A kötelező tervezői művezetés díja nettó vagy bruttó? A NAV válaszolt
Tisztelt NAV!
Ezúton szeretnék állásfoglalást kérni a 155/2016.(VI.13.) Korm. rendeletben szereplő tervezői művezetés munkadíjára vonatkozóan, amely az alábbiakat tartalmazza:
„3. § (1) Az építtető és az építész tervező a kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben rögzíti. A tervezői művezető – a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint – az építési folyamatot a helyszínen legalább hat alkalommal figyelemmel kíséri és az elektronikus építési naplóban eseti bejegyzést tesz.
(2) A tervezői művezető az épület megvalósulását követően az utolsó helyszíni művezetés alkalmával az elektronikus építési naplóba eseti bejegyzést tesz a kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósulásról.
(3) A tervezői művezetés hat alkalomra szóló számított munkadíja – ide nem értve a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti, a szabad szolgáltatás nyújtás jogával rendelkező szolgáltatót – a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét meg nem haladó összeg.”
Kérdésem, hogy konkrétan 2016-ban 1-1 alkalommal elvégzett tervezői művezetésre maximum milyen összeget lehet számlázni és hogyan?
Ezen kívül a munkadíj mennyiségi egysége óra és milyen összeggel, vagy alkalom és milyen összeggel lehetséges? Ezen felül ebben az évben alkalmazható max. 111.000.- Forint másfélszeresét még ÁFA terheli-e a kiszámlázott összegnél?
Szíves állásfoglalásukat előre is köszönöm: Cser Eszter
Tisztelt Ügyfelünk!
Igazgatóságunkra érkezett elektronikus levelével kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást nyújtjuk:
Az adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló 2003 évi XCII. törvény (Art.) 1.§ (5) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettsége, az adózónak az adótörvények megtartásához szükséges tájékoztatás megadására, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjének megismertetésére, illetve az adózó jogainak a megismertetésére irányul. Az adóhatóság tájékoztatási kötelezettségét csak a hatáskörébe tartozó ügyekben láthatja el, figyelemmel az Art 72.§-ában foglaltakra.
Levelében feltett kérdések, mely arra irányult, hogy a tervezői művezetésre maximum milyen összeget lehet számlázni, illetve hogy a tervezői művezetést, a munkadíj mennyiségi egysége óra és milyen összeggel, vagy alkalom és milyen összeggel kell-e leszámlázni, kérem szíveskedjék a Magyar Építész Kamarához fordulni. A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet szabályainak az értelmezése, jogszabályi felhatalmazás hiányában ugyanis nem tartozik az adóhatóság hatáskörébe.
A számlázással kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy e tekintetben az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) X. fejezetében foglaltakat szíveskedjék irányadónak tekinteni.
Amennyiben az áfa tekintetében alanyi mentességet választott kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83.§-ban meghatározott százalék érték nem szerepelhet (Áfa tv. 187.§ (2) bekezdés c) pont).
Amennyiben nem választotta az alanyi mentességet a számláján az adót és annak mértékét szerepeltetnie kell, mivel a tervezői művezetés nem tekinthető adómentes szolgáltatásnak.
Tekintettel arra, hogy a jogszabály szövegében a tervezői művezetés díjának megállapításánál nincs külön utalás az áfára, így azt úgy kell tekintetni, mint amely a fizetendő adót is tartalmazza.
Az Áfa tv. 83.§-a kimondja hogyha a juttatott vagyoni előny pénzben kifejezett összegét úgy kell tekinteni, mint amely fizetendő adót is tartalmaz, annak megállapításához
a) a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték esetében 21,26 százalékot,
b) a 82. § (2) bekezdésében említett adómérték esetében 4,76 százalékot,
c) a 82. § (3) bekezdésében említett adómérték esetében 15,25 százalékot
kell alkalmazni.A tervezői művezetés esetében ez a 21,26% alkalmazását jelenti.
A válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó-és Vámhivatal
Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóság
Tájékoztatási Főosztály
Hozzászólások (3): megnézem
barna
2016. november 27. vasárnap 20:57
„A válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.”
Ez a lényeg.
Kritizator
2016. november 28. hétfő 15:20
A többit majd a biróságon…
jocika
2016. december 7. szerda 18:16
Nem igazán értem a problémát…
——
A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként
a ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót
és egyéb kötelező terheket is tartalmazó
(bruttó) árat kell feltüntetni.
——–
Ez alapján, a rendeletben előírt díj is a TELJES fizetendő összeg.
Ami adott esetben tehát a ÁFA-t is tartalmazza, ha
a számla kibocsátója jogosult ÁFA-t is feltüntetni.
(azaz a számla kibocsátó része az ÁFA körnek és
van IS… ÁFA a termék/szolgáltatás árában/díjában)