Minisztériumi állásfoglalás a MÉK-MMK egyszerű bejelentés szabályzatával kapcsolatosan
Az egyszerű bejelentéses tervezéssel kapcsolatos kamarai szabályzat számos pontja ellentmondásos és félreérthető – mi is írtunk erről -, ezért az engemet közvetlenül is érintő kérdések feloldására állásfoglalást kértem a minisztériumtól. Úgy vélem e kérdések és az arra adott válaszok szinte mindegyike azon többi építészkollégát is érinti, akik egyszerű bejelentésű lakóépületek tervezésével foglalkoznak.
Az egyes válaszok után az én megjegyzéseim olvashatóak kékkel.
KM megjegyzés az 1. kérdésre adott válaszhoz: mivel a tervezési munka szerves folytatása, ennek később jelentősége lesz.
KM megjegyzés a 2. kérdésre adott válaszhoz: fontos kitétel, hogy mindkét felet kötelezi a jogszabály
KM megjegyzés a 3. és 4. kérdésre adott válaszhoz: talán ez a válasz (számomra) a legfontosabb. Ez mind az építettőnek, mind a házat tervező építésznek lényeges, hiszen nincsenek összeláncolva a tervezés után. A megrendelőnek hasznos, mert adott esetben nem kell elfogadnia az esetleges kötelező művezetési díjat, aminek a kötelező részén túli díjak már szabadon alakíthatóak. Jó a megrendelőnek, mert a tervezőnek egy rosszra fordult kapcsolat esetén nem lehet semmiféle zsarolási potenciálja. Végül pedig jó a tervezőnek, ha nem akar vagy nem tud résztvenni a kötelező tervezői művezetésben akár az elfoglaltsága, akár az esetleges távolság miatt. A kvázi „továbbtervezés” rendezi a felelősség kérdését is, hiszen különválik a tervezés a művezetés felelőssége, ugyanakkor az eredeti tervezőt megillető szerzői jog továbbra is megmarad.
KM megjegyzés az 5. kérdésre adott válaszhoz: fontos szempont, hiszen a tervező így – egy esetlegesen rosszá váló viszony ellenére – sem/nem tudja a befejezéskor esetlegesen akadályozni a megrendelőt.
KM megjegyzés a 6. kérdésre adott válaszhoz: a tervezői művezetőt érintő felelősség így egyértelmű. Anyagi károkozás esetén nyilvánvaló a polgári peres eljárás lehetősége.
KM megjegyzés a 7. kérdésre adott válaszhoz: a korábban említettek szerint az építtető választhat mást is, lényeg, hogy ebben az esetben az eredeti tervezővel meg kell állapodni, ez viszont az eredeti tervezőre ró kötelességet (ha ugyanis nem tud vele megállapodni, az eredeti tervező kötelessége a tervezői művezetés).
KM megjegyzés a 8. kérdésre adott válaszhoz: vagyis egész egyszerűen jogszerűtlenné válik a teljes folyamat
KM megjegyzés a 9-10. kérdésre adott válaszhoz: saját tapasztalat, hogy mind több (legalábbis általam tervezett háznál) megbíznak akkor is műszaki ellenőrt, ha a kivitelező generálban vállalja a munkát (vagyis nem volna kötelező a műszaki ellenőr foglalkoztatása). Praktikusan összekapcsolhatóvá válik e két funkció egy személyben, akár kiváltva a külön megbízott kötelező tervezői művezetőt.
KM megjegyzés a 11. kérdésre adott válaszhoz: a az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 1. számú melléklete ezt elég jól szabályozza. Ez azért is fontos, mert ez választ ad arra, hogy egyszerű bejelentés esetén egy építész jogosultsággal rendelkező készíthet-e „egyszerűsített épületgépészeti tervet”? E táblázat szerint NEM készíthet (bár ez eddig is így volt). A fenti jogszabály úgy fogalmaz, hogy „A tervezésbe szakági műszaki tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (3) bekezdés b) pontja, 22. § (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó esetben.” Vagyis csak azt szabályozza, mikor kell bevonni szakági tervezőt és nem azt, hogy mit végezhet el egy építész szakági tervező HELYETT.
KM megjegyzés a 12. kérdésre adott válaszhoz: egyrészt egyértelmű, hogy a szakági tervezői művezetés szükségességét maga a szakági tervező döntheti el (pontosabban javasolhatja), másrészt a kamarának előbb vagy utóbb pontos és egzakt meghatározást kell adnia, mi fán is terem a sokat emlegetett „rendszerterv”.
KM megjegyzés a 13. kérdésre adott válaszhoz: ebben az ügyben is a kamarához kell fordulni.
KM megjegyzés a 14. kérdésre adott válaszhoz: vagyis a havi garantált minimálbér a kiinduló pont
KM megjegyzés a 15. kérdésre adott válaszhoz: itt elkelne egy adótanácsadó segítsége.
Fontos kihangsúlyozni a levél második bekezdésében írottakat, mint minden hasonló esetben, miszerint a jogszabályok utólagos értelmezését az Alkotmánybíróság tiltja, ezért a levélben foglaltak csak tájékoztatásnak minősülnek.
Hozzászólások (24): megnézem
Ürmös Tibor
2016. november 25. péntek 08:43
Kedves Miklós !
A fenti témakörben összemosódnak az alábbi fogalmak : tervezői művezető, műszaki ellenőr, de felelős műszaki vezetőről nem írnak.
Az építési engedélyekben kikötésként szerepel, hogy az építkezést csak felelős műszaki vezető irányítása alatt lehet végezni.
A fenti szerepkörök elosztását is tisztázni kellene !
Koós Miklós
2016. november 25. péntek 08:56
Kedves Tibor,
az egyszerű bejelentés csak a kötelező tervezői művezetésben tér el a többi kivitelezési módtól. nem változott az FMV vagy a műszaki ellenőr felelőssége sem. A jogszabály a kötelező tervezői művezetést a tervezés részének tekinti, ezért is kötödik az eredeti tervezőhöz, ugyanakkor nem delegál hozzá kivitelezéssel kapcsolatos ellenőrzési kötelezettséget, pusztán a terveknek való megfelelés ellenőrzését.
Niczki Péter
2016. november 25. péntek 08:44
Kedves Miklós!
Nem kapcsolódik ugyan szorosan a témához, de valamennyire mégis az egyszerű bejelentés egy anomáliája keseríti jelenleg az életem.
Családi házunk tervei az új jogszabályok szerint elkészültek, feltöltésre kerültek az e-naplóba. A kivitelezést nem generálkivitelező végzi, ezért független műszaki ellenőrrel is szerződtünk.
A kivitelezést szigorúan a feltöltött dokumentáció alapján végezzük. Egészen eddig nem emelt kifogást senki a tervdokumentációval, kivitelezéssel kapcsolatban. Most amikor a tervezett előtető oszlopainak falazása, betonozása megtörtént állapította meg a műszaki ellenőrünk, hogy az szerinte jogszabály ellenes, mert mintegy 1 méterrel belelóg az előkertbe, így az előtető építési munkáinak folytatását leállította. Ön szerint mit tehet ilyenkor az építtető? Fontosnak tartanánk az előtetőt a bejárat elé. Szerintem nem megfelelő megoldás a pillérek elbontása, és a tervezett előtető elhagyása.
(Házunk építész tervei Önnek is rendelkezésére állnak. Korábban megküldtem tervkritikára, mely aug. 6-án meg is jelent.)
Koós Miklós
2016. november 25. péntek 09:07
Kedves Péter,
a HÉSZNEK való megfelelés továbbra is tervezői felelősség körébe tartozik, ebben nincsen változás. A korábbiaktól annyi a változás, hogy míg a hagyományos engedélyezési eljárásban a hatóság ellenőrizte a HÉSZnek való megfelelést (is), addig ez az egyszerű bejelentés során kizárólag tervezői felelősség körében merülhet fel. Ez ma pillanatnyilag a legnagyobb és eleddig megoldatlan gond ezzel kivitelezési móddal. A HÉSZ-ek számos helyen nem egyértelműek, hogy finoman fogalmazzak és az ebből származó következményeket pillanatnyilag a tervezőnek kell felvállalnia, mert a hatóság nem kötelezhető ezügyben állásfoglalásra. Ebből következően kérdéses ügyekben nem árt az óvatosság és ha még ki is lehetne használni a HÉSZ esetleges megengedő előírásait, sokszor célszerűbb a számunkra kedvezőtlenebb megoldást választani, amíg ez valamilyen módon nem oldódik meg. nem ismert még az a gyakorlat, hogy az építésfelügyeletek miképpen viszonyulnak majd azokoz a HÉSZ-ekhez, amik lehetőséget adnak többféle értelmezésnek.
Példának elég annyit mondani, hogy pl. az előkert mértékét a sz utcában kialakult vonalhoz kell igazítani. Mi történek, ha az adott utcában 3-20 m közötti előkerteket találunk és a jobbra-balra két-két szomszéd is mind eltérő?? (konkrét tervezési feladat a praxisomból).
az Ön esetében a tervező felelőssége ebben dönteni. Nem tehet mást.
Niczki Péter
2016. november 25. péntek 09:28
Esetünkben nincs kialakult építési vonal. Egy új lakóparkban építkezünk, utcaszakaszunkon elsőként. A helyszínrajzon a tervező feltüntette a beépíthetőség határát, jól látszik, hogy az előtető kilóg belőle. Sok választásom nincs, vagy megépítem terv szerint, de szabálytalanul a leállítás ellenére. Vagy nem építem meg, vállalva, hogy egy életen át csurog a nyakamba az eső míg a kulcsaimmal szerencsétlenkedek.
Tóth Szilveszter
2016. november 25. péntek 20:34
Kedves Péter! Megnéztem a tervkritikán a helyszínrajzot. Mivel én is építész vagyok, így véleményt nem formálhatok az ügyről, főleg nem nyilvánosság előtt. De nagyon jó volna, ha megkérné az építészét, hogy járuljon hozzá ennek az esetnek a nyilvános kitárgyalásához (írásban), mert iskolapéldája lehetne annak, amiről egy éve beszélünk, a megnövekedett építész felelősséggel kapcsolatban.
atuse
2016. november 25. péntek 11:33
Kedves Péter!
Az adott esetet nem ismerve, felhívom a figyelmét, hogy az OTÉK 35.§ (9) és (10) bekezdése alapján az előtető 1,0 méterre belóghat az előkertbe, ha megmarad az 5,0 m előkert.
Ha bejelentési dokumentációban nem szerepelt az előtető, akkor ennek módosításával lehet az előtetőt építeni [155/2016 korm.R. 4§. (2) d)].
kritizator
2016. november 28. hétfő 13:46
tévedés:
szerintem akkor nyúlhat be 1 m-t, ha az oldalkert már eleve 5m, a túlnyúlás után pedig 4 m.
Németh Klára
2016. november 28. hétfő 12:02
Kedves Miklós!
Mi a megoldás egy ilyen esetben mint amilyen példát említett:
„Példának elég annyit mondani, hogy pl. az előkert mértékét a sz utcában kialakult vonalhoz kell igazítani. Mi történek, ha az adott utcában 3-20 m közötti előkerteket találunk és a jobbra-balra két-két szomszéd is mind eltérő?? (konkrét tervezési feladat a praxisomból).”
Hasonló helyzet van nálunk is, ezért nem is kezdtünk még el építkezésen gondolkozni. Eltelt egy év az új építési törvények óta de csak még elkeserítőbb lett a helyzet, mint volt:-(
El tudom képzelni, és meg is tudom érteni, hogy milyen bosszantó lehet egy olyan helyzet, mint amit Niczki Péter is írt, hogy megakasztják az építkezését valakinek egy előtető miatt, vagy éppen rákényszerítik, hogy mondjon le olyan valamiről amiről szeretne. Mi a helyzet ha netán súlyosabb hiba történik és utólag közlik, hogy az egész házat pl. egy méterrel odébb kellett volna rakni? Mondjuk egy olyan helyzetnél mint amit példaként felhoztál, ahol ennyire eltérnek az előkertek, mi „a kialakult építési vonal”? Ebbe a rendszerbe még jó szándék és szakmai felkészültség mellett is bele van kódolva a súlyos hiba lehetősége. Építkezésnél utólag nem lehet korrigálni, csak súlyos anyagi veszteség árán. Vállalja érte a felelősséget az építész? Kezdje perelni az építészt az építtető? Milyen világ ez?! Közben meg hol lakjon? Előre miért nem lehet jogtiszta és biztonságos helyzetet teremteni?
Mi az, hogy ha ilyen kérdésekben valaki előre állásfoglalást kér szakmai, jogi kérdésben, ilyen válasz jön a hivataloktól (NAV, építési hatóság egyewbek) : „A válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.” ?!?
Így mire alapozzon az átlag, nem jogász végzettségű ember? Az nyer akinek jobb ügyvéde és több pénze van? Mi az hogy nincs jogi következménye az előzetes véleménynek, de ha netán utána vesznek észre egy hibát akkor már persze igen, és persze nemcsak jogi következménye van, az ilyen helyzeteknek is mint a fenti példák. Igaz a súlyos következmények itt már csak az építtetőt és az építészt érintik nem a hivatalt.
Tényleg jó lenne előre okulni az ilyen példákból. Persze a legjobb egy biztos szakmai és jogi háttér lenne és normális építésügyi törvények, és nem is lennének ilyen példák.
Üdvözlettel:
Németh Klára
Éva
2016. november 25. péntek 13:53
Kedves Miklós!
Mi még májusban kötöttünk tervezési szerződést az akkori rendelkezések szerint, tervezői művezetés nélkül. Akkor most új szerződést kell kötnünk ahhoz, hogy jövőre ténylegesen és jogkövetően építkezni tudjunk? És persze ezek szerint akkor a tervezői díj nőhet akár 2-300 ezer forinttal?
Koós Miklós
2016. november 25. péntek 14:05
Kedves Éva,
a hatóság szempontjából az e-naplóba való feltöltéssel kezdődik meg a kivitelezés, onnantól van bármit is lehetőségük ellenőrizni. A kötelező tervezői művezetés is bármennyire is a tervezés folytatása kizárólag akkor merül fel, ha megkezdődik a tényleges kivitelezés. Mivel az erről szóló jogszabály július 1-től lépett érvénybe, így kell egy kiegészítő szerződést kötniük.
a kötelező tervezői művezetés – mint „intézmény” – senkinek sem jó, se az építtetőnek, se az építésznek, ezt kérem higgye el!
a jogszabály 180 eFt-ban maximálja a 6 alkalom művezetés díját (+ lehetősége van a tervezőnek pl. utidijat is elszámolni). A cikkben írtak szerint, viszont Önnek módja van másik, tervezői művezetésre vállalkozó építészt is választania, akinek persze az előző tervezővel kell megállapodnia.
Koós Miklós
2016. november 25. péntek 14:42
most hívták fel telefonon a figyelmemet, hogy nem pontos, amit írtam.
Ha Önök az egyszerű bejelentést ez év július 1. előtt megtették, akkor Önöknek NEM KELL TERVEZŐI MŰVEZETŐ-t megbízni az alábbiak miatt:
a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15.§(1) bekezdése szerint a jogszabályi rendelkezést – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. Így mivel Önök a 155/2016-os korm. rendelet július 1-i megjelenése előtt megtették az egyszerű bejelentést, ezért az Önök építkezésére kötelező tervezői művezetés nem írható elő.
Ha viszont májusban kötötték meg a tervezési szerződést, de július 1. után történik meg az egyszerű bejelentés (e-naplóba való feltöltés), akkor valóban úgy van, ahogy az előző hozzászólásban ezt leírtam, vagyis előírás a kötelező tervezői művezetés. Mivel, ahogy ott is olvashatja a kötelezettség a bejelentéshez (e-naplóba való feltöltéshez) és nem a tervezési szerződés időpontjához kötödik (ha így lenne, mindenki évekig visszadatálná a szerződéseit).
Tóth Szilveszter
2016. november 25. péntek 20:47
Köszönjük a válaszokat és Miklós, neked külön köszönjük, hogy intézed ezt!
szövegértéssel kapcsolatban: 13b kérdés nem áfáról szólt, sajnos megfogalmazásbeli hiba volt az életszerű példát felhozni, mert így a minisztériumban arra (nem)akartak válaszolni, hogy áfás alvállalkozót bevonhat-e áfamentes fővállalkozó és nem arra, ami a valódi kérdés volt, miszerint ha nem alvállalkozóm, átadhatom-e a művezetést. (mondjuk a válasz egyértelműen „nem” – legalábbis szerintem)
15 kérdés meg baromira nem adóügyi kérdés, ha építésügyi jogszabály határoz meg egy összeget, akkor az építésügyi jogszabályban kellene megállapítani azt is, hogy az adott összegbe mi vagyon benne. (tehát, hogy az adó mértékével együtt értendő-e)
és a mantrám: ne fogjuk a hészekre a jogszabályi határozatlanságokat! az oték ugyanúgy ezer sebből vérzik, ráadásul az oték-hész összefésülésekből is van egy nagyadag vitás helyzet, ami sem egyiknek, sem másiknak nem hibája, hanem a kettőnek együtt.
az a baj a hészek nem egyértelmű voltával, mint mondattal, hogy azt fogják rá mondani, hogy „dehát nem is kell betartani”, „az jobb volna, ha nem kéne betartani?” vagy hogy „ezt az adott önkormányzat kompetenciájába tartozó kérdést nem áll módomban megválaszolni” – szerintem tehát kontraproduktív, ha a nem egyértelmű jogszabályok esetében csak a hészeket említjük állandóan! független attól, hogy valóban a hészekben van több bizonytalanság szerintem is, de ez inkább minőségbiztosítási kérdés, a lényeg, hogy létezhet nem egyértelmű jogszabály és erre az esetre kell egy folyamat, ami védi a jogkövetően eljárni igyekvő építészt és építtetőt is.
egy kérdés még eszembe jutott, sajnos csak most, hogy ezt olvastam és nem akkor, amikor írtuk a kérdéseket: kötelezi-e a tervezőt a nyilatkozattételre a jogszabály, ha nem fizették ki? vagy eláll szépen a szerződéstől legkésőbb az ötödik művezetési alkalom után és megvárja, míg az építtető jobb belátásra tér?
Koós Miklós
2016. november 26. szombat 08:09
„kötelezi-e a tervezőt a nyilatkozattételre a jogszabály, ha nem fizették ki? ”
mármint a tervezési díjat vagy a korábbi művezetési alkalmak díját?
Tóth Szilveszter
2016. november 26. szombat 12:21
„nem fizették ki” … az esedékes fizetési ütemet vagy ütemeket – természetesen. és hát persze aki tovább dolgozik valakinek úgy, hogy a kettővel ezelőtti ütem sincsen kifizetve, azt is védeni kell.
de a lényeg, hogy ha jogszerűen elállhatok a szerződéstől a hatodik művezetés előtt, akkor egyszerűen úgy kell szerződnünk, hogy az ötödik után lezáruljon a fizetés, a hatodik művezetés „ingyen” van” és mindenféle késedelem esetére se továbbtervezési nyilatkozatot, se hatodik művezetést nem adunk. ha ez így van, akkor ezzel egy eszméletlen erős fegyvert adtak a nem fizető ügyfelek ellen, mert fennmaradási engedélyre küldheted a házat.
ennek ellent mond, hogy „az építész nem tagadhatja meg a nyilatkozatot”, de ha ez egy vállalkozási szerződés, akkor ez a mondat csak a szerződésen belül él ? …de kár, hogy nem vagyok jogász (se)!
Koós Miklós
2016. november 26. szombat 12:32
a válaszokban benne van, hogy bárkit megbízhatsz, ha te áfamentes vagy, attól még megbízhatsz áfásat, legfeljebb ő rosszul jár, mint ahogy a válasz szerint ez mindenképpen bruttó lesz, ahogy szerintem a bérminimum is bruttó összeg (nem áfával hanem levonásokkal együtt értendő).
a művezetés az Étv. szerint kötelező, ergo az építész ezt nem tagadhatja meg, a díját, ha nem fizetik ki, akkor polgári peres úton követelheti. Ha ugyanis megtagadod az aláírást és ebből hátránya származik az építtetőnek, akkor azért vélhetően téged marasztalhatnak el (adott esetben sokkal nagyobb összegben).
Tóth Szilveszter
2016. november 26. szombat 16:58
Miklós! nem vagyok jogász, így lehet tévedek, de én el tudom ezt a sztorit úgy is olvasni, hogy a szerződéseden belül nem tagadhatod meg a művezetést és a nyilatkozatot, de a szerződéstől elállhatsz, ha erre amúgy módot ad a szerződés szövege. Pl rendes felmondásra jogot ad, ha két hétig késik egy fizetési ütem. Ebben az esetben az van, hogy „átadom a lehetőséget egy másik építésznek, aki folytatja a tervezést” és a folytatás mindössze egy db tervezői művezetés. De mivel szerzői jogaim vannak a tervezésre, csak akkor adom át a folytatás jogát, ha kifizetik az esedékes részleteket. Ehhez is jogom van sőt a másik építész csak akkortól adhat ajánlatot, ha énvelem tisztázták a fizetséget. Ez kamarai szabályzat.
Nem tudom, hogy érthető-e a logikám, azt se, hogy helyes-e. Ellenben azt tudom, hogy ha ez helyes, akkor nincsen több kifizetetlen számla és ez azért pozitív volna.
Koós Miklós
2016. november 27. vasárnap 09:10
amennyire tudom, a tervező általi felmondás eléggé korlátozott. Ha jól szerződsz és nemfizetés miatt felfüggeszted a tervezést illetve jogosulttá válsz a szerződés egyoldalú felmondására, akkor nincs miről beszélni a tervezői művezetésről, hiszen fel sem töltöd a terveket. ha úgy szerződsz, hogy a teljes tervezési díjat ki kell fizetni a feltöltésig, akkor ez a helyzet nem állhat elő.
művezetési szakaszban minden művezetés után számlázhatsz, ergo az elmaradás max 30-40 eFt nagyságrendű lehet. Miről beszélünk? Ha nem akarod folytatni, lehetőséged van rá, senki sem kényszeríthet, hogy művezessél, ez a minisztériumi levél legfontosabb megállapítása..
Tóth Szilveszter
2016. november 27. vasárnap 10:57
megfogalmaztad a lényeget: „ha jól szerződsz” és „ha kifizetik a feltöltésig” – ez számtalanszor nem fog megtörténni sokunkkal. nekem ebben valamiért eddig szerencsém volt, csak nagy ritkán futok bele ilyenbe. de buktam el munkát a fizetési ütemezés másként gondolásán. (más kérdés, hogy aki a fizetési ütemen nem tudott megállapodni, az akart-e valójában fizetni)
így ez egy erős biztosíték.
lali
2016. december 5. hétfő 15:34
Ugyan már kicsit régebbi a bejegyzés, de most írnék hozzá.
Egyrészt most olvastam az új építési salátatörvény a jogszabályok módosításáról, többek közt az egyszerű bejelentés kiterjesztéséről (és még sok másról)
Ide bevonnák azon lakóépületek bővítését, amely bővítés utáni alapterülete 300nm alatt marad. Sztem ide még be kellene vonni a 300nm alatti lakóépületek átalakítását is, amennyiben az továbbra is lakóépüet marad. Ugyanis a tervezet szerint egy 80nm-es – jelentős építési munkával járó – bővítés egyszerű bejelentés alapján mehet, ugyanakkor egy részleges tetőcsere, vagy nyílászáró átalakítás, esetleg egy lépcső áthelyezés megmaradna az engedélyezési hatáskörben. Nem áll arányban a két munka az eljárási móddal (az meg megin nonszensz, hogy egy különálló garázs, vagy kapatároló továbbra is engedélyköteles lesz)
Másik fontos kérdés: mit jelent a lakóéület (definíció: OTÉK 1. melléklet, 78. Lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület.)
Egy szakmai napon a meghívott szakjogász előadása szerint ez azt jelenti, hogy ha több a lakófunkció, mint a nem lakófunkció, akkor az lakóépület.
Az előadás után odamentem a jogász kollégához, hogy itt nálunk a műszaki osztállyal ezt máshogy értelmeztük, mégpedig úgy, hogy ha több alapterületetet foglal a lakófunkció, mint az egyéb, akkor bizony lakóépület. De ő kötötte az ebet a kutyaházhoz és mondta, hogy márpedig a rendeltetési egységek számától függ.
Nakérem, és mi van akkor, ha egy lakás-egy fodrászüzlet (vagy kisállatklinika, vagy késes-és-köszörűs stb…) Tehát egy-egy a rendeltetési egységek száma. És leginkább ez az életszerű a családi házaknál.
Ekkor felcsúszott a szemöldöke a háta közepéig… Jó kérdés.
Odáig ment a dolog, hogy megkérdezte az illetékes minisztériumot és valóban az alapterület számít.
Ezt elvileg az OTÉK-ban is előbb-utóbb pontosítani fogják
elnézést a hosszúra nyúlt beírásért.
Mik az én válaszaim az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos kérdésekre? - koos.hu
2017. január 29. vasárnap 13:20
[…] minisztériumi állásfoglalás egyszerű bejelentés ügyében […]
Gyurkó Ádám
2018. február 1. csütörtök 11:51
Tehát akkor jól értem, ha nagyobb lett a ház 20centivel, és ezért belelóg az oldalkertbe, akkor a tervezői művezetőt (is?) terheli (anyagi, bünetőjogi?) felelőssség ha nem veszi észre és hibásan nyilatkozza le hogy megfelel? (Vagyis az építtetőt anyagi kár éri, mert mondjuk nem kapja meg a CSOK-ot.) Milyen arányban osztozik a felelősségen az fműv és a tervműv? És még ráadásul etikai vétség is? Viszont ha az építési vonalon belül térel, akkor csak a fműv és az építtető felelős az áttervezésért?
Köszönettel!
Miklós
2018. február 7. szerda 20:55
Kedves Miklós
Mi belsőépítészettel foglalkozunk.
Az itt leírt tervezői művezetési rendszer kiterjed a belsőépítészetre is?
Konkrét problémám az, hogy az egyik projektre (lakóház) szállítottunk anyagokat (szőnyeg, tapéta), de nem volt tervezői művezetési szerződésünk csupán a termékértékesítésre vonatkozó szerződés. A projekt érdekében többször kint voltam az építkezésen. Ilyen esetben az ottlétem jogszerű tervezői művezetésnek minősül? Az ügyfél rám szeretné tolni a hibás megvalósulás felelősségét.
Körül tudná írni, hogy miért felelős a tervezői művezetői tevékenység során a tervező?
Köszönöm
Koós Miklós
2018. február 9. péntek 07:54
kedves Miklós,
ha szerződésük kizárólag termékértékesítésre vonatkozott, akkor kizárólag ebben a minőségében kell hogy felelősséget vállaljon, ahogy pl. egy építőanyag forgalmazó is. Kötelező tervezői művezetési kötelezettség kizárólag a lakóépület éptész tervezőjére vonatkozik. A kötelező tervezői művezetést a kamara ezirányú szabályzata határozza meg:
https://mek.hu/media/files/2016/szabalyzatok/Terv_muszaki_tartalma_%2B_tervezoi_muvezetes_szabalyzat_300_m2_alatt20160818-UT.pdf