Már a MÉK is érzi, hogy valójában miért is kell a felelősségbiztosítás
„… Eltér István szerint érdekes próbapereket eredményezhetnek majd a 300 négyzetmétert nem meghaladó, engedély nélkül felépíthető családi házak – mármint azok, amelyek építtetője a rossz tervezés miatt fog kártérítési pert indítani az építész ellen, és nagy valószínűséggel meg is nyeri. Fontos tehát, hogy minden új tervezésre az építésznek legyen tervezői felelősségbiztosítása, amit egyébként már a jogszabályok is előírnak …„
Bízzunk abban, hogy a fentiek pontatlanok és nem így hangzottak el. Mert ha nem, akkor valóban nagy a baj. DE írhatom azt is, hogy már nem csak én gondolom azt, hogy A kötelező tervezői felelősségbiztosítással céltáblává válhatnak az építészek
Egy esetleges (próba)pert nem ezért indítanak majd egy építész ellen. Attól, hogy 300 M2 ALATTI LAKÓÉPÜLETET tervezett még nem felejtette el a szakmát és pusztán ezzel nem okoz kárt.
Egy átlag építész ellen akkor fognak kártérítési pert indítani, ha olyan jogi környezetben kénytelen dolgozni, ahol egy jegyző megtilthatja az építéshatóságokon dolgozóknak, hogy a fenti építészt tájékoztassák, ha egy helyi építési szabályozás nem egyértelmű és a megépítése után az építésfelügyelet vitatni kezdi a (vitatható) HÉSZ-nek való megfelelést. Vagyis mindazért, ami igazán nem rá tartozik, hanem az önkormányzat kötelessége lenne.
Ez pedig azt jelenti, hogy a szabályozási környezet – a MÉK nyilatkozatai ellenére – alkalmatlan hogy megvédje a SAJÁT TAGSÁGÁT. Ha kevés az építész, akkor ahhoz nem csak az elvándorlás járul hozzá, hanem hogy elég sokan nem hajlandóak egyszerű bejelentésű házat tervezni, pontosan a kiszámíthatatlan következmények miatt.
Ugyanebben a cikkben olvasható tovább, hogy
Ötven éve nem tapasztalt hiány van építészekből: a fiatalok külföldre szerződnek, a hatvan felettiek többsége nyugdíjba vonult a sűrű jogszabályváltozások miatt. Az aktívakat viszont a lakásépítések és az állami beruházások feléledése nyomán hirtelen elárasztották megbízásokkal.
Már ott tartunk, hogy a tervpályázatok bírálóbizottságába is nagyon nehezen tudok építészt találni, a kollégák többsége teljesen le van kötve, két-három napra sem tudja szabaddá tenni magát a következő hetekben, hiába számít megtiszteltetésnek egy-egy ilyen felkérés – mondta Eltér István, a Magyar Építész Kamara (MÉK) alelnöke. Az elmúlt fél évszázadban nem volt példa hasonló helyzetre – tette hozzá –, amikor nemcsak kivitelezőkből, hanem tervezőkből is krónikus hiány van már az építőiparban.
Bár a kamara vezetése nyilván említésre fontos dolognak tartja, hogy kit nevezhet egy tervzsűribe, de azért lássuk be, a szakmagyakorlók többségének alapvetően más gondjai vannak. Tovább színesíti a helyzetet, amiről a kamara szintén nem beszél, hogy igen súlyos területi egyenetlenség található ezen a téren. Ha Budapestet vízfejnek lehet hívni számos esetben, nos akkor Bp+Pest megye kb. 70%-ban részesedik az ingatlanforgalomban és ebből következően az építkezésekben. Javaslom ellátogatni a végekre. Én is döntően Pest megyébe tervezek, nem véletlenül.
A kamarai vezetők fontosnak tartják a kötelező tervezői biztosítást, ami pont a fenti peres esetekre nem nyújt védelmet, ebből következően kizárólag a biztosítóknak juttat egy kis potyapénzt. Írtam már erről, aki kíváncsi, itt elolvashatja.
A kötelező tervezői felelősségbiztosítással céltáblává válhatnak az építészek
Javaslom a kollégáknak, hogy bombázzák a megyei kamarai vezetőket és az országos kamarai vezetőket, hogy bizonytalan HÉSZ előírások mellett hogyan kell eljárnia egy jogkövető, felelős építésznek, hogy ne kelljen félnie egy kártérítési pertől ? Ha megvan a válasz, azonnal közzéteszem.
Hozzászólások (22): megnézem
Tóth Szilveszter
2017. január 5. csütörtök 22:04
és akkor ismét elmondom, hogy nem csak a hészekkel van probléma, a TELJES, országos követelményrendszer sem egyértelmű. Lásd írásom a nettó hasznos alapterületről. Még az alapterületét sem tudjuk kiszámolni egy épületnek – jogilag persze – , hogy vállalkozhatnánk egy kiviteli tervre ??? súlyos anomália a CPR rendelet néven elhíresült valami is…
és még valami, ami nekem nagyon szúrja a szemem: az építtető nem tud semmilyen érdemi dologért felelősséget vállalni, pedig ő élvezi a kockázatos döntések előnyeit, de a kockázatát az építész! pl egy szemmel láthatóan jó talajra tervezel egy kicsi acélcsarnokot, fűtetlen doboz. Nem készül talajmechanika. 200 ezres tétel, baromság nem csináltatni, de a megrendelő spórolni akar rajta, így ő nyer 200ezret. Életet nem fog veszélyeztetni, ha megmozdul az egyik pillér, azt aláírnám bátran, ha szemre jó a talaj amúgy, de ha csak 10cm-t süllyed meg és ez széttépi a trapézlemez burkolatot, akkor az építész fizet, mert generál tervező. Nem lehet, hogy a megrendelő lenyilatkozza, hogy nem akart talajmechanikát.
Lehet rossz a példa, mert erősen szakszerűtlenség talajmecha nélkül csarnokot tervezni, de az elvet lássátok meg benne. a döntés előnyeit csak az egyik, a kockázatát csak a másik fél viseli.
lehetne A és B verzióban számolható homlokzatmagassággal is előadni ugyanezt a témát, nem választhat a megrendelő a számára előnyösebb mellett azzal, hogy átvállalja az esetleges bontás, mint kár kockázatát, ha a másik szerint az épfelügyelet elkaszál.
Szabó Adrienn
2017. január 7. szombat 13:57
Ha már a geotechnikai jelentés szóba jött:
Korábban valamelyik rendelet szövegében benne volt egyértelműen, hogy jogilag mikor nem kell megcsináltatni (szintszám, alapterület függvényében). A 2017. jan. 1-i változások után sehol nem találom ezt a a meghatározást. Ennyi van róla:
312/2012 Korm. rendelet, 8. melléklet
I. Az építészeti-műszaki dokumentáció elemei a tervezés tárgyától függően
5. Geotechnikai jelentés, a hatályos szabványokban előírt eljárások szerint vagy azzal egyenértékű módszer meghatározása szerint.
Ez azt jelentené, hogy minden tervhez kell?
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 14:46
ezt a statikusnak kell eldöntenie egy MMK szabályzat alapján, a honlapjukról letölthető
Szabó Adrienn
2017. január 7. szombat 15:10
Köszönöm, megtaláltam.
Huszti István
2017. január 7. szombat 17:25
Miklós, ha megengeded a hivatkozást: https://kooseptar.hu/2016/09/03/segedlet-az-egyszeru-bejelentes-alapjan-tervezett-haz-geotechnikai-kategoriajanak-meghatarozasahoz/
Az MMK szabályzat szerint van, de az a jó, ha a tervezés elején már bevonjuk a szakágakat. A rendelet módosításnak pont ez volt az egyik célja, nem azért, hogy a szakágaknak több munkájuk legyen, hanem azért, mert ez szolgálja a jó minőséget.
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 17:28
jaj, bocs … teljesen jogos
Tóth Szilveszter
2017. január 5. csütörtök 22:06
ja és „mék”valami: a nyitókép jó, de vagy a srácot kéne egy struccra kicserélni, hogy a méket ábrázolja, vagy a lyukat egy guillotine-ra, hogy minket építészeket.
B Gabi
2017. január 6. péntek 07:09
Decemberben egy kötelező tovabbképzésen elhangzott a Mèk jogászatól , hogy visszaállítanák az elvi építési engedély fogalmát. Ezt kéne szorgalmaznunk, akár egy aláírás gyüjtéssel is, hogy mihamarabb életbe lépjen.
volt építésügyes
2017. január 6. péntek 09:12
[törölve]
Koós Miklós
2017. január 6. péntek 09:43
én itt a saját nevem alatt vállalom ezt az egészet, így ha valaki nem vállalva a saját nevét az én farvizemen próbál valakivel személyeskedni, azt nem hagyhatom.
volt építésügyes
2017. január 6. péntek 09:52
értettem !!! 🙂 nem is gond ez…
Koós Miklós
2017. január 6. péntek 15:05
akkor béke 🙂
volt építésügyes
2017. január 6. péntek 17:55
természetesen béke ! 🙂 csak elöntötte a szar a agyamat, amit megbocsátok magamnak, mert nem tudom továbbra sem, hogy 25 éve miért vagyok kamarai tag? s nem folytatom, mert megint törlés lesz a vége….egyik kollégám már 21 ügyfélnek mondta, hogy sorry, de egyszerű bejelentés : alma ! írtam neki, hogy nem adok 1/2 évet és botrány lesz, mert tényleg nem találnak madarat az emberek a csok-jukhoz, ami már politikailag kínos lesz…:) úgyhogy optimista vagyok ! irány a mezőgazdaság, önellátás ! 🙂 fel a fejjel !
Enyedimre
2017. január 6. péntek 15:57
Üdv !
Egyre több „Volt építésügyes” és „Volt Építész” lesz, vagy „Egykori kamarai tag” 🙂 lesz majd.
Tudjuk hogy rendszerszintű a probléma.
A szomorú hogy csak a közel eltelt 1 évet végignézve mindazon termékek, amiket létrehozunk….azok végeredménye a konkrét megépült házak nem lettek másabbak. Azaz, ha az egyenletből kivonom magát a jogi problematikát, akkor az eredmény ugyanaz marad.
A Ház.
Kis megyénkben cca 15-20 építésszel heti szinten vagyunk kapcsolatban.
Jelzem. Őskáosz van.
A HÉSZ-ek botrányosak.
Keresztbe kell olvasni. Mivel a HÉSZ-ek alapvetően digitálisak, azért javasolnám abban minden egyes övezetre 1 db teljes A4 oldalt biztosítani, ahol övezetenként 45-50 jellemzőt kell pontosan megadni.
Igen 450 -500 oldalas HÉSZ.
Kivesszük az egyenletből az „én úgy gondolom” , „mi úgy értelmezzük” életérzést.
A HÉSZ-ekkel kapcsolatos Tervezői kiszolgálás nem 2016-os éveknek megfelelő szinten zajlik.
Szerintem a személyes, ügyfélnapos időknek semmi értelme.
Elektronikusan., Kizárólag.
(környezetbarát, mindenki akkor csinálja, amikor van rá ideje, ütemezhető)
A Felelősségbiztositás éppen a „másképp” is értelmezhető HÉSZ-ek kisbetűs, szarul megfogalmazott pontjaira nem adnak védelmet.
Tehát Miklós, a felvetés jogos.
im
ui: Kérdés. 2017 is lesz törvényváltozás vagy most már 2030-ig ezekkel bátran dolgozhatunk, vagy kivárjunk ?
Koós Miklós
2017. január 6. péntek 16:58
Imre, tudod mikor szűnt meg a XIII. Pozsonyi úton az egyik legrégebbi kocsikkal közlekedő és az egyik legrégebbi, 15-ös villamosjárat és szedték fel talán utolsóként a sárga színű keramitot, mert akkora zajt csapott? Amikor anno Szépvölgyi Zoltán elvtárs/úr odaköltözött. Ő volt a Főváros mindenható ura (és nem tudott aludni a zajtól).
Nos mindenki környékén találhatóak olyan borzalmas állapotú utcák, amiket hiába jelentettek be évekig, nem csináltak semmit. Aztán egyszer csak leaszfaltozták. Aki persze hisz a jótündérben, az vessen magára.
Nos kerüljön „valaki” vagy „valakinek az ismerőse, barátja” olyan helyzetbe, amibe nem szeretett volna és hirtelen sürgető szükség lesz bizonyos „rossz” jogszabályok megváltoztatására.
(a másik, kevésbé hatékony: a tömeges tiltakozás, minden fórumon, és verni a tamtamot érvekkel, konkrét esetekkel …)
kovács henrik
2017. január 7. szombat 17:04
tisztelettel kérdezem:
itt nem csak a HÉSZ értelmezésével lehet probléma !!
az utóbbi egy év tervezési ügyeimben az önkormányzat előírta az engedélyhez :
– régészeti megfigyelést az alapozáskor
– bányakapitány szakvéleményt mert csúszásveszélyes a terep
– katasztrófavédelmi szakvéleményt, mert vízbázison épül a ház
ezeket egy tervező építésznek HONNAN kellene tudnia, ha az önkori nem ad tájékoztatást ??
Koós Miklós
2017. január 7. szombat 17:26
a régészeti lelőhely, az alábányászottság vagy a vízbázis határának rajta kell lennie a szabályozási terveken, ezekre számos esetben egyedi övezeteket jelölnek meg, vagy a helyi építési szabályozásban kitérnek rá vagy a térképre való hivatkozással vagy konkrét helyrajzi szám felsorolással.
Ezek mind hiányoztak volna a szabályozási tervekről és a HÉSZ-ből is? Mert ha igen, akkor ez elég nagy gond!!
Tóh Szilveszter
2017. január 7. szombat 18:15
Bizony-bizony, ez előfordul.
De volt olyan ügyem, hogy a térképen ugyan rajta voltak a régészeti határok, de a telkem sarkán ment át a vonal (vonalvastagságon belül volt a metszés). Mivel 5 méter volt az előkert, így biztosan csak a kerítés érintette volna a régészeti lelőhely határát. Elég siralmas vicc volt, mire kiderült, hogy mi lesz.
Bagoly Lajos
2017. január 11. szerda 17:40
Picit visszatérve az alapkérdésre ( az építész felősségbiztosítás ügye) , kérdezném tanult kollégáimat , szerintük – mivel egy tervezési szerződés megtárgyalásakor ez mindenképp felmerül az ügyféllelel szemben – a majdan megvalósuló épület tekintetében kinek a kockázata a tökéletlen HÉSZ -ből eredő jogértelmezés miatti későbbi ” elépítés ” , a hatósági joggyakorlat esetleges bizonytalanságainak következményeként előálló kész helyzet , egyáltalán a jogállam visszaszorulása miatti kiszámíthatatlan építési folyamatból eredő problémák kezelése ? Ez a kockázat beárazható egy tervszerződésben , és ki állja a tervező, vagy az építtető ?
Koós Miklós
2017. január 11. szerda 19:03
ez a nagy kérdés, amire mindannyian keressük a választ. Egy biztos, hogy ha bíróság mondja ki a verdiktet, hogy te értelmezted rosszul és nem az építéshatóság, akkor bukta van. bár nyilván lehet olyan szerződést kötni, amiben a megrendelő lemond a jogáról, hogy téged bepereljen hibás hész értelmezés miatt, de nem vagyok jogász. Ilyenkor legfeljebb megbírságolhat az ép. felügyelet.
mint a fejtágítón kiderült, mivel ilyen eset bírságot von maga után, ergo a biztosítás erre nem terjed ki, lévén nem keletkezett hibás épület. Polgári jogi értelemben keletkezett kára az építtetőnek, ha lebontatják vele a házát.
OSman
2017. január 18. szerda 09:29
Miklós, ehhez csak részben kapcsolódik: Megkerestek egy biztosítótól, hogy CSAKMOST CSAKITT kedvezményesen köthetem meg a kötelező felelősség biztosítást. Viszont én nem tervező vagyok, hanem felelős műszaki vezető, illetve műszaki ellenőr… Ezekre a szakmákra is kell kötni…? 🙁
Koós Miklós
2017. január 18. szerda 12:15
[véletlenül privátba küldtem el] az Étv igy módosult:
(1d)516 Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy az egyszerű bejelentéssel érintett építési tevékenységek tekintetében az építészeti-műszaki tervezői tevékenység, valamint a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzéséhez szükséges felelősségbiztosítási szerződés tartalmi elemeire és a meglétének az ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
ezek után jött a 482/2016, ami az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos 155/2016-ot módosította az alábbiak szerint:
„Az R9. a következő 7/A. §-sal és 7/B. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) A felelősségbiztosítási szerződést a 2017. január 1-jén már fennálló tervezési vagy kivitelezési szerződés esetén
a) tervező esetében akkor kell megkötni, ha az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésére 2017. február 1-jét követően kerül sor,
b) fővállalkozó kivitelező esetében akkor kell megkötni, ha az elektronikus építési főnapló megnyitására 2017. február 16-át követően kerül sor.
(2) Amennyiben a tervező vagy a kivitelező 2017. január 1. napján rendelkezik érvényes felelősségbiztosítással, az (1) bekezdésben meghatározott határidőkig kell azt e rendelet előírásainak megfeleltetnie. Ebben az esetben a 6/D. §-ban rögzített 3 éves utófedezeti kritériumnak a biztosításnak nem kell megfelelnie akkor, ha e 3 éves időtartam alatt a biztosítás fennáll.”
mind a törvény, mind a korm. rendelet csak TERVEZŐT és FŐVÁLLALKOZÓ (kivitelezőt) említ. Felelős műszaki vezetőként a kivitelező alvállalkozója vagy, igy rád is érvényes az ő biztosításuk
viszont ha műszaki ellenőrként elvállalod a kötelező tervezői művezetést is egyszerre, egyszemélyben, akkor viszont kell a biztosítás, de csak azért mert a művezetést TERVEZŐként végzed. Ha viszont ezt az eredeti tervező alvállalkozójaként végzed, akkor – ha neki ez benne van a biztosításában – akkor neked nem kell külön.