Javaslat | jogbizonytalanság megszüntetésére a 275/2013. (CPR) Kormány rendeletben
Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet, ismertebb nevén a CPR rendeletről már írtunk a bevezetésekor.
Jelen írásban arra keressük a választ, hogy mi tekinthető hiteles forrásnak, ha teljesítmény igazolással találkozunk (a témáról már írtunk 2014-ben is)
A rendelet a következőképpen határozza meg a teljesítmény nyilatkozat fogalmát:
15. teljesítménynyilatkozat: az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja,
Viszont nem rendelkezik arról, hogy e nyilatkozat mitől válik hitelessé, honnan lehet/kell letölteni, és mi garantálja annak műszaki tartalmát?
Elég egy hétköznapi példát venni az alábbi hőszigetelésre. A képre kattintva le lehet tölteni az alábbi iratot (pdf-ben)
És itt alul a következőt is.
Ami azért érdekes, mert mindkettő letölthető a gyártó honlapjáról 2017. januárjában. Melyik az érvényes? Ugyanis eltérés van, de nem csak a kiállítás dátumában, hanem a tartalmában, a műszaki paraméterekben is. Nem lényeges, de eltérés. Mindkettőt egy internetes kereséssel leltem meg. Természetesen a legkevésbé sem az Austrotherm hibájaként akarnám ezt az egészet bemutatni, hiszen ők teljesen jogszerűen jártak el. Hogy ez mégis előfordulhat, az a nem teljes körű szabályozásnak tudható be.
Az irat hitelességét semmi sem garantálja, hiszen ilyen termék nyilatkozatot akár én is tudok hamisítani, mint ami itt lenn látható, ami szerint egy olyan hőszigetelést terveztem be, aminek 0,008 a lambdája, aztán bizonyítsa be valaki, hogy nem valós. 3 éve töltöttem le, de már nem emlékszem honnan…
Miért érdekes ez? No nem azért, hogy hogyan tudunk látszólag valós termék nyilatkozatot hamisítani, hanem azért érdekes, mert egy adott munkához letöltünk egy gyártói nyilatkozatot, majd eltelik 2-3 év és valaki azzal jön, hogy ez nem jó, nem valós. Honnan tudom azt bebizonyítani évekkel később, hogy én ezt honnan töltöttem le, adott esetben mondjuk a gyártó honlapjáról? Ezt nem lehet bebizonyítani, legalábbis egyszerűen biztosan nem.
Ha nem igazolható a letöltés forrása, akkor maga a dokumentum sem hiteles, hiszen semmi sem igazolja az eredetét. Nincs rajta digitális aláírás, sem másmilyen hitelesítő elektronikus pecsét. Semmi, a létező legegyszerűbb pdf.
Ráadásul a gyártók folyamatosan változtatják a honlapjaikat, a ma elmentett link lehet hogy már félév múlva sem fog létezni.
Ne gondoljanak szándékosságra, vagy akár hamisításra, lehet hogy a doksi egy privát oldalon összeállított gyűjteményből származott, pl. hibás adatokkal. De hogyan lehet ezt hitelt érdemlően bizonyítani?
Mindez akkor válhat problémává, ha a tervezés után, akár évekkel, mondjuk egy előkerülő hiba, tönkremenetel kapcsán felmerül, hogy pontosan mi is lett betervezve és pontosan milyen műszaki paraméterekkel. Ez akár egy perben is jelentőséggel bír.
Mellesleg létezik olyan gyűjtemény, ahonnan számos termék nyilatkozatát ingyen le lehet tölteni, csak az a baj vele, hogy azon csak olyan termékek szerepelnek, amiknek a gyártója ezért fizetett. Mivel ez önkéntes, ennek aztán az a következménye, hogy a leghétköznapibb termékek hiányoznak belőle, vagyis használhatatlan.
Mivel ez olyan szabályozási kérdés, ami nem csak önmagában a CPR rendeletet érinti, hanem az egész szabványosítást is, ezért fontos volna, hogy az állam egy olyan központi adatbázist hozzon létre, ahol egységesen megtalálhatóak volnának a Magyarországon forgalomba hozott termékek teljesítmény igazolásai. Mind. A gyártóknak fizetni kellene, ha forgalomban akarnák tartani a terméküket, így forrás is keletkezne az adatbázis karbantartására.
A másik, kevésbé jó, de lehetséges megoldás, ha a gyártókat arra köteleznék, hogy e fontos irataikat kötelezően lássák el digitális aláírással, ami bármikor ellenőrizhető lenne hitelességi szempontból.
***
[poll id=”60″]
a szavazások egy korábbi cikk alatt már megjelentek.
[poll id=”61″]
Svájci bicska az építési joghoz | a legfontosabb jogszabályok egy helyen
Hozzászólások (10): megnézem
Tóth Szilveszter
2017. január 7. szombat 19:25
és igen! éppen ezért terméknévvel NEM lehet meghatározni a teljesítményjellemzőket… – most olyan jólesne, ha mondhatnám, hogy „naugye megmondtam már akkor” – de ezt nem illik.
magam úgy járok el, hogy igyekszem minden értéket amit fontosnak tartok megadni, majd írni egy terméket példának, javaslatként. Ezután az építési naplóba a kivitelező feltölti a vásárolt termék hiteles tanúsítványát, mert amikor vásárol egy terméket, akkor kap olyat. Az építési napló egy hiteles doksi, így utólag ott fellelhető, hogy én maximum 0,04-et kértem a lambdára, a kivitelező meg egy 0,038ast választott.
ehhez nem csak a paramétert, de a jobbság irányát is meg kell adni! ha nincsen egyértelműen jobb (páraáteresztés, tömeg), akkor intervallumot kell megadni, másként előfordulhat, hogy én kalkulálok egy 13,4 kilós téglával, a kivitelező meg egy 70kilóst épít be és ebből alapozási probléma lesz, de a max 13,4 kilós sem jó, mert ha a hőtehetetlenség túlságosan lecsökken, akkor meg a nyári túlmelegedést kérik rajtam számon, tervezőn… – kérdés, hogy joggal.
ha annyit írok, hogy 13,4 kiló, akkor meg kizárok minden olyan terméket, ami 13,1 vagy 14, pedig ekkora eltérések simán beleférnek természetesen.
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 20:32
„Ezután az építési naplóba a kivitelező feltölti a vásárolt termék hiteles tanúsítványát, mert amikor vásárol egy terméket, akkor kap olyat.”
ugyan mitől lenne hiteles a sarki tűzép által kiadott papír? Semmitől. Pont ez a gond. Pont, mint az önkormányzat saját honlapjára feltöltött saját HÉSZ sem közhiteles. Ha nincs feltöltve az njt.hu-ra, nem lesz a kezedben közhiteles HÉSZ. De ezt már kitárgyaltuk.
Tóth Szilveszter
2017. január 7. szombat 23:29
amikor eladsz valamit, akkor van egy számla, amin szerepel, hogy mit adsz el. a tüzépes ad hozzá nyilatkozatot, hogy „és ezt tudja”. amikor a tüzépes megvette a téglagyártól, akkor ő is kapott egy számlát, és azzal egy papírt. ezek adásvételi szerződések. a termék gyártójáig visszavezethető a felelősség. ha bárki nem azt a papírt adja tovább, amit a termékhez kapott, ott meg ő csalt.
szóval ez a lánc már nem ugyanaz, mint amikor egy tervbe leírnám, hogy „tégla: p30NF” és mellé letöltök a netről egy pdf-t gondolnva, hogy ezzel akkor a minőségjellemzőket letudtam, mert ez baromi veszélyes. sarkított a példa, de ha a wienerberger felhagy a terméke forgalmazásával, egy kínai gyártó meg piacra dob egy ilyen nevű telefont, akkor terveztem egy mobilból épült drága házat ??
Koós Miklós
2017. január 8. vasárnap 09:15
örülök, meg megerősítettél
Lestyán Mária
2017. január 8. vasárnap 09:52
Kedves Szilveszter és Miklós!
Az alapvető problémát jelen esetben nem kis hazánk jogalkotói generálják, hanem a nagy EU. A termékek szabad áramlásának biztosítása érdekében. A hazai jogalkotás nem tud mit csinálni, mert ez sajnos rendeleti forma. Csak önkéntes nyílvántartási rendszereket hozhatna létre, s semmivel sem szigorúbb elvárásokat mint amit az EU ezen a területen kitalált!
Tévhit, hogy bárki csatolna a számlához bármit is. A teljesítmény nyilatkozatokat a gyártók elektronikus úton csatolják a termékekhez (cimkén letöltési email cím 🙂 ). Ezt a lehetőséget ugyancsak EU-s rendelet szabályozza.
A tervező kizárólag azzal tudja védeni magát, ha a terven a termék neve mellett feltünteti a figyelembe vett teljesítmény jellemzőket, amivel az adott szerkezetre vonatkozó követelményeket ki tudja elégíteni. A kivitelzeőnek, felelős műszaki vezetőnek és műszaki ellenőrnek a feladata a termékhez digitálisan csatolt teljesítmény nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése. Egyébként is ha hivatalosan szeretném nézni a dolgokat a tervezőnek nem is állhat a rendelkezésére a teljesítmény nyilatkozat, mert az a termék forgalombahozatalának az eszköze :-). Egyebek közt a teljesítmény nyilatkozat tartalma más gyártási ciklusba eső termék esetén ténylegesen mást is kell tartalmazni, pl. Kerámia burkolatok, stb. Ahol szín és egyéb eltérések lehetnek a gyártások között, de termékfejlesztés miatt is változhat. EU-s rendelet értelmében ezért kell azt hivatalosnak tekinteni ami a megvásárolt termék cimkéjén lévő kód alapján elérhető. Ezt tervező soha nem fogja látni.
Ha a terven termék név mellett a tervező feltünteni a releváns teljesítmény jellemzőket amit a kivitelezésnél kell ellenőrizni majd levédte magát. Ha a kivitelezés időpontjában ezek a paraméterek nem állnak már fenn akkor gondoskodik helyettesítő termékről.
Őszinte lenne a mosolyom, ha a tervezőknek már csak ez lenne a problémájuk. Napi szintű tapasztalat, hogy azzal nincsenek tisztában mik a tervezett szerkezettel szembeni követelmények és azokat miként tudják igazolni…. Ennek utolsó lépcsője csak, hogy a szerkezetben lévő építési termék teljesítmény nyilatkozata mit tartalmaz.
Üdvözlettel:
Lestyán Mária
Koós Miklós
2017. január 9. hétfő 07:47
Kedves Mária,
a CPR rendeletben igy szerepel:
„(5) A tervező a kivitelezés megkezdéséhez szükséges kivitelezési dokumentáció elkészítése során az elvárt műszaki teljesítmények alapján meghatározza a beépítésre kerülő építési termékeket. A meghatározásnak a termék kereskedelmi forgalomból való beszerzéséhez elegendő információt kell tartalmaznia.”
vagyis az építésznek kell meghatározni, hogy milyen építési terméket kell beépíteni és beszerezni, ez pedig egy konkrét és egyértelmű meghatározás, ahogy az a cikkben szereplő hőszigetelés esetén is teljesen egyértelmű (ehhez nem kell egy ilyen részletes meghatározás, csak annyi, hogy Austrotherm H-80)
Amit a cikkben feszegettem – és lehet nincs igazam – hogy maga a termék igazolás hitelessége nem biztosított. Egy szakadt, szennyezett csomagolással érkező raklapos áru esetén mi alapján határoznám meg a termék tanusitványát, ha az szakadt, szennyezett?
Tóth Szilveszter
2017. január 8. vasárnap 20:30
Kedves Mária!
Őszintén – bár tudom, hogy Önnek vajmi kevés szerepe van a szabályozás ilyetén alakulásában – de tökéletesen szánalmasnak érzem azt, amikor valamelyik magasan szárnyaló kollégánk a csúnya nagy bonyolult EU-ra mutogat, miszerint „sajnos őmiattuk” – és elfogadnak, SŐT néha megmagyaráznak vagy akár jónak tartanak tökéletesen életszerűtlen előírásokat.
idéznék 2013as kommentemből: „a 275/2013 első melléklete felsorolja a lényeges tulajdonságokat, melyeket be “kell” írni az építési engedély műszaki leírásába… csak ~3000 paraméter :p – 10es betűmérettel 32 A4es oldal !!!”
de kalkuláljunk kiviteli tervet is, mert érdekes: egy családi ház tételes költségkiírása átlagosan 300 sort tartalmaz, ez 300-nál több termék betervezését jelenti (falazatnál pl tégla és habarcs), így vehetünk átlagosan 400 terméket, ami teljesen életszerűnek tűnik. Tegyük fel, hogy átlagosan egy terméknek 5 értelmes paramétere van, azaz 2000 paramétert kell meghatározzunk. Tegyük fel, hogy minden paramétert 5 perc alatt ki tudunk találni, azaz 10.000 perc munka nettó. Ha óránként nettó 45 percet tudunk dolgozni, akkor ez 28 munkanap. Ha 15 percbe telik hitelesen számítással dokumentálni minden paraméter megfelelőségét, akkor 83 munkanapot kell egy családi ház esetében eltölteni – legalábbis először, mert nyilván a kúlékavics szemcseméretének tűrését egyszer kell egy életben kiszámolni.
Hosszú távon azt lehet (???) mondani, hogy az az öt perc paraméterenként elegendő a dokumentáláshoz is. Ha nettó 300.000 forintot kap egy bejelentett mérnök munkatárs, aki ezzel foglalkozik, akkor ez a tevezési díjban cirka 600.000Ft+ÁFA értéket kellene képviseljen!
van egy másik számításom is: tegyük fel, hogy valaki az összes paramétert ki akarja számolni, de nem ért az építészet ezen részéhez, tehát elkezdi elolvasni azokat a szabványokat, amik ehhez kellenek. nem részletezném, az jön ki, hogy 1,8 év (!!!) szükséges, hogy végezzen, ha igen okos és tud angolul is – merthogy a szabványok egy része csak angolul létezik. ez egy elolvasást jelent.
Mivel 5 évenként a szabványokat felülírják, így ezt mondjuk a bátrak 10 évenként újra csinálják, tehát az időnk 20%-át kellene csak a szabványok olvasásával tölteni, amennyiben első olvasásra képesek vagyunk egy angol szöveget megtanulni olyan szinten, hogy egy hónap múlva végezzünk 5 perc alatt a számítással… és természetesen elégedjen meg egy ilyen okos ember 300 nettóval, amikor kb. a cirkuszban naponta keresne ennyit memóriamutatványokkal.
Jelentkezzen, aki szerint ez életszerű!
Dulácska Zsolt
2017. január 9. hétfő 21:11
„a jobbság irányát is meg kell adni”
Halkan jegyzem meg, hogy a műszaki életben nincs olyan, hogy „jobb”. Egy paramétert egy adott értékre tervezünk, az eltérést megadhatjuk tűréssel, szórással, stb. Egy paraméter „jobb” megváltoztatása ugyanazon anyagban más paraméterek változásával is együtt járhat, illetve a sok anyagból összetett produktumban (itt épület) más hatásokat okozhat: kívánt, vagy nem kívántakat is. Érintheti ez az épület állagvédelmét, szerkezeti biztonságát, avagy pl. a jogszabályban előírt „gazdaságos tervezést”. Aki a tervtől eltér, az annak következményét viseli. Ha a tervben nincs megadva bizonyos követelmény, akkor utólag jó eséllyel a jogászok keresnek…
A dokumentumok hitelessége (internetes, vagy akár vásárláskori, és beépített anyag) messzire vivő kérdés…
Tóth Szilveszter
2017. január 9. hétfő 22:20
hát sikerült ugyanarra felhívnod a figyelmet, miszerint a több vagy a kevesebb nem jelent egyértelműen jobbat is szinte semmilyen paraméter esetén sem és az összetett szerkezeteket csak egyben lehet vizsgálni, mert egy nagyon jó hőszigetelő vakolat a belső oldalon sokkal több kárt tud okozni a falban, mint hasznot termel. szóval ha egy igazán hülyebiztos tervet kell készíteni, akkor a belső vakolat maximális hőszigetelési értékét is vizsgálni kell.
a jobbság iránya kifejezés egy blogon elmegy, de szerintem még egy egyetemi előadásban is, ha úgy folytatódik, ahogy folytattad te is. szóval kicsit kákán is csomót-nak érzem a hozzászólásodat. persze szakszerűbben is fogalmazhatnék…
Tóth Szilveszter
2017. január 10. kedd 22:13
találtam egy érdekeset, ami pont idevág: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 13. § (3) p) az építési naplóban történő rögzítés mellett a tervező által a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék kiválasztása a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével.
„vagy annál jobb” – tehát az építész feladata szó szerint, hogy a jobbságot definiálja, mondjuk egy intervallummal. a műszaki életben tehát lehet, de a valós kivitelezéseken létezik a fogalom, csak a jog oldaláról.