Tervkritika 175 | amerikai mintára, de rosszul adaptálva
Kedves Koos Úr! Érdeklődve olvastam több tervkritikáját. A családi házunk terveit elküldöm Önnek véleményezésre. Azt gondoljuk, hogy jól megtervezett a ház a speciális igényeinket figyelembe véve:
- 3 fogyatékkal élő, mozgásában is részben korlátozott gyermeket (10 éves lány,10 és 19 éves fiúk) nevelünk
- szeretjük a nagy vendégsereget a házban és a kertben
- energiahatékony házat akarunk komfortos és energiahatékony gépészet (hővisszanyerős szellőzés, padlófűtés, mennyezethűtés, helységenkénti ill. zónaszabályozás)
- legyen szeparált a szülői hálórész, de ne legyen figyelem nélkül bármelyik gyermek, ha segíteni kell neki
- a házi élelmiszereket szeretjük feldolgozni és azokat betárolni
- ha kell külső segítő, hogy velünk lakjon, akkor arra is legyen szeparált lehetőség. Köszönjük, ha ad jó tanácsot, mire kellene még jobban odafigyelni!
A telepítés okoz nekem egy kis gondot, Nem igazán értem, hogy miért nem használják ki az ÉNy-i oldalon a 3 m-es oldalkeretet, miért kell ezt ott növelni. Látszólag nem indokolja semmi. Ráadásul a másik oldalon meg pont jobb lenne, ha több lehetne.
A másik dolog, amit nem értek, az, hogy az alapvetően derékszögű szerkesztésbe hogy jön bele ez az elfordított épületrész? Mi indokolhatta? A telek mérete, alakja biztosan nem. Nem indokolhatta tájolás sem, mivel így tisztán déli lett ez a homlokzat, de egy aprócska ablak kivételével ablaktalan felület. Mellesleg benapozási szempontból az épület legértékesebb részén. Nem is értem.
Ráadásul még funkcionálisan sem értelmezhető, hiszen így a szülői hálóblokk direkt ráfordul a teraszra, aminek nem értem az előnyös oldalát.
Azonban még ennél is nagyobb problémának látom, hogy a gyerekszobák alapvetően rossz helyen vannak, hiszen ÉK-re tájoltak (egyetlen ablak kivételével), amiből az következik, hogy egész évben mellőzni fogják a napsütést. Ez egy gyerekszobában megengedhetetlen.
Ráadásul ha a gyerekszobák és a szülői hálóblokk helyet cserélne, akkor jobbára minden a helyére kerülhetne. Tájolási szempontból mindenképpen. Az étkező melletti – szellemesen kialakított – gyerekjátszó így közvetlenül a gyerekszobák mellé kerülhetne.
Részben ennek a szerkesztésnek köszönhető, hogy a ház egyetlen középfőfalát szinte a teljes hosszában kiváltották, pillérvázasították. Ez általában akkor következik be, ha a tartófal rossz helyen van, útban van a funkciónak, vagyis rosszul van megtervezve.
További gondok :
- az étkező rossz helyen van, mert állandóan sötétben lesz, ráadásul túl nagy, hacsak nem szándékoznak állandóan 12 embert leültetni.
- garázsból nem lehet éléskamrát nyitni, az alapvetően elhibázott, hacsak nem akarják a kolbászokat kéndioxiddal tartósítani.
- az étkezőbe belelógó háztartási helyiség tipikusan utólag beleerőszakolt funkció, ami tönkre is vágja a nagyszabásúnak szánt étkezőt (ebédlőt)
- a konyha bútor és a konyhasziget közötti kb. 90 cm-es távolság kevés ahhoz, hogy lehajoljunk egy alsó polchoz. Lehet, de szorongva…
- a szülői háló túlméretezett (legalább 4 m2 felesleges, bútorozhatatlan közlekedőt tartalmaz
A speciális igényekre nem térek ki, mert azok kielégítése rendben van.
A tetőtér teljesen esetleges, olyan mintha egyetlen funkció miatt kellene megépíteni és a többi helyiség csak pusztán térkitöltést szolgálna. Nagyobb baj, hogy a lépcső ennél rosszabb helyre nem is érkezhetne, mint az épület sarkába.
Bár az épületkülső kevesebbszer kerül szóba, de itt nem lehet elmenni amellett, hogy az épület tetőszerkezete rettenetesen túlkomplikált és ezt csak tovább rontotta az elfordított épületrész. A majdani ácsok, tetőfedők, bádogosok és különösen a tetőfedés forgalmazója már most dörzsölheti a kezét, nekik ez nagy üzlet lesz. Az építtetők ezzel majd akkor fognak igazán szembesülni, amikor a végén ott marad több raklapnyi hulladék vágott cserép (ahogy azt egy másik hasonlóan túlbonyolított tetőjű háznál egy hozzászóló megemlítette).
A nappali felöli homlokzat erős vonzódást mutat a 60-as évek amerikai típusházaihoz. Az egész elrendezésről és a megjelenésről süt ez a fajta szándék, de a részletmegoldásaiban meg sem közelíti azokat. A tömeg és homlokzatképzés (vagy az étkező és a nappali közötti dór-szerű oszlopok) persze egyéni ízlés kérdése, de ez egy építész szemében mégis inkább csak valami félresikerült kísérletnek hat. Jó lenne hátrahagyni ezeket a rossz helyről vett mintákat és a racionalitás mentén áttervezni az egészet. Előről.
Előbb legyen egy jó alaprajz, jó tartószerkezettel … aztán jöhet akár a timpanon is a bejárat fölé.
Összefoglalás | Ha lehet, ezt ne építsék meg.
Ha szívesen mutatná be másoknak is a készülő/elkészült lakását vagy a házát, vagy kíváncsi arra, hogy mások mit mondanak az Önnek tetsző házról, akkor küldje meg nekünk, mi bemutatjuk és persze véleményt is mondunk róla. Ha a ház nem az Öné, de kíváncsi mások mit gondolnak róla, azt is beküldheti. A diszkréció miatt mindezt megteheti természetesen anonim módon, legfeljebb a város (+kerület) megadásával.
… és Önnek mi a véleménye?
[poll id=”18″]
Hozzászólások (16): megnézem
Tóth Ákos
2017. január 5. csütörtök 08:44
(hozzászólás helyreállítva) Én nem is akarnám felsorolni a sokmindenséget ami eszembe jut a háznál, de azt megemlíteném, hogy a tető kialakítása hibás. A tetőszerkesztés szabályai
szerint a garázs és a konyha feletti tetőrésznél, bő 1,5-2m hosszon a garázs tetősíkja a fal felé vezeti a vizet, ráadásul a konyha tetősíkjáról is abba a zugba
kerül bevezetésre a víz, tehát az emeleti fal áztatása biztosítva van… A kérdéses részen az emeleti alaprajzon hibásan is van szerkesztve, ábrázolva a
tetősík. A valamiért megállított garázs tető gerince a valóságban továbbmegy, bele a konyha tetősík vápájába, és ott a konyha tetősík és garázs tető fal felé
rejtő részének egy a fal felé vezető rövid vápácskája lesz. Csak remélni tudom, hogy nem azért lett a garázs gerinc ábrázolása megszakítva, hogy ez a
gennyes részlet rejtve maradjon… (persze a homin látszik a fal felé lejtés…)
Ugyanez megvan a baloldalon, csak ott már nagy léptékben, kb 8-10 m2 tetőfelület vize van összegyűjtve egy vápába és rázúdítva az emelti fal sarkára.
ILYET EGYSZERŰEN NEM SZABAD CSINÁLNI!!! Elnézést a kiabálásért…
A tört épületrész tetőmetszését meg fel sem bírom fogni ábrázológeometriailag… Lehet én vagyok a hülye (most mindjárt megnézem az AC-ben…), de
vki világosítson már fel, hogy két azonos gerincmagasságú, egymásba metsző tetősík vápája mitől tud megtörni, irány váltani???
Tóth Ákos
2017. január 5. csütörtök 09:30
(hozzászólás helyreállítva)
Miklós, ha esetleg a ház bal oldalát felraknád olyan méretben, hogy leolvasható legyen a fsz körvonalmérete… Ez a tetőmetszés probléma most megfogott
és nagyon kíváncsi vagyok mit lehet itt tenni, mert így -én úgy látom- a három azonos magasságú vízszintes gerinccel nem lehet kiszerkeszteni a
tetősíkokat, és jó feladat lenne otthon szórakozni vele…
szabóbácsi
2017. január 5. csütörtök 09:35
(hozzászólás helyreállítva) Enyhén tetszetős, de drága és nagyon rossz. A felsorolt igényekkel homlokegyenest mást nyújt. Rongyrázást a funkciók célszerű kiszolgálása helyett. Volt
már amerikai terv kiindulásom, nem egyszerű feladat a favázas épületet téglába vasbetonba önteni. Az egész úgy pocsék ahogy van, inkább viccnek
tekinthető. Újratervezés és először a funkciósémák felszerkesztése..
Teljesen laikus
2017. január 5. csütörtök 15:31
Üdv!
Sosem értettem a miértjét, de mivel nem vagyok szakmabéli, lehetnek olyan szempontok, amelyek fölött elsiklom, ezért teszem fel az alábbi kérdést, mint olvasható, teljesen laikusként:
Adott egy – tegyük fel – elégségesen, vagy még attól is jobban hőszigetelt ház, benne egy profin kiépített, beállított, beszabályzott, stb. központi, hővisszanyerős szellőztetéssel. Szintén tegyük fel, hogy építtetőnk nem sajnál plusz párszázezret, és lefektet egy megfelelően méretezett hosszúságú légtalajkollektort, így télen-nyáron előtemperált friss levegőt kap a rendszer, valamint beépít egy fűtőszálas/kaloriferes/bármilyen pótfűtést a rendszerbe, a biztonság kedvéért…
Ilyen esetben is szükséges lenne bármilyen egyéb (padló)fűtés/(plafon)hűtés kialakítása? Vagy ez esetben elég a szükséges helyeken, pl. fürdőkben lokalizált fűtések kialakítása (Infra, törölközőszárító)?
Bennem valahogy úgy él a kép, hogy ha valóban megfelelő a hőszigetelés falon(falban), padlóban, plafonban, akkor a bejövő levegő fűtésével kellemes szinten tartható a hőérzet télen, egy megkerülőág beiktatásával pedig a hűtés nyáron, külön klíma nélkül, hisz a föld alatt előhűtött levegő a 10-15 fokot is megközelítheti (így akár még hűtőházat is lehet csinálni az épületből kis túlzással a nyár közepén)
Itt az építtető vajon csak azért tervez ilyen drága kiegészítő fűtéssel/hűtéssel, mert nincs lehetősége/kedve légtalajkollektort fektetni? Vagy kevés a betervezett hőszigetelés….?
Előre is köszönöm a válaszokat! 🙂
kritizator
2017. január 5. csütörtök 18:01
Ha jól tudom (ha nem majd kijavítanak) jól szigetelt házban (inkább passzívházban) lehetséges az ilyen módon történő fűtés: nyilván ennek nem kis költsége van, de megoldható.
Kutasi Jenő
2017. január 5. csütörtök 20:28
A válasz igazából az, hogy a fizika bizonyos törvényszerűségei miatt elég körülményes és ezáltal jellemzően gazdaságtalan légfűtéssel fűteni. A levegőnek kicsi a hőkapacitása, és valójában elég tekintélyes mennyiségű légköbmétert kellene mozgatni ahhoz, hogy érdemben energiát tudj szállítani vele.
Teljesen laikus
2017. január 6. péntek 10:32
Amellett, hogy ebben teljesen igazad van, valami azt súgja, hogy passzívháznál ez valahogy másképp fest, már csak az „eltúlzott” hőszigetelés miatt is. Manapság jellemzően passzívházak esetében javasolt a könnyűszerkezetes építési mód, mivel nincs szükség hőtároló tömegre a folyamatos szellőztetéssel megoldott fűtés miatt (gondolom).
Nekem várhatóan kb 2 év múlva nyílik módom építkezni. Az elképzelések folyton finomodnak, mindig tanulok valami újat, alakítom a terveim. Jelen állás szerint a betonozott zsalukő szuterénen fém merevítésű födém lenne, rajta könnyűszerkezetes földszinttel, 20cm vastag falakkal. Födém és falak befújt cellulóz szigeteléssel, ezen kívül a falak külső oldalán 30cm szigetelés, így a falazat kvázi 50cm tömény hőszigetelésből állna. Ilyen viszonyok mellett az a meglátásom, hogy nem igazán volna szükség bármilyen egyéb, nagy kiegészítő fűtésre (fürdőszobai komfort megintcsak más kérdés). De szóljon, ha valahol téves a koncepcióm. Mint említettem, nyitott vagyok az új információkra… 🙂
(Természetesen a szuterén/lábazat is vastagon szigetelt lenne, valamint a lemezalap alulról. Ez az egyetlen pont, ahol el tudom képzelni, hogy a talaj által elszívott hő miatt a komfortérzet megtartása végett esetleg kellhet padlófűtés, de ebben sem vagyok teljesen biztos… Jó volna egy olyan passzívházban járni egyszer, ahol hasonlóan gondolkodott az építő, és megtapasztalni saját bőrön, milyen egy tél vagy nyár az adott közegben)
Tóth Szilveszter
2017. január 6. péntek 12:09
gratulálok, a logika útján eljutottál a paszsívházakhoz, csak te nem így nevezted el! Mint kolléga is említette, a levegővel szállítható hőmennyiség elég csekély. De van egy bizonyos frisslevegő igényünk, ezt szállítani kell. Német kollégák kiszámolták, hogy ezzel az amúgyis mozgatott levegővel mennyi hőt lehet bejuttatni az épületbe anélkül, hogy ez kényelmetlenül forró levegőt, huzathatást stb… ne jelentsen a lakóknak (az egy tipikus sic building hatás, amikor az irodában „a fan coil szembe fúj és lobog a hajad” munka közben). Szóval van egy hőmennyiség/m2 amire van mód bejuttatni. Azt a házat, amit ennyi hővel fűteni lehet, elnevezték passzívháznak és ahogy mondani szokás, a többi meg történelem.
(kicsit persze egyszerűsítettem történetet, de a passzívháznak az egyik lényege pont ez)
Teljesen laikus
2017. január 6. péntek 18:39
Az első bekezdésben kétszer említettem a passzívház kifejezést, gondoltam nem teszem harmadszor is, nem kenyerem a szóismétlés, de igen, könnyűszerkezetes passzívházban gondolkodom. 😉
Roland9
2017. január 9. hétfő 15:42
A határolószerkezetek (fal, födém, padló) hőszigetelésének további fokozása (U<0,1) már nem hoz sokat a konyhára, azon már hő így is alig megy át. Ilyenkor gyenge ponttá a nyílászárok vállnak, ennek hőátbocsájtása U=0,7 alá nem igen vihető. Így hiába fokozod a hőszigetelést az a néhány 100W-s eredmény nem biztosítja azt, hogy ne építs ki fűtést.
A passzív ház hőjének fenntartása valóban minimális teljesítményt igényel (1-2 kw), DE:
1. kihűlt házat (beköltözés, visszaköltözés télen) fel kell tudni fűteni (könnyűszerkezet ilyenkor persze előnyös)
2. -20 C-ra is fel kell készülni (lásd most)
3. ha elromlik a szellőztető a hőigény duplázódik
Ezek miatt nem sokan merik megkockáztatni a csak szellőztetővel való fűtést (elektromos utúfűtést)
Padlófűtés + passzívházról egy mondás: aki meleg padlót akar ne építsen passzívházat.
Ha mindenképpen hard core passzívházat szeretne, az extrém (U<0,1) hőszigetelés helyett az ideális felület-térfogat arányra és a nyílászárókra (Uw érték, tájolás) összpontosítson.
És ha marad a könnyűszerkezetnél a klímát se felejtse ki, nyáron szüksége lesz rá. Ezen az éghajlaton inkább a nyarak fognak nagyobb problémát jelenteni.
Kutasi Jenő
2017. január 5. csütörtök 21:27
Hűha, vannak bajok…
Miért vonzódnak ennyire sokan ezekhez a lehetlen amőba formájú alaprajzokhoz…?
És még azon belül is van egy csomó értelmezhetetlen csálé vonal, pl a mozg korl wc-ben mi van abban a furcsa ficakban, a hálóhoz tartozó fürdőben sem látom mi az a ferde falacska…
Meg mindig mókás (nem, nem az), hogy az „energiahatékony házat akarunk” mondatot rögtön egy az anti-energiahatékonyság mintapéldáját ábrázoló terv következik…
Csak egy fegyelmezettebb tömeg képzésével önmagában le lehetne felezni az energiaigényét ennek…
Tóth Ákos
2017. január 6. péntek 09:57
Én megtettem mindent, de az épület bal oldali, ferdített tömegének a tetőidomát így kiszerkeszteni, mint ahogy a rajzon van szerintem nem lehet…
T. Kollégák, most én vagyok a hülye, vagy itt valami nagyon el lett rajzolva???
Koós Miklós
2017. január 6. péntek 10:04
Ákos, látom, ez nem hagy nyugodni -:) de megnyugtatlak, el lett rajzolva, ahogy a garázstető is egy részen direktbe nekivezeti a vizet a falnak.
Vége az álmatlan éjszakáknak …
Tóth Ákos
2017. január 6. péntek 11:55
XD
Thanks
Tóth Szilveszter
2017. január 6. péntek 12:17
ezen kár gondolkodni, van az emeleti alaprajz: a bal felső szoba melletti tetőidom sík, az ezt metsző elfordított tető is sík, ehhez képest két sík metszése törtvonal a rajzon – erre már felső tagozatban tojást kapsz matekból…
amúgy apróság, mert szerintem csak egy vonal maradt ki. kitöltésekből rajzolhatta az építész és picit figyelmetlen volt. ha a törtvonal törése és a két csúcs által meghatározott háromszög a ház felé lejt és okésnak tűnik.
Tóth Ákos
2017. január 6. péntek 14:58
Szerintem meg úgy nem lehet megszerkeszteni, vízszintes gerinccel sehogysem…
De azért ragadt meg ez a probléma, mert ez egy ÉPÍTÉSZ terv! Az lenne a minimum, hogy ábrázológeometriailag le tud rajzolni a „tervező” egy házat helyesen, hiszen így nem lehet a tervről megépíteni a házat…