Tervkritika 176 | egy ház, ahol elfogytak a karaktereim
Kedves Miklós!
Az imént akadtunk rá a tervkritika rovatukra, ami nagyon megtetszett.
Mivel már hosszú ideje gyakorlatozunk tervezőnkkel a családi házunk tervein, ezért úgy gondoltuk nagy örömmel vennénk, ha megosztaná gondolatait róla.
Alapvető elképzelés az volt, hogy a kelet felé panorámás és egyben arrafelé lejtő telken az adottságokat kihasználó, élhető és szerethető épület jöjjön létre.
A terv alapvetően tetszik nekünk, azonban tapasztalatunk hiányában nem tudjuk még, hogy pl. a közlekedők nem csökkenthetőek-e valahogy, az épület közepén lévő terek hogy kaphatnának több természetes fényt (patio jelleggel, áttöréssel), illetve hogy az étkező hogyan helyezhető el okosabban. Mivel tervezőnk papíron dolgozik, gépi homlokzatot még nem tudok mellékelni, csak kézit, így a díszítéssel nem tudunk foglalkozni.
- Építési program:
- Méretek: cca 180-200 + garázs -> cca. 250 (+ „alagsor”) – élettér egy szinten
- Ház elhelyezése: 7-10 méterre az utcától, a fő élettér gravitációs csatornával, körbejárható házfallal,
- Ház stílusa: modern, világos vakolat, fa nyílászárók, sötétbarna egyszerű cserép/bádog, fa/fa hatású díszítés,
- Kevés közlekedőt szeretnénk, inkább terekből terekbe nyíló helyiségeket, sok gardróbbal
- Sok fényt, de lehetőleg kevés direkt napsütést 🙂
- Garázs: tágas két kocsinak + motor beálló (1,5×2,5)
- Terasz: K és DK tájolással, déli téli kert lehetőségével, a garázs feletti teraszon jakuzzit szeretnénk
- Nappali: Kandalló kőfallal, panorámára nyíló nagy ablakok
- Konyha: mérsékelten szeparálható, de együtt a nappali étkezővel, lehetőséggel kertre kilépni
- Szülői fürdő: nagy, kényelmesen nyitható ablakkal, „kilátással”
Kezdjük egy aprósággal. Az Önök építésze számítógépes CAD programmal tervezi a házat. Már ha egyáltalán ő rajzolja meg a gépen. Vélhetően a CAD programnak csak a 2D-s képességét használja ki, emiatt készülnek ilyen „oldschool” kézi homlokzatok, különben az alaprajz megrajzolása (modellezése) után, szinte automatikusan rendelkezésre állnának a homlokzatok és a metszetek sémái is.
Az épület 3 szintes, mind a pince, mind az emelet csak részben épülne be, amiből az egyik szint biztosan feleslegesen épülne meg.
Az épület tengelyében a szintkülönbség kereken 1,5 m, ami tipikus félszinteltolásos megoldást eredményezne. Ilyenkor jönne jól, ha a tervező használná is a CAD funkcióit és mondjuk megmodellezné a terepet és ahhoz a házat, mert mindjárt látható volna, hogy hol mennyi bevágásra, kiemelésre volna szükség.
Én magam minden esetben szeretem a házakat a terepre illeszteni és legkevesebb külső lépcsővel megoldani a kertbejutást. A félszint eltolással elérhető volna, hogy a nappalinak legyen közvetlen kertkapcsolata és ne óriási lépcsőkön kelljen lemenni, ha valaki a kertbe tart.
Az eredmény: az utcaszintre kerülhetne a gyerekszoba, garázs, bejárat, félszinttel lejjebb a nappali-konyha és a szülői blokk (esetleg a gépészet+tároló a föld felöl) és efölött a további hálók. Egy szintet biztosan meg lehetne spórolni. De ez csak egy javaslat.
Lássuk a jelenlegi elrendezést. Általánosságban megállapítható, hogy rendkívüli helypazarlás látható mindenütt. Több 10 m2 felesleges terület, ami 5-8 millió Ft ablakon kidobott pénzt jelent. Ez luxus. Ráadásul ezek többnyire közlekedőkben, bútorozhatatlan helyiségrészekben találhatóak.
Majdnem 10 m2 az előszoba, de a WC-ben egy testesebb ember már beszorulna, annyira alulméretezett.
Feleslegesen nagy a konyha, abszolút túlméretezett a nappali (6 m-ről nem lehet TV-nézni). A bútorozásból is látszik, hogy igazából igény sem volna ekkora méretre. Ezek mellett az étkező szűkös és főképpen sötét lesz. nem is szólva arról, hogy útban van. Azt kérdezik a küldött levélben, hogyan lehetne ezt világossá tenni és csökkenteni a belső közlekedők területét. Nos rosszul van megtervezve. Sajnos nincsen varászpálcám, hogy egy suhintással minden a helyére kerüljön. Jelen esetben, ha kivennénk az étkezőt és áttennénk máshová, borulna az egész koncepció.
Elég megnézni az étkező feletti közlekedőt és a garázshoz vezető közlekedő méretét, hogy megértsük a fent emlegetett felesleges 10 m2-ek következményét. 20,88 ez a közlekedő, de bútorozhatatlan, zeg-zúgos és mindössze 3 db kisebb gardrob szekrény helyezhető el benne.
Ráadásul ezzel az elrendezéssel be kell építeni egy 3,60m-es kiváltót, amire egyébként semmi szükség sincsen, mert nem kapcsol össze összekapcsolandó tereket. Emellett szinte már apróság, hogy lakótérből nem nyitunk garázst.
Ha már garázs. A geodézia nem indokol 85 cm szintkülönbséget a lakórésszel, ennek a fele is éppen elég lenne (jó terepre illesztéssel talán még ennyi sem), viszont a sarokba beerőltetett és használhatatlan lépcső full balesetveszélyes. Magyarul nincs megtervezve.
Egy kétágyas gyerekszoba nem kollégiumi szoba. Minden gyerek igényelne valamilyen minimális elkülönülést még akkor is, ha egy szobájuk lesz. Ez persze kihat a bútorozásra és pl. az ajtók helyére is. A fürdőre tett második ajtó csak problémát fog okozni, különösen, hogy így a nappali ülőgarnitúrából direkt belátni majd.
A szülői háló blokk egy elegáns, kényelmes, teljes elkülönülést biztosító hely lenne a lakásban, ehhez képest tele van rosszabbnál rosszabb megoldásokkal. Ilyenkor a gardob veszi át a közlekedő és zajszigetelés szerepet és általában onnan nyílik a fürdő és a háló is (e kettő persze nyílhat egymásból is). A fürdő csiki-csuki ajtómegoldása nem szolgálja a teljes szeparációt. Hiába nagy a fürdő, ha rettenetesen van berendezve. A sarokkád értelmezhetetlenül kicsi, a másik kád be van dugva egy lyukba, a kettős mosdó szűkös, a WC meg rossz helyen van.
A dolgozóba kétszárnyú ajtó vezet, aminek az a következménye, hogy az ajtó utáni 4,5-5 m2 -nyi terület bútorozhatatlan, ebből következően felesleges. Ha a dolgozó és a háló közötti ajtó nyitva marad, a dolgozó íróasztal lámpája garantáltan az alvó házastárs szemébe fog világítani. A háló feleslegesen nagy, különösen ha más bútor nem kerül még bele.
Végül szót kell ejteni a teraszokról. Bár mindkét teraszrész részben fedett, de egyikre sem lehet kitenni egy olyan étkezőasztalt, aminél esőben is lehetne ebédelni. A baloldalira azért, mert nem férne el, a lentire pedig azért nem, mert a kinyúló tető olyan magasan található, ami nem véd meg az esőtől. De van itt másik baj is. Még viccnek is rossz egy kb. 8,5 m hosszú vb kiváltót betervezni, mert aki ilyet lerajzol, az nem tudja, hogy ez mivel jár.
De legalább ilyen gond a 12*1,8 m méretű tetőkinyúlás a lenti terasz felett, aminek nincsen közbenső alátámasztása.
Megvallom belefáradtam ebbe a házba, az emeletre s főleg a tömegére már elfogytak a karaktereim..
Ez egyszerűen katasztrófa!!!
Összefoglalás | Kezdjék újra! Lehetőleg olyannal, aki már tervezett családi házat!
Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.
… és Önnek mi a véleménye?
[poll id=”18″]
Hozzászólások (6): megnézem
Szabóbácsi
2017. január 6. péntek 08:25
Az egyik legjobb tervezési program eddig. Logikus, átgondolt, józan.
Ehhez képest a válasz rendkívül kusza, értelmetlen, rossz. Miklóssal 100%-ban egyetértek, kár ezt ragozni.
Vesszőparipám, de két kémény is van a házban. Minek? A hőszivattyú olcsóbb, jobb és 2021-től kikerülhetetlen a részbeni megújuló energiák hasznosításának követelménye miatt. Kár eleve elavult házat építeni. Ugyanez vonatkozik a rendkívül sovány hőszigetelésre is.
A sarokablak látványos modorosság, de attól még sötét marad a szoba. Kevesebb üveg középen= jobb hőszigetelés, több fény.
A félig alápincézés a legrosszabb. Olyan úgysincs, mert az alápincézetlen részeknél is enyhén lefelé lépcsőződően kell az alapoknak lemenni, tehát majdnem annyira azt a részt is ki kell kaparni. Meg visszatölteni. És egy csomó hibalehetőség amely utólag nem javítható.
Érdemes az egésznek újból nekilátni. És minél egyszerűbb, annál jobb. Persze sok munka megtalálni a kusza gondolatok közül a legegyszerűbbet. Sok sikert.
Laikus
2017. január 6. péntek 12:36
Az építtetőnek érdemes úgy néznie a terveket, hogy egy ekkora ház alsó hangon 80 (saját tapasztalatom szerint inkább 100) M Ft-ba kerül, mire minden elkészül, még akkor is, ha jól van megtervezve. Így a tervezővel szemben is ennek megfelelően kell elvárásokat támasztani.
Kutasi Jenő
2017. január 6. péntek 13:00
Ez is erősen amőboid jószág, de milyen érdekes, hogy a nagyvonalú tető milyen sokat dob rajta, és a kézi rajzokon ettől már már egészen tetszetősnek hat…
De ettől persze még nagyon rossz, nem is értem. Sokszor olyan, minta az építész direkt a felsorolt igényeknek az ellenkezőjét akarná lerajzolni…
Egyébként ha már ék alakú tető:
Ha jól értettem, akkor a lejtő irányába van a panoráma… Teljesen logikusan azt várná az ember első pillantásra, hogy az ék alakú tető majd a lejtő felé emelkedik, arra nyílik fel a ház, hogy minél nagyobb homlokzattal, több üveggel lehessen a panoráma felé fordulni.
Nem értek egyet Miklóssal a szinteltolás opciójával. Egyáltalán nem biztos, hogy egy ennyire erős lejtőn érdemes lenne ilyen áldozatot bevállalni egy „közvetlen” kertkapcsolatért. Egy magas terasz lehet valószínűleg jobb panorámát ad ki, és szerintem nem annyira fontos itt, hogy a teraszról közvetlenül lehessen szánkózni…
Brünben van egy építészettörténetileg igencsak jelentős lakóépület, érdemes egy pillantást vetni rá, csak úgy, mert sok hasonlóság van mind az igények mind az adottságok terén. (Ez egy kb 90 éves ház, nyilván vannak benne olyan dolgok is, amik mai igények mellett már kevébé értlemzhetőek, néhány mai szempont akkor még nem létezett, meg léptékében is nagyobbacska azért, de amúgy minden szegletében eléggé fincsi, hiper-szuper-ultramodern gondolatokat valósít meg betonból téglából fából és üvegből…)
Jelen esetben biztosan egy sokkal fegyelmezettebb tervezés kellene ide, a K DK panorámát és tájolást sokkal jobban is ki lehetne használni.
Egy ilyen meredek terepnél egyébként nem ördögtől való a „félig alápincézett” ház, mert jelen esetben a pince egy félig földbe vágott szintet jelent, aminek tud lenni egy lejtő irányú teljes értékű homlokzata…
Lényeg, a lényge, azt feltétlenül újra kellene gondolni, mert így nagyon szedett vedett, és amúgy úgy látni, hogy az építészen kívül minden adott lenne, hogy ide egy igazán pöpec ház kerüljön. Egy jó adottságú telekre, jó sok pénzből, egy jó nagy kuplerájt felhúzni igazán nagy bűn volna.
_beg_
2017. január 6. péntek 18:14
pl. a tetőtéri funkciók leköltözhetnének a pincébe (homlokzati lehetőség), az ablakot nem igénylő kiegészítő helyiségek becsúszhatnának a földbe, így mindenkinek igaza lehetne 😉
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 11:16
hölgyek urak
ez itten egy tervkritika és hót nem ide tartozik, hogy ki mit csinálna egy áramkimaradás esetén egy hőszivattyúval. Kénytelen voltam ezeket törölni, mert félreviszik a témát. Bocs mindenkitől. Majd írok egy posztot a hőszivattyúkról, ott ki kehet fejteni a pro és kontra érveket
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 13:06
a téma fontossága miatt a hőszivattyúknak készitettem egy önálló cikket, ott lehet folytatni a diszkurzust, az itt törölt hozzászólásokat oda átmásoltam https://kooseptar.hu/2017/01/07/vita-a-hoszivattyurol/. bocs az érintettektől