Az  egyszerű bejelentés a bürokrácia csökkentése mellett az építészek számára számos kötelezettséget hozott. Ennek első eleme a tervek tartalmi követelményeit meghatározó szabályzat lett. A következő elem a kötelező tervezői művezetés intézményének a bevezetése lett.

A harmadik – de közel sem az utolsó – eleme a 2017-től kötelezővé tett tervezői felelősségbiztosítás. Ez minden tekintetben feltette az i-re a pontot, mert az építész szakma totális lerohanása ezzel vált teljessé.

Előre kell bocsájtani, hogy a felelősségbiztosítás számos szakmában létezik és fontos dolog bármely szakmagyakorlónak. Ezzel nincs is baj. A baj ott keresendő, hogy az építészek esetében ez pontosan mit is jelent. Nem lehet nem észrevenni, hogy kívülről nézve ez annak köszönheti a bevezetését, hogy az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos korábban ismeretlen mértékű tervezői felelősség megnövekedését kvázi kompenzálja. Kívülről legalábbis így tűnik. De csak kívülről.

Tegnap volt egy ezzel kapcsolatos „továbbképzés” itt Pécsen, ami a múlt heti Fuga-beli programnak felelt meg. A meghirdetett előadás sokkal inkább egy beszélgetés formáját öltötte, ami így sokkal kötetlenebb és sokkal hasznosabb is lett. Számos info hangzott el az előadók részéről, de  a feltett kérdések meglehetősen kitágították a megoldásra váró problémák körét. Az alábbi tapasztalatokkal jöttem el:

1. azt gondolnánk, hogy a kötelező tervezői felelősségbiztosítás szükségességét befolyásolja annak előfordulási gyakorisága. Magyarán hány olyan kártérítési ügy van évente Mo-on, amit tervezési hibából indítottak építészekkel szemben? Informális források szerint ennek nagyságrendje – legalábbis, ami a biztosítóknál jelentkezik – nagyobb biztosítókként 4-5 db. Összeségében (figyelembe véve, hogy számos építésznek nincsen biztosítása) ezek nagyságrendje pár tucat lehet évente. Ez becslés. Fogalmazhatunk úgy is, hogy elenyésző számú. Megkérdeztem a környezetemben lévő építészeket és ebbe magamat is beleértve senki sem jelezte, hogy szakmai tevékenysége során bármikor is lett volna tervezési hibából származó kártérítési ügye. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a felelősségbiztosítás kötelezővé tételét nem indokolták nagy számú vagy éppen szaporodó kártérítési ügyek.
2. a kártérítési ügyek nagyobb része jellemzően nagyobb beruházásoknál fordult elő, de az egyszerű bejelentés jellemezően családi házakra vonatkozik, lévén a 300 m2 meglehetősen behatárolja a lehetséges beruházási szegmenst.
3. mára egyértelművé vált, hogy az egyszerű bejelentés kapcsán megnövekedett tervezői felelősség leginkább ott jelentkezik, hogy a hatósági kontroll és közreműködés miatt az épület telepítésével kapcsolatos HÉSZ (helyi építési szabályok) előírások értelmezése és az ebből következő teljes felelősség kizárólagosan az építésznél jelentkezik. Mivel számos HÉSZ sajnálatosan nem egyértelmű, mi több, elég sok helyen még HÉSZ sincs, így bizonytalanság esetén nincs kivel egyeztetni.
4. Mivel az egyszerű bejelentés nem számít eljárásnak, így az építéshatóságok, de még a főépítészek sem adhatnak ki állásfoglalást. Sőt számos helyen a jegyző kifejezetten megtiltotta, hogy egyszrű bejelentés esetén bármilyen információt közöljenek a betérő érdeklődőnek. Értik ezt a helyzetet? A JEGYZŐK MEGTILTJÁK A DOLGOZÓKNAK, hogy saját településük pontos előírásait hivatalosan is közöljék mondjuk egy építtetővel. Azt az információt kell megtagadniuk, amit egyébként, mondjuk egy 305 m2-es lakóháznál – amit engedélyezésre kell benyújtani – hivatalból kötelesek nem csak megadni, de ellenőrizniük kell. Mi több ez munkaköri kötelességük. Meg tudja valaki ezt magyarázni?
5. egy település építési előírásait nem lehet számon kérni az arra illetékesektől , viszont ezt számon lehet kérni egy építészen. Ha rosszul értelmezi a HÉSZ-t (mert mondjuk félreérthető) és így épül meg és egy helyszíni ellenőrzés során a felügyelet úgy ítéli meg, hogy mivel rossz helyre épült, azt el kell bontani. Kész a baj. Nyilván az építtetőnek, de mivel az építész tervei alapján készült, az első számú felelős az építész lesz. Egy önkormányzati felelősségi körbe utalt és az önkormányzat számára fontos ügyben a felelősséget teljes egészében rátolták az építészekre.
6. a továbbképzésen egyértelmüvé vált, hogy hiába található meg egy HÉSZ pl a település honlapján, az nem tekinthető közhitelesnek. Továbbá semmi sem garantálja, hogy minden apró módosítás át lett rajta vezetve. Közhiteles pl a Nemzeti Jogtár (www.njt.hu), de az meg nem teljes, így fordulhat elő, hogy Budapestnek mindössze 9 kerületének található meg a helyi építési előírása közhiteles formában az njt-n. Amelyik önkormányzaté nincs fenn, annak nem lehet letölteni a közhiteles változatát. Magyarország 2016. És ennek a felelősségét az építészekre tolták teljes egészében. Értelmezzük és alkalmazzuk + vállaljunk is teljes felelősséget is érte?
7. Hogy mindezt miért is írtam le ilyen hosszasan? Nos pusztán azért nem kötnék felelősségbiztosítást, mert attól félnék, hogy az én hibámból kártérítési pert akasztanának a nyakamba. Ha ettől féltem volna, már rég megkötöttem volna. Most viszont kötelezővé tették. Abban bíztam, hogy a hiábavalósága mellett legalább a fenti problémára nyújt majd valami biztonságot a biztosítás. Csalódnom kellett, mert ha egy helyszíni ellenőrzéskor az építésfelügyelet másképpen értelmezi a HÉSZ-t és szerintük a ház rossz helyen áll vagy más módon nem felel meg az előírásnak és emiatt mondjuk le kell bontani, akkor ez egy bírsággal összefüggő folyamat. Mivel nem azért kell elbontani a házat, mert műszakilag kifogásolható, ebből következően ez a biztosítás szemszögéből nem tekinthető károkozásnak, ergo nem is fizet utána.
8. A felelősségbiztosítás nem fizet semmiféle bírság után. De nem fizet a biztosító – ezt egy alkusztól tudtam meg – ha valakit Bp-en, a III. kerületben giccsadóval büntetnek, lévén az egy adó és az adó nem számít kárnak, ergo azután sem fizetnek.
9. Tehát van egy kötelező biztosítás, amit egyébként a legtöbben nem kötnének meg, mert jellemzően családi házakat terveznek, de ha már megkötik, akkor pont arra nem vonatkozik, ami nagyobb kockázatot jelent, minthogy épületkárt okozó tervezői hibát vétsünk.
10. A hírek szerint mind az ügyvédi, mind az orvosi felelősségbiztosítás bevezetése után megugrott az adott szakmagyakorlókkal szembeni kártérítési perek száma és ez várható az építészek esetében is. Az építtetők könnyebben indíthatnak majd kártérítési pereket az építészek ellen, ha úgy vélik, hogy mivel úgyis van felelősségbiztosításuk, a kárt nem nekik kell majd kifizetnei, hanem a biztosítóknak. Ezért gondolom azt, hogy a kötelező tervezői felelősségbiztosítással céltáblává válhatnak az építészek.