Mennyiért tervezzünk családi házat? A kamarák szerint …
Bár nem tudom pontos dátumhoz kötni, de mondjuk azt, hogy az Építész Kamara a megalakulása óta azon ügyködik, hogyan tudna valamilyen kötelező tervezési díjat bevezetni. A pontos ok azóta sem derült ki. Vélhetően úgy gondolták, hogy egy építésznek – a valódi társadalmi presztízsétől függetlenül – a magas tervezési díj egész egyszerűen jár. Ha pedig a társadalom nem akarná őt megfelelően díjazni, akkor majd kötelezővé tesszük!
Hihetetlen energiákat szántak erre, nem kevés pénzt is elkülönítve, külön bizottságot létrehozva … szóval mindent bedobtak. A piacgazdaság, a verseny, az ár-érték valamiért nem voltak értelmezhető fogalmak, így aztán 2008-ban kartellgyanú miatt 5 millióra jól meg is büntették a MÉK-et.
Később se hagytak fel vele, csak akkor átnevezték „ajánlott tervezési díj”-nak. Amire nem kötelezhető senki sem, de nem is büntethető, ha annak mondjuk a töredékért vállal el egy munkát. Összefoglalva semmire se használható, de a mai napig érvényben van. Aki kíváncsi arra, hogy a MÉK szerint mennyiért kellene megtervezni egy családi házat, itt megnézheti. Külön felhívnám a figyelmet az óradíjas ajánlott díjakra, ahol a legmagasabb összeg 454 091 Ft/mérnöknap. Igen, közel félmillió Ft naponta. Ez le van írva, nem elírás. … ja és persze + 27% áfa.
Nem kell elmélyedni a javasolt díjszámítási metodika rejtelmeibe, a különféle szorzók és egyebek roppant tudományosnak ható számításaiba ahhoz, hogy érzékeljük, aki ez alapján szeretne tervezési ajánlatot adni a megrendelőjének, az két dologra készülhet fel.
- a reménybeli építtetője először sokkot kap, majd – ha udvarias az illető, akkor csak – melegebb érhajlatra ajánlja és kirúgja
- ha van humorérzéke, akkor hangosan kineveti és csak utána küldi el
Egy ehhez hasonló tervezési díj ajánlással a MÉK nem hogy helyzetbe tudná hozni a tagságát, hanem szó szerint kinevetteti magát. Biztos van pár tucat olyan építész nálunk is, akiknél sorba állnak a megrendelők, csakhogy velük készíttethessék el álmaik házát, de valamiért úgy érzem, ők sem a díjszámítást veszik alapul, hanem csak mondanak egy írtó nagy összeget, amivel mindjárt meg is szűrik a megrendelők körét. Ez mellesleg rendben is van, mert ezt úgy hívják, hogy piacgazdaság.
Megvallom én már régóta nem követtem a MÉK ezirányú próbálkozásait, mígnem a tegnapi írásban be nem idéztem a legutóbbi MÉK gyűlésen elfogadott javaslatok listáját, abban szerepelt az alábbi: Magyar Építész Kamara díjszámítási ajánlása, 300 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, új építésű lakóépület építészeti tervezésre
A korábban kielemzett és egyszerűen csak fércműnek becézett Terv műszaki tartalma + tervezői művezetés szabályzat 300 m2 alatt20160517 után
Az egyszerű bejelentéshez készített MÉK szabályzat egy használhatatlan fércmunka
itt a méltó folytatás.
A díjszámítás a családi ház építész (koordinálási és vezető tervezői) tervezői alaptevékenység számított munkadíját határozza meg. Nem tartalmazza az épület megvalósításához szükséges, a Magyar Mérnök Kamara által szabályozott szakági tervezők és a tervezéshez szükséges alapadatok ( geodézia, talajmechanika) elkészítésének költségeit.
Akinek ez nem volna világos, annak másképp megfogalmazva és részletezve:
Nem képezi Tervező alapszolgáltatását (különösen, de nem kizárólag) – Építési telken kívüli utak tervezése. – Geotechnikai vizsgálat és jelentés készítése. – Építési telken kívüli közművek tervezése.
Ha valaki ezután sem értené, annak elmagyarázom. Mivel egy építész jogosultsággal nem lehet pl. talajmechanikát készíteni, ezért fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az építész tervező nem készít talajmechanikát és mivel nem készít talajmechanikát, ezért ennek a díja az alábbiakban nem található. Így már érthető?
Majd így folytatódik:
A díjszabás egy átlagos igényszintű, a kor technikai színvonalának megfelelő családi ház tervezésére vonatkozik. (tömegképzése egyszerű, 2-3 épülettömeg, szerkezetek: alapozása síkalapozás, falazat tégla, födém vasbeton, mely többnyire falazatra támaszt, tetőszerkezet hagyományos szerkesztésű, fa, vagy vasbeton zárófödém. Épületgépészet: gázkazán, lapradiátorok, víz és csatorna alapellátás, szellőzés csak homlokzati nyílászáróval nem rendelkező helyiségben, elektromosság: erősáram erőátvitel, világítás falikar és csillár, gyengeáram: telefon, internet védőcsőben)
Még az a szerencse, hogy a javaslat úgy kezdődik, hogy milyen szakági terveket NEM KELL elkészítenie egy építésznek, ehhez képest nem igazán érthető, hogy a fenti felsorolás mennyiben befolyásolja egy építész tevékenységét, különösen pl. a csillár vagy a védőcsőbe húzott internetkábel megléte vagy hiánya?
A díjszabás nem kezeli az átlagostól eltérő, összetettebb tervezési program alapján megvalósítandó családi házakat. Az egyes munkarészek erre vonatkozó tervezési díját az igények ismeretében kell megállapítani
Ez azért fontos megállapítás, mert amint látni fogják, a következő díjszámítás egy teljesen átlagos, „lapradiátoros” házra vonatkozik, ha már ennél bonyolultabb házat kell tervezni, oda már egyedi ajánlat szükséges. A következő bekezdést nem másolom ide, hanem készítettem róla egy képernyőképet:
Aki az utolsó mondatot tudja értelmezni, az indulhat a következő nyelvhelyességi versenyen. Én sajnos nem tudtam kibogozni a matematikai összefüggéseket, először arra gondoltam, hogy egy minimálbéren lévő jövedelmét osszuk el a vegetálásához szükséges 20 m2-rel, de végül arra jutottam, hogy egy 20 m2-en, diplomás minimálbéren élő nettó építésznek fizessenek m2-ként 6450 Ft-ot. Dettó és kész.
A következőben példákat látunk, aminek a lényege, hogy a fent kiszámolt alapdíjat miképpen tudjuk megfelelő módon feljebb pimpelni, amíg a kívánt hatást el nem érjük. Így aztán egy „140 m2 hasznos alapterületű földszintes családi ház, 2 beállós pinceszinti garázzsal, tárolóval 50 m2, 20 m2 fedett terasszal, bejelentési dokumentáció 10% feletti lejtós terepen, nem kiemelt területen” ajánlott építész tervezési díja (ahogy arra a tegnapi cikkhez írt komment is felhívta a figyelmet):
… de előtte kérjük az öveket becsatolni!
[2016. diplomás minimálbár: 129 eFt] 1.179.543 Ft + Áfa, ha „részletes kiviteli tervet” is kérnek, azt már 50%-kal többért ajánlják, annak a díja 1.769.000 Ft (+27% áfa), azaz
2.247.000 Ft!
[2017. diplomás minimálbár: 161 eFt] 1.472.143 Ft + Áfa, ha „részletes kiviteli tervet” is kérnek, azt már 50%-kal többért ajánlják, annak a díja 2.208.214 Ft (+27% áfa), azaz bruttó
2.804.432 Ft!
Leírom számmal is, nehogy félreérthető legyen: bruttó kettőmillió-nyolcszáznégyezer-négyszázharminckettő forint!
Ez egy tök egyszerű, LAPRADIÁTOROS ház esetén elkérhető építész tervezési díj. Mármint a Magyar Építész Kamara ajánlása szerint. Ezek után kíváncsi lennék, hogy egy hőszivattyús passzívházért mennyi volna az ajánlott tervezési díj? Nem is merem kiszámolni.
És még nem is vettük ide a szakágakat, még nincs talajmechanikánk, de ezt már mintha írtam volna, tényleg …
———-
A humor szekciónkat hallották, köszönjük figyelmüket!
[poll id=”66″]
bónusz
nézzük, hogyan gondolják mindezt a másik kamaránál (140 m2, 300 eFt-os négyzetméter árnál) 2016.
Hozzászólások (31): megnézem
Ramkin
2016. december 17. szombat 12:20
Szerintem ezeket a számokat beteg emberek találták ki.
Tóth Ákos
2016. december 17. szombat 13:13
ááá…meg vagyok hatva…XD
Tóth Ákos
2016. december 17. szombat 13:18
Egyébként érthető az összeg…valamiből ki kell tudni a fizetni a biztosítást… a maradék meg talán kiadja a diplomás minimálbért…XD
Tóth Szilveszter
2016. december 17. szombat 13:58
azért ennek az oldalnak mindig van egy másik, pénzkereseti oldala:
van egy ismerősöm, alkalmazott mérnök – nem vezető beosztású, semennyi pénzügyi felelőssége nincsen. 420 nettó bejelentettet keres. Természetesen Budapesten egy nem magyar tulajdonú cégnél. Aki a komentemet kritizálni fogja, az gondoljon bele, van-e ilyen ismerőse és ő milyen kvalitású ember, rábízná-e a háza építését, ha építészmérnökként lenne olyan szaktudása!
A cégnek ő durván 1m forintba van, amit nettó árbevételből fizet a cég. tehát egymillió-kétszázhetvenezer forint bruttó bevételt termel ki havonta, meg a hasznot. Vezető beosztású mérnökök ma Budapesten (tehát nem Magyarországon) ennek kétszeresét is megkeresik. Nem topvezetők, csak mondjuk egy közepes munkacsoportot vezetnek. (ez nem informatika, mert ott még durvábbak a fizetések)
Ha nem akarsz anyagilag teljes felelősséget vállalni a munkádért, akkor bejelented magad egy kft-be – az egyszerűség kedvéért legyetek ketten, tehát az irodai költségek feleződnek, tehát havi 2×80 rezsistől – 1 m/ év. Eszközfejlesztésre még 500 ezer forint évente, ami kb háromévente egy számítógép és az archicad. Tehát kettőtöknek a beosztott mérnök fizutokat szeretnétek biztosítani, kifizetni a rezsit ketten és a saját irodai eszközeiteket 2×12 + 2×1 + 2×0,5 = 27millió huf+ áfa /év
egy kétfős építésziroda kiad kéthetente egy családi házat?
jó a lapradiátoros rész durva, az is, hogy a piactól nagyon messze van. DE EZ AZT JELENTI, hogy a beosztott mérnök a saját bejelentett bérét nem termeli ki vagy adót csal, szoftvert lop vagy a jövőjét – nyugdíját. meg persze nem 8 órát dolgozik. (nem tudok én se ennyit elkérni egy szóban forgó családi házért. felét se – és valljuk meg, nem is érzem, hogy a szóban forgó tervezéssel ekkora értéket teremtenék)
feloldhatatlan az ellentét!
Koós Miklós
2016. december 17. szombat 16:57
a Mérnök Kamara táblázata sajnálatosan olyan építészeti díjtételeket sorol fel, amihez nincs kapcsolódása (hogy finoman fejezzem ki magam), építészeti ügyekben nincs miről megnyilatkoznia. Arra ott lenne a MÉK, aki viszont az alábbi címmel fogadta el a javaslatát:
Magyar Építész Kamara díjszámítási ajánlása, 300 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, új építésű lakóépület építészeti tervezésre.
lakóépületre pedig (még) nincs közbeszerzés.
zöldszín
2016. december 17. szombat 20:29
Tisztelt Építtetők!
Muszáj megjegyezni, hogy azért az építészek nem annyira hülyék, mint azt a kamara igyekszik bemutatni. A díj alapvetően kereslet kínálat és annak kérdése, hogy az adott szolgáltatás az építtetőnek mennyire hasznos, nem pedig ilyen kamarai, hajánál előcibált dolog. Szerintem a helyes módszer az lenne, ha először az építészek példákon keresztül bemutatnák, hogy egy valóban reális terv miért hasznos, az kimutathatóan hogyan szolgálja az építtető érdekét. Ekkor feltehetően olyan díjak jönnének ki, amit az építtető is elfogad, és az építészeknek sem méltatlan.
atus
2016. december 18. vasárnap 08:58
Egy tervdokumentáció azért hasznos, mert az építész (társtervezők segítségével) értéket állít elő = új épület. Munkájáért megilleti az új épület értékének bizonyos hányada (%).
// tervdokumentáció = tervlapok + szöveges munkarészek //
Ennek mértékének meghatározása -a feladat összetettségének ismeretében- az alku tárgya.
Én általában egy becsült értékesítési árat szoktam javasolni, mivel az építési költség csakis az elkészült tervekből állapítható meg, ami már a tervezési folyamat vége.
// sajnos a jogszabályok sokféle normatív értéket meghatároznak, amelyeknek nem sok köze van a műszaki tartalomhoz, viszont a megrendelőt összezavarják…. //
Meglátásom alapján a feladat mennyisége és bonyolultsága szerint 2-5% a reális ellenszolgáltatás a teljes tervezési folyamatért (felelős tervezésért), ezt lehet az elvégzendő feladatok / résztvevők közt megosztani…
Gergő
2016. december 18. vasárnap 06:47
A gond az, hogy az egyszerűsített bejelentés mostanra olyan bonyolult lett, hogy már attól is elmegy a kedve a családoknak az építéstől. Fiatal korosztályba tartozom több barátom is most ért el abba a korba, hogy van család jövedelem, lehet gondolkodni építkezésen vagy készházban, esetleg felújításban. Nem mondok meglepőt, de az építés jelenleg mindenkinél az utolsó helyen van. Mindenkinek elmegy a kedve, mert ha maga intézi a papirok, tervek szakvélemények beszerzését az szinte lehetetlen és követhetetlen. Ha pedig megbíz egy tervezőt neki olyan költségei lesznek vele amit képtelenség kifizetni. Miért ilyen bonyolult ez? Tényleg nem lehet ezt egyszerűbben?
atus
2016. december 18. vasárnap 09:10
Gergő!
Ha egyszerű lenne, akkor mindenki falun kockaházban, városban panelban lakna.
De minden építtetőnek más az igénye és eltérőek a helyi (természeti- és jogi-) adottságok.
Ma Magyarországon az építtetőt jórészt a végszámla és a kinézet érdekli, hogy mi van a motorháztető alatt az nem! Persze ez nem is várható el senkitől, ezért vannak a szakemberek. Kenyeret a péktől, húst a hentestől…
Koós Miklós
2016. december 18. vasárnap 10:12
„…A gond az, hogy az egyszerűsített bejelentés mostanra olyan bonyolult lett…”
ha a fenti infok a koos.hu-ról szármoznak, akkor valamit nagyon rosszul csináltam az elmúlt évben. Az egyszerű bejelentés épp hogy sokkal egyszerűbb, mint az engedélyezési folyamat, az építtetői oldalon mindenképpen. Nincs hatóségi ügyintézés, egyeztetés, szomszédokkal valő fellebbezés, nincs tervtanács…stb. Csak benyújtja és 2 hét múlva már építkezhet is.
„…Mindenkinek elmegy a kedve, mert ha maga intézi a papirok, tervek szakvélemények beszerzését az szinte lehetetlen és követhetetlen … „
az egyszerű bejelentésnek épp az a lényege, hogy nem kell különféle papírokat beszerezni, főleg nem szakvéleményeket. Nem tudom, ezt miből gondolja. Ha esetleg a CSOK-ra és egyéb adókedvezmények igénybevételére gondolt volna, nos azoknak semmi közük az egyszerű bejelentéshez.
Tervezői oldalról is igen sokat egyszerűsödött a folyamat, mert nem kell egy senki által sem használható engedélyezési tervet feleslegesen legyártani, tervtanácsokba menni, főépítésszel, rosszindulatú ügyintézőkkel hadakozni. Bizonyos esetekben egyedül a HÉSZ nem egyértelműsége okozhat komoly gondokat, de ez megint csak elsősorban az építész gondja.
Rezsnyák Péter kivitelező építész
2016. december 18. vasárnap 11:08
Abban az értelemben lett bonyolultabb, hogy egy ún. ” beadványi tervvel” nem lehet letudni a dolgot. De egy gondos építtető eleve kiviteli tervekben gondolkozott, és ha valaki megértette, hogy miért kell részletes kiviteli terv, akkor az most mindenképpen jobb helyzetbe került.
Egyetlen nagy hiba van a rendszerben.Soha nem épült meg minden terv, és ezután sem fog. Éppen ezért nem tartom értelmes dolognak, hogy a kiviteli terveket, pl vasszerelést részletesen!! ki kell dolgozni, amikor a CSOK és banki hitelirálat mindent felülirhat. Ugyanis a bankok nem állnak szóba az építtetőkel, ha nincs „engedély”. Minden ügyfelem azzal jött eddig vissza, hogy „engedélyt kérnek”.
Tóth Szilveszter
2016. december 18. vasárnap 23:51
a megrendelők persze, hogy csak bonyolításnak élik meg: van egy kollektív tudás az engedélyezésről, az építész meg e-naplóról, bejelentésről meg kiviteli tervről beszél.
de egyáltalán nem értek egyet, mitől lenne egyszerűbb? ugyanazokat a szabályokat kell betartani. ugyanazokat a tök bonyolult, feleslegesen részletes előírásokat. ugyanazokat a többértelmű otékot, hészeket. (igen, az oték is többértelmű számos pontján) – hagyjuk azt a bullshitet, hogy a hészekből csak bizonyos pontokat. sokkal több nincs is benne, és a legkardinálisabb, legtöbb problémát okozó részek benne vannak a betartandók listájába. a giccsadós óbudás megoldásokról meg ne is beszéljünk, ahol félmilliós éves adót kap a nyakába, aki a főépítészi irodával nem egyezkedik a házáról! szerintem kell szakvéleményt beszerezni, ha mondjuk olyan a terület, hogy az engedélyhez szakhatóság kellett volna.
a senki által nem használt engedélyezési terv két nagyon fontos dolgot adott a megrendelőknek (ezekhez persze korántsem kellett volna annyira részletes, feleslegesen sok mérnöki munkát tartalmazónak lennie) : jogbiztonságot és a vagyontárgyat, amivel házalhat a bankoknál.
tipikus esete a fürdővíz és a gyerek történetének.
nem szerencsés az sem, hogy lassan minden ügyintézőt rosszindulatúnak tartunk a 300ról szóló cikkekben. – nem ez a fő téma asszem, de erre érdemes lenne odafigyelni, mert szerintem ezt valószínű sokuk nem érdemli meg, akik meg igen, azok felé sem így konstruktív.
különben az építőipar bonyolult lett. bonyolult, egyedi házakban szeretnénk lakni, szóval ha a jogi és műszaki biztonsági rész a lehető legegyszerűbb is lenne, akkor se lesz már ez olyan, mint a boldog békeidőkben…
Koós Miklós
2016. december 19. hétfő 10:32
az általad csak „boldog békeidőknek” nevezett időszak mindössze csak egy éve volt. Mi is VÁLTOZOTT?
ami egyszerűbb, jobb lett:
1./nincs engedélyeztetés és nincs eng. terv rajzolás, felesleges munkarészek
2./nincs jogerőre várás
3./nincs tervtanács, ahol önjelölt zsenik kioktathatnak, hogy is kell házat tervezni
4./ha magastetős házat tervezel, Te döntöd el, milyen hajlású, milyen színű, milyen gerincű tetőt akarsz
5./te döntöd el, hogy egy adott helyre magas vagy lapostetős házat tervezel-e
6./mentesülsz egy rakás értelmetlen és bonyolult HÉSZ szabálytól, ha azok nem tartoznak bele ama bizonyos 5-be, amit az Étv előír, mint kötelezően betartandó.
nem szűnt meg az engedélyezéssel a határozat adta kvázi biztonság, mert korábban is ha valamit rosszul adtál meg (vagy éppen elcsaltad…) és ezt a hatóság nem vette észre, attól mág te maradtál a hunyó azzal, amikor aláírtad a tervezői nyilatkozatot, miszerint te mindent betartottál.
mi változott az építtetőknek:
1./kb. 2 hónappal rövidül az egész folyamat
2./a kivitelező kénytelen kiviteli tervből dolgozni, ami ugyan az építtetőnek pénzébe kerül, de itt és most nem kezdek bele, hogy mi az értelme. A MÉK a szabályzatával persze megpróbálta egy használhatatlan eng. terv szintjére levinni a kötelező kiviteli terv részletezettségét, de ez most más tészta.
3./a fentebb részletezettek szerint több lehetősége van, hogy olyan házat építsen, amilyet szeretne, a HÉSZ ebben kevésbé akadályozza
4./mivel egyből kiviteli terv készül, egy jó építész-építtetői viszony esetén sokkal korábban kerülnek sorra azok a döntések (anyagválasztás…), amik egy eng. tervnél óhatatlanul nem merültek fel
Ami egyedül problémát okoz, méghozzá jelentőset, az az, hogy a HÉSz-ek nem úgy készültek anno, hogy egy ilyen megváltozott jogi környezetben relevánsak maradjanak. Értelmetlen módon ezért nem az önkormányzatot teszik felelőssé, hanem az építészt.
ez nyilván az építtetőre is rávetül, mert anyagi kockázata keletkezik. Ez a gond. ahogy az is, hogy mindenre azt hallani, majd eldönti a bíróság. ez alapjaiban nem oda tartozik.
A többi jobb lett.
—–
az építőipar nem 2016.január 1-től lett bonyolultabb, hanem már előtte is az volt. ez nem indok semmire sem. Korábban is voltak olyan építtetők, akik az utolsó négyzetmillimétert is ki szerették volna csikarni a telkükből és arra kényszerítettek, hogy mindenben elmenve a maximumig ennek vessél alá mindent, sokszor még tükrözésre is rávegyenek. Ez 2016 előtt is így volt, ebben sincs változás
Tóth Szilveszter
2016. december 19. hétfő 23:01
nehezen viselem, hogy MINDEN ilyen vitában megemlíti valaki azt a panelt, hogy „az építész csal” – akár csak zárójelesen is.
Németh Klára
2016. december 21. szerda 21:29
Kedves Miklós!
Melyik az az „ama bizonyos 5 HÉSZ szabály” amit kötelező betartani?
Akár csak egy gy rövid vázlatpontos utalásért is hálás lennék, vagy ha van egy link melyik cikkben van részletesen szó erről. Igyekszem laikusként képben maradni, rendszeresen olvasom is a koos.hu-t, de már lassan totál elvesztem a fonalat mi kell és mi nem az új „300” miatt. Ez az öt azért lenne fontos, hogy eldönthessük gondolkodjunk-e majd építésen vagy sem. Felénk, sajnos nem túl értelmes és legfőképp nem egyértelmű a HÉSZ. Jó lenne nagyon tudni mi az amire biztos nagyon figyelni kell. Ugyanis sajnos tényleg egyetértek Tóth Szilveszterrel is, hogy a régi engedélyezési tervnek legalább megvolt az az előnye hogy jogbiztonságot adott, bár az a rendszer is több sebből vérzett.
A másik ami nem egyértelmű még mindig nekem: Mi van ha valaki egyszerű bejelentéssel bejelenti a terveket de aztán egyéb okok miatt mégsem építkezik. 10 év múlva a meg nem épült épület miatt büntetést fizet? Régen ha jól tudom az építési engedély időkorlátos volt vagyis csak egy ideig volt érvényes, ha még sem lett megépítve attól még nem büntették az embert. Legfeljebb elbukta a (amúgy az építésznek teljesen jogosan kifizetett és megérdemelt) tervezési díjat és engedélyezési folyamatot.
Válaszát köszönöm, sajnos jogász végzettségem sincs, hogy biztosan megfejtsem az új építési törvényeket, ezért is különösen nagy segítség mindaz a munka amit a koos.hu -n tájékoztatásként a cikkeivel is tesz.
Üdvözlettel:
Németh Klára
Koós Miklós
2016. december 22. csütörtök 19:12
az építési törvény határozza meg. Étv. 13.§
(2)93 A 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott lakóépület létesítésekor a helyi építési szabályzatban meghatározott
a) övezet, építési övezet területi lehatárolását;
b) övezetre, építési övezetre vonatkozóan
ba) a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés vagy tisztítás szabályait közegészségügyi szempont szerint,
bb) a megengedett legnagyobb beépítettséget,
bc) a telken, az építési telken elhelyezhető épület, valamint az önálló rendeltetési egység számát,
bd) a megengedett legnagyobb beépítési magasságot vagy építménymagasságot,
be) a szabályozási vonalat,
bf) a beépítési módot, az építési helyet és
bg) a minimális zöldfelület mértékét;
c)94 országos vagy helyi építészeti örökségvédelemmel, – településképi rendelet hiányában – a településképi védelemmel, országos régészeti-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket, védőterületet, védőtávolságot
kell figyelembe venni.
ha mégsem építkezik, akkor lezárja az építési naplót és ennyi.
Endre
2016. december 18. vasárnap 18:42
A kamarai díjszabás létezése óta – főleg vidéken – alkalmazhatatlan. Egy dologra jó: az ember hülyét csinálhat magából az építtető előtt. Rosszabb esetben híre megy, mennyire el vagy szállva. Kis helyen el is intézted magad. Árverseny van, az ügyfelek egy része nem tud különbséget tenni a tervek minősége között sem. Sokan a tervezési díj alapján választják ki a tervezőt. Általában mindig van, aki alád ígér. Sok munkát vesztettem már el a tervezési díj miatt, pedig közelében sem vagyok a kamarai díjszabásnak.
VeZo
2016. december 18. vasárnap 20:40
Azt olvastátok alul, hogy kirívóan alacsony az ajánlott díj 67 %-ánál alacsonyabb díj?
Ezek szerint 1.944 EFt alatt családiházat tervezni etikátlan???
(129.000 Ft / 20 m2 = 6.450 Ft / m2)
Koós Miklós
2016. december 19. hétfő 10:36
nincs minimális tervezési díj, sem ehhez kapcsolódó bármiféle kötelezettség, se számonkérés. Felejtsük már ezt el. Az hogy a MÉK 20 éve próbálkozik ezzel, semmit sem jelent.
Tóth Szilveszter
2016. december 18. vasárnap 23:31
az ugye megvan, hogy az a 129ezer az jövőre már 161.250 lesz 😉
Enyedimre
2016. december 20. kedd 14:54
Egy ingatlanos egy 42.000.000.- Ftos háznál
2% = 840.000.- Ft
3% = 1.260.000.- Ft
jutalékért küzd !!! A küzdés idézőjelben.
Ezt szinte minimális időráfordítással azonnal elérhető összeg, amit kisebb alkukkal ki és fizetnek.
Ennek a MÉK nem is lőtt fölé. :.) .
A MMK táblázata ellenben kis igazítással jobban tetszik és gyakorlatiasabb. Nem ez volt régen a MÉK-en fenn ?
Jani
2016. december 20. kedd 20:08
Sziasztok!
Olvastátok: https://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK16209.pdf
„2016. évi CLXXIII. törvény
az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további
bürokráciacsökkentésre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról”
Daidalos
2016. december 22. csütörtök 16:42
Átlagos családi házat az átlagos családnak lehet tervezni. Olyannal meg még nem találkoztam. Az összes többi esetben egyedi terv készül, koncepcióvázlatokkal, töprengéssel, 6-10 konzultációval, azok alapján módosításokkal, tartószerkezeti, gépész, villamos szakági egyezetésekkel, a szakhatóságok kinyomozásával, a velük történő konzultációval, tételes költségvetés készítéssel, stb. Szerintem nagyot nem tévedett a kamara. De lehet, hogy én vagyok túl körülményes, lalassú, és ezért drága.
Fenyvesi Péter
2017. január 5. csütörtök 20:11
Aligha vitatható, hogy a hatóság korábban átvette a felelősség egy részét a jogerős engedéllyel.
Eddigi tapasztalatom szerint egy családi ház tervezési folyamata a benyújtásig, a szakági tervek miatt kb annyi idővel hosszabbodik, amennyi korábban az engedélyezésre ment el. Tehát a kivitelezést kezdeni, kb. ugyanannyi idő múlva lehet. A korábbiaknál sokkal jobban bele kell folynom, hogy a végén feltölthessem mindet pdfa-ban. A napjaim egy jelentős része ennek logisztikájára, az egyeztetésekre megy el. Előnye a szorosabb kapcsolat, nagyobb rálátás a szakági tervekre. Korábban elektromos terv nemigen készült családi házhoz, kiírás sem mindig.
Kétségtelenül egészségesebb, hogy előbb készül, és nem esetleg utólag pl. a gépészet. (Ilyen is előfordult, mondván a szerelő jól megcsinálja anélkül is. Vagy nem. 🙁 ) Az elektromos terv alapesetben tényleg elég felesleges.
Mikor elmondom, hogy szakági tervekkel egy cca 150 m2-es családi ház 800-1000 eFt-ra taksálható, a legtöbben azért eléggé meglepődnek, pedig ez nem több 2%-nál. (És lehet, hogy keres valakit a feléért)
zomborka
2017. január 12. csütörtök 18:33
Egyszerű ám a megoldás …
Jók ezek a számok, nem olyan hülyék az urak.
CSAK! fel kell ismerni a számok VALÓDI célját-értelmét.
Ezek ugyanis IGAZÁBÓL az „állami” pénzek lenyúláshoz kellenek.
Azaz közbeszerzés-pályázat célra !!!! használandók.
Amikor is ugye a „hivatalos kamarai” ajánlott áron készül az ajánlat/költségvetés.
Azt tehát nem illik sokallni >> ki lehet fizetni és senki nem köthet bele.
Hisz: „hát ezek kamara ajánlott árai” és kész, aki aggódó polgárként sokallja, így járt.
—-
A szabad piacon pedig ezekből lehet engedni 🙂
Tetszés és alkuerő szerint….
Vagy éppen a balekot lehúzni velük.
Tóth Szilveszter
2017. január 12. csütörtök 21:46
viszonylag kevés egyszerű bejelentés alapján készíthető, szolgálati lakásként átnyomható stadiont terveztet az állam, amire rá lehet húzni, hogy 300m2 alatti. Persze ha a fedett terasz nem számítana bele a 46a-ba, máris lehetne egyszerűbejelenteni azokat is 🙂
Jeges Gábor
2017. november 9. csütörtök 15:44
Ezt a cikket csak most olvastam. Építészként sosem kértem, kérhettem a fenti kamara által javasolt összeget, hanem csak az építtetőt megnyugtató módon, a bejárati ajtó árát. Nekem is lenne 3 demagóg megjegyzésem:
1. Senki nem panaszkodik, mindenki zokszó nélkül kifizeti az ügyvédeknek az ügyvédi kamara által megszabott %-os díját azért az egy dombor-nyomott pecsétért, 2x4db A/4-es lapért, amelyen egy sablon szerződés szerepel, csak az adatokat kell átjavítani. Egy ilyen díjazás 15 éve, amikor a lakásomat vettem 1% volt, 10 milliós ingatlanra 100 ezret kért az ügyvéd nettóban. Fél óra alatt végeztünk (mert valamit javítania kellett, és ideges is volt amiatt, hogy meg az idő), aztán, amikor kimentünk, már ott várt a következő kuncsaft, aki már lehet, hogy 200ezret fizetett. Ha később valami probléma adódik, az ügyvéd felteszi a kezét és azt mondja: Ptk, bíróság.
2. Egy Ingatlanos cég simán elkér 3-4%-ot, legrosszabb esetben 1%-ot (ráadásul a a piaci árból) egy eladásért úgy, hogy a 8 általánossal vagy gimnáziumi végzettséggel rendelkező alkalmazott csak kimegy párszor, meg egyszer a földhivatalhoz, és semmi felelőssége nincsen. nem vesz milliós tervezőszoftvert, nem köt biztosítást, nem büntetik, ha rászakad a vevőre a födém. Ez egy 50 milliós ingatlan esetében minimum 5 millió, de az már az alja jutalék. Vegyük figyelembe, hogy az egyszerű bejelentéssel igencsak megnőtt az építész felelőssége, hiszen nincs engedélyezési eljárás, és ha ő elnéz egyetlen apró jogszabályt, már büntethetik is. Nem véletlenül kell biztosítást kötni ilyen esetben.
3. A fenti két példát azért is írtam, mert ebből látszik, hogy másként értékeli az ember, ha akkor kell fizetnie, amikor kiadásai vannak vagy akkor, amikor bevétele van. Ha valaki építkezik, és minden forintot be kell osztani, akkor szívja a fogát, hogy az építész 100 ezret kér, de amikor több tízmillióért elad egy házat, akkor abból szívesen kifizet 1-2 milliót annak aki jóval kevesebbet dolgozik, mint a tervező.
Koós Miklós
2017. november 9. csütörtök 17:37
Mindenki azon háborog, hogy az ingatlanosok mennyit kérne. Miért nem maguk adják el? Ja hogy úgy évekig is eltarthat???? Még mindenki ezekkel a szocializmusból örökölt tempókkal próbálkozik – még a MÉK is -, hogy majd valaki mondja meg, mennyit kell kérni ezért vagy azért.
Hölgyeim és Uraim,
itt elvileg piacgazdaság van, ami alapvetően kereslet-kínlati alapon működik. aki vidéken vállal munkát, az csak addig panaszkodik, amíg kevesli a munkájáért a pénzt, de simán elfeledkezik arról, amikor neki is kevesebbet kell fizetni a tömegközlekedésért, az albérletért, a használt ingatlanért, a fodrászért, egy rántott húsos vacsoráért, a vizvezetékszerelőnek, a helyi ügvédnek…. vagyis a megélhetésért.
Kisvárosban nőttem fel, a fővárosban éltem közel 20 évig és 25 éve élek Pécsen. Szóval van összehasonlítási alapom. Itt sokkal olcsóbb az élet.
Ja és 25 éve járok a fővárosba és az agglomerációba, mert oda is tervezek házakat. Elég sok pénz, energia és idő. Szóval tessenek beülni az autóba, vonatba, buszba és a szomszéd utcánál távolabb is munkát keresni, ha helyben nincs elég.
Nyugat-Magyarországon nem panaszkodnak, hanem ha kell elutaznak akár 80 km-re is Ausztriába… (még egy napszámos is kapálni)
Cseh Zoltán
2017. november 10. péntek 22:41
…
Cseh Zoltán
2017. november 10. péntek 23:05
Nahát, elveszett a három pont előtt írt érdemi hozzászólásom? :((
Egyed János
2018. május 1. kedd 10:51
Azért egyezzünk meg, hogy egy családi házzal több mint egy hónapot kell érdemben dolgozni, hogy minőségi munkát hozzon létre a tervező. Mondjuk 6 hetet. (Arról nem is beszélve, hogy a kliens 3-4 alkalommal is meggondolhatja magát, így az egész húzódik legalább két hónapig) Minden más szakág legalább 2-4 hetet dolgozik vele. Ha csak az építészeti részét nézzük, akkor ez azt jeleti, hogy 2 hónapra kap 1.500.000 forintot. Ebből nagyjából felét kifizeti az államnak, ha szeretne nyugdíjat, biztosítást stb. és még 10% lehet a költsége. Marad 600-700e forintja 2 hónapra…. az 350e nettó fizetés/hónap. Az egy korrekt fizetés ha azt nézzük, hogy nagy felelőség, felsőfokú végzettség stb. kell hozzá, folyamatos egyeztetés, kontroll, hogy az építő nem lopja meg a klienst stb. Nem a végösszeget kell nézni, hanem azt, hogy mit jelképez… persze aki nem dolgozik vele, az nincs ahonnan tudja.