170=7650 kWh kell egy télre várhatóan.
Legyen 8000 kWh egy nem is kicsi ház esetén.
Most írjuk fel a különböző fűtési rendszerek
– kezdeti TELJES beruházási költségét
– 30 éves (várható) karbantartási- és csere költségét
– 30 éves várható energia költségét
Aztán nézzük meg végösszegeket.
…és a megoldások előnyeit/hátrányát is.
zazi
2017. január 12. csütörtök 23:43
Nos, melyik a nyerő az ekkora forma és ilyen jól hőszigetelt háznál?
Amik szóba jönnek…
– földgáz +kondenzációs kazán +vízrendszer (kémény?)
– fa/vegyes +kazán +puffer+v ízrendszer (kazánház, fatároló, kémény?)
– áram +levegő-víz hőszivattyú (SCOP>=3) + vízrendszer
– áram +direkt villanyfűtés (SCOP=1)
Nos, elégé esélyes a direkt villany fűtés a 30 év összességében … szerintem.
Főleg, ha az átlagos teljesítmény igény még kisebb is mint a fenti 3 KW !!!
Márpedig az átlagos U=0,25 W/mK elérése nem igazán kihívás.
Sőt még a 0,20 megközelítése-elérése sem lehetetlen küldetés.
—–
A 30 éves TCO alapján érdekes sorrendek tudnak kijönni.
Megéri végig számolni a nem extrém nagy, ámde jól hőszigetelt családi házaknál.
És egyáltalán nem biztos, hogy a hőszivattyú nyer.
Mi több még az sem biztos, hogy vizes fűtő rendszerek bár melyike.
Mert direkt villany fűtést meglepően kevés pénzért lehet kiépíteni és aztán fenntartani.
Szabóbácsi
2017. január 13. péntek 13:14
Meg a normál tarifára érdemes napelemmel rágyúrni, nem a GEO-ra.
Karádi Ilona
2018. szeptember 2. vasárnap 12:20
Szomszédunkban hűtő-fűtő rendszerű hőszivattyú üzemel.Kertünkre illetve a házunk felé van irányítva a kültéri egység, miután a saját nyugalmuk nem kívánták zavarni. Elviselhetetlen az állandó zaj, mely a kompresszor működése okoz.Szinte percenként ki-be fújja és a megfelelő irányba (kertünk, házunk felé) áramoltatja a levegőt, a kültéri egység kerítéstől 1.5méterre van.Reklamálásunkra a szomszéd közölte, hogy a növényzet majd megoldja a problémánkat. Kérdésem köteles vagyok éveken keresztül elviselni a 59deciberes célirányosan áramoltatott zajt. Beépítéskor milyen előírás vonatkozik, gondolom az Önkormányzatnál kellene lenni valaminek a telepítéssel kapcsolatban és feltételezem kellene lenni aki panaszunkkal érdemben foglalkozna.Előírás szerint a zajjal kapcsolatos dolgokat a „Jegyző”-nek kell intézni, ami esetünkban süket füleket talált.
Tóth Szilveszter
2018. szeptember 2. vasárnap 23:02
Kedves Ilona!
284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 9. § (1) „A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.”
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 1. melléklet: lakóterületre 45 és 55 dB-t enged meg éjszaka és nappali időszakban.
De a zajmérés elég relatív, sajnos simán elképzelhető, hogy ami Önöket zavarja, az még határérték alatti. Ha az ablakuknál mérnek 59 dB-t, akkor viszont elég valószínű.